Hol Készülnek az Opel Gépkocsik? Az Opel Gyártásának Története és Helyszínei
Adam Opel 1862-ben fiaival üzemmé alakított egy tehénistállót. A rüsselsheimi lakatosmester maga sem gondolta volna, hogy varrógépgyára, melyben 1886-tól kerékpárok is készültek, útjára indít egy világcéget. Az Opel 2022-ben ünnepelte a 160. születésnapját. A cég 1899-től gyárt autókat, 1929-től egészen 2017-ig a General Motors égisze alatt tette ezt, majd a PSA Group, mai nevén a Stellantis vette át a márkát.
Az Opel Gyártásának Gyökerei: Rüsselsheim és az Első Lépések
Miután visszatért európai vándorútjáról Rüsselsheimbe 1862-ben, Adam Opel nekilátott az első Opel-varrógép megépítésének. Az időigényes tevékenység mellett a cégalapító palackdugózó gépeket is gyártott, majd 1868-ban felesége hozománya révén saját varrógépgyárat alapított, amely sikeressé vált. Pedig már életében is jelentős sikereket ért el, Németországban piacvezetővé vált mindkét termékével, évi 20-20 ezer fölötti eladott darabszám mellett. Az addig már összesen negyedmillió biciklit értékesítő üzem megrendelései 1897-ben visszaestek.
Az időközben bicikliversenyzőkként elhíresült Opel fivérek - Carl, Wilhelm, Heinrich, Friedrich és Ludwig - szerint az üzemnek profilváltásra volt szüksége. A megoldást a Berlini Nemzetközi Motorkocsi Kiállításon megismert Friedrich Lutzmann nagyhercegi udvari kocsigyártó hozta meg számukra. 1901-re a motorkocsigyártás felemésztette a tartalékokat, ezért az üzemet bezárták. A francia Darracq gépkocsik licence segítségével 1902-ben ismét beindult az automobilgyártás és nem sokkal később bemutatták a saját fejlesztésű Opel-Motorwagen 10/12 PS típust. 1901 és 1930 között a cég motorkerékpárokat is készített. 1909-től gyártani kezdték a nagy áttörést jelentő levegővel töltött gumiabroncsokkal ellátott Doktorwagen modellt, melynek alvázát és motorját az építőszekrény-elvnek köszönhetően a vevő válogathatta össze. A doktorautó 3950 márkába került, így szélesebb vevőkörre tehetett szert, mint korabeli vetélytársai.
Háborúk, Gazdasági Válságok és a General Motors Korszaka
1911-ben a rüsselsheimi üzemben tűz ütött ki, a szerelőcsarnok hamuvá égett. Az első világháború alatt jelentős igény mutatkozott tehergépkocsikra, amit az Opel ki is használt. A háborút követően André Citroënhez hasonlóan Wilhelm Opel is ellátogatott az amerikai "autókirályhoz". Henry Ford receptje szerint az Opel elkészítette első alacsony költségvetésű, magas műszaki színvonalat képviselő gépkocsiját. 1924-ben megszületett a Citroën 5 CV másolata, a Laubfrosch (levelibéka). Az Opel a húszas évek végén a Max Valier osztrák rakétakutató által tervezett rakétaautóval szerzett hírnevet. 1928. május 23-án a 24 db rakétával meghajtott RAK 2 világrekordot állított fel azzal, hogy végsebessége elérte a 238km/h-t.
A sikerek ellenére a gazdasági világválság hatására a hatvan éves vállalat a csőd szélére jutott. 1929-ben az amerikai General Motors 30 millió dollárért megvásárolta az Adam Opel AG részvényeinek 80%-át. Az Opel-GM fúzió új típusokat, technikai újításokat, piaci sikereket és nemzetközi kereskedelmet hozott a vállalatnak és Németországnak egyaránt.
A Hitleri Németországban, a harmincas években a "népautó" elkészítése jelentette az egyik legnagyobb kihívást. 1935-ben elkészült az Olympia modell, amely teljes egészében megfelelt az elvárásoknak. Az Opel Olympia korszerű módon önhordó acélkarosszériával rendelkezett. Az 1936-ban megjelent Opel Kadett üzleti sikere mellett technikai újításokat hozott a gépjárműiparba. Óriási népszerűségét köszönhette a hatalmas mérnöki teljesítményt igénylő biztonságosabb alváz és karosszéria kifejlesztésének. Az Opel Admiral és Kapitän modellek az időszak "csúcstermékei" voltak. Az 1937-ben megjelent Admiral 75 lóerős motorja és háromsebességes váltója segítségével 130 km/h sebességre gyorsította a másfél tonnás karosszériát.
A nemzetiszocialista vezetés azonban háborús törekvéseit szemelőt tartva a gyár hadiüzemmé alakítását szorgalmazta. A személygépkocsi-gyártás leállt. A futószalagok ontották az Opel Blitz teherautókat, amelyek a Wehrmacht gépjárműparkjának gerincét adták. A háború alatt sem állt le a fejlesztés. Megjelent az NSU-nál kifejlesztett sokoldalú Kettenkrad. Az Opel mérnökei kifejlesztették az egyedülálló levegő-olajhűtést. Háborús körülmények között a Blitz 72 lóerős motorja üzembiztosabban működött az új hűtőrendszerrel.
