Az Euro szabványok és a magyar környezetvédelmi besorolás

A környezetvédelmi besorolás kérdése egy igen gyakran emlegetett téma, főleg azoknál, akik külföldről vásárolnak autót, hiszen minél jobb kategóriába tartozik a vásárló által kinézett kocsi, annál kedvezőbb az üzembe helyezés költsége. Az autónepperek közötti beszélgetések vagy akár az autós podcastok során is gyakran előjön az Euro-normák témája, melyeknél valamilyen szám jelzi az adott besorolás minőségét, és az Euro szócskát követi.

Az Európai Unióban, így Magyarországon is, minden autót besorolnak a motor károsanyag-kibocsátása alapján egy környezetvédelmi kategóriába. Az európai kibocsátási normák határozzák meg az Európai Unió államaiban eladott új gépjárművek károsanyag-kibocsátásának elfogadható szintjét. Az Euro-normák egyébként nemcsak a személygépkocsikra vonatkoznak, hanem ugyanúgy a tehergépkocsikra, sőt, még a traktorokra, a vonatokra és a hajókra is. Tehát akármilyen járműre esne a választásunk, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az Euro-szabványt is leellenőrizzük a vásárlás előtt, így ugyanis óriási mértékű plusz kiadásoktól óvhatjuk meg magunkat.

Az Euro kibocsátási szabványok eredete és fejlődése

Már az Európai Unió jogelődjében, az Európai Gazdasági Közösségben kitalálták, hogy a gépjárműveket valahogyan osztályozzák az alapján, hogy mennyire károsak a környezet és az élővilág számára. Egyre több az autó, és ennek eredményeként egyre több a kibocsátott szennyezés - ennek a környezetre gyakorolt hatása sem maradhatott figyelmen kívül. Az 1980-as évek második felében az Európai Unió jogelődjében, az úgynevezett Európai Gazdasági Közösségben is központi témává vált, hogy a gépjárművek károsanyag-kibocsátását valamilyen módon kategóriákba sorolják. Ugyanis már ekkortájt rájöttek a környezetvédők és a politikusok is, hogy az autók által kibocsátott szénmonoxid nemcsak az emberre, hanem a környezet számára is rendkívül káros.

Így született meg az a döntés, hogy a forgalomba állított kocsiknak meg kell szabni károsanyag-kibocsátási határértékeket, és eszerint osztályokba kell kategorizálni őket. Ezért már a 20. század 80-as éveiben bevezették az ún. R49 szabályozást, a 90-es évek eleje óta pedig az EURO szabványokat alkalmazzák az Európai Unióban és az EGT-ben. Ezt hamarosan sikeresen létre is hozták, 1992-ben vezették be az első, Euro 1-es jelzésű szabványt, és a tendenciák azt mutatják, hogy nagyjából 4-5 évente jelennek meg az új, szigorúbb normák, mindig korszerűsítve, és csökkentve a kibocsátási értékeket, hogy minél jobban a 0-hoz közelítsen ez az érték. Az Európai Unió által meghatározott normák, ahogy az idő halad előre, egyre szigorúbbak lesznek, tehát minél nagyobb a szám, annál jobb a gépjármű károsanyag-kibocsátása, és annál szigorúbb előírásoknak kell megfelelnie.

Az egyes Euro szabványok részletesebben

2017-ben ez a bizonyos skála 1-től 6-ig terjedt, ahol az 1-es besorolású autó a legrosszabb, a 6-os pedig a legjobb kibocsátási értékekkel rendelkezik. Az Euro-normák esetében a 6 a legmodernebb, tehát a legjobb kibocsátással rendelkező autókat jelzi, Euro 7-es besorolással pedig valamikor 2018 környékén találkozhatunk majd először, természetesen még jobb kibocsátási értékekkel.

