Hűtőfolyadék és Kiskereskedelmi Forgalmi Statisztikák: Átfogó Elemzés
A hűtőfolyadékok értékesítési forgalmára vonatkozó specifikus statisztikák ritkán jelennek meg önállóan a nyilvános jelentésekben, gyakran beépülnek a szélesebb kiskereskedelmi kategóriákba, mint például a gépjármű-alkatrész vagy üzemanyag-kiskereskedelem. Azonban az általános kiskereskedelmi trendek jelentősen befolyásolják az ilyen termékek piacát. Az alábbiakban áttekintjük a magyarországi kiskereskedelmi forgalom legfrissebb adatait és tendenciáit, majd részletesen bemutatjuk a hűtőfolyadék műszaki jelentőségét, összetételét és karbantartásának fontosságát, amelyek mind alapvető tényezők az értékesítési volumen szempontjából.
Általános Kiskereskedelmi Forgalmi Adatok és Tendenciák
Friss Adatok és Tendenciák (2024)
A KSH ma közzétett adatai szerint a kiskereskedelmi eladások volumene 5,6 százalékkal növekedett júliusban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az év első hét hónapjában 5,7 százalékos volt a növekedés. Júliusban tovább folytatódott a gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem forgalmának dinamikus emelkedése. Ezen kívül jó forgalmat bonyolítottak még az üzemanyag forgalmazók is, amelyek 4 százalékos növekedésében komoly szerepet játszottak az idén végrehajtott üzemanyag árcsökkentések. Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1676 milliárd forintot ért el 2024. júliusban.
Az idei év első hét hónapja tükrében pedig a következő a helyzet: a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,6 százalékkal emelkedett 2024. január-júliusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva. A nyers adat szerint 3,3, naptárhatástól megtisztítva 2,5 százalékkal bővült a kiskereskedelem forgalmának volumene 2024.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,0 százalékkal bővült. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,8 százalékkal emelkedett.
Az előző év azonos időszakát 2,5 százalékkal, az előző hónapot 0,1 százalékkal haladta meg a magyarországi kiskereskedelmi forgalom novemberben - írja a KSH gyorsjelentése. Novemberben folyó áron 1747 milliárd forint forgalmat bonyolított a magyarországi kiskereskedelem. Éves alapon a nem élelmiszer-kiskereskedelem 4,6 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelem ugyanakkor csak 0,7 százalékkal bővült. A 2,5 százalékos éves alapú növekedés nagyjából beleillik a korábbi hónapok trendjébe, de kicsit alacsonyabb a szeptemberi és októberi 3, illetve 3,1 százalékos növekedésnél.
Minden a Peugeot 206 hűtőfolyadékáról
Bővülés látható a kiskereskedelemben a legfrissebb adatok szerint, de a tempó visszafogottnak mondható. Augusztusban a forgalom volumene (lényegében a mennyiségi eladások) éves szinten a naptárhatással korrigálva 2,4 százalékkal nőttek, júliushoz képest pedig kevesebb mint 1 százalékos volt a javulás. Az év első nyolc hónapjában pedig 2,8 százalékos volt a növekedés.
Gazdasági Hatások és Fogyasztói Magatartás
Az adat megfelel az előzetes várakozásoknak. Szakemberek szerint az év hátralévő részében nem várható számottevő gyorsulás. A karácsony-közeli felfutás nyilvánvalóan főként a szezonális tényezőknek lesz köszönhető. A kiskereskedelmi adatok alapján elmondható, hogy az idei év teljes egészében mintegy 5,5 százalék körüli fogyasztás bővülés várható. A gyengülő Európai Uniós kereslet mellett egyelőre nem lesz elegendő ahhoz, hogy a hazai GDP éves növekedési ütemét lényegesen 4 százalék fölé emelje.
A gyenge júniust egy hasonlóan kiábrándító teljesítmény követte júliusban a KSH legfrissebb kiskereskedelmi szektorra vonatkozó statisztikái alapján. A beérkezett adat a piaci konszenzushoz képest komoly negatív meglepetést okozott, miközben a piacon a legpesszimistább előrejelzést adó ING Bank várakozásait is csekély mértékben alulmúlta - értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Hozzátette: a szezonális és naptárhatástól megtisztított számok szintjén mindez azt jelenti, hogy a júniusban látott 0,2 százalékos visszaesés után júliusban egy stagnálás következett havi alapon. A tavalyi alacsony bázis miatt azonban az év/év index jelentős változást nem mutatott az előző hónaphoz képest.
