Jótállási Biztosíték és Áfa Tudnivalók: Részletes Útmutató

A mindennapi szerződéseink értelmezésében az áfa számos komplikációt tud okozni, legyen szó akár egy termék vételáráról, garanciális visszatartásról, vagy ingatlanvásárlási illeték megállapításáról. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, milyen áfa tudnivalókkal érdemes tisztában lenni a jótállási biztosítékokkal és egyéb szerződéses kérdésekkel kapcsolatban, segítve ezzel a vállalkozásokat és a fogyasztókat egyaránt.

Az Áfa Alapvetései a Szerződésekben

A szerződő felek számára gyakran kérdés, hogy a feltüntetett vételár tartalmazza-e az áfát, amennyiben erről külön nem rendelkeznek. A bírói gyakorlat már több esetben megerősítette, hogy egy szerződésben a nettó vagy bruttó jelölés nélkül feltüntetett vételár vagy ellenérték úgy tekintendő, mint amely az áfát is tartalmazza - függetlenül attól, hogy a szerződő felek vállalkozások vagy fogyasztók-e.

Amennyiben tehát úgy szerződünk, hogy a megállapodásban ellenértékként pusztán 10.000 Ft-ot tüntetünk fel, úgy a teljesítést követően a szolgáltató csak 7.874 Ft + áfa összegről, nem 10.000 Ft + áfa összegről állíthat ki számlát.

Az Áfa Mértékének Változása és annak Kezelése

Az áfa mértékének változása jelentős hatással lehet a már megkötött szerződésekre. Ugyanez igaz a lakásvásárlásainkra kötött szerződésekre is abban az esetben, ha időközben az áfa mértéke megváltozik. Ha ugyanis egy már megkötött szerződésben az áfa mértékének változása miatt módosul az egyes törlesztőrészletekre jutó áfa összege, úgy a szerződés megfogalmazásán múlik, hogy ennek az előnyét vagy a terhét ki viseli. Ha a szerződés csak bruttó vételárat vagy vételár részleteket tartalmaz, akkor az áfa mértékének csökkenéséből származó előnyt teljes mértékben az értékesítő teheti zsebre.

Jóteljesítési Garancia és az Áfa Kérdései

A jóteljesítési garancia, vagy más néven garanciális visszatartás, viszonylag elterjedt, elsősorban az építési szerződések körében. A jóteljesítési garancia azt a célt szolgálja, hogy az építtető biztosítékot kapjon arra az esetre, ha a kivitelező hibásan teljesít. Vállalkozási szerződésekben - különösen az építőiparban - gyakori kikötés, hogy garanciális kötelezettségek fedezetére a megrendelő a vállalkozási díj egy meghatározott százalékát (pl. 5%-át) visszatartja a díjból és csak a fennmaradó részt fizeti ki a vállalkozó számára. Kérdés ilyenkor, hogy a visszatartás a nettó vagy a bruttó díjra vonatkozik-e.

A jótállási biztosítékokról szóló útmutató

Az Áfa Fizetési Kötelezettség a Visszatartás Esetén

A visszatartás nem jelenti azt, hogy a vállalkozónak a visszatartott összeg tekintetében ne állna be az áfafizetési kötelezettsége. A vállalkozó a teljes szerződéses összegre eső áfaösszeget köteles lesz teljesítéskor a költségvetésnek megfizetni. Ha a megrendelő az áfaösszeget is visszatartaná, ez a vállalkozó részére többletterhet, a megrendelő részére viszont többletelőnyt jelentene (hiszen ő a rá áthárított teljes áfa összegét, ideértve az 5%-ra eső áfa összegét is, levonhatja). Ezért a felek úgy járnak el helyesen, ha csak a nettó összeget, például 5 millió forintot, és nem annak áfával növelt összegét (azaz 6,35 millió forintot) tartanak vissza.

A jóteljesítési garancia címén történő visszatartás a fizetendő (pénzügyileg rendezendő) összegből való visszatartást jelent akkor is, ha azt a számlában ilyen címen feltüntetik, annak összegével az árbevételként elszámolandó összeg nem csökkenthető, mivel a szerződés szerinti teljesítés megtörtént, azt a megrendelő elismerte. Ha a részletfizetés alapja a felek közötti szerződésben meghatározott, műszakilag is jól körülírt részteljesítés, akkor a szerződés szerinti teljesítés ellenértékét az elismert, elfogadott összegben kell számlázni, és árbevételként elszámolni. Az árbevételként (beszerzési értékként) elszámolt ellenérték lesz az áfa alapja, függetlenül attól, hogy a visszatartott összeggel csökkentett összeget kell pénzügyileg rendezni.

