Alkoholfogyasztási Statisztikák és Egészségügyi Kihívások Magyarországon
Magyarországon az alkoholizmus népbetegség, így elsőre furcsa lehet a tény: az elmúlt években folyamatosan csökkent az alkoholfogyasztás. Bár a költések nőnek, ennek az üteme nem éri el a szeszek inflációjának mértékét. A magyarok több mint 550 milliárd forintot költöttek alkoholtartalmú italokra a 2024. júliusával végződő 12 hónapban. A költések mérsékelten nőnek és negyedévről-negyedévre alulmúlják az alkoholok átlagos inflációját.
Magyarországi Fogyasztási Trendek és Szokások
A legtöbb ital jellemzően az év végén fogy a karácsonyi és a szilveszteri időszakban, a legkevesebb pedig január és március között. A fogyasztók egyre gyakrabban keresik az alkoholmentes vagy alacsony alkoholtartalmú alternatívákat, különösen szórakozóhelyeken és vendéglátóhelyeken.
A magyar lakosság alkoholfogyasztási szokásairól készített, MTI-nek küldött kutatás eredményei alapján egy alkalommal átlagosan 2,4 italt fogyasztanak a magyarok. Bár ez a mennyiség mérsékeltnek tekinthető, az egyéni tényezők - például a testtömeg, a nem és az érzékenység - jelentősen befolyásolhatják az alkohol hatását. Az adatok szerint a 18 és 49 év közötti korosztály több mint fele legalább havonta egyszer fogyaszt alkoholt. A fiatalabb, 18-29 évesek körében különösen jellemző, hogy a fogyasztás társas eseményekhez, például bulikhoz vagy baráti összejövetelekhez kapcsolódik, és ilyenkor gyakran nagyobb mennyiség kerül a poharakba.
A kutatás szerint a legnépszerűbb ital a bor, a válaszolók több mint fele ezt jelölte első helyen, amit a sör, és azonos arányban a röviditalok és koktélok követnek. A férfiak inkább a sört és rövidet, míg a nők inkább a koktélokat kedvelik, utóbbi pedig főleg a 18-29 évesek körében a legnépszerűbb, míg az idősebbek inkább boroznak.
Globális és Európai Összehasonlítás
Kutatások szerint 1990 és 2019 között 70%-al nőtt az alkoholfogyasztás szintje a világon. Az okok között a kutatók mind a lakosság számának általános növekedését, mind az egy főre jutó alkoholfogyasztás növekedését említik. Ugyanakkor a világ népességének növekedése ellenére is csökkenhet az alkoholfogyasztás a következő tíz évben. Az előrejelzés szerint az alkoholfogyasztás volumene várhatóan 2031 után sem kezd érdemben növekedni. Az ágazat már most is érzékeli a változásokat. Az előrejelzés szerint a hagyományos italcsoportok - a tömény szeszes italok, a sör és a bor - egyaránt veszthetnek piaci részesedésükből. A kereslet földrajzi súlypontja is átrendeződhet. A világ jelenleg legnagyobb alkoholfogyasztó piacain, Kínában és az Egyesült Államokban az IWSR több mint 18 százalékos visszaesést vár 2035-ig az elfogyasztott italadagok számában. Ezzel szemben India lehet a következő évtized egyik legnagyobb nyertese.
Energiaital-fogyasztás kockázatai gyerekeknél
A Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetének (OECD) szakértői összeállították azon országok listáját, ahol a legmagasabb az egy főre jutó alkoholfogyasztás aránya. A lista élén Litvánia szerepel - átlagosan 12,3 liter tiszta alkoholt fogyasztanak évente. Csehország negyedik a listán, itt az egy főre jutó alkoholfogyasztás évente 11,6 liter tiszta alkohol. Magyarország a 8-adik helyet foglalja el - az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a felnőtt lakosság körében nálunk 10,96 liter tiszta szesznek felel meg az évi átlagos alkoholfogyasztás. Ennek a mennyiségnek a legnagyobb részét a sör teszi ki, melyből az évi fogyasztás kb. 100 liter/fő.