„Az elmúlt négy hónapban a teljes értékesítési volumen lényegében beragadt szűk 1 százalékkal a 2021. évi szint alatt. Az elmúlt hónapok stagnálása miatt pedig már azt sem állíthatjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom trendszerű bővülést mutatna. Sőt, már az éves bázisú teljesítménymutatók esetében is egy trendszerű lassulás tapasztalható. Mindezek alapján továbbra is megállja a helyét a korábbi állításunk, miszerint a gazdasági alapfolyamatok gyengék, és csak egy-egy kiugró teljesítmény tud átmenetileg pozitív képet kirajzolni. Az elmúlt hónapokban a kiskereskedelemben pedig még erre az egy-egy egyedi hatásra sem számíthattunk. Összességében egy meglehetősen gyenge fogyasztás rajzolódik ki a harmadik negyedév elején. A teljes kiskereskedelmi szektor értékesítési volumene továbbra sem éri el a 2021-es szintet.”
„Bizakodásra adhat okot a továbbra is magas reálbérnövekedés és az összességében erős munkaerőpiac. Ez utóbbi azonban könnyen csalóka lehet a munkaerő-tartalékolás jelentősége miatt. Úgy tűnik tehát, hogy hiába az elmúlt egy év javulása a fogyasztói bizalomban, annak szintje még mindig túl alacsony ahhoz, hogy a háztartások fogyasztása érdemi impulzust adjon a gazdaságnak. A bizonytalan gazdasági környezet, a tartalékok visszaépítése és a személyi hitel állomány-leépítése a fő fókusz a háztartások számára. A legbiztosabb pozitív fordulat 2025 elején érkezhet ebben a tekintetben, amikor is az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ismét jelentős kuponfizetéseket hajt végre a lakossági államkötvények tulajdonosainak. A kiskereskedelmi üzletek árbevétele egy év alatt 6,3 százalékkal emelkedett, ami továbbra is elmarad a bérek jelentős mértékű nominális növekedésétől.”
24V-os szivattyúk hűtőfolyadékhoz
Az ábrán látszik, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedése az elmúlt három évben egy-két hónapot leszámítva folyamatosan elmaradt a bérek emelkedésétől. Ez azt jelenti, hogy az emberek a fizetésük növekményének számottevő részét nem a kiskereskedelemben költik el, hanem szolgáltatásokra adják ki, vagy félrerakják. Fontos viszont a 2,5 százalékos növekedést kontextusba helyezni azzal, hogy megjegyezzük: most novemberben még mindig csak 3,3 százalékkal vagyunk a 2021-es kiskereskedelmi forgalom fölött. Az is sokat elmond a helyzetről, ha egymás mellé rakjuk, hogyan változtak a reálbérek és hogyan változott a kiskereskedelmi forgalom az elmúlt öt évben:
„Az adatok alapján az látható, hogy a magas jövedelemmel rendelkezők megtakarítanak és külföldön fogyasztanak, a középréteg és az átlag alatti keresők pedig elsősorban lakásvásárlásra költik a pénzüket, miközben az is megfigyelhető, hogy a lakosság az áruk vásárlása helyett a szolgáltatások és turizmus iránti keresletét növeli. Az NGM szerint az óvatossági motívum miatt nem vásárolnak a magyarok, vagyis inkább megtakarítanak. Ahogy azonban itt is rámutattunk, a legtöbbeknek nem nagyon van miből a kasszák elé járulniuk. Arról is beszámoltunk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium arra a következtetésre jutott az online árfigyelő adatai alapján, hogy a kötelező akciós kivezetését követően a kiskereskedelmi láncok jelentős mértékben emeltek alapvető élelmiszerek árain is. A tárca ezért fogyasztóvédelmi vizsgálatot kezdeményez.
Ahogy azt a múltkori elemzésünkben kifejtettük: a kormány a kincstári optimizmus billentyűit üti, amikor a kiskereskedelmi forgalom bővülése szerepel a kottafüzetben. A statisztikai adatokban szereplő számok azonban mintha más szólamot játszanának.
