Jármű menetrendek és az utastájékoztatás sokszínű világa

A közlekedésben az utazók számára az egyik legfontosabb információ a járművek menetrendje és az ezzel kapcsolatos tájékoztatás. Hazai tekintetben - a közúti közlekedés kapcsán - talán az autóbusszal végzett személyszállítás bír a legtöbb kihívással, ezért jelen cikk elsődlegesen a magyarországi közforgalmú autóbusz-közlekedést mutatja be széles spektrumú vizsgálatok elvégzésével, kitérve a vasúti közlekedésre is. Egy közlekedésmérnök számára fontos az autóbuszüzemek felépítésének, működésének, hiányosságainak, fejlődési lehetőségeinek ismerete. Az információk pontos és időszerű továbbítása alapvető fontosságú a gördülékeny utazás biztosításához.

Hivatalos menetrendek és kiadványok

A címben szereplő menetrendek általában a Hivatalos Autóbusz Menetrend, vagy hivatalos menetrend alapján készült, szűkített tartalommal bíró menetrendi kiadványok, amelyek a felhasználó számára a menetrend könnyebb megértését segítik. Az ilyen kiadványok a közlekedési társaságok által közzétett hivatalos adatokra épülnek, és céljuk, hogy az utasok a lehető legpontosabb információkhoz jussanak.

A papíralapú menetrendek világa: Laptáblák

Modern technológia ide, okostelefonok oda, ügyfeleink még mindig ragaszkodnak a papíralapú, kézzelfogható menetrendekhez. Ha a statisztikáink nem csalnak, akkor naponta 4-5 milliószor indulunk útnak Budapesten. Legalábbis ennyien szállnak fel a BKK járataira a fővárosi megállóhelyeken mindennap. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy akik igénybe veszik Budapesten a közösségi közlekedést, naponta 4-5 milliószor találkoznak a megállókban kihelyezett menetrendekkel, vagy ahogy a szakemberek nevezik azokat: a laptáblákkal.

Mi az a laptábla és hogyan néz ki?

Akik komolyabban érdeklődnek a közösségi közlekedés témái iránt, azoknak triviálisnak tűnhet a „laptábla” kifejezés magyarázata. Egy átlagos utazó nem feltétlenül tudja azonban, hogy mire kell gondolnia, ha ezt a szakkifejezést hallja. A szakemberek laptábláknak nevezik azokat a papíralapú menetrendeket, amelyek a megállóhelyek legfontosabb részei. Ezekről a táblákról tájékozódnak a Budapesten utazók immár sok-sok évtizede. Egyszerűek, kicsik, napjainkig mégis az utastájékoztatás legfontosabb elemei.

A menetrendi hirdetmények felépítése

A laptáblák számos elemből állnak, amelyeknek az elhelyezkedését a laptáblákra vonatkozó arculati standard, a tartalmukat az adott járat menetrendjének információi határozzák meg. A leghangsúlyosabb elem a fejlécben található járatszám, illetve az ahhoz tartozó ágazati piktogram. Ez utóbbi határozza meg a laptábla fő színeit, hiszen minden kiemelt elem (vonalcsík, blokkok fejléce) az adott ágazatnak megfelelően jelenik meg. A buszok laptábláin a világoskék, az éjszakai buszokén a fekete, a trolikén a piros, a villamosokén a sárga, a metrókén és a HÉV-ekén pedig az adott vonal színe jelenik meg fő arculati elemként.

Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?

Emellett a fejlécben található az aktuális megálló és a célállomás(ok) neve, a menetrend érvényességi ideje, valamint az ehhez tartozó kiegészítő tájékoztatás. A második leghangsúlyosabb blokk a laptáblán a vonalcsík, amelyen a járat megállói és átlagolt menetideje jelenik meg. Ha az adott lapon több különböző járat adatai is szerepelnek, vagy egyes menetek az alapútvonaltól eltérően közlekednek - például nem érintenek egy megállót -, azt kiágazásokkal és inverz színnel jelzik a vonalcsíkon, az egyértelműség érdekében feltüntetik a járatszámokat is.