Az Újjáépítés és a "Világautók" Korszaka
A háború után a GM ismét támogatni kezdte az Opelt. Segélycsomagjaival először a teherautógyártást indították be, mivel az újjáépítésben ezeknek volt a legnagyobb szerepük. Az 1,5 tonnás Blitz teherautókat új, 2,5 literes motorral szerelték. A személygépkocsi-gyártás beindítását nehezítette a Szovjetuniónak fizetett jóvátétel, amelynek keretében a még eléggé új Kadett tervrajzát, gyártósorát és a brandenburgi Blitz üzemet 56 tehervagonba csomagolva Moszkvába szállították. A szűk lehetőségek miatt először az 1,5 literes Olympiát, később a 2,5 literes hathengeres Kapitänt kezdték gyártani. A GM 1948-ban vette vissza a vállalat irányítását. Ennek eredményeképpen a két típus az 1951-es autókiállításra teljesen megújult, és a gyár is emelni tudta alkalmazottainak számát nyolcezerről 19 000-re ez idő alatt.
Az autóipar lassan fejlődött, de 1953-ban Edward Zdunek ügyvezető tevékenysége új lendületet adott az Opelnek. Megjelent a kétajtós Opel Rekord. Nemsokára megjelent 1,7 literes, négyajtós változata, és az olcsóbb, 1,2-es modell is. 1962-ben megjelent az új Kadett. A gyár szakított az amerikai stílussal, és európai igényeknek megfelelő, megfizethető modellként népszerűsítette. Az egészen új bochumi szerelőcsarnokból hamarosan kigördült a Kadett Caravan és a Kadett kupé. 1964-ben készült el az ötmilliomodik Opel autó, 1966-ban pedig bemutatták az új Rekord modellt, amely a Commodore alapja lett.
A hetvenes években az Opel a közepes árfekvésű piac meghódítását tűzte ki célul. Újdonságból nem volt hiány. Megjelent az Opel Manta, később a Rekord D változata. A tízmilliomodik Opel 1971-ben gördült ki a rüsselsheimi csarnokból, majd a következő évben megjelent az elegáns Diplomat típus. Az "európai-amerikai" stílus és a chevrolet motor hamar közkedveltté és sikeressé tette a piacon. A Diplomatot nyolchengeres Chevrolet V-motor hajtotta. 1973-ban gurult le a futószalagról a Kadett C modell, mely a GM "világautó" koncepciója jegyében készült. Ez azt jelenti, hogy a takarékosság elvét követve a karosszéria a világ minden táján nagyon hasonló, vagyis Opel, de a motorját a GM adja, s így gyakorlatilag ugyanazt az autót forgalmazzák Opel, Vauxhall, Chevrolet vagy Holden, Pontiac, sőt Daewoo néven, országtól és évjárattól függően. A régi Admiral és Diplomat modellek utódaként született meg a Senator és a Monza. Az autós szaklapok ódákat zengtek a típusról. 1979-ben megszületett az elsőkerékhajtású Kadett D modellek sorozata, Standard, Luxus és Berlina.
Praktikus Dacia Dokker Stepway
A nyolcvanas évek sikerei az Opel Ascona C modell megjelenésével kezdődtek. Ezután 1982 szeptemberében megjelent a gazdaságos kompakt Corsa típus. A négy személy számára tervezett, kis fogyasztású modell megfelel az olajárak újabb emelkedése és egy gazdasági válság miatt szerényebbé váló új európai igényeknek. A sportos Manta kupé 1983-ban debütált, elődjéhez képest kisebb változtatásokkal. Annál több technológiai újdonságot építettek be a lényegesen átalakított Rekordnál, amely újra piacvezetővé tudott válni.
Az Opel Magyarországon: Szentgotthárd Szerepe
Két évtizeddel ezelőtt a magyar autógyártás legalább olyan eretnek gondolat volt, mint a szabad határátlépés. A vasfüggöny mögött Magyarországnak a teherautó- és autóbusz gyártást osztották le, aki személyautók gyártásáról beszélt, azt már-már a rendszer ellenségének tekintették. A világ akkori legnagyobb autóipari cége, a General Motors a 80-as évek végén európai leányvállalatának, az Opelnek a motorgyártó kapacitását kívánta bővíteni és tudatosan Közép-Európában keresett megfelelő helyet, hiszen az ottani alacsonyabb gyártási költségek nyilvánvaló versenyelőnyt jelentettek. Ez a térség azonban olyan ismeretlen terep volt, amely az előnyök mellett jócskán rejtett kockázatokat is. Ezért rendelt az Opel független szakértőktől egy olyan tanulmányt, amely ezeket az előnyöket és kockázatokat tette mérlegre. A több országra kiterjedt vizsgálódás eredménye az volt, hogy a nyolcvanas évek végén egyértelműen a piacgazdaságban kiépítésében előrébb tartó Magyarország nyújtotta a legmegfelelőbb gazdasági, pénzügyi, politikai és infrastrukturális környezetet egy ilyen beruházáshoz.