Minden, amit az Iveco Daily HPI műszerfaláról tudni kell

Euro 1: Az Euro 1 szabvány az 1992-ben forgalomba állított autókra vonatkozik, ekkor kötötték ki először, hogy legalább szabályozatlan vagy oxidációs katalizátorral kell ellátni a gépjárművet.
Euro 2: Az 1996 utáni autóknak az Euro 2-es normának kellett megfelelniük, ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy három utas lambda szondával ellátott katalizátorral kellett felszerelni a járművet.
Euro 3: Ezt az Euro 3-nál két darab lambda szondára növelték, éppen 2000-et írunk, amikor az első ilyen autók kifutnak a gyártósorról. A lambda szonda szabályozza a gépkocsi üzemanyag-ellátását, és a kipufogógázban lévő oxigén mennyiségét méri, melynek segítségével optimalizálni lehet a katalizátor szűrőképességét. Az Euro 3-mas norma esetében a két lambda szonda azt jelenti, hogy az egyik a katalizátor előtt, a másik a katalizátor után kap helyet.
Euro 4: 2005 januárjában már meg is érkezett az újabb szabvány, amely fontos változásokat hozott, hiszen ez szabta meg az 1 g/km-es széndioxid-kibocsátási határértéket (a dízeleknél 0,5 g/km), amely a mai napig érvényben van. Összehasonlításképp: ez a határérték 1992-ben 2,72 gramm volt, tehát a laikus számára is érzékelhető a különbség, valamint a fejlődés mértéke. A 2005 elején kidolgozott és jóváhagyott EURO 4 szabvány a 2006 óta gyártott autókra vonatkozott. Az EURO 4 szabvány bevezetése jelentős változásokat eredményezett a gyártók számára, akik kénytelenek voltak a felére korlátozni a károsanyag-kibocsátást minden mérési tartományban. Ami fontos, hogy a benzinmotoros járművek esetében a részecskekibocsátás akkor még nem volt szabályozva. Ezeket az EURO 5 szabvány óta kutatták, ami még a benzines közvetlen befecskendezésű motorokra korlátozódott. A dízelmotoros autókra vonatkozó EURO-szabvány enyhe korlátozásokat vezetett be a szén-monoxid-kibocsátásra (0,64-0,50 g/km), míg a nitrogén-oxidokra és a szálló porra vonatkozóan jelentősebb korlátozásokat vezettek be. Ez az utolsó változtatás, amely miatt a dízelmotorokba részecskeszűrőt (úgynevezett DPF vagy FAP) szereltek be. Enélkül a járművek általában nem feleltek meg az amúgy is magasnak tűnő kritériumoknak. Az EURO 4 bevezetése volt az egyik tényező, aminek köszönhetően a Common Rail rendszerű motorok előnyhöz jutottak az egységszivattyús befecskendezős motorokkal szemben.
Euro 5 és Euro 6: A 2009 szeptemberétől érvényben lévő Euro 5-ös és a 2014 szeptemberétől érvényes Euro 6-os kategóriáknál természetesen további szigorításokkal tették a kibocsátási értékeket ember- és környezetbarátabbá, de a 0,5 g/km és az 1 g/km-es értékeken itt már nem változtattak. Ezeknél az autóknál már olyan tiszta levegő jön ki, legalábbis a két évtizeddel ezelőttiekhez képest, hogy nem kell annyira félnünk, hogy bárkinek az egészségét maradandóan károsítanák. Az Euro 2 szint óta az uniós szabályozás különböző határértékeket állapít meg a dízel- és a benzinüzemű gépkocsikra: a dízelekre szigorúbb CO-határérték vonatkozik, viszont magasabb lehet a NOx-kibocsátásuk. A széndioxid-kibocsátás mellett nagy figyelmet szentelnek a szén-monoxid, a szénhidrogének, valamint a szálló porok határértékeinek megállapítására.

Az EURO szabványnak megfelelő kibocsátási határértékeket a 98/69/WE és a 2002/80/WE irányelv szabályozza minden személygépkocsira, míg a motorkerékpárokra és egyéb kétkerekű járművekre is vannak előírások. Figyeljük meg, hogy abban az időszakban, amikor az EURO 4 érvényes volt a személygépkocsikra, a két- és háromkerekű járműveket az Euro III emissziós szabvány szabályozta. A motorkerékpároknak - és minden más két- vagy háromkerekű járműnek - 2017 óta meg kell felelniük az EURO IV szabványnak.

Műszaki szempontból az európai kibocsátási előírások a mai napig nem tükrözik a jármű mindennapi használata során kibocsátott értékeket, mivel az autógyártók számtalan kiskaput kihasználnak. Azonban az Euro 6d-Temp bevezetésétől a manipulálási lehetőségek nagy része elveszik, hiszen valós forgalmi helyzetekben (RDE) is teljesíteni kell a megadott értékeket, nem elegendő csupán a laboratóriumokban. A előírások változásával azonban egyben új lehetőségek is nyíltak, aminek hatására "szabályosan" számottevően több szennyezőanyagot lehet kibocsátani a táblázatban megjelölt értékeknél.

