Honosítási Kormányrendelet: Sport Feltételek Magyarországon

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerése és honosítása Magyarországon a 2001. évi I. törvény hatálya alá tartozik. Ez a törvény kiterjed minden olyan természetes személyre, aki külföldön vagy Magyarországon működő külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítványt vagy oklevelet. A törvényt alkalmazni kell a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítványok és oklevelek Magyarországon megszerezhető bizonyítványokkal és oklevelekkel egyenértékűként történő elismerésére és honosítására, valamint a résztanulmányok beszámítására is.

A bizonyítvány, illetve oklevél az alap-, közép- vagy felsőfokú végzettséget, alap-, közép- vagy felsőfokú szakképesítést, felsőfokú szakképzettséget, illetve tudományos fokozatot tanúsító okirat. Fontos kiemelni, hogy a törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

A kérelmezőnek joga van megjelölni, hogy milyen céllal és milyen hazai végzettségi szintet, szakképesítést vagy szakképzettséget tanúsító bizonyítvánnyal vagy oklevéllel egyenértékű bizonyítványként vagy oklevélként kéri az elismerést vagy a honosítást.

Az elismerési eljárás során az eljáró hatóság a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával az e törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja. A honosítási eljárás során az eljáró hatóság a külföldi oklevél jogi hatályát az eljáró hatóság által kiállított oklevél jogi hatályával az e törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja.

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével kapcsolatos feladatok ellátása az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozik, kivéve, ha a törvény másként nem rendelkezik. Ha az elismerés oktatási intézményben történő továbbtanulás céljából történik, az elismerés azon oktatási intézmény hatáskörébe tartozik, amelyben a kérelmező tanulmányait folytatni szándékozik.

Ügyintézés menete Gyenesdiáson

A külföldi bizonyítvány és oklevél által tanúsított végzettségi szint, szakképesítés, szakképzettség vagy tudományos fokozat elismerése az elismerési vagy a honosítási eljárás során történik.

A kérelemhez csatolni kell az eredeti bizonyítvány vagy oklevél hiteles másolatát, illetve, kivételesen, az eredeti oklevéllel azonos okiratot, valamint a külföldi oktatási intézmény által kiállított olyan okirat hiteles másolatát, amely igazolja a tanulmányok tartalmát és időtartamát.

Az eljáró hatóság felhívhatja a kérelmezőt a fenti okiratok eredetijének bemutatására. Kivételes méltányosságból felmentheti a kérelmezőt az okiratok benyújtása alól, ha a kérelmező menekült, menedékes vagy befogadott, az elismerést továbbtanulási céllal kéri, és bizonyítja vagy valószínűsíti, hogy okiratai neki fel nem róható okból nem állnak rendelkezésére.

Az elismerési és a honosítási eljárás során a kérelmező felhívható arra, hogy a tanulmányait igazoló okiratok hiteles fordítását is benyújtsa.

Az eljáró hatóság a kérelem alapján jár el, és az eljárásban a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül dönt, bizonyos esetekben 90 napon belül. A kérelem benyújtása napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a kérelmező valamennyi szükséges okiratot benyújtotta.

Hogyan játssz magyarul a Sims 4-el?

A határozatban rendelkezni kell arról is, hogy a kérelmező milyen formában használhatja a külföldi felsőoktatási intézmény által adományozott címét. Ha a kérelmező címe összetéveszthető valamely hazai címmel, az eljáró hatóság előírja, hogy a külföldi cím csak az oklevelet kiállító intézmény vagy hatóság megnevezésével együtt használható.

Szakmai vizsga annak ellenőrzése érdekében írható elő, hogy a kérelmező rendelkezik-e a hazai képzésben megszerezhető ismeretekkel. Szakmai vizsga előírása esetén a határozatban rendelkezni kell a vizsga követelményeiről, a vizsgáztató szervről és a vizsga letételének határidejéről.

Az eljáró hatóság a szakképzettség elismerését feltételekhez kötheti, például szakmai vizsga letételét írhatja elő. Szakmai gyakorlat végzése akkor írható elő, ha azt a hazai képesítési követelmények az oklevél megszerzésének feltételeként tartalmazzák.

