A motorolaj export és kereskedelem jövedéki szabályozása 2014-től Magyarországon

2014. január 1-i hatállyal változott a jövedéki törvény. Korábban a jogszabály csak az ömlesztett kiszerelésű kenőanyagokkal foglalkozott, de a változás számos követelményt vezet be a kenőanyagokkal kapcsolatban, kiszereléstől függetlenül. A Parlament által megszavazott és kihirdetés előtt álló adótörvény jövedéki változásokkal kapcsolatos tartalma szerint a 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87, 2710 19 91, 2710 19 93, 2710 19 99, 3403 19 10, 3403 19 91 és 3403 19 99 vámtarifaszám alá tartozó a gépek, berendezések, járművek kenőanyagait, kenőolaj, motorolaj, hidraulikus célú olajtermékeket forgalmazó gazdálkodásokra lesz hatással a 2014. január 1-jétől életbe lépő kötelezettség. Ezek a változások, bár a piac szinte minden szereplőjének okoznak kényelmetlenséget, a kenőanyag piac tisztulásához vezethetnek.

Jövedéki engedélykötelezettség és hatálya

A törvény alapján bármely kiszerelésű kenőolaj belföldi nagykereskedelme, továbbá külkereskedelmi céllal végzett export, import, illetve közösségi kereskedelme 2014. január 1-jétől jövedéki engedélykötelezettség mellett végezhető. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 103. § (1) bekezdésének 2014. január 1-jével történő módosítása értelmében jövedéki engedély kötelessé válik a Jöt. 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, 5 kg-nál nagyobb kiszerelésű cseppfolyósított szénhidrogén, illetve a Jöt. 62/A. § (1) bekezdése szerinti kenőolaj szabadforgalomban végzett kereskedelme, export-import tevékenysége. A Jöt. 62/A. §-ban felsorolt vámtarifaszámok alá tartozó ásványolaj (a továbbiakban: kenőolaj) belföldi nagykereskedelme, bértárolása, export, import, illetve közösségi kereskedelme 2014. január 1-től jövedéki engedélyhez kötött.

Fontos kiemelni, hogy a kenőolaj, motorolaj, egyéb olaj kiskereskedelmi - végfelhasználók részére történő - forgalmazása nem kötődik jövedéki engedélyhez, továbbá ezen termékek előállítása sem válik engedélykötelessé.

A jövedéki engedély feltételei

A jövedéki engedély megszerzéséhez 5 millió Ft jövedéki biztosíték nyújtását és legalább 50 m2 szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárterület igazolt alkalmazását követően nyílik meg a lehetőség. A jövedéki biztosíték lehet a vámhatóság letét számlájára átutalt összeg, bankgarancia, vagy biztosítási kötvény, de ez utóbbi nagyon ritka. Akinek már van jövedéki engedélye, annak meg kell vizsgálnia, hogy kell-e további 5 millió Ft-os biztosítékot nyújtani (valószínűleg nem). A raktárra vonatkozó fizikai feltételeket saját tulajdon, bérlemény vagy egyéb jogcímen történő használat formájában lehet teljesíteni, és a megfelelő dokumentummal igazolni. Természetesen a raktárban egyéb termék is raktározható, erre vonatkozóan nincs korlátozás.

Figyelembe véve, hogy a termékkör a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény hatálya alá tartozik, ezért forgalmazásuk csak üzletben végezhető, amelyhez a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján működési engedély szükséges. A működési engedélyt az üzlet fekvése szerint illetékes önkormányzat jegyzőjétől kell kérelmezni. A jövedéki engedélykérelmet a székhely szerint illetékes NAV Vámigazgatóságon kell benyújtani a jogszabályban előírt feltételekkel (Jöt. 42.§), a jogszabály által megkövetelt szükséges mellékletekkel együtt. Kérelem nyomtatvány + 2. és 5. Pótlap kitöltése + 3.000,-Ft eljárási illeték megfizetése szükséges.

Avensis motorolaj feltöltési útmutató

Kenőanyagok és a jövedéki adó: Fontos különbség

Az engedélykötelezettség alá bevont ásványolajok egyúttal nem kerülnek a jövedéki adó hatálya alá, azok továbbra is maradnak a környezetvédelmi termékdíj törvény alapján adóztatott termékkörben. A jövedéki adó egy egyfázisú fogyasztási adó, amely meghatározott termékek előállításával egyidejűleg, illetve ezen termékeknek harmadik országból, vagy az EU területéről Magyarország területére történő behozatalakor keletkezik. A jövedéki adó tekintetében nincs egységes Uniós szabályozás. Ugyan vannak EU-s irányelvek, azonban tekintve, hogy a jövedéki adó törvény nemzeti jogszabály, így minden ország maga határozza meg jövedéki szabályozását. A hazai szabályozás értelmében, Magyarország területén a jövedéki termékekkel végzett tevékenységekhez (előállítás, tárolás, értékesítés, közösségen belüli szállítás, import és export) megfelelő típusú jövedéki engedély szükséges. A kenőanyagok annyira specifikusak, hogy a tagállamok jelentős többségében nem tartoznak a jövedéki ellenőrzés szabályozási körébe, tekintettel arra, hogy a 2003/96/EK tanácsi irányelv hatálya nem terjed ki rájuk.