A Jóteljesítési Garancia Kezelése Felszámolás Esetén

Sajátos a sorsa a jóteljesítési biztosítéknak abban az esetben, ha a kivitelező, aki a biztosítékot nyújtotta felszámolási eljárás alá kerül, azaz fizetésképtelenné válik. A Kúria több döntésében is kifejtette, hogy a jóteljesítési garancia lényegében a szavatossági kötelezettség biztosítására adott óvadéknak (köznapi nevén: kauciónak) felel meg. A felszámolás kezdetétől 3 hónapja van az építtetőnek, hogy az addig felmerült, de nem teljesített szavatossági igényeinek fedezésére a visszatartott összeget felhasználja. Az átadott összeget azonban a felszámolás lezárásáig a felszámoló külön köteles kezelni. Amennyiben pedig a szerződésben vállalt határidőben mégis szavatossági igény merül fel a felszámolás alatt álló kivitelezővel szemben, akkor az építtető hitelezőként érvényesíthet igényt az elkülönített összeg erejéig. A felszámoló és a bíróság nem köteles megvárni a felszámolás lezárásával a visszatartási idő lejártát. Tehát nem biztos, hogy felszámolás esetén a jóteljesítési garancia a teljes szerződéses időtartamra biztosítékul tud szolgálni.

Közbeszerzési Vonatkozások

A teljesítési, a jólteljesítési és egyéb biztosítékokra vonatkozó részletes rendelkezések a Kbt. 2010. szeptember 15-én hatályba lépett módosításával kerültek a törvénybe. A módosítás célja áttekinthető és világos szabályok révén az ajánlattétel egyszerűsítése, olcsóbbá tétele, ezáltal a kis- és középvállalkozások könnyebb ajánlattételének elősegítése, az érvénytelenség esélyének csökkentése.

Vagyonszerzési Illeték és az Ingatlan Áfa Tartalma

Komoly dilemmaként merül fel ingatlanvásárlások esetén, hogy az illeték kiszabására a vevőnek az ingatlan bruttó vagy nettó értékét kell-e bejelentenie. Mind a jogszabály, mind pedig a bírósági gyakorlat egyértelmű abban, hogy az illetéket az ingatlan forgalmi értéke után kell fizetni. Tehát bejelenteni nem az ingatlan bruttó vagy nettó értékét, hanem annak a forgalmi értékét kell. A kérdés eldöntésénél az adásvétel feleinek és az ingatlan használatának a körülményeiből érdemes kiindulni.

Renault Clio karbantartási és garanciafüzet

Ha egy olyan ingatlan áfaköteles értékesítéséről van szó, amely vállalkozási körben mozog (pl. raktárépület, irodaépület stb.), akkor indokolt lehet a forgalmi érték megállapításához a nettó értéket alapul venni. Egy áfa levonásra nem jogosult magánszemély felé értékesített ingatlan (pl. lakóingatlan) esetén azonban inkább a bruttó érték adhat kiindulópontot. Egy dolgot viszont mindig érdemes szem előtt tartani: akármelyik értéket is adjuk meg forgalmi értékként, azt az adóhatóság felülvizsgálhatja. Annak a valószínűsége, hogy a hatóság a bejelentett értéknél alacsonyabban állapítja meg a forgalmi értéket, a gyakorlatban csekély. Ha viszont magasabban állapítja meg, ez mulasztási bírsággal vagy egyéb hátrányos következménnyel nem jár a vevő számára (hacsak a bejelentett érték nem volt nyilvánvalóan valótlan).

Jótállás és Szavatosság: A Hibás Teljesítésért Való Felelősség Alapjai

A jótállási biztosíték áfa vonzatait megértve fontos tisztában lenni a jótállás és szavatosság alapfogalmaival is, amelyek gyakran keverednek a hétköznapi szóhasználatban, de jogilag eltérő jelentéssel bírnak. Fontos kiemelni, hogy fogyasztói jogainkat kizárólag kereskedőkkel, cégekkel, szolgáltatókkal szemben érvényesíthetjük.

Mi az a szavatosság?

A szavatosság nem keverendő össze a jótállással (garanciával). A szavatosság lényege az, hogy az eladó „szavatolja”, hogy olyan terméket értékesített, amelynek nem volt az eladáskor (rejtett) hibája, tehát nem rendelkezett olyan hibával, amely már a teljesítéskor is fennállt. Ha egy termékkel az első évben probléma adódik, az eladó vállalkozásnak kell szakvéleménnyel bizonyítania, hogy a hiba nem gyári eredetű, tehát a vállalkozás köteles azt bizonyítani, hogy a termék nem rendelkezik rejtett hibával.