Amennyiben szakma gyakorlásának feltételeiről rendelkező jogszabály elismert vagy honosított bizonyítványról vagy oklevélről rendelkezik, azon olyan okiratot kell érteni, amelyet az adott szakképesítést, illetve szakképzettséget tanúsító bizonyítványként, illetve oklevélként honosított vagy ismert el az eljáró hatóság.

Ha a kérelmező nem állampolgára valamely tagállamnak, az elismerési eljárás során további feltételek is érvényesülhetnek. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi egyezmény további rendelkezéseket tartalmaz a munkavállalók szabad mozgására vonatkozóan.

Autó honosítás Magyarországon

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a bizonyítvány vagy oklevél elismerése esetén a kérelmező megfelel a bizonyítvány vagy az oklevél birtoklásán túlmenően jogszabályban előírt, a képesítésre, képzésre meghatározott további feltételeknek is.

Ha az adott szakma gyakorlásának valamely körülmény igazolása a feltétele, így különösen a jó hírnév, a büntetlen előélet, vagy az, hogy a szakma gyakorlásától az adott személyt nem tiltották el, az eljáró hatóság ennek igazolását a kérelmező számára kötelezővé teszi. Az eljáró hatóság a szakma gyakorlásához előírt körülmény megfelelő bizonyítékaként fogadja el a hazai igazolásnak megfelelő olyan igazolást, amelyet a küldő állam vagy származási ország illetékes hatósága állított ki.

Ha az eljáró hatóság a kérelmező állatorvos, általános orvos, fogorvos vagy jogász szakképzettségét ismeri el, a kérelmezőt a doktori cím használatára is feljogosítja.

Szabályozott szakmai tevékenységnek minősül az a tevékenység, amelynek a folytatása valamely tagállamban jogszabály alapján, közvetve vagy közvetlenül képzést tanúsító okirat birtoklásához kötött.

Végbizonyítvánnyal rendelkezőnek kell tekinteni a kérelmezőt akkor is, ha hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik abban a tagállamban, amely egy nem tagállamban szerzett végbizonyítványát elismerte. Bizonyítvánnyal rendelkezőnek kell tekinteni a kérelmezőt akkor is, ha kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik abban a tagállamban, amely egy nem tagállamban szerzett bizonyítványát elismerte.

Alkalmazkodási időszaknak minősül valamely szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása az adott szakma képesített szakemberének felügyeletével. Az alkalmazkodási időszak részletes szabályait az eljáró hatóság állapítja meg, figyelembe kell azonban venni azt az ismeretet is, amelyet a kérelmező szakmai gyakorlata során szerzett meg. Az eljáró hatóság előírhatja, hogy kérelmező a szakma gyakorlása mellett képzésben is részt vegyen. Az alkalmazkodási időszakot az eljáró hatóság által meghatározott módon értékelni kell.

Alkalmassági vizsgának minősül a kérelmező szakmai tudására vonatkozó olyan magyar nyelvű elméleti, illetve gyakorlati vizsga, amelyet az eljáró hatóság abból a célból szervez, hogy felmérje a kérelmező képességét a szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlására. A vizsga követelményeit az eljáró hatóság a hazai képzés és a kérelmező által elvégzett képzés tartalmát alapul véve határozza meg, figyelembe veszi azonban azt az ismeretet is, amelyet a kérelmező szakmai gyakorlata során szerzett meg.

E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók azokra az oklevelekre, amelyek elismeréséről e törvény X. fejezete rendelkezik.

Ha a kérelmező képzésének a 26. § (1) bekezdése szerinti képzésnél rövidebb ideig tartott, az eljáró hatóság az oklevél vagy végbizonyítvány egyenértékűségének elismerését szakmai gyakorlat igazolásától teheti függővé. A 26. § (2) bekezdése szerinti oklevelek esetén a képzés időtartama azonosnak tekintendő a 26. § (1) bekezdése szerinti, azonos jogokat tanúsító oklevél megszerzéséhez szükséges képzés időtartamával, figyelembe kell venni azonban a 33. §-ban foglaltakat.

