Az IFA W50 teherautó felfüggesztési rendszere és a lengéscsillapító rögzítőelemek méretei

A legfiatalabbakat kivéve talán nincs is olyan magyar ember, aki ne ismerné az IFA teherautót. Ez a jármű ikonikus részévé vált a kelet-német, és azon keresztül a magyar közlekedésnek is. Mielőtt a típus történetébe belekezdenénk, nézzük meg, hogy milyen helyzetben volt a keletnémet teherautó ipar néhány évvel a második világháború után.

Az IFA W50 születése: Történelmi áttekintés

A háború utáni időszakban a keletnémet teherautó-gyártás alapjai a korábbi, bevált konstrukciókra épültek. A Framo gyár a ¼ tonnás V501 kisteherautót, a zittau-i Phänomen pedig az 1,5 majd 2 tonnás Granit 27 típusokat készítette. Mindkét jármű majdnem változatlan háború előtti konstrukció volt. A Horch gyárat a 45 km-re levő Zwickau-ba költöztették, s ott a 3 tonnás H3A típusú teherautót állították elő.

1957-ben az autógyárak megváltoztatták típusjelzéseiket: a Horchból VEB Sachsenring, a H3A típusból -miközben a teherbírása 4 t-ra nőtt - S 4000 lett. A Phänomenből Robur, annak Granit típusából Garant, míg a Framo gyárból Barkas lett. Alig indult meg Zwickauban az S 4000 majd az S 4000-1 gyártása, megkezdődött egy utódmodell előkészítése. A belsőleg S 4500-nak (Sachsenring 4,5 t) nevezett fejlesztés két “vágányon” haladt: az egyikhez végre előhúzhatták a modern homlokkormányzású teherautó terveit az asztalfiókból, a másikhoz az állítólagos export-vevők igényeit figyelembe véve, de inkább a katonai vezetés és ezzel együtt a párt unszolására egy tradicionális motorsátras teherautót terveztek. A Werdau-iak nemsokára megváltoztatták a koncepciót és eltekintettek a konvencionális változattól.

Az NDK életében tipikus jelenet vezetett ahhoz, hogy a W45, mint szériajármű nemsokára valósággá váljon. A VII. Német Parasztkongresszuson, 1962 márciusában Ulbricht állami vezető - magától értetődően a delegált parasztok nevében - felhívást intézett az NDK járműépítőihez egy sokoldalúan használható, 5 t hasznos terhelésű teherautó építésére. A “véletlenül” jelen lévő Werdau-i vezetők szinte azonnal reagáltak a delegáltak “felhívására” és 1962 júliusában bemutatták az első W45 prototípust. Ezt további mintadarabok követték, köztük ősszel egy nyerges vontató. 1963-ban a hasznos teherbírást a kívánt 5 t-ra tudták emelni és ezzel rögzítették az új teherautó végleges típusjelölését: a W50-et.

Az IFA W50 műszaki alapjai

Az S 4000-1 típusból érkezett a Nordhausen-i motorgyár által épített motor, amit kismértékben átdolgoztak. Furata 115-ről 120 mm-re növekedett, a 145 mm-es lökethossz változatlan maradt. Ezzel a lökettérfogat 6024 cm3-ról 6560 cm3-ra, a maximális teljesítmény 2200 1/min-nél 90 LE-ről 110 LE-re emelkedett. A hajtómű, amely a 4VD 14,5/12 SRW jelet hordozta 7 fokban döntve és a jármű középvonalától kissé jobbra elhelyezve dolgozott. A motor szivattyús vízhűtéssel, olajfürdős légszűrővel, amely elé - korábban csak a trópusi kivitelnél alkalmazott - ciklonszűrőt szereltek, a sűrített levegő előállításhoz szükséges dugattyús kompresszorral és egy 12V/500W-os egyenáramú dinamóval volt felszerelve.

Vízpumpa hibák és megelőzés

A nyomatékot egytárcsás szárazkuplung továbbította egy rövid kardán segítségével a motortól külön, elasztikusan felfüggesztett sebességváltóhoz. Az 5 fokozatból (+1 hátramenet) a 2-től 5-ig volt szinkronizálva és lehetőség volt könnyű segédhajtás felszerelésére is. A sebességváltóból szintén kardántengely vezetett a hátsó hídhoz, amelyet kívánságra differenciálzárral lehetett ellátni. A levegőrásegítéses, hidraulikus, kétkörös fékberendezés a pótkocsi fékjét is vezérelte.

A W50 felfüggesztése és a lengéscsillapítók szerepe

A jármű jó útfekvéséről félelliptikus laprugók, elől teleszkóp lengéscsillapítókkal kiegészítve gondoskodtak. A jármű 8.25-20-as méretű abroncsokkal volt szerelve, elől szimpla, hátul dupla kivitelben. Az alvázat két, úgynevezett “halhasprofil” alakú hossztartó és hat szegecselt kereszttartó alkotta. A gyár az alapkivitelben fixplatóval szerelt és 5,3 t maximális terhelhetőségű (pótkocsival 10,5 tonna) teherautó végsebességét 83 km/h-ban, utazósebességét 75 km/h-ban adta meg.