A vonalcsík mellett - vagy tört vonalcsík esetén fölötte - találhatók a naptípusok. A könnyebb értelmezhetőség érdekében a naptípusokat a szöveges leíráson kívül színekkel is megkülönböztetik. A tanítási időszakban, hétfő és péntek között érvényes mezők szürke, a tanszüneti mezők kék, a szombati (vagy hétvégi) mezők zöld, a vasárnapi és ünnepnapi mezők rózsaszín, míg az év végi mezők lila színt kapnak. Egy-egy speciális naptípus (például az adventi hétvége) saját színnel rendelkezik. A naptípusok között jelenítjük meg azokat az információkat is, amelyeket hangsúlyosabban szükséges kommunikálni. Ide kerül az első ajtós felszállást jelző blokk, a telebusszal kapcsolatos közlekedési tájékoztató, a figyelemfelhívó szövegek az esetleges forgalmi változásokra, továbbá a díjszabási tájékoztató is, ha agglomerációs járatról beszélünk. Egyes laptáblákon - egyelőre kísérleti jelleggel - itt kapnak helyet azok a QR-kódok is, amelyek telefonnal beolvasva arra az online felületre visznek, ahol a valós idejű indulásokat látjuk. A laptábla alján - a vonalcsík és a naptípusok kialakításától függő elrendezésben - jelenik meg a járatinformációs blokk. Ebben az előző bekezdésekben említett tájékoztatás szerepel, minden esetben a BKK standardja szerinti egységes piktogramokkal kiegészítve.

A laptáblák készítésének folyamata

A megállóhelyi menetrendek 3 lépésben valósulnak meg:

• A Forgalomszervezés szakterület összeállítja az indulási időket.
• A Tájékoztatás - tervezés és ellenőrzés, elektronikus tájékoztatás (TÁJ-TEE) szakterület elkészíti a menetrendek grafikus változatát.
• Végül a Tájékoztatás - grafika és kivitelezés (TÁJ-GK) szakterület munkatársai legyártják és kihelyezik a laptáblákat.

Hogyan állítják össze a papír menetrendhez szükséges adatokat?

A BKK szakemberei a keretmenetrend összeállítása előtt először az indulási időpontokat határozzák meg, amelyeket a nagy csatlakozási pontokhoz kell igazítani. Ez a garanciája annak, hogy a fővárosban közlekedők a lehető legkevesebbet várakozzanak a kulcsfontosságú megállóhelyeken. Ezután össze kell állítani a menetidőket. Napszakokra vonatkozóan külön-külön kell megtervezni azt is, hogy egy-egy jármű mennyi idő alatt tud végighaladni az adott vonalon. Hiszen más csúcsidőben közlekedni, és más a csúcsidőn kívül. De még ezzel sem ér véget a menetrend-kialakítás folyamata. A szakembereknek figyelembe kell venniük például azokat a főváros területén ideiglenesen zajló munkákat, amelyek befolyásolják a közlekedési viszonyokat, illetve figyelemmel kell lenniük a Volánbusz, a MÁV és a MÁV-HÉV közlekedésére is, amelyeknek a menetrendjét - bár részt vesznek a budapesti helyi közlekedésben, de - nem a BKK alakítja ki. Ha a járatok indulását meghatározó keretmenetrend elkészült, akkor elkezdődhet a laptáblák készítése.

A menetrendi adatok rögzítése és lekérdezése

A Budapesti Közlekedési Központ Forgalomszervezés szakterülete állítja össze - előzetes vizsgálatok után - a fővárosban közlekedő járatok pontos menetrendjét. Az kapott adatsorokkal ezután ők dolgoznak tovább. Ezekhez a „nyers” menetrendekhez külön azonosító szám, illetve érvényességi dátum tartozik. A BKK különböző területein dolgozó szakemberek ezek alapján tudják lekérdezni az erre a célra létrehozott informatikai rendszerből - az úgynevezett Forgalmi Teljesítménymérő (röviden: ForTe) rendszerből - az adatokat. A rendszerben láthatják a járatok útvonalához tartozó adatokat (megállók, célállomás(ok), a teljes útvonaltól eltérő, rövidebb csonkamenetek), a napszaktól függően változó menetidőket, illetve az indulási időpontokat minden egyes megállóhelyre vetítve, naptípusonkénti bontásban. A rendszer képes automatikusan egy Excel-fájlba exportálni az adatokat. Ennek a funkciónak a használatával készültek a régi típusú megállóhelyi hirdetmények.

