A szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár története és digitális fejlesztései
A Pest Megyei Könyvtár története és fejlődése szorosan összefonódik a vármegye kulturális életével. A kezdetek 1945-ig nyúlnak vissza, amikor megalakultak a megyében a népkönyvtárak. A megye könyvtárügyének kezdeti lépéseit az Országos Szabadművelődési Tanács segítette, a "végrehajtó" pedig a budapesti megyeházán működő Népművelési Osztály volt. Az alapkönyvtár a Szabad Művelődési Hivatal kézikönyvtára volt, melyből postai úton kölcsönözni is lehetett. Kezdett kialakulni a könyvtárhálózat is a megyében, a kezdeti idők laikus könyvtárosait pedig 51-től népkönyvtári tanfolyamokon oktatták.
1950. július 15-én három munkatárssal Budapesten, a megyeházán, megalakult a Pesti Körzeti Könyvtár. Feladata a megye nyolc járásának könyvtári ellátása lett. 1952 májusában kiadott 2042/13/1952. sz. Minisztertanácsi határozat rendelkezett elsőként átfogóan a megyei és járási könyvtárakról és azok hálózatáról. Még ebben az évben megalakult megyei könyvtárak közül utolsóként a Pest Megyei Könyvtár is. A budapesti Kristóf tér 2. szám alatti épületben működő könyvtár állománya a kezdetekben 3-4000 kötet, melyet kölcsönöztek is. A könyvtár ekkor fő feladatának a területi munka irányítását, a megyei hálózat kialakítását tekintette.
A vándorlás évei és a szentendrei letelepedés
Az épület rövidesen szűk lett, ezért 1956-ban megkapták az Erzsébet téren álló Nemzeti Szalon korábban étteremként használt részét, amely még kevésbé volt alkalmas a könyvtári funkciók ellátására. 1957-ben beindult a könyvtárközi kölcsönzés, majd egy év múlva a Pest Megyei Tanács megszüntette a budapesti kölcsönzői tevékenységet. A megyei könyvtár fő feladata a hálózati munka irányítása, a módszertani munka lett. Újabb probléma adódott, az épületet, pénzhiányra hivatkozva, lebontották, ismét költözni kellett. Az új székhelyet a Moszkva tér sarkán egy kerékpárboltban jelölték ki, ami erős felújításra szorult. A felújítási munkálatok idejére, 1959-61 között, Szentendrére az akkori József Attila Művelődési Ház egy termébe kerültek a bedobozolt könyvek, az állománygyarapítást és feldolgozást végző munkatársak. A nehézségek ellenére ekkor indult el a művelődési autós szolgáltatás. A megye minden pontjára eljuthattak, útjuk során 50 darab könyvből álló csomagot vittek minden helyre, és ezt a letéti anyagot hetente cserélték.
1961-ben a könyvtár visszaköltözött a felújított Krisztina körúti épületbe, gondot a kevés állandó munkatárs - 9 fő - okozott. Célul tűzték ki, hogy "Pest megye minden lakóházában legyen legalább egy olvasó". A "Pest megyei tájcentrikus közművelődési koncepció" elfogadása azt jelentette a könyvtár számára, hogy "vidékre" költözik. Ezzel együtt tervbe vették, hogy a könyvállományt elosztják a járási könyvtárak között. A könyvtárosoknak sikerült meggyőzni a megyei vezetőket, hogy az állomány egyben maradjon. Az elhelyezésre több város neve is szóba került: Cegléd, Gödöllő, Szentendre, Vác. Több ok miatt is Szentendre mellett döntöttek.