Egy 2019-es felmérésből kiderült, hogy a naponta alkoholt fogyasztók aránya Európán belül Portugáliában a legmagasabb - a felnőtt lakosság több mint 20%-a napi szinten iszik valamilyen szeszes italt. Magyarországon a felnőtt lakosság 6,3%-a vallotta azt, hogy napi szinten fogyaszt alkoholt, ezzel a 15. helyen állunk az EU-ban. A naponta alkoholt fogyasztók aránya Lettországban és Litvániában a legalacsonyabb - a lakosság mindössze 1%.
Egy felmérés szerint Európában a bor és a sör a legkedveltebb ital. Európában a legnagyobb sörfogyasztó Csehország és Belgium - mind két országban az összes elfogyasztott alkohol 57%-át a sör teszi ki. A borfogyasztás leginkább azokon a területeken a legjellemzőbb, ahol a bortermelés történetileg mindig is fontos szerepet játszott. A vodka és töményebb italok fogyasztása leginkább a hidegebb területek sajátossága.
Az Alkoholizmus Kérdése és a "Világelsőség" Vitatott Statisztikái
Az alkoholizmus mint népbetegség témája az elmúlt hónapokban többször végighullámzott a honi nyilvánosságon. „Világelsők vagyunk alkoholizmusban” - idézte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikáját Hoffmann Kata addiktológus, majd ugyanez az adatsor április elején több oldalon is végigfutott. A sok helyen idézett 2022-es WHO-listát (mely alapján a magyarországi felnőtt lakosság 21 százaléka úgynevezett problémás alkoholfogyasztó, a ranglista második helyezettje Oroszország, Belarusz a harmadik) több kritika érte. A Telex megírta, hogy az adatokat vizualizáló World Population Review nem friss, hanem 2016-os számokat használ. Az alkoholfogyasztási statisztikákban ráadásul Csehország Magyarország előtt van, a WHO-adatuk mégis a magyar egyharmada. Ráadásul találni olyan oldalt is, ahol Magyarország nem első alkoholizmusban. Mi tehát az igazság? Hogy ki is a „problémás alkoholfogyasztó”, annak meghatározása könnyen hitvitába vált át, így érdemes más módszerek után nézni.
„Mindenki azt hiszi, hogy az alkoholizmus az ő magánügye, ezért nem is vagyunk tisztában a probléma nagyságával. Az érintett családokban van egy hármas szabály: ne érezz, ne bízz, ne beszélj. Ezeket minden családtag betartja. Ezt a tabut a legnehezebb megtörni” - mondta Kovács András Péter a Telex karácsonyi interjújában.
Mindent az alkoholfogyasztásról
Miért helye az alkoholnak a mentális egészségről szóló párbeszédben? | Millie Gooch | TEDxTeessideWomen
Mivel a „problémás alkoholfogyasztó” meghatározása körül nehéz konszenzusra jutni, a Tényleg világelsők vagyunk alkoholizmusban? felütésű vitának sosem lesz megoldása. Azt, hogy a statisztikák összehangolásán lenne mit javítani, és hogy például az önbevalláson alapuló nagyivás nem tűnik jól használható mutatónak, háttérbeszélgetéseinken is elismerték. Idehaza minden negyedik férfi legalább alkalmanként iszik reggel alkoholt; magyar szemmel ez tehát nem valamiféle deviancia.
Egészségügyi Következmények és Halálozási Adatok
A Válasz Online ezért közli az alkoholprobléma nagyságáról árulkodó legfontosabb kutatásokat: a májbetegséges halálozásban még mindig hazánk produkálja az egyik legrosszabb számot az EU-ban. Az ajánlott mennyiség feletti alkoholfogyasztásnak számos hosszú távú, negatív hatása van. Rontja az életminőséget, sőt, meg is rövidítheti az életet.
A halálokok kutatása nem egyszerű kérdés; azt néha kórboncnok, máskor különböző szakorvosok állapítják meg. A cirrózis a máj tapintható megnagyobbodását jelenti, ezért viszonylag könnyen diagnosztizálható. A legtöbb esetben a cirrózisos halálozást hasonlítják össze, de nem mindig: vannak országok, ahol az „alkoholmérgezésben” meghaltak száma magas (nálunk nem), ezért a nemzetközi összehasonlításokba ezt a halálokot is bele szokták venni. Létezik „alkoholos pszichózis” is, amely megint más kód alatt jelenik meg. Magyarországon többé-kevésbé kutatói konszenzus van arról, hogy a krónikus májbetegségekben és cirrózisban elhunytak összesített számát érdemes nézni, mert ez esik legközelebb az alkohol miatti halálozáshoz.