Jármű ABS kocka hibái

A grafikai alap elkészítése és adatok beolvasása

A megállóhelyi laptáblákat általában előre elkészített sablonokból állítják össze. De ha egy járat útvonala vagy menetrendje nagymértékben megváltozik, a naptípusok számát is érintve, a szakemberek teljesen új menetrendi képet állítanak össze meglévő grafikai alapok helyett. Éppen ezért lehet a laptáblák kinézete különböző. Tervezésük a járatinformációs blokk elhelyezését is érinti. Miután kiválasztották az adott menetrend adottságainak megfelelő sablont, a járatinformáció megtervezése következik. Ebben a folyamatban a szakembereknek fel kell mérniük azt is, hogy az alapinformációk (alacsony padlós jelzés, jegyérvényesítési felszólítás) mellett milyen egyéb kiegészítő tudnivalókat szükséges megjeleníteniük. Ezek leggyakrabban a csonkamenetekre vonatkoznak, vagyis arra, ha az adott járat nem megy végig a vonalon, hanem csak bizonyos megállóig közlekedik. De idetartoznak például a tájékoztatók a kerékpárszállításról vagy a vonalközi várakozásról is.

Bár a grafikai alap előállítását a meghatározott adottságok szerint manuálisan végzik, azonban a menetrendi adatok (a célállomás- és megállónevek, valamint az indulási időpontok) átemelését már automatizált folyamatok segítik. Az így elkészült táblázatot a szakemberek egy grafikai szerkesztőprogrammal beolvassák, majd az automatizmus létrehozza az összes menetrendi lapot a szükséges darabszámban, adatokkal feltöltve. Ne feledjük: ahány megállóhely, annyi különböző menetrend készül, hiszen minden felszállóhelyről más és más időpontban indulnak a járatok. Ezt követi a laptáblák utólagos grafikai szerkesztése. Szerencsére ma már ezek egy része is automatizáltan, makrók segítségével történik. Elhalványítja a vonalcsíkon azokat a megállókat, amelyeket a járat már elhagyott. A TÁJ-TEE szakemberei az elkészült laptáblákat szétbontva, külön fájlokban másolják fel a BKK weboldalára, illetve összefűzve egy PDF-fájlban továbbítják a TÁJ-GK szakterület, tájékoztatás-kivitelezés csoportjának. Utóbbiak gondoskodnak a gyártás után arról is, hogy a friss menetrendek időben kikerüljenek a megállókba. Nekik köszönhető tehát, hogy a korábban összeállított adatsorok végül kézzelfogható, a BKK ügyfelei számára elérhető útmutatókká válnak.

A laptáblák gyártása és cseréje

A BKK Gvadányi utcai telephelyén, házilag - tehát nem nyomdában - nyomtatják a laptáblákat speciális, az időjárás viszontagságainak ellenálló vízhatlan fóliára A3-as és A4-es méretben. A BKK által üzemeltetett több mint 5800 megálló - ebben az agglomerációs kék buszok, illetve a HÉV-megállóhelyek is benne vannak - mintegy 25 ezer menetrendtartójába helyeznek ki rendszeresen laptáblákat. A társaság munkatársai a metró és a hajó kivételével valamennyi ágazat - tehát az autóbusz, a trolibusz, a villamos, a fogaskerekű és a HÉV - vonalaira kihelyezik az elkészült és kinyomtatott laptáblákat.

Ezek a tájékoztatók lehetnek alapmenetrendi vagy ideiglenes menetrendi változások. Utóbbi esetben csak néhány napig van a laptábla a megállóhelyeken; ez a villamos- és a HÉV-vonalakra jellemző leginkább. Ha egy vonalon megállónként csak egy laptáblát kell cserélni, akkor annak időtartama általában az adott vonal csúcsidei menetidejének kétszerese, ami függ a forgalomtól és a megállóban jelentkező hibáktól is. Több laptábla cseréje, több keret nyitása-zárása jelentősen megnöveli a munkavégzés idejét. Az esetek többségében csak egy-egy vonalon kell laptáblákat cserélni, de előfordul az is, hogy komplett járatcsaládok menetrendje módosul. Ilyenkor a laptáblák kihelyezése nagyobb szervezést igényel, főleg ha gyorsan kell utcára kerülniük az új információknak.