A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár (PMKK) tényleges működése 1975 decemberében kezdődött Szentendrén, a Pátriárka u. 7-ben. Az ország első komplex intézményének szánták, az új épületbe a Pest Megyei Népművelési Tanácsadó, a Pest Megyei Könyvtár, a szentendrei Városi-Járási Könyvtár, illetve a szentendrei József Attila Művelődési Központ intézményeit kellett összeköltöztetni. 1975-től kialakított új megyei intézmény hármas szerepet látott el: helyi, járási és megyei. E feladatrendszerben egyformán fontosnak tartották mindhárom részterületet, de a megyei szerepkört tartották meghatározónak. 1978-ban megalakult az MKE Pest megyei területi szervezete, és a megyei könyvtár bekapcsolódott a szakfelügyeleti munkába.
Időutazás a meghívókon keresztül
Szervezeti változások és modernizáció
1990-ben a Pest Megyei Önkormányzat felülvizsgálta intézményrendszerét, s arra a döntésre jutott, hogy megszünteti a komplex intézményként működő Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárat. Helyette megalapította a Pest Megyei Könyvtárat, a Pest Megyei Közművelődési Információs Központot, illetve leválasztotta az intézményről a helyi közművelődési feladatokat. 1991. október 1-től újra önálló intézmény lett a Pest Megyei Könyvtár.
A könyvtár történetének legfontosabb mérföldköveit az alábbi táblázat foglalja össze:
| Évszám | Esemény / Mérföldkő |
|---|---|
| 1950 | Megalakul a Pesti Körzeti Könyvtár Budapesten. |
| 1952 | Létrejön a Pest Megyei Könyvtár. |
| 1975 | A könyvtár véglegesen Szentendrére költözik (Pátriárka u. 7.). |
| 1991 | Újra önálló intézménnyé válik a Pest Megyei Könyvtár. |
| 2012 | Az állam veszi át a fenntartást, átalakul a megyei feladatkör. |
| 2017 | Az intézmény felveszi a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár nevet. |
1995-ben keresték meg a Pest Megyei Könyvtárat az Essex County Libraries munkatársai abból a célból, hogy vegyünk részt egy Phare projektben. A program célja egy lakossági könyvtári szolgáltatási modell kiépítése volt. 2002-ben 130 négyzetméterrel bővült a könyvtár, a gyermekkönyvtár és a fonotéka új helyre került. 2004-ben a PEMPSZI pedagógiai szakkönyvtár teljes anyagát átvette az intézmény. 2009-ben indult a Pest Megyei Könyvtár vezetésével a "Tudásdepo-expressz" elnevezésű programsorozat a könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése érdekében.
Hálózati együttműködés és a KSZR
A 1997. évi CXL. törvény megjelenését követően a Pest Megyei Könyvtár módszertani osztályának munkatársai felkeresték a volt szentendrei járás településeinek polgármestereit és könyvtárosait egy ellátórendszeri tagság lehetőségével. Öt település (Csobánka, Dunabogdány, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisszántó) részvételével megalakult az Ellátórendszer. 2004-ben kidolgozásra került a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR). A 2013-as év változást hozott: az új feladat az 5 ezer fő alatti települések könyvtári ellátásának megszervezése és a minőségi ellátás biztosítása lett. A Pest Megyei Könyvtárral KSZR keretében szerződést kötő önkormányzatok száma 2013-ban 41 volt, melynek száma 2018-ra 80-ra bővült. A Püspökmajori Klubkönyvtár 2013 áprilisában lett a Pest Megyei Könyvtár fiókja.
Digitális fejlesztések és a Pest Megyei Digitális Könyvtár
A szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár elkötelezett a kulturális örökség megőrzése és hozzáférhetővé tétele mellett. Ennek jegyében indult el a Pest Megyei Digitális Könyvtár fejlesztése. A projekt célja, hogy egységes felületet és teljes szövegű kereshetőséget biztosítson a vármegye digitalizált kulturális örökségének. A módszertani és hálózati osztály digitális könyvtárral közvetlenül foglalkozó kollégái mellett a megvalósításban a könyvtár szinte minden dolgozója részt vett a digitalizálási, tesztelési és javítási folyamatokban.
Jaguar autó embléma evolúciója
Információk a Honda VTX 1300-ról
tags: #konyvtari #meghivo #emblema #szentenre #információ