A szabályozás hatása a piac szereplőire

Nagykereskedők

Ezzel pedig elérkeztünk a változások által leginkább érintett körhöz, a nagykereskedőkhöz. Nekik tehát jövedéki engedélyre van szükségük a tevékenységük végzéséhez. Ezek mellett jövedéki nyilvántartást és vevőnyilvántartást is kell vezetnie, valamint bevallásokat kell beküldenie a NAV felé. A nagykereskedő, aki tovább értékesíti az olajat, jövedéki engedéllyel kell, hogy rendelkezzen. A nagykereskedő csak abban az esetben tud kenőanyagot értékesíteni, ha ismeri ügyfele adószámát, működési engedélyét, illetve megkapja üzletfele jövedéki engedélyének másolatát. Ha Ön nagykereskedő, azaz viszonteladók részére értékesít, vagy olyan kereskedelmi pont (autósbolt, szerviz, szolgáltató, stb.) akinek jövedéki engedélyes kereskedőtől kell - vagy szeretne vásárolni - akkor szabadon vásárolhat a Lavina Szerviz Kft. jövedéki engedéllyel rendelkező raktáraiból. A Totalcar Áruházat működtető Kauf-Fer Kft. természetesen megkérte a fentiekhez szükséges jövedéki engedélyt.

Kiskereskedők

A kiskereskedőket jobban érintik a változások. Ők oda kell figyeljenek arra, hogy csak jövedéki engedélyes nagykereskedőtől vásárolhatnak, különben a vásárolt olajat nem forgalmazhatják tovább. Továbbá a nagykereskedő kérni fogja tőlük a kiskereskedelmi engedélyük számát és/vagy másolatát, mert szerepeltetnie kell azt a saját jövedéki nyilvántartásában. Készpénzért a kisker nem vásárolhat olajat a nagykertől, sőt, az is fontos, hogy az átutalás attól érkezzen, akinek a nevére a számla szól. A kiskereskedőnek nem szükséges jövedéki engedély, viszont az üzlete működési engedéllyel kell, hogy rendelkezzen. A beszerzési számláin szerepelni kell a működési engedély számának és adószámának. A kiskereskedő olajat kizárólag átutalással vásárolhat. Készpénzzel, vagy nem a cég nevére szóló bankkártyával nem fizetheti ki a számláját. A számlára rá kell nyomtatni az alábbi szöveget: „Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas”. Nem szükséges nyilvántartásokat, bevallásokat vezetnie, készítenie. A kiskereskedő, jellemzően autósbolt, a megvásárolt kenőanyagot végfelhasználóknak, tehát kizárólag olyanoknak értékesítheti, akik azt saját célra használják fel. Kiskereskedelmi vállalkozás végfelhasználó felé történő értékesítése nem jövedéki engedélyes tevékenység. Az így megvásárolt kenőolaj továbbértékesítés céljából történő beszerzése, készletezése, értékesítése jövedéki törvénysértésnek minősül!

Végfelhasználók

A végfelhasználókat érintik a legkevésbé. Valószínűleg olyan számlát kapnak a vásárolt kenőanyagról, amelyen szerepel a következő záradék: "Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas.” Ez annyit jelent, hogy nem értékesítheti tovább azt az olajat, amit ilyen számlával vásárolt, de mivel végfelhasználóról beszélünk, ezért ez amúgy sem volt szándéka. További korlátozás lehet még, hogy esetleg vásárlás előtt nyilatkoznia kell arról, hogy ő végfelhasználó, esetleg meg kell adnia az adószámát vagy adóigazolvány számát, valamint - amennyiben nagykereskedőtől vásárol - lehet, hogy nem fizethet készpénzben a termékért. A végfelhasználó értelemszerűen a megvásárolt olajat nem értékesíti, nem számlázza tovább senki részére, továbbra is korlátozás nélkül, bármilyen rendelkezésre álló fizetési móddal vásárolhat olajat. Nem értékesítheti a terméket, csak saját autóiban, gépeiben használhatja fel azokat. A végfelhasználót jövedéki típusú kötelezettség nem terheli, azonban a birtokában lévő jövedéki termék származását tudnia kell igazolni (pl.: számlával). Ha Ön végfelhasználó, akkor kiskereskedelmi egységeinkben továbbiakban is vásárolhat korlátlanul készpénzzel és utalással egyaránt.