Digitális utastájékoztatás és alkalmazások

A papíralapú menetrendek tehát régóta velünk vannak, és jó eséllyel még egy ideig velünk is maradnak. Ám legyünk őszinték: ha kényelmes megoldást keresünk, mégiscsak érdemes inkább különböző online szolgáltatásokra váltanunk.

Mi a különbség?

MÁVPlusz alkalmazás

Összesen 63 város helyi díjterméke is megvásárolható a MÁVPlusz alkalmazásból. Ez azt jelenti, hogy a helyi VOLÁN járatokra, vagy akár nagyvárosok helyi közlekedésére is lehetőség van különféle bérleteket vagy napijegyeket vásárolni (pl.: Budapesten a BKK járataira is lehetséges a Budapest-bérlet vásárlása) az applikáció bérletek menüpontján keresztül. A helyi járatok menetrendje is megtalálható a MÁVPlusz applikáció tervezés és menetrend fülén. A menetrendek mavplusz.hu oldalon is elérhetők, ahogyan útvonaltervezésre is van lehetőség, sőt a felületen lehetőség van térképes útvonaltervezésre.

menetrend.app - Járműelőrejelzés

A menetrend.app egyedülálló újítással zárta az évet: mostantól már nem csak az éppen aktív járműveket láthatod az appban, hanem azt is megmutatjuk, várhatóan melyik jármű fog közlekedni a későbbi járatokon. Az aktív járműveket továbbra is a „Jármű” felirat jelöli, míg a „Várható jármű” felirat jelzi a menetrend.app által becsült adatokat, a „Korábbi jármű” felirat pedig az adott járaton előzőleg aktív járművet, amelyet az app rögzített. Ezt a sort megérintve pedig a megszokott módon az adott jármű részletei fognak felugrani, ahol azt is láthatod, jelenleg hol van és melyik járaton aktív. A pontos rendszámok és pályaszámok csak a budapesti helyi járatoknál, és csak aznapra vonatkozóan érthetőek el. Amennyiben a konkrét járművet még nem ismerjük (mert például a másnapi indulásokra vagy kíváncsi), csak a jármű típusát mutatjuk meg. A funkció működéséhez több olyan adatra is szükség van, amelyet nem minden szolgáltató tesz elérhetővé a menetrend.app számára: ilyenek például a valós idejű járműpozíciók, vagy a forgalmi számokra vonatkozó információk. Mindössze egy város van, ahol minden szükséges adat nyilvános: Budapest. Így ez a funkció is itt működik a legjobban.

A menetrend.app a szolgáltatók által közzétett menetrendek, az aktuális járműpozíciók, az aktuális forgalmi információk, az egyes járatokon korábban közlekedő járművek, valamint a csapat helyismerete alapján kézzel bevitt adatok alapján megbecsüli, hogy az egyes járatokon várhatóan melyik napon melyik jármű fog közlekedni. A becslés pontossága egy 1 és 9 közötti skálán változhat, de az alkalmazásban csak a legalább 5-ös, vagy afölötti pontosságú becsléseket mutatjuk meg a számotokra. A funkciót elsősorban a budapesti helyi járatokra terveztük, de egy-egy vidéki városban is találkozhatsz vele.

Az alábbi táblázat összefoglalja a járműelőrejelzési funkciók elérhetőségét:

BudapestGO

A váltásra a BudapestGO a legjobb választás. Ha letöltöd a telefonodra az alkalmazást, és bekapcsolod a készülékeden a helymeghatározást, akkor automatikusan megjelennek a környezetedben lévő járatok indulási időpontjai, valamint a környéken található megállók. Ha pedig lemerülne a telefonod, még mindig számíthatsz a Budapesti Közlekedési Központ munkatársaira, akik ma is azon dolgoznak, hogy bármerre jársz Budapesten, megtaláld a régi, jól ismert papír menetrendet is.