Az emissziós botrányok és a szigorodó normák

Aki figyeli a híreket, annak ezek a kifejezések nem hatnak az újdonság erejével, ugyanis számos autógyártó keveredett 2017-ben bajba az emissziós botrány néven elhíresült határérték-manipulációs eljárások miatt, melyben többek között a Volkswagen, az Audi és a Porsche is érintett volt. Óriási felháborodást váltott ki, ahogy az autógyártó óriások politikai befolyással próbáltak a határértékek alatt maradni, és ezt bizony ők is megérezték a pénzügyi jelentéseikben.

A magyar környezetvédelmi besorolás (0-16-os skála)

Az európai kibocsátási normák alapjára helyezve a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) egy másfajta rendszerezési módszert választott - ők 0-tól 16-ig értékelik a kibocsátás mértékét, itt is természetesen a 0 a legrosszabb, a 16 pedig a legjobb kibocsátási értékeket jelöli, az elektromos autók kivételével. A magyar jogban ez 0-tól 16-ig tartó osztályozást jelent, míg az Euro-normáknál 1 és 6 közötti számokkal találkozhatunk, hogy kicsit se legyen egyszerű a dolgunk.

A környezetvédelmi osztály a "Jármű Műszaki Adatlapon", a V.9-es rubrikában található. Ez az a pont, ahol a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) az alvázszám alapján próbálja beazonosítani a gépjármű gyártási évét. Azért „próbálja”, mert nem mindig ugyanarra az eredményre jutnak, mint ami az autó külföldi dokumentumaiban szerepel.

Vezérléscsere intervallum Iveco Daily

A magyar környezetvédelmi osztályok részletes leírása

0-ás kategória: A katalizátorral nem rendelkező, Otto-motoros járművek, valamint az előírások szerint nem minősített vagy az ENSZ-EGB 83.00-83.0.1/A vagy 49.00-49.01/A előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott dízel meghajtású autók tartoznak ide.
1-es kategória: A katalizátorral rendelkező, nem szabályozott keverékképzésű benzinesek.
2-es kategória: A katalizátorral rendelkező, szabályozott keverékképzésű benzinesek (kivéve az Euro-2-es jelöléssel ellátott járművek esetében). Ha már van katalizátor a kocsinkban, és szabályozott keverékképzésű, akkor azt a 2-es számmal fogják jelezni a hatóságok.
3-mas kategória: Az Euro-1-es jelöléssel ellátott dízelmotoros autók.
4-es kategória: Az Euro-2-es jelöléssel ellátott katalizátoros, szabályozott keverékképzésű benzinesek, illetve az Euro 2-es jelöléssel ellátott dízelmotoros autók.
5-ös kategória: Ezzel a számmal jelölik a teljesen gázüzemű vagy elektromos meghajtású autókat és a hibrid járműveket is. Ezen belül 4 alkategóriát különböztetnek meg az illetékes szervek és joghatóságok:
- 5E: Teljes mértékben elektromos gépkocsik.
- 5N: Külső töltésű, növelt hatótávolságú hibrid autók.
- 5P: Külső töltésű hibrid autók (más néven plug-in hibrid autók).
- 5Z: Egyéb olyan autó, melynek kibocsátási értéke egyenértékű nullával.
Mindenesetre örülhet az, akinek a forgalmi engedélyében a V.9-es pont mellett az ötös számmal kezdődik a kategória jelölése, ugyanis az elektromos, gázmeghajtású vagy hibrid autó automatikusan zöld rendszámot is jelent, melynek nem csupán az ingyen parkolás és az adókedvezmény az óriási előnye, de bizonyos helyeken ingyen is lehet tölteni autónkat, miközben maximálisan tiszteletben tartjuk az anyatermészet és embertársaink egészségét.
6-os kategória: Ide kerültek a katalizátoros, OBD-rendszerrel ellátott, Euro 3-mas típusú benzines gépkocsik.
7-es kategória: Az Euro 3-mas kategóriába tartozó dízelmotoros autók.
8-as kategória: Az Euro 3-mas kategóriába tartozó dízel autók, melyek OBD-rendszerrel is rendelkeznek.
9-es kategória: Ezzel jelölték a hatóságok a szabályozott keverékképzésű, katalizátoros, OBD-rendszerrel rendelkező, Euro 4-es benzines autókat.
10-es kategória: Az Euro 4-es környezetvédelmi kategóriába tartozó, OBD-rendszerrel rendelkező dízelmotoros gépkocsikat jelöli.
11-es kategória: Ide kerültek a 10-es kategóriához hasonló Euro-4-es dízel autók, azzal a különbséggel, hogy az ENSZ-EGB 49.03 és az 51.02 előírás jóváhagyási jelével vannak jelölve, bár ez a laikusnak nem mond sokat.
12-es kategória: Ezzel a számmal már a kibocsátási értékek nagyon jónak mondhatók, ide tartoznak ugyanis az Euro 5-ös dízel autók, melyek rendelkeznek OBD-rendszerrel. Ez a szám arra utal, hogy autónk már viszonylag új (Euro 5-ös), tehát annyira nem kell félteni saját és bolygónk egészségét, ha egy ilyen gépjárműre esne a választásunk.
13-mas kategória: Az EEV (Enhanced Environmentally Friendly Vehicle) kategóriába tartozó, OBD-rendszerrel ellátott dízelmotoros autókat jelöli.
14-es kategória: Az Euro 5-ös kategóriába tartozó, és a 715/2007/EK 1. mellékletének 1. táblázata által megállapított határértékeknek megfelelő gépkocsik.
15-ös kategória: Az imént említett melléklet 2. táblázat határértékeinek megfelelő, Euro 6-os környezetvédelmi kategóriába tartozó gépjárművek.
16-os kategória: A jelenleg legmodernebb, Euro 6-os autók ide tartozhatnak (a 15-ös kategóriával együtt).