Ez esetszámra váltva Magyarországon 3303 májbetegséggel összefüggő halálozást jelent 2019-ben. A KSH már lát frissebb adatot is: 2021-ben 3575-en haltak meg valamilyen májbetegségben. Magyarország tehát harmadik a fő alkoholfogyasztással összefüggő halálokban az EU-tagállamok között. Az uniós átlag mélyen a magyar érték alatt van. A WHO Oroszországból nem rendelkezik adatokkal, így összevetni sem tudjuk. Belaruszból is csak esetlegesen tudunk számokat: az Egészségügyi Világszervezet 1991 és 2001 közötti, illetve egy szem 2018-as értéket tárol: ezek mind alatta voltak a magyar májbetegséges halálozásnak.
A honi májbetegséges halálozás a kilencvenes évek közepén extrém szinten volt (valószínűleg a rendszerváltozáskor tönkrement, alkoholizmusba fulladt életek mutatkoznak meg az 5-6 évvel későbbi kiugrásban) és egészen 2005-ig tragikusan magas tartományban mozgott. Aztán egyenletesen javuló tendencia következett, mely nagyjából 2013-ig tart. Az évek óta tartó stagnálás és emelkedés a demográfusok figyelmét is felkeltette, a 2021-es Demográfiai portré például részben az alkoholizmushoz köti a magyarországi várható élettartam növekedésének lassulását.
Részletes elemzés az alkoholról
„Jelentős szerepe volt a várható élettartam javulásának mérséklődésében a külsődleges halálozás és az alkoholfogyasztáshoz köthető halálozás korábbi hozadékai csökkenésének, illetve megszűnésének. […] Az alkoholfogyasztáshoz köthető halálozás 2013-at követően változatlanul magas maradt Magyarországon, a korábbi időszakot jellemző kedvező trend megtört.” Még egyszer hangsúlyozni kell, hogy a májbetegséges mutató csupán egy a fontos jelzésértékű, összevethető adatok sorában: 200 körüli azon betegségek száma, amelyek valamilyen módon kapcsolatba hozhatók az alkoholfogyasztással. A halálokoknál meg kell említeni például az öngyilkosság és az alkoholfogyasztás kapcsolatát: egyes számítások szerint alkoholfogyasztás után hétszeresére nő az elkövetés veszélye. Az alkoholfogyasztással kapcsolatba hozható öngyilkosságok arányát pedig 18 százalékra becsülik az összes eseten belül.
A Statisztikai Adatok Megbízhatósága és Kihívásai
Az alkoholprobléma másik legelterjedtebb mutatója az egy főre jutó alkoholfogyasztás és az ezen alapuló becslés. Mint Elekes Zsuzsanna szociológus megjegyzi ebben a tavalyi tanulmányában, az egy főre jutó szeszmennyiség mutatójával is vannak gondok, a legfőbb mindjárt az, hogy becsült adatról van szó, mely elsősorban termelési és eladási statisztikákon alapul. Vagyis azt az alkoholmennyiséget tudjuk számba venni, amelyről hivatalos információnk van, az úgynevezett „nem regisztrált alkoholfogyasztásról”, például az otthon főzött pálinkáról ezek az adatok hallgatnak. Márpedig az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a világ teljes alkoholfogyasztásának 25,5 százaléka nem regisztrált forrásból származik. Magyarország esetében egy 2018. évi WHO-kiadvány 1,5 literre becsüli ezt az értéket.