A járműmenetrendek mögötti rendszerek és kihívások

Kiemelt szerepet kapnak a hazai autóbuszos kiszolgálást végző közlekedési társaságok, az alkalmazott karbantartási módszerek mind elméleti, mind pedig gyakorlati szempontból. A világ fejlődését tekintve szükséges az alternatív hajtású autóbuszok bemutatása is, hiszen az utóbbi időben egyre nagyobb piacot szereznek a nem, vagy csak részben dízel meghajtású járművek.

Rendkívüli helyzetek és menetrendi módosítások

A közlekedésben gyakran előfordulnak rendkívüli helyzetek, amelyek azonnali menetrendi módosításokat tesznek szükségessé. Ilyen például a rendkívüli hőség miatti változás a nosztalgia közlekedésben, amikor a 505-ös nosztalgia Ikarusz trolibusz a magas hőmérséklet miatt nem közlekedik. Ezen felül tanszüneti menetrendre történő átállás is szükséges, például amikor a villamos és trolibusz járatok munkanapokon nyári tanszünet szerinti menetrend szerint közlekednek.

A vasúti közlekedésben is gyakoriak a vágányzárak és az ebből adódó menetrendi változások. Tájékoztatjuk Tisztelt Utasainkat, hogy SopronFest mentesítő vonat közlekedik 2026. július 3 - július 5. Pályaépítési munkák miatt vágányzári menetrend lép életbe a Szentgotthárd - Graz vasútvonalon, ahol a vonatok helyett vonatpótló autóbuszok közlekednek. Hasonlóképpen, a Pápa - Csorna vasútvonalon végzett pályakarbantartási munkák miatt július 13-tól július 17-ig Pápa és Csorna állomások között a vonatok helyett változó napokon vonatpótló autóbuszok közlekednek, menetrendjük eltér a vasúti menetrendtől. Szintén pályakarbantartási munkálatok miatt lesz vágányzári menetrend a Wien Hbf. - Ebenfurth - Sopron - Deutschkreutz vasútvonalon. Jelentős változásokat hoz a vágányzári menetrend a Budapest - Győr - Hegyeshalom vasútvonalon is, ahol az InterCity vonatok a Budapest-Keleti pályaudvar helyett csak Budapest-Kelenföld állomásig közlekednek, illetve onnan indulnak. A GYSEV szolgáltatási területén is rendkívüli menetrendi módosítás lépett életbe, amely a Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal egyes személyvonatainak menetrendjét kis mértékben érinti.

A Szegedi Közlekedési Kft. pályázatot hirdet a tulajdonában álló, 609-es pályaszámú üzemképtelen „Bengáli” típusú csuklós villamos jármű közcélú hasznosítására, ami szintén a közlekedés fejlesztésének és fenntartásának egy speciális aspektusát mutatja be.

Fontos, hogy mozgáskorlátozott útitársaink utazásában sokszor jól jön a segítség. Idősebb útitársainkat segítsük a le- és felszállásnál!

Közúti közlekedési nyilvántartások és fogalmak

A járműmenetrendek és az utastájékoztatás alapját számos jogi és adminisztratív háttérrendszer képezi, amelyek a járművek, a járművezetők és az utazások adatait kezelik. Az e törvényben meghatározott adatkezelési és hatósági feladatokat a közúti közlekedési nyilvántartó szerv (a továbbiakban: nyilvántartó), valamint a közlekedési igazgatási hatóság látja el.