Szervizek

Jövedéki szempontból végfelhasználónak minősül az az autószerelő műhelyt üzemeltető is, aki a kenőolajat a szervizben a javítási munka során használja fel, és az általa elvégzett munkáról (pl.: kenőolaj cseréje), mint szolgáltatásról állít ki számlát. Ha a kereskedőtől megvásárolt kenőolajat a szerviz a javítási munka során használja fel, akár az által végzett munkáról a szolgáltatásnyújtásról kiállított számlán a felhasznált kenőolaj mennyiségét is feltünteti (feltéve, hogy nem történik termékértékesítés), úgy, ez esetben a szerviz végfelhasználó lesz. Az autóalkatrészt és kenőolajat forgalmazó kereskedő itt tehát már nem továbbforgalmazó részére értékesíti a jövedéki terméket. Ez esetben a kenőolaj értékesítés kapcsán az autóalkatrészt és kenőolajat forgalmazó kereskedő nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet fog megvalósítani. Mivel a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék végső fogyasztók részére történő értékesítése nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek minősül, melyhez az illetékes jegyző engedélye szükséges. [Jöt. 109. § (1) bekezdés]. A szerviz működési engedéllyel kell, hogy rendelkezzen és a megvásárolt olajat nem termékként, hanem szervizszolgáltatásként magánszemélyek számára értékesítheti. Amennyiben azonban a műhelyben szerviz-szolgáltatás keretében felhasználásra került kenőolaj termékértékesítésként kerül kiszámlázásra a vevő (pl.: a kenőolaj cseréjét igénylő személy) felé, a szerviz már nem jövedéki engedélyes kereskedőnek minősül.

Értelmezze a Mitsubishi műszerfalának motorolaj szintjelzőit

Kötelező nyilvántartások és bizonylatok

A jövedéki engedélyes kereskedő a raktárhelyiségét nem jövedéki engedélyes kereskedelmi elárusítóhelyként akkor használhatja, ha jövedéki engedélyes és nem jövedéki engedélyes tevékenysége kereskedelmi készletéről, annak változásáról (beszerzés, értékesítés) cikkelemenkénti mennyiségben és értékben olyan számítógépes jövedéki nyilvántartást vezet (8/2004.PM rendelet), amelyből az adatok a jövedéki ellenőrzéshez tevékenységenként külön-külön és összesítve bármikor rendelkezésre állnak, a kialakított jövedéki nyilvántartás vezetésével a vámhatóság előzetesen egyetértett, és azt jóváhagyta. Ez kb. 30 nap, ezért mielőbb be kell adni a Hivatalnak. A jövedéki nyilvántartást a vámhatóság által elfogadott és hitelesített külön nyomtatványon (űrlapon) kell vezetni, és a beszerzés, az értékesítés adatait havonta, a tárgyhó végén összesíteni. A jövedéki engedélyes kereskedő mentesülhet a külön nyomtatványon (űrlapon) történő nyilvántartás-vezetés alól, ha bizonylati rendjét, hagyományos vagy számítógépes nyilvántartását úgy alakítja ki, hogy annak alapján az előírt számbavétel teljesül. A jövedéki nyilvántartás adatai számítógépes adathordozón tárolhatók. A vámhatóság kérésére a jövedéki nyilvántartás adatait rendelkezésre kell bocsátani.

A jövedéki engedélyes kereskedőnek a belföldön értékesített jövedéki termékről vevőnként olyan nyilvántartással kell rendelkeznie, amely tartalmazza: a) az értékesített termék megnevezését és vámtarifaszámát, számla szerinti mennyiségi egységét, mennyiségét és értékét, a számla számát, b) a vevő nevét, székhelye (telephelye) címét, adóazonosító számát, c) a vásárlás és a teljesítés (kiszállítás) időpontját. A jövedéki engedélyes kereskedő a nyilvántartás adatait számítógépes adathordozón köteles tárolni, melyeket - kérésre - köteles elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a vámhatóság rendelkezésére bocsátani. A jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki törvényben meghatározott vevőnyilvántartásából a 47. számú melléklet szerinti adattartalommal, elektronikus úton, az ER. rendelkezéseinek alkalmazásával, a vámhatóság internetes honlapján közzétett formátumban köteles - a vámhatóság kérésére - adatszolgáltatást teljesíteni.

