Az Opel Astra motorjának dadogása és gyengesége: Okok és megoldások

Az Opel Astra tulajdonosok körében gyakori probléma, hogy a motor alapjáraton nem jár egyenletesen, "dadog", alacsony fordulaton gyenge és nem húz. Magasabb fordulatszámon azonban előfordul, hogy a jelenség megszűnik, és az autó rendesen működik. Ez a cikk részletesen bemutatja az Opel Astra, különösen az F és G modellek motorjának dadogását és gyengeségét okozó leggyakoribb hibákat, valamint tippeket ad a hibakereséshez és a lehetséges megoldásokhoz.

Amikor az Opel Astra F 8 szelepes autóknál egy idő után előjön ez a probléma, sokszor többször előfordul, hogy a nyolcszelepes Opel Astránál alapjáraton nem megy minden henger, alacsony fordulaton nem húz, dadog, döcög és pöfög. Magasabb fordulatszámon viszont elindul a 4-ik henger is, és menet közben minden rendben van. Hasonló jelenségeket tapasztalhatunk más motorváltozatoknál is, például egy 2003-as G Astra 1.2-es motorja reggeli indításnál (hideg motornál) dadog egy kicsit, kb. 4-5 másodpercig, mire eléri a normál fordulatszámot. Utána már szépen dolgozik, és napközben sincs gond az indítással.

Gyakori tünetek és kezdeti ellenőrzések

Az alacsony fordulaton tapasztalt rángatás vagy dadogás az egyik legbosszantóbb hiba. Sokan ilyenkor azonnal a gyertyacserével kezdik, ami érthető is, különösen, ha az autós nem fordít elég figyelmet a rendszeres szervizelésre. Azonban sokszor ez nem oldja meg a problémát, így tovább kell keresni a hiba okát.

A folytatásban, még az autószerelők többsége is kapásból a gyújtás többi alkatrészének, így a gyújtókábelek, gyújtáselosztó fedél, elosztópipa (rotor) és a gyújtótrafó cseréjét végzik el. Ez mind lehet időszerű, de nem biztos, hogy megoldást hoz. Egy X14XE motorú Astra G normál gyorsításkor dadog, intenzív gyorsításkor viszont semmi probléma. Gyertyák, üzemanyagszűrő és EGR szelep tisztítása után is megmaradt a hibajelenség, és a trafóhíd cseréje jelentett megoldást.

Tömítetlenségi problémák és vákuumrendszer

A gyújtáshiba mellett tapasztalatok szerint leggyakrabban tömítetlenségi probléma okozza a motorteljesítmény csökkenését. Ezeket viszonylag egyszerű leellenőrizni:

Alapjárati hibák a Mazda 5-nél

• Központi befecskendező talptömítés hibája: Ha ez sérült, fals levegőt szívhat a motor.
• Szívósor tömítés hibája: Hasonlóan a talptömítéshez, a szívósor tömítésének hibája is okozhat falslevegőt.
• Elégett kipufogószelep: Ez közvetlenül befolyásolja a henger kompresszióját és az égést.
• Átégett hengerfej tömítés: Komolyabb probléma, amely több hengert is érinthet.
• Vákuumcsövek hibája: A vákuumrendszer sérülése számos motorproblémát okozhat.

Ha alapjárati fordulatszámon és annak közelében van egy hengernél gyújtáskimaradás, különösen, ha ez hideg motornál és/vagy hűvösebb napokon jelentkezik, akkor érdemes a következőket megvizsgálni. Sokszor a váltó felőli hengernél tapasztalhatóak problémák. Különösen az F Astrában a belsőlevegő keringetés szabályozó gombját vákuum vezérli. Egy vékony vákuumcső megy a fékrásegítő (devander) csövében lévő visszacsapószeleptől a tűzfalon keresztül, a pollenszűrőházon át az utastérbe a középkonzolon lévő belsőlevegő keringető nyomógombjához. Itt sokszor találkoztak problémával, aminek kiküszöbölése végleg megoldotta a "háromhengerezést".