A (2) bekezdésben foglaltaktól az eljáró hatóság akkor térhet el, ha olyan szakmáról van szó, amelynek gyakorlása megköveteli a magyar jog pontos ismeretét, és amelynek állandó és lényeges része a magyar jogra vonatkozó tanácsadás.

E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatóak a X. fejezet hatálya alá tartozó oklevelek, végbizonyítványok, bizonyítványok és képzettségi tanúsítványok, valamint a IX. fejezet alá tartozó bizonyítványok esetében.

Ha a kérelmező képzésének a 37. § (1) bekezdése szerint számított időtartama legalább egy évvel rövidebb, mint a Magyarországon előírt képzés időtartama, az eljáró hatóság az oklevél vagy végbizonyítvány egyenértékűségének elismerését szakmai gyakorlat igazolásától teheti függővé.

A 27. § (2) bekezdése szerinti végbizonyítványok esetén a képzés időtartama azonosnak tekintendő a 27. § (1) bekezdése szerinti, azonos jogokat tanúsító végbizonyítvány megszerzéséhez szükséges képzés időtartamával, figyelembe kell venni azonban a 37. §-ban foglaltakat.

A (7) bekezdésben foglaltaktól az eljáró hatóság akkor térhet el, ha olyan szakmáról van szó, amelynek gyakorlása megköveteli a magyar jog pontos ismeretét, és amelynek állandó és lényeges része a magyar jogra vonatkozó tanácsadás.

Az eljáró hatóság a 41. § (1) bekezdésének c) pontja alapján elismerheti a kérelmező szaktudását, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző tíz év során három egymást követő évben teljes munkaidőben, vagy ennek megfelelő időtartamú részmunkaidőben gyakorolta szakmáját egy olyan tagállamban, amely nem nyilvánította szabályozottnak az adott szakmát.

Ha a kérelmező szaktudásának az elismerése a 41. § (1) bekezdésének c) pontja alapján történt, és a kérelmező nem rendelkezik oklevéllel, végbizonyítvánnyal, bizonyítvánnyal vagy a 41. § (3) bekezdésében meghatározott képzettségi tanúsítvánnyal, az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező alkalmazkodási időszakot töltsön, vagy alkalmassági vizsgát tegyen.

A (4) bekezdésben foglaltaktól az eljáró hatóság akkor térhet el, ha a kérelmező önálló vállalkozóként vagy más gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként szándékozik az adott szabályozott szakmai tevékenységet gyakorolni.

Ha a kérelmező rendelkezik valamely tagállam által elismert, két évet elérő, de három évnél rövidebb képzést tanúsító okirattal, akkor az e fejezetben a képzés időtartamára megszabott időtartamú képzéssel rendelkezőnek kell tekinteni, ha a képzése időtartama ugyan rövidebb, mint az e fejezetben előírt, azonban olyan, az előírtnál hosszabb időtartamú szakmai gyakorlattal rendelkezik, amely eléri az előírt képzés és a kérelmező képzése hányadosának és az előírt szakmai gyakorlatnak a szorzatát.

Az eljáró hatóság a kérelmezőtől és a küldő állam vagy származási ország illetékes hatóságától, amennyiben az elismeréshez szükséges, további információkat kérhet a 23. §-ban foglaltak vonatkozásában. A kérelmezőnek nem kell kérelméhez csatolnia a 7. és a 8. §-ban meghatározott okiratokat.

Ha a szakma gyakorlására jogosult személy nem szándékozik gazdasági céllal letelepedni Magyarországon, azonban Magyarországon is gyakorolni szándékozik a szakmát, akkor a szakma gyakorlásának megkezdése előtt tevékenységét, és annak ismertetését be kell jelentenie az eljáró hatóságnak, ha a szakma gyakorlása Magyarországon történő tartózkodással jár együtt. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kérelmező a bejelentéssel jogosulttá válik a szakma gyakorlására.