Lengéscsillapító rögzítőelemek és méreteik

Az IFA W50 felfüggesztési rendszerében a lengéscsillapítók, különösen az első teleszkóp lengéscsillapítók, kulcsfontosságúak voltak a stabilitás és a komfort biztosításában. Bár a lengéscsillapító egység méretei nincsenek részletesen feltüntetve, az alábbiakban a rögzítésükhöz és a kapcsolódó rendszerekhez használt fontos alkatrészek méreteit mutatjuk be.

Ezek az alkatrészek biztosították a lengéscsillapítók és más futómű-elemek stabil és biztonságos beépítését az IFA W50 teherautókba.

Az IFA W50 gyártásának kezdete és fejlődése Ludwigsfeldeben

1962. december 21-én az NDK Minisztertanácsa elhatározta, hogy az új teherautó jövőbeni gyártási helye, az NDK teherautó gyártás fellegvára Ludwigsfelde lesz. A település akkor már jelentős járműipari múlttal rendelkezett. A teherautógyár központi helyét a 400 m hosszú és 180 m széles nagycsarnok foglalta el, amelynek alapkövét 1964 júniusában rakták le. A 72000 m2-es tető alatt megtalálhatók voltak a présgépek, vezetőfülke gyártás, a festőgépek és a 250 m hosszú végösszeszerelő szalag.

Koni lengéscsillapítók - teszt és összehasonlítás

A termelés 1965. július 1-én indult el, 16 nappal később, július 17-én elhagyta a gyártócsarnokot az első széria W50. Egy időben az első W50 végszerelésével a gyár a “VEB Automobilwerke Ludwigsfelde” nevet vette fel. Mindössze 20 hónappal az autógyár alapítására hozott kormányhatározat után 1965-ben elkészült az első 850 db W50-es. Budapesten 1965. november 15-én mutatták be először a W50-est, majd az 1966-os tavaszi BNV-n is szerepelt.

Műszaki fejlesztések és változatok a gyártás során

1967 elején megjelent a három oldalra billenős változat. Megrövidített váz, változtatott hátsótengely áttétel és a billenős felépítmény avanzsálta a billencset a platós mellett a leggyakoribb W50 változattá. A W50L/K bevezetésével egyidejűleg a fülke felfüggesztése négyről hárompontosra változott az összes változatnál. Ugyanezen évben mutatták be a dobozos felépítményt. 1967 februárjában a motor tekintetében történt jelentős változás. Most a jármű megkapta a Nordhausen-i motorgyár MAN-licensz alapján épített 4 hengeres, közvetlen befecskendezésű, középgömb égésterű motorját. Amellett, hogy a teljesítmény 2300 1/min-es fordulaton 125 LE-re nőtt és a forgatónyomaték is 43 mkp-ra kúszott fel, észrevehetően csökkent a gázolajfogyasztás.

1967-ben már tudták, hogy megvalósítják az összkerékhajtású változatot - ami kísérleti modellként már Werdau-ban adott volt. A meghajtott mellsőtengely hasonlított a hátsóra, amelyet sűrített levegővel működő differenciálzárral szereltek fel. 1969-ben prezentálták az első nyergesvontatót. Szintén 1969-től lehetett a platóst rakodóhátfallal rendelni, ami az alváz megerősítését igényelte.

Az 1969-es év műszaki átdolgozásokat is jelentett a W50 számára. Az egyenáramú dinamót váltóáramú generátor helyettesítette, a mechanikus, racsnis kézifék helyett pedig rugóerőtárolós rögzítőféket alkalmaztak. Az új tengelykapcsoló (WR50-60K) stabilabb volt, tehermentesítette a vezető bal lábát. A vezetőnek középen rugózott ülése volt, az új rezgéscsillapított kormányoszlop rögzítés és a javított hátsótengely rugózás a munkáját valamennyire kellemesebbé tette.

1970. január 26-án gördült le az 50000. öttonnás - egy platós - a szalagról. Az 1974-es prospektus a nyergesvontató számára új pótkocsit mutatott be, a bázisjárművön nem változtattak. A 125000. W50 1974. október 7-én hagyta el az időközben 18000 lakosúvá nőtt Ludwigsfelde város gyárát.

AEG L47280 mosógép javítás

További fejlesztések és a gyártás befejezése

1975-ben megjelent az ADK 70 forgódaru. Az összekerékhajtású alvázon nyugvó 7 tonnás daru a W50 vezetőfülkéjéből volt kezelhető. Hasonlóképp összkerékhajtású volt az ugyanezen évben megjelent hegyi mentő-vontató jármű. A járműfejlesztésben - eltekintve további felépítmény-változatoktól - szünet következett. 1982-ben megjelent a jobbkormányos W50LA/R, újra a “fiatal nemzetállamok” számára.

Az összkerékhajtású változatok aránya a teljes termelés 60 %-át tette ki. Amikor 1984-ben a 400.000 W50-est produkálták, már a 8t teherbírású ADK80-nal felszerelt daru is a gyártási programba tartozott. 1985-ben, 20 évi gyártás után, 59 változatról és 240 módosítási lehetőségről beszéltek! A W50 gyártása pontosan 571.800 példány legyártása után, 1990-ben fejeződött be.

tags: #ifa #lengescsillapito #meretek

• Kapálógép kuplung alkatrészek útmutató
• Kardánfelfüggesztő csapágy csere E46 320d
• Üzemanyagszűrő betét a Honda Civichez
• Tiguan vásárlási útmutató
• Üzemanyag-fogyasztás optimalizálása a Waberers-nél