Részletes Elemzés Kereskedelmi Kategóriák Szerint
A volumenadatok mellett érdemes megnézni a forintban mért forgalmat is. Pontosabban azt, hogyan változott a kiskereskedelmi olló, amely a két érték alakulását tükrözi egymáshoz képest. A forintban mért forgalom az első nyolc hónapban meghaladta a 13 122 milliárd forintot, ami bő 5 százalékos emelkedésnek felel meg. Másként: kerekítve 3 százalékkal nagyobb mennyiségű termékért több mint 5 százalékkal többet kellett fizetni. Ennél volt sokkal rosszabb a helyzet, mégpedig 2023-ban az extrém magas inflációs környezetben az év első nyolc hónapjában 22 százalékos volt az átlagos drágulás. A kiskereskedelmi forgalom volumene közel 10 százalékkal csökkent, miközben a boltokban elköltött összeg meghaladta a 11 887 milliárdot, ami több mint 10 százalékos mínuszt jelentett éves szinten.
Az élelmiszerboltokban majdnem 3 százalékkal nagyobb mennyiséget vásároltak a magyarok, ám ezért 6,6 százalékkal többet kellett fizetni. Akadnak azonban még jelentősebb eltérések is. A KSH közleménye szerint egyébként novemberben az élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,4 százalékkal nőtt, miközben az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,4 százalékkal csökkent.
Focus MK1 szervórendszer hibaelhárítás
A friss statisztikák alapján a Buksza, a HVG szerkesztőségi blogja azt nézte meg, hogy idén a különböző üzlettípusok hogyan teljesítettek ebből a szempontból. A részletes számokat ismertető alábbi adatgrafikán látszik, hogy az élelmiszer-, ital- és dohányüzletekben 2,7 százalékkal nagyobb mennyiséghez 6,6 százalékkal nagyobb költés tartozott. Az illatszerek esetében lényegében azonos volt a növekedés volumenben és árban. A könyveket, újságokat és papírárukat magában foglaló termékcsoportban felemás a helyzet, 2 százalékkal kisebb mennyiségért 3,3 százalékkal többet fizettek a vevők.
| Kategória | Éves volumen növekedés (%) |
|---|---|
| Élelmiszer jellegű vegyes üzletek | +4,4 |
| Élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek | -3,4 |
| Nem élelmiszer-kiskereskedelem (összességében) | +4,6 |
| Üzemanyag-kiskereskedelem | +0,7 |
Historikus Perspektíva
2001. február 19. Tavaly január és december között 4821 milliárd forint volt a kiskereskedelmi forgalom, ami folyó áron 11, összehasonlító áron pedig 2 százalékkal magasabb, mint az előző évben. A december havi 560 milliárd forint folyó áras forgalom 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábban regisztrált értéket, míg változatlan áron számolva 1,2 százalékos volt a bővülés a kifejezetten magas 1999-es értékhez képest - közölte tegnap a KSH. Egy évvel korábban éves szinten 7 százalék fölötti volt a növekedés, 1998-ban pedig 10 százalékot is meghaladó rátát jegyeztek fel. Az elemzők szerint a tegnapi adatokból arra lehet következtetni, hogy a külkereskedelem negyedik negyedéves hiányát nem a lakossági fogyasztás növekedése, hanem a beruházások megugrása generálta.
Hűtőfolyadék: Műszaki Jelentőség és Karbantartás
A Hűtőfolyadék Feladatai és Összetétele
Nem tartozik klasszikus értelemben a kenőanyagok közé, de a vízhűtésű motorok egyik legfontosabb üzemi folyadéka kétségkívül a hűtőfolyadék. Összetétele az elmúlt évtizedekben megváltozott, hogy minél tartósabb és alkalmasabb legyen az újabb szerkezeti anyagokból készülő motorokhoz.
Belső égésű motorok hűtőfolyadékaira háruló feladatok:
- Elszállítani a hőt a keletkezés helyéről (hengertömb, hengerfej) a hűtő radiátorhoz.
- Téli hidegben is mindig folyékony állapotban maradni, a motor fagykárosodásának megelőzése érdekében.