A szakma gyakorlására jogosult személy az eljáró hatóság részére akkor is köteles bejelentést tenni a Magyarországot érintő tevékenységről és annak ismertetéséről, ha az nem jár Magyarországon történő tartózkodással.

Ha a szakma gyakorlására jogosult személy a szakmát rendszeresen szándékozik gyakorolni Magyarországon, akkor ezt a bejelentésében feltünteti. A szakma gyakorlására jogosult személy használhatja a megfelelő hazai szakmai címet is.

Ha az eljáró hatóság megtiltja a tevékenység hazai folytatását, határozatáról a Magyar Állatorvosi Kamarát is értesíti.

Ha a kérelmező Magyarországon szándékozik letelepedni, az eljáró hatóság tájékoztatja az oklevél elismeréséről a Magyar Orvosi Kamara helyi szervét.

Ha a külön jogszabály szerint illetékes hatóság megtiltja a tevékenység hazai folytatását, határozatáról a Magyar Orvosi Kamarát is értesíti.

Az eljáró hatóság az oklevél elismerése esetén értesíti erről a Magyar Gyógyszerész Kamara területi szervezetét, amely a kérelmező kamarai tagként való bejegyzésre irányuló eljárást lefolytatja.

Az eljáró hatóság az oklevél elismerése esetén megállapítja a kérelmező szakmai gyakorlatának időtartamát is, majd a területi építész kamarát értesíti az elismerésről.

A kormányrendelet-tervezet célja, hogy a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró sportesemények az egész társadalom részére hozzáférhetőek legyenek a televízió útján. Így az olimpián, a foci vb és Eb-n kívül, a magyar futballválogatott mérkőzéseit, a kézilabda Eb és vb magyar meccseit, valamint az úszó és a vízilabda Eb és vb magyar vonatkozású eseményeit is idesorolja a magyar tervezet.

Magyarországon ez az m1, az RTL és a TV2 csatornákon kötelező közvetíteni ezeket az eseményeket. Erről egy 1997-es uniós irányelv rendelkezik, amely három olyan eseményt sorol fel, amely az egész Unióban kiemelt jelentőségű: az olimpiai játékok, a futball világbajnokság és a labdarúgó Európa-bajnokság.

A magyar tervezet az olimpián, a foci vb és Eb-n kívül kívül a magyar futballválogatott mérkőzéseit, az úszó és a vízilabda Eb és vb magyar vonatkozású eseményeit, illetve a kézilabda Eb és vb magyar meccseit sorolja a "kiemelt társadalmi jelentőségű esemény" kategóriájába.

A tagállami szabályozásban a "kiemelt társadalmi fontosságú események" majdnem kivétel nélkül sportesemények, noha természetesen helyet kaphatnak a kulturális, társadalmi és politikai események is.

Ennek a szabályozásnak az volt az egyik előzménye, hogy olimpiai játékok, illetve futball világbajnokságok és Eb-k közvetítésére fizetős tévétársaságok is pályáztak az elmúlt években több európai országban is, hatalmas összegeket kínálva a jogdíjakért. Ez azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy hozzáférés vagy előfizetés hiányában sokan maradhattak volna le a nagy eseményről.

Azonban a magyar tervezetben szereplő események nem minden esetben tartanak számot nagy közérdeklődésre, hiszen például egy Észtország-Magyarország barátságos futballmeccs közvetítéséért nem tolonganak a tévétársaságok, de mondjuk egy kézilabda Eb ötödik helyéért folyó csata se érdekelhet túl sok nézőt.

Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára szerint a kormány legkésőbb januárban hatályos kormányhatározatot hoz a vétkes sportolókra vonatkozóan. Emellett készül egy másik rendelettervezet is, amelynek elfogadása után a doppingszereket forgalmazókat a BTK szerint fogja büntetni a magyar állam.

Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője sportszakmai, jogi és diplomáciai szempontból is nagyon fontos lépésnek nevezte a WADA és a magyar kormány találkozóját. A WADA képviselői elismeréssel nyugtázták, hogy jól működő, hatékony doppingellenőrzés van Magyarországon, amely minden szempontból megfelel a nemzetközi elvárásoknak.