A belsőlevegő keringetés vákuumrendszerének ellenőrzése:

1. Nyomkodd meg többször járó motor mellett a belsőlevegő keringető gombot a középső boxnál. Ha hallhatóan megváltozik a motor járása, fordulatszáma, akkor érdemes egy másik kapcsolót beszerezned, hiszen a tied valószínűleg meghibásodott. Ha nincs lehetőséged a kicserélésére, akkor a vákuumcsövét vakítsd le!
2. Ha a kapcsolóddal minden rendben, akkor kövesd végig a vákuumcsövet. Ha tömítetlenséget találsz, akkor szüntesd meg azt, vagy cseréld ki a csövet egy újra.
3. Ha a gombbal és a csövekkel is minden rendben, akkor ellenőrizd le a fékrásegítő vákuumcsövének visszacsapó szelepét. Sok esetben itt találhatod meg a hiba okát. Vagy le van törve a belsőlevegő keringető vezeték csatlakoztatására szánt vékony cső róla, vagy a visszacsapó vákuumszelep "ereszt, szivárog" a peremezésénél. A megoldás a csere, új állja a helyét.

Ha az Opeled alacsony fordulaton nem húz, akkor lehet, hogy ilyen egyszerű dolgokkal életre keltheted az alvó ménest!

EGR szelep és PCV rendszer problémái

EGR szelep

Az EGR (Exhaust Gas Recirculation) szelep a kipufogógáz egy részét visszavezeti az égéstérbe, ezzel csökkentve a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátását. Egy 1.6-os 8 szelepes X16SZR G Astrában például található EGR szelep, pont középen a szelepfedélen található Opel jeltől kábé 10 centire a szélvédő felé. Ha van ott műanyag burkolat, akkor alatta van. Ha az EGR-rel gond van, akkor azt rögtön jelzi hibakóddal a műszerfalon. Ha nyitva marad a szelep, akkor folyamatosan több levegőt kap a motor, mint kellene, és rendesen dadog, alapjáraton és fordulaton is.

Gyakori probléma az EGR szelep leragadás, különösen az olajat fogyasztó motoroknál. Az AGR szelep szorult a korom miatt, és ilyenkor a motor rángat, le is fulladhat. Egy tulajdonos tapasztalata szerint 15 ezrenként kiszedi az AGR szelepet tisztításra és sűrűbb olajat használ. Az EGR szelep tisztítása és átkenése segíthet, de súlyosabb esetben a cseréje szükséges.

PCV szelep és kartergáz-szellőztetés

A pozitív forgattyúház-szellőztető rendszer (PCV) minden modern járműben megtalálható, és célja a keletkező kartergázok elvezetése. Ezeket a gázokat a szívócsonkon keresztül visszavezetik a motorba. A PCV rendszer hiánya esetén a motor forgattyúsháza nyomás alá kerülne. Az egyetlen mozgó alkatrész a PCV szelep, amely egy egyirányú szelep, ami szabályozza a szívócsatornába betáplált gáz mennyiségét.

Megoldások az Astra G rángatózó motorjára

A PCV szelep általában egy apró, a motor szelepfedelének közelében rögzített alkatrész. A General Motors 1.4 Turbo motorja két PCV szeleppel rendelkezik - az egyik a szívócsonkba van integrálva, a másik pedig a turbófeltöltő bemeneténél. A szelepfedél belsejében egy gumi membrán is található, amely szabályozza a gázok áramlását.

A PCV rendszer meghibásodásának tipikus tünetei:

• Túlzott olajfogyasztás, kék füst jöhet a kipufogócsőből.
• Sziszegő hang a motortérben (a szelepfedél levegőt szív be egy nyíláson, ahol a membrán található).
• Szakaszos "Check Engine" lámpa, lehetséges hibakódok: P0106, P1101, P0236, P0107.
• Durva, instabil motor alapjáraton és gyenge teljesítmény.
• Olajszivárgás (a motorba belépő töltőnyomás átnyomhatja az olajat a motor tömítésein).