Számla és szállítólevél kötelező adattartalma

Jövedéki Törvény 106. § (4) A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket kizárólag olyan számla kibocsátásával értékesíthet, amelynek az áfatörvényben meghatározott adatokon kívül tartalmaznia kell a jövedéki termék vámtarifaszámát, a jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki engedélye számát, a vevő adóigazgatási azonosító számát, továbbá a fűtőolaj mezőgazdasági őstermelőnek történő értékesítése esetén az előbbieken kívül a vevő őstermelői igazolványának számát, és szállítólevéllel szállíthat. A szállítólevél szigorú számadású bizonylat, amelyen fel kell tüntetni a) a jövedéki termék mennyiségi adatait; b) a kiszállítás és az átvétel időpontját; c) a szállítás célját; d) a szállítás rendeltetési helyét (címét, címzettjét, a terítőjárat értékesítési körzetét). Szállítólevélként elfogadható a (4) bekezdés a) pontja szerinti számla, illetve egyéb számviteli bizonylat is, amennyiben az tartalmazza az e bekezdésben meghatározott adatokat.

Amennyiben azonban a felhasználó a kenőolajat külföldről szerzi be abban az esetben jövedéki termék önálló importálójának vagy közösségi beszerzőjének minősül. Figyelembe kell venni a törvény 27. §-át, mely szerint "Kereskedelmi célú birtokolásnak a jövedéki termék nem magánszemély általi birtokolása vagy a magánszemély által nem a 29. § szerinti mennyiségben történő birtokolása minősül". A helyzet megítélését bonyolítja azonban a "közösségi kereskedő" definíciójában meghatározott értelmező rendelkezés, amely szerint közösségi kereskedőnek csak olyan személy minősül, aki a terméket más tagállamból továbbforgalmazási céllal szerzi be. Figyelemmel arra, hogy a jövedéki törvény nem tartalmaz kivételeket egyes eljárások vonatkozásában, ezért elvben a közösségi kereskedőnek a kenőolajjal végzett tagállami szállítások tekintetében az általános rendelkezések alapján több kötelezettségének is eleget kell tennie. Ezeket a Jöt. 27. § és 28. § rögzíti.

A szabályozás előnyei és a piac tisztulása

Valószínűleg kevesebb lesz a hamisított olaj, mert a kereskedők jobban benne lesznek a NAV látókörébe, ráadásul - mivel a kereskedők nem vásárolhatnak egymástól készpénzért - jobban követhető lesz az olajok útja a kereskedelemben. A piac tisztulása az autósok számára azt jelenti, hogy nem kell rettegni a hamis olaj miatt, a kereskedők számára pedig azt, hogy az adót eddig nem fizető konkurensek nem fognak velük szemben tisztességtelen előnyhöz jutni.

Olcsó Mol 15W-40 Motorolaj (50 Liter) Vásárlás

Átmeneti rendelkezések

Ezzel kapcsolatban annyi könnyítés van, hogy azok, akik még 2013-ban beadták a jövedéki engedély kérelmüket, a kérelem elbírálásáig folytathatják a tevékenységüket. A 2013. évi CCLII. törvénnyel (2013. 12. 30.) módosított Jöt. átmeneti rendelkezései alapján azonban az a személy, aki a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység engedélyezése iránti kérelmét 2013. december 31-ig benyújtotta, az engedélyezni kért tevékenységet 2013. december 31-ét követően a kérelemről történő döntésig tevékenységét jövedéki engedély nélkül jogszerűen folytathatja.

A jövedéki termék fogalma és kategóriái

Jövedéki termékek kategóriái az energiatermékek, a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék, az alkoholtermék és a dohánygyártmányok. Az energiatermék-kategória további alkategóriákra osztható, mint ellenőrzött energiatermékek, egyéb ellenőrzött energiatermékek, egyéb ellenőrzött ásványolajok és megfigyelt termékek. A kenőolaj meghatározása nem esik egy tekintet alá sem az "egyéb ellenőrzött ásványolaj", sem a "megfigyelt termék" kategóriájával.

Jövedéki Termék Kategóriák	Példák (részleges lista)
Energiatermékek	Benin, petróleum, gázolaj (üzemanyagként), kenőolajok (engedélyköteles, de nem adóköteles)
Sör	Sör (kisüzemi, egyéb)
Csendes és habzóbor	Csendes bor, habzóbor
Egyéb csendes és habzó erjesztett ital	Keverékek (bor, szénsavas víz), egyéb erjesztett italok
Köztes alkoholtermék	-
Alkoholtermék	Párlatok (bérfőzött, magánfőzött), egyéb alkoholok
Dohánygyártmányok	Cigaretta, szivar, szivarka, finomra vágott fogyasztási dohány, töltőfolyadék, hevített termék