- Védeni a hűtőkörben lévő alkatrészek szerkezeti anyagait a korróziótól, kavitációtól.
- Elkerülni a hűtés hatásfokát rontó lerakódások keletkezését a hűtőrendszerben.
Az első két feladatot az olcsón és egyszerűen elkészíthető desztillált víz - glikol keverék önmagában is képes teljesíteni, azonban a korrózió megelőzése csak speciális, a vegyi folyamatok végbemenetelét megakadályozó, illetve lassító adalékok, ún. inhibitorok révén lehetséges. Miből ered a korrózió veszélye? Az öntöttvas, hegesztett acél, illetve könnyűfém ötvözetű szerkezeti anyagokból álló motorrészekben keringő hűtővíz önmagában is korrozív hatású, azonban a fagyáspont csökkentésére használt glikol még csak fokozza ezt a hajlamot.
Korrózióvédelem és Inhibitor Technológiák
A hatásos korrózióvédelem nem más, mint kémiai egyensúly megteremtése a hűtőfolyadékban, és ennek többféle módszerét alkalmazzák manapság a gyártók.
Alapvetően három típusba sorolhatjuk a hűtőfolyadékokban alkalmazott inhibitor technológiát:
- Szervetlen adaléktechnológia (IAT).
- Szerves adaléktechnológia (OAT).
- Hibrid szerves adaléktechnológia (HOAT).
Ezt alkalmazták régebben típusgenerációkon keresztül. Lényege, hogy a hűtőfolyadékban inhibitorként jelen lévő szilikátok, foszfátok és borátok korróziógátló védőbevonattal látnak el minden felületet, még a gumi összekötőcsöveket és tömítéseket is. A szilikátok igen gyorsan kiválnak a fémfelületen, ezáltal a hűtőfolyadékban a szilikát koncentráció 20% alá esik mintegy 15000 km futásteljesítmény alatt. A másik probléma a szilikátokkal, hogy bizonyos körülmények között parányi méretben szilárd formában kiválnak az oldatból, és a tömített felületek közé kerülve abrazív kopást okoznak, ami hosszabb idő után átfolyáshoz, szivárgáshoz vezet. A szilikát tartalmú hűtőfolyadékok használatához azért ragaszkodik még néhány gyártó, mert alumínium hengerfej, motorblokk és hűtő esetén jó hatásfokú korrózióvédelmet biztosít.
Optimális Keverék és Szint Fenntartása
A legfontosabb a megfelelő fagyáspont és a hővezető képesség biztosítása. Az etilénglikol vagy az etilénglikolnál sokkal kevésbé mérgező, de drágább propilénglikol alapú hűtőfolyadékok legalacsonyabb dermedéspontját a 40-60% glikolt tartalmazó glikol-víz keverék tartományban érjük el, és szerencsére ilyen keverékarány mellett a legjobb a folyadék hővezető képessége is. Ennél hígabb és sűrűbb keverék alkalmazása egyaránt előnytelen.
Ha túl kevés a hűtőfolyadék: pl. a hűtő radiátor nincs teljesen feltöltve, a glikol-víz keverékből igen agresszív, korrozív hatású gőz képződik, amely megtámadja a fémfelületeket és korrodálja azokat. Az alacsony folyadékszinttel kapcsolatos másik probléma: a motor leállítása után általában a hűtőfolyadék áramlása is megszűnik, ezért a rendszer legforróbb pontjain a hűtővíz lokálisan jóval 100°C fölé hevül. Ha teljesen feltöltött és nyomás alatti a hűtőrendszer, a túlhevülés miatti gőzképződés is elkerülhető.
A hűtőfolyadék hosszabb-rövidebb idő alatt elhasználódik abban az esetben is, ha gondoskodunk arról, hogy a folyadékszint a hűtőrendszerben mindig megfelelő és a fagyáspont is kellően alacsony legyen. A fagyáspont mérése tehát nem árul el mindent. Mi lehet vajon a kritikus pontja a rendszernek? Nem más, mint a korrózióvédelem. Hatásmechanizmusukból adódóan ugyanis mind a szervetlen, mind pedig a szerves inhibitorok mennyisége folyamatosan csökken a hűtőfolyadékban.
tags: #hutofolyadek #eladasi #forgalom #statisztika