A PCV szelep meghibásodása a szelepfedél membránjának meghibásodását is okozhatja. Fontos, hogy ellenőrizzük mind a három kulcselemet - mind a PCV-szelepeket, mind a membránt. Ha járó motor mellett a motor levegőt szív be a szelepfedél membránházán keresztül, akkor ki kell cserélni a szelepfedelet, mivel a benne lévő membrán meghibásodott.

Alapjárati motor (IAC) és fojtószelep

Az alapjárati motor, más néven alapjárati levegőszabályozó szelep (IAC motor) vagy üresjárati szabályzó, felelős a motor alapjáratának szabályozásáért. A szelep a motor egyik fő irányító eleme, amely vagy csökkenti, vagy növeli a percenkénti fordulatszámot, attól függően, hogy az aktuális üzemi körülmények megkövetelik.

Az Alapjárati Motor Hibájának Jelei:

• Ingadozó Alapjárati Fordulatszám: A motor alapjárati fordulatszáma túl magas, vagy túl alacsony.
• CHECK ENGINE Lámpa Világít: A hibás alapjárati levegőszabályozó szelep gyakran okozza az ellenőrző motorkijelző lámpa felvillanását.
• Egyenetlen Alapjárati Működés: A motor rázkódik, durván jár alapjáraton.
• Motor Leállása: A jármű nem üzemképes, a motor leáll, akár terhelés növekedésekor is (pl. klíma bekapcsolásakor).

Ahogy a motor működésében résztvevő alegységek mind ki vannak téve a szennyeződésnek, ugyanúgy az alapjárati léptetőmotor is elszennyeződik a lerakódások által. Gyakran elegendő kiszerelni és kitisztítani, majd visszaszerelni a helyére. Az újabb gépkocsikban azonban egyre gyakoribb eset, hogy a léptetőmotor kitisztítása és átkenése már nem hozza meg a várt eredményt, ekkor a csere a leghatékonyabb megoldás.

Lambdaszonda és üzemanyag-ellátás

Egy 2003-as évjáratú Opel Astra G X12XE motorkódú autó esetében az alapjáraton nagyon zakatoló, leálló motor problémáját végül a lambdaszonda hibája okozta. A MIL lámpa nem égett, és a hibakódolvasás légtömegmérő-jelet és lambdaszonda alacsony feszültséget mutatott. Élőadatban a szondajel stagnált 600 mV körül, és a rövidtávú keverékadaptáció -20% volt, ami dús keverékre utal. A szonda széthúzásával kisimult az alapjárat, és az autó visszanyerte a teljesítményét. A megoldás egy új szonda volt.

Fabia motor rángatás és dadogás

Fontos megjegyezni, hogy sokszor és sokan a szondát kiáltják ki bűnösnek, holott valójában a szonda nagyon érzékenyen reagál - mint okozat - minden keverékképzési, falslevegős, EGR-es problémára, és azonnal hibakódot ír be. Ezért nem mindjárt szondacserével kell kezdeni a hibaelhárítást, de ez esetben mégiscsak ő volt a ludas.

Kokszosodás a közvetlen befecskendezésű (SIDI) motorokban

Az 1.6T SIDI és 2.0T SIDI motorral felszerelt Opel Astra J modelleknél a közvetlen benzinbefecskendezésű rendszerek hajlamosak kokszolódásra a motor szívószelepein. A túlzott koromlerakódás csökkentheti a teljesítményt, növelheti az üzemanyag-fogyasztást és megnehezítheti a hidegindítást. A "Check Engine" lámpa is megjelenhet. A korom felhalmozódása gyakori probléma sok közvetlen befecskendezéses benzinmotornál, mivel az üzemanyagot már nem fecskendezik be a szívócsonkba, ahol esélye lenne a szívószelepekről lemosni a felhalmozódott kokszot.