A fő kérdés: hogy lehet az, hogy míg a magyar szeszfogyasztás nem tűnik kiugrónak, a májas halálozás nagyon is az? Az adatok szerint Németországban vagy Franciaországban 1-2 liter/fővel több alkohol csúszik le évente, mégis nálunk halnak meg többen cirrózisban. A megfejtés egyrészt a statisztika fent jelzett problémája, vagyis a „nem regisztrált szeszfogyasztás”: az otthon kotyvasztott pálinka, házi sör és bor, valamint a keleti és déli határszéleken még mindig jellemző csempészet. A másik a rossz minőség és a tömény szeszek vélhetően magasabb aránya. Nemcsak az a számít, hogy mennyit, hanem az is, mit és mikor iszunk.
A hivatalos fogyasztási adatok értelmezésekor további bizonytalansági tényezőnek tekinthető a bor, sör és tömény szesz készleteinek alakulása, illetve a készletváltozás becslése. A hazai alkoholfogyasztás szerkezetében bekövetkezett tényleges változásokat módosíthatják más statisztikai számbavételi problémák is. Feltételezhető, hogy a kereskedelmi forgalomban megjelenő italfajták tényleges alkoholtartalmának változása módosíthatja a statisztikai adatokban megmutatkozó tendenciákat.
„Jó lenne, ha a döntéshozói szinten lenne valaki, aki kontrollálja ezt a fajta munkát, visszakérdez, pontosítást kér - de nincs. Nem létezik ma szakpolitika, amely az adatokra támaszkodna. Nincs alkoholstratégia, nincs programszerű prevenció, nincs semmi.”
Az Alkoholfogyasztás Formái és Motivációi
Az alkohollal való viszonyunk alapvetően négyféle lehet. Absztinens, aki soha nem iszik semennyit; mértékletes fogyasztó, aki az ajánlott határok között marad; nagyivó, akinek a fogyasztási mennyiségéből már komoly problémája lehet; alkoholbeteg pedig az, akinek az italozás befejezése olyan komoly problémákat okoz, hogy azok leküzdéséhez terápiára van szüksége. A legtöbben mértéktartónak gondoljuk magunkat az italozás terén, illetve biztosak vagyunk abban, hogy nem érhet minket egészségkárosodás. Azonban a tényleges mércét nem a szubjektív megítélésünk adja, hanem a szervezetünk élettani korlátai. Csak 18 éves kor után fogyasszunk alkoholt!
10 gramm alkoholt tartalmazó ital számít egy standard egységnek. Az alkohol hatása nem csupán a bevitt mennyiségtől, hanem annak felszívódási és lebomlási sebességétől is függ (például evés után, teli gyomorból lassabban jut be a véráramba). A másnapossággal járó fejfájást egy, a bomlás során felszabaduló molekula - az acetaldehid - okozza. Bár ez a kellemetlen állapot hamar elmúlik, az ajánlott mennyiség feletti alkoholfogyasztásnak számos hosszú távú, negatív hatása van. A szervezetre gyakorolt hatás mértékét a véralkoholszint mutatja meg. Minél nagyobb ez az érték, annál erősebb ez a hatás.
Ha változtatni szeretnénk egy szokásunkon, előtte fontos megértenünk, mi késztet minket arra. Az alkoholfogyasztás motivációja sokféle lehet, és az életkor előrehaladtával változhat is. Belső/pozitív megerősítésű, azaz fokozásos motiváció áll fenn, ha valaki elsősorban azért iszik, mert vágyik az izgalmakra és az intenzív élményekre. Az ilyen emberek általában impulzívak, könnyen barátkoznak és nyitottak a külvilág felé. A külső/negatív megerősítésű motiváció a konformitás alapú ivókra jellemző. Ők azok, akik sokszor a társaság unszolására isszák le magukat. Ha úgy érzi, hogy Önnél is fennáll a függőség veszélye, akkor kérje háziorvosa vagy pszichológus segítségét.
Történelmi kitekintés
Alkoholfogyasztásra vonatkozó rendszeres statisztikai adatközlés 1950-től van Magyarországon, de szórványos és becsült adataink már a 18. századtól léteznek. A legelső ismert becslés Pásztor Mihálytól származik, aki szerint egy budai lakosra 177 liter borfogyasztás jutott évente. Keleti Károly becslései szerint 1881-ben az egy főre jutó fogyasztás 18,6 liter bor, 3,4 liter sör és 16,4 liter égetett szeszes ital volt.
tags: #ital #fogyasztas #statisztika