Főbb definíciók a járműmenetrendek és -nyilvántartások kapcsán

• Engedély-nyilvántartás: A járművezető és a járművezetésre jogosító okmány adatait, továbbá a járművezető forgalomban való részvételével összefüggő egyes jogosultságok és kötelezettségek fennállását igazoló adatokat tartalmazó elektronikus nyilvántartás.
• Járműnyilvántartás: Olyan elektronikus nyilvántartás, amely tartalmazza a Magyarországon forgalomba helyezett, állandó hatósági jelzéssel és forgalmi engedéllyel ellátott járművek adatait, a járműtulajdonos (üzembentartó), az állami vagyonkezelő és a lízingbevevő adatait, továbbá a járműokmány adatait, valamint a történeti állományt.
• Okirattár: A 2022. január 1-jét megelőzően keletkezett alapiratok, nyilvántartásban szereplő adatok változását igazoló okmányok, cserélt, leadott és visszavont okmányok papír alapú példányainak, továbbá a 2022. január 1-től a nyilvántartásban szereplő adatok bejegyzését és változását igazoló alapiratok és okmányok, cserélt, leadott és visszavont okmányok eljáró hatóság által hitelesített másolatának elektronikus, vagy az ügytől függően papír alapú példányainak, továbbá a bevont külföldi okmányoknak a nyilvántartása.
• Járműazonosító adat: A jármű hatósági jelzése (rendszám) és alvázszáma.
• Járműokmány: A jármű tulajdonjogát, nyilvántartásba vételét, ideiglenes forgalomban tarthatóságát igazoló okmányok.
• Üzembentartó: A jármű tulajdonosa, illetve akit a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján a járműnyilvántartásba bejegyeztek.
• Jármű előzetes eredetiségvizsgálata: Olyan hatósági eljárás, melynek célja a járművek azonosító adatai és a jármű okmányok valódiságának megállapítása.
• Származás-ellenőrzési nyilvántartás: Olyan elektronikus nyilvántartás, amely tartalmazza a külföldről belföldi forgalomba helyezés céljából behozott használt jármű azonosító adatait, a jármű származását igazoló külföldi okmány adatait, a jármű tulajdonjoga megszerzőjének és a származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételt kérelmezőnek az adatait, valamint a származás-ellenőrzés eredményét.
• Ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása: A Magyarországon ideiglenesen forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomban tartott járművekhez kiadott ideiglenes rendszámtáblának és az ideiglenes rendszámtábla jogosultjának, továbbá a 3 napos érvényességi idővel kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyek elektronikus nyilvántartása.
• Járművezető: Az a személy, akinek a vezetési jogosultságára, a vezetői engedélyére vagy a vezetési jogosultsága szünetelésére vonatkozóan szerepel adat az engedély-nyilvántartásban.
• Járművezető-jelölt: Az a vezetői engedéllyel vagy vezetési jogosultsággal még nem rendelkező személy, akinek a vezetői engedélye kiállításához szükséges adatok szerepelnek az engedély-nyilvántartásban.

Nyilvántartó feladat- és hatásköre

A nyilvántartó feladatai közé tartozik, hogy engedélyezi az adatigénylő részére a közvetlen hozzáféréssel történő adatszolgáltatást, kezeli a nyilvántartás adatállományát és biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét. Továbbá, a nyilvántartásból a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében adatszolgáltatást teljesít, kezeli a nyilvántartáshoz közvetlen hozzáféréssel rendelkező felhasználók jogosultsági nyilvántartását, valamint az elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek nyilvántartását (adatkezelési napló).

Adatszolgáltatási típusok

• Egyedi adatszolgáltatás: Egy személyre (ideértve a nem természetes személyt is), egy vezetői engedélyre, egy, a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára, egy járműre, egy járműokmányra vonatkozó adat közlése.
• Csoportos adatszolgáltatás: Az adatigénylő által, vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó nyilvántartási adatok közlése, továbbá azon adatszolgáltatás, amely a kapcsolatfelvételi eljárást kezdeményező kérelem kapcsán, azzal összefüggésben, egyedi járműadatra vonatkozik.
• Rendszeres adatszolgáltatás: A nyilvántartási adatoknak az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtásához kapcsolódó jogszabályban meghatározottak szerinti rendszeres közlése.

A nyilvántartót érintő értesítések

A nyilvántartót az eljáró hatóság értesíti többek között a polgár személyes adatainak változásáról, a járműokmányt kiadó, érvényesítő, cserélő, visszavonó, visszaadó hatóság a végleges határozatáról és az adatváltozásokról. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a polgár nyilvántartásba bejegyzett adatai megváltozásáról, elhalálozásáról vagy a nyilvántartás hatálya alól történő kikerülésének időpontjáról is tájékoztatja a nyilvántartót. A parkolási igazolványt kiállító hatóság, a közlekedési hatóság a jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során megállapított adatokról, valamint a biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény adatairól is értesítést küld.

tags: #jármű #menetrendek #tájékoztató #információk

• 7 személyes terepjáró teszt
• minden az OTP kártyás fizetésről
• A „Gorgó” eset
• Mindent a kerékpár gumiabroncsokról
• Amikor a részletek számítanak: Főtengely Irány