Bár az Opel SIDI motoroknál viszonylag kevés probléma van a korom felhalmozódásával alacsony futásteljesítménynél, egy bizonyos ponton felhalmozódik, és ha súlyos lesz, az egyetlen lehetőség a kézi tisztítás, amihez ki kell szerelni a szívócsonkot. A koromlerakódások a forgattyúsház-szellőztető rendszerből (CVS) és az EGR szelepből származnak.

Vezérműlánc problémák az 1.3 CDTi motorban

Az 1.3 CDTi motorban (gyakori az Astra J modellekben) a vezérműtengelyt egysoros vezérműlánc hajtja, amely nem túl robusztus kialakítás. Általában, ha vezérműláncot használnak, a szándék az, hogy az a motor "élettartamáig" (nagyon durván 300 ezer km) kitartson. Azonban az eredeti lánccal és feszítővel 300 ezer km-t megtenni nagyon kockázatos. Ha a lánc kopik és megnyúlik, vagy a feszítő nem működik megfelelően, akkor a tipikus tünet a lánczörgés, amely hidegindítás után néhány másodpercig tart. Súlyos esetekben a lánczaj tovább megmaradhat a motor beindítása után is. A "Check Engine" lámpa is megjelenhet. A futásteljesítménytől függetlenül nem szabad figyelmen kívül hagyni a láncfeszülés tüneteit. Azok a motorok, amelyek több mint 150 ezer km-t tettek meg, valószínűleg jogosultak a teljes vezérlés cserére (új vezérműlánc, vezetők, feszítő és fogaskerekek).

További motorproblémák és tünetek

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a gyakori motorhibák tüneteit, amelyek az Opel Astránál is előfordulhatnak:

A rossz vezetési szokások hatása

Egy 2005-ös 1.6-os G Astra (Z16XEP motorral) motorja 3-as és 4-es fokozatban rángat, amikor a gázpedál csak nagyon kicsit van lenyomva, és a fordulat is alacsonyan van, mintha a pedálnak lenne holtjátéka. Alapvetően pont az a baj, hogy alacsony fordulaton erőlteted, tehát nem az ideális terhelésen használod az autód, ettől bizony rángathat. Sokan még mindig azt hiszik, hogy azonnal fel kell váltani a következő sebességi fokozatba, amint a motor azt "elbírja", mert így a legtakarékosabb, csakhogy ez hibás felfogás. Egyfelől amikor ezt az aranyszabályt kitalálták, még nem léteztek hengerenként négyszelepes motorok, amik jellemzően magasabb fordulatszámtartományra vannak tervezve. A legnagyobb nyomatékukat is a hasznos fordulatszámtartományuk felén túl adják le, a Z16XEP konkrétan 3600 és 4000 fordulat között.

Elvileg a motor szempontjából a leginkább kímélő üzem az lenne, hogy gyorsítani mindig ebben a fordulatszámtartományban gyorsítsunk, ez alá csak konstans, tartott sebességnél menjünk. Furán hangzik, de akár 80-nál is vissza lehet rakni harmadikba, ha előzni akarunk.

Mit tegyünk, ha hibát észlelünk?

A felsorolt hibajeleket nem szabad figyelmen kívül hagyni, és várni, hogy még nagyobb legyen a baja. Egyes jelenségek persze nagyon ijesztőek, és gondot okoznak a mindennapi közlekedésben, ezért azonnal szerelőhöz fordulunk velük, más jelzések viszont nem tűnnek olyan nagy problémának, így kevésbé vesszük őket komolyan, pedig kellene.

Ha bármelyik felsorolt motorhiba jelet tapasztaljuk, azonnal keressük fel szakembert, hogy minél előbb orvosolhassuk a problémát. A korai diagnózis és javítás elkerülheti a nagyobb károkat és a költségesebb javításokat.

tags: #igral #dadog #az #opel #astra #okai

• VW Polo 2010 olajcsere útmutató
• Škoda Epiq és Fabia: a legolcsóbbak
• Szellőzés és világítás a Lada Largusban
• Utángyártott Android fejegység tesztje
• Az AMG márka története