OBD rendszer - Miért fontos?

Valószínűleg sokan nem tudják, hogy mit jelent a fent több kategóriánál is említett OBD megjelölés. Az OBD-rendszer (a rövidítés az angol On-Board-Diagnostics szóösszetételből ered) egy olyan funkciót jelöl, hogy a gépkocsi képes a kibocsátott károsanyagokról egy erre alkalmas berendezéssel adatokat kinyerni, és megfigyelése alapján statisztikát felállítani. Tulajdonképpen az OBD is egy szabvány, mely egyre modernebb lett, ahogy az évek haladtak előre, és ez is már több kiadást megért az idők folyamán (lásd OBD-2 például).

A környezetvédelmi besorolás jelentősége a gyakorlatban

Az tehát mindenki számára egyértelmű, hogy érdemes minél modernebb, minél környezetkímélőbb autót választani, még az állam is erre próbálja ösztönözni az autóvásárlókat, hiszen számos kedvezmény mellett még a regisztrációs és behozatali költségek is jóval kisebbek lesznek egy modernebb autónál. Nem árt tehát odafigyelni egy autó megvásárlásakor arra, hogy milyen szabvánnyal van jelölve a kibocsátási szintje, hiszen behozatali és üzemben tartási költségeinket is jelentős mértékben csökkentheti egy magasabb kategóriájú (vagy egy elektromos) autó választása.

Pénzügyi és környezetvédelmi előnyök

Láthatjuk tehát, hogy több szempontból is érdemes jobb határértékekkel rendelkező autókat venni: egyrészt ugyanis egy jobb helyet teremthetünk a jövő generációi számára, másrészt a pénztárca is kevésbé bánja, ha autóvásárlásnál kicsit odafigyelünk ezekre az értékekre. A kategóriák elemzése közben feltűnhet, hogy az 5-ös kategória csupán az elektromos-, gáz- vagy a hibrid meghajtású járművekre vonatkozik. Tovább bonyolítja a környezettudatos autóvásárló helyzetét a táblázat értelmezésekor az is, hogy ez további négy alkategóriára van felosztva, hogy a különböző típusokat még jobban el lehessen különíteni egymástól.

Korlátozások és behajtási engedélyek

És nem is csak a többletköltségekről vagy a környezettudatosságról van csupán szó, hanem arról, hogy bármikor képes legyen az ember közlekedni, hiszen az alacsonyabb jelölésű autókat időnként ideiglenesen kitiltják a forgalomból. Ez főleg szmogriadó esetén szokott megtörténni, több nagyváros eljutott már arra a pontra, hogy az előre meghatározott környezetvédelmi besorolás alatti autók a riadó idején nem közlekedhetnek a városban. Az ökológiai közlekedési zóna a környezetvédelmi jelvényekkel együtt olyan látvány, amelyet egyre jobban meg kell szoknunk. A városközpontokban a „zöld zónák” kialakítása a levegőminőség romlása miatt vált szükségessé. Ez bizonyos nehézségeket jelent a régebbi járművek tulajdonosai számára. Ha egy autó nem felel meg az adott helyen és időben érvényes szabványoknak, akkor nem léphet be az zónába. A forgalomkorlátozás az egyik módja a levegőminőség javításának.