Ha az eladott termék nem felel meg a minőségi követelményeknek, ún. hibás teljesítésről beszélünk. A vásárló ilyen esetekben négyféle kellékszavatossági igénnyel élhet az eladóval szemben. Hiba esetén első körben kijavítást vagy kicserélést kérhetünk, melyek közül főszabály szerint a fogyasztó választ, kivéve ha az lehetetlen. Javítás vagy kicserélés esetén a szavatossági idő megváltozik: egyes esetekben meghosszabbodik, más esetekben pedig újrakezdődik a termék egészére vagy annak egy részére.

• A szavatossági idő meghosszabbodik a javítás idejével, hiszen amíg a szervizben van a termék, nem tudjuk azt használni.
• Ha a termék egy alkatrészét kell csak kicserélni vagy kijavítani, akkor csak az új alkatrészre vonatkozóan kezdődik újra a szavatossági idő.
• Ha pedig egy újra cserélik ki a hibás terméket, akkor a termék egészére nézve indul újra a szavatossági idő.

Ha jelentős hiba esetén sem javításra, sem cserére nincs lehetőség, vagyis ha az eladó a javítást, illetve a cserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni, akkor választhatunk, hogy megtartjuk a terméket, és árleszállítást kérünk (visszakapjuk a vételár egy részét), vagy visszaadjuk a hibás terméket, és elállunk a szerződéstől (visszakérjük a vételárat).

tudnivalók Dacia autók tulajdonosainak

Mi az a jótállás, avagy garancia?

A kötelező jótállás közismert nevén a „garancia”. A jótállás a hibás teljesítésért való felelősség emelt szintű formája. Itt is ugyanazok a jogok illetnek meg minket, mint általában a szavatosságnál (kijavítás, kicserélés, árleszállítás és elállás). Az eladónak a jogszabályban meghatározott tartós fogyasztási cikkek (pl. mosógép, hűtőszekrény, mikrohullámú sütő, fűnyíró, nyílászáró, kaputelefon stb.) esetében az eladási ártól függően két vagy három év kötelező jótállást kell vállalnia: 10 000 Ft és 250 000 Ft között 2 év, 250 000 Ft felett 3 év. A jótállási igényt a jótállási jeggyel vagy számlával/nyugtával tudjuk érvényesíteni.

A Jótállás és Szavatosság Közötti Főbb Különbségek

Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb különbségeket a jótállás és szavatosság között, segítve a tudatos fogyasztói döntéseket és az érintett vállalkozások jogkövető magatartását:

Az eladó felelősségét nem minden hiba alapozza meg. A Polgári törvénykönyv szerint nem teljesít hibásan a vállalkozás, ha a vevő a hibát a szerződéskötéskor ismerte vagy ismernie kellett. Ha annak ellenére vettük meg a terméket, hogy tudtunk a hibájáról, vagy arról tudnunk kellett (például karcos, emiatt kapunk engedményt), akkor e hiba vonatkozásában az eladónak nincs sem szavatossági, sem jótállási felelőssége. A termék más, megvásárlásakor nem ismert hibája miatt már érvényesíthetők a jótállási, illetve a szavatossági jogok.

Három Munkanapos Cseregarancia

A jogszabályok előírják azt is, hogy ha a megvásárolt termékről lényegében azonnal kiderül, hogy hibás, akkor a három munkanapos cseregarancia szerint a kereskedő három munkanapon belül köteles azt kicserélni. Fontos, hogy ez a szabály kizárólag hibás termékekre vonatkozik.

Fogyasztói Panaszok Kezelése és Békéltető Testületek

Amennyiben problémád merül fel egy megvásárolt termék vagy egy igénybe vett szolgáltatás kapcsán, panaszodat azonnal jelezd az eladónak/szolgáltatónak, lehetőség szerint írásban. A válaszadásra a vállalkozásnak 30 nap áll rendelkezésére. Ha nem sikerül a vállalkozással közös nevezőre jutnod, esetleg panaszodra elutasító választ kapsz, vagy az válasz nélkül marad, vitás ügyed rendezése céljából keresd fel a Budapesti Békéltető Testületet!

A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezése. Nincsen akadálya azonban annak sem, hogy nem budapesti lakos ügyében is a Budapesti Békéltető Testület folytassa le az eljárást, ha ezt ő maga kifejezetten kéri. Az eljárás elindításának egyik előfeltétele, hogy először közvetlenül a vállalkozással kíséreljük meg rendezni a vitát, lehetőség szerint írásban.

tags: #jotallasi #biztositek #afa #tudnivalók

• Bojler és legionella: Fontos tudnivalók
• Használt Swift vásárlása
• Ford Transit ajtóüveg beszerelése
• Csalások elkerülése használt autó vásárlásakor.
• Mi történik, ha kilyukad a tank?