Németországban sok nagyvárosban behajtási korlátozások vannak: csak EURO4 vagy annál jobb besorolású autó hajthat be. Az EURO4-től felfelé minden autó „zöld behajtási engedélyt” kap, így az eladó számára mindegy, hogy EURO4, 5 vagy 6. Magyarországon viszont nem mindegy: EURO5-re alacsonyabb a regisztrációs adó, mint EURO4-re. Bár az újabb általában drágábbat is jelent, akinek ezek a szempontok fontosak, az mérlegelni fog, hiszen akár egy szmogriadó esetén is előfordulhat, hogy bizonyos Euro-szintek alatti kocsikat átmenetileg kivonnak a forgalomból, így pedig ez a veszély is könnyen kikerülhető.

Eurocargo biztosíték tábla: amit tudnod kell

Vásárlási tippek és buktatók

Az Euro-normák azonban az elmúlt években legtöbbször nem környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetéseken kerültek elő, hanem a használtautó vásárlásán gondolkozók társalgásai során. Már az autókeresés kezdetén is érdemes tudni, hogyan működik a környezetvédelmi besorolás. Ráadásul az sem könnyíti a dolgot, hogy sok hirdetésben rosszul adják meg az autók környezetvédelmi kategóriáját. Fontos tudni, hogy Németországban sok autóban utólagos DPF-et (dízel részecskeszűrőt) szereltek be, hogy például Euro3 helyett Euro4-es kategóriába kerüljön, és behajthasson a belvárosba. Győződj meg róla, hogy az autó gyárilag vagy utólagosan rendelkezik dízel részecskeszűrővel.

Például praxisunkban előfordult, hogy egy 2 éves Mitsubishi Pajero Németországban Euro VI besorolást kapott. Az ellenőrzés során kiderült, hogy az autót Dubajban helyezték először forgalomba, ahol környezetvédelmi szabályozás sajnos nincsen, így a valós besorolása Euro I volt, és a regisztrációs adó 3,2 millió forint lett volna. Az autoDNA weboldalán elérhető alvázszám-ellenőrzés segíthet egy ismeretlen múltú autó megvásárlásával járó további költségektől való védekezésben.

A jövő kihívásai és megoldásai

Egy másik lépés a szigorúbb műszaki állapotellenőrzés - például annak ellenőrzése, hogy a részecskeszűrőt vagy a kipufogógáz-visszavezető (EGR) szelepet nem távolították-e el. Itt még egy módot kell megemlíteni - az úthasználati díjak differenciálását. Bár az újonnan gyártott autóknak már jó ideje meg kell felelniük a legszigorúbb károsanyag-kibocsátási előírásoknak, még mindig nem lehet elérni - csak úgy -, hogy csak a legújabb és környezetbarát autók maradjanak az utakon. Emiatt még az úgynevezett tiszta közlekedési zónákban is közlekedhetnek az utakon az EURO4 emissziós szabványnak megfelelő autók - egészen 2025-ig. Ezt követően a sofőröknek szembe kell nézniük azzal, hogy ezeknek az autóknak az ideje a városközpontokban elmúlnak.

Ideális megoldás az lenne, ha minden sofőr elektromos motorosra cserélné autóját - azzal a feltétellel, hogy az energiaátállás megtörténik. Az lenne a legjobb, ha az elektromos vagy hibrid autók töltéséhez szükséges áram, vagy megújuló energiaforrásból származna. Az EURO 4-es szabványnak minden 2006. január 1-je óta először nyilvántartásba vett autónak (és a 2017 óta regisztrált motorkerékpárnak) meg kell felelnie. Ha azonban egy autót 2006 előtt gyártottak, az nem jelenti automatikusan azt, hogy nem felelt meg az EURO 4 szabványnak. 2000-ben a GDI-elemeket korszerűsítették, hogy megfeleljenek az EURO4-es kritériumoknak, bár maga a modell gyártása 2004-ben, két évvel az új emissziós szabvány bevezetése előtt megszűnt.

tags: #Iveco #Daily #környezetvédelmi #besorolás #euro #szabványok