Kis benzinmotorokat gyárt az Opel Szentgotthárdon
De hogyan lett a motorgyári projektből magyar autó? Már a magyar kormánnyal folytatott tájékozódó megbeszéléseken vetődött föl - magyar részről - egy autógyártó üzem létrehozása. A felvetést az Opel vezetői érdeklődéssel fogadták. Akkoriban az import autókat még jelentős vám és illeték terhek sújtották, tehát egy hazai gyártás egyértelmű piaci előnyökkel kecsegtetett. Végül a szentgotthárdi projekt kibővült egy - elsősorban a hazai piacra dolgozó - személyautó gyárral és az erről szóló megállapodást 1990 júliusában írták alá a magyar kormány és az Opel képviselői.
1990 őszén a Budapesti Nemzetközi Vásár - népszerű nevén a BNV - egyik igazi attrakciója volt, hogy ott hivatalos kiállítóként megjelent az Opel. Az akkori teljes modellpaletta - a szögletes Corsától, a Kadetten, a Vectrán és a szenzációs Calibrán át az Omegáig - ott parkolt a murvás külső kiállítási területen. Ezzel egyidőben egy budapesti sajtóértekezleten az Opel anyavállalatának, a General Motors-nak (GM) az európai alelnöke bejelentette: az Opel létrehoz egy kereskedelmi céget és egy gyárat is Magyarországon.
Az Opel magyarországi történelmének fontosabb mérföldkövei:
- 1990. július: A GM és a Rába cég szerződést ír alá vegyesvállalat létesítéséről 153 millió DEM alaptőkével, a GM/Opel 65 százalékos részesedésével.
- 1990. szeptember: Hivatalosan bejelentik a GM magyarországi tervét. Az eredeti projekt 250 millió DEM beruházását irányozta elő Szentgotthárdon, a cél: évente 15 000 Astra gépkocsi összeszerelése és 200 000 1,6 literes motor gyártása, továbbá a budapesti székhelyű kereskedelmi cég megalapítása.
- 1991. január: Hivatalosan bejegyzik a General Motors Hungary Járműgyártó Kft.-t és Autóforgalmazó Kft.-t, aláírják az első tíz márkakereskedői szerződést, megkezdődik a szentgotthárdi építkezés, felveszik az első dolgozókat.
- 1991. november: Budapesten sajtóértekezleten jelentik be, hogy újabb 140 millió márkát ruháznak be a motorgyárba. A cél: megteremteni a feltételeket az 1,4 literes motorok gyártásához is az eredetileg tervezett 1,6 litereseken felül.
- 1992. március 13.: Szentgotthárdon elkészül az első Opel Astra, a modern kor első magyar építésű személygépkocsija. Az autót Antall József miniszterelnök vezeti le a szalagról.
- 1992. július: Megkezdik az 1,6 literes nyolcszelepes motorok gyártását az Opel legkorszerűbb motorgyárában.
- 1992. október: Göncz Árpád Köztársasági elnök hivatalosan felavatja a GM Hungary gyárát.
- 1994. május: A GM Hungary-t Opel Hungary névre keresztelik át.
- 1995. január: A GM/Opel megszerzi az Opel Hungary 100 százalékos tulajdonjogát.
- 1995. március: Újabb 257 millió márkás beruházás bejelentése: a motorgyár kapacitásának megduplázása évi 460 ezerre, valamint egy új hengerfejüzem építése Szentgotthárdon évi 460 000 darab 16 szelepes hengerfej gyártására.
- 1996. szeptember: Szentgotthárdon fölavatják hengerfejgyárat.
- 1998. április: Újabb 285 millió német márkás beruházást jelent be Budapesten a GM Europe elnöke. Ebből a pénzből egy új váltó gyár készül Szentgotthárdon, ahol az év végén leáll az autó összeszerelés. Az Opel/GM összberuházása az új projekttel egymilliárd márkára emelkedik.
- 1998. december: Legördül a szalagról az utolsó magyar Opel Astra, közel 90 ezer készült belőle 1992 óta. Az autógyártás még egy évig Kínának szánt Vectrákkal folytatódik. 1999-ben legördül az utolsó személyautó a szerelőszalgról.
- 2001. július: A szentgotthárdi gyár az újonnan létrehozott Fiat-GM Powertrain vegyesvállalat részévé válik és a neve Opel Hungary Powertrain-re módosul.
- 2005. közepe: A Fiat-GM Powertrain (motor és váltó) együttműködés lezárul, a szentgotthárdi üzem ismét 100 %-ban a GM család tagja.
- 2010. szeptember: Az Opel a szentgotthárdi gyár nagymértékű bővítését jelenti be: 500 millió Euro beruházással egy teljesen új motorgyár épül a mostani mellé. Az egyedülállóan rugalmas üzemben párhuzamosan három új motorcsalád - két benzines és egy dízel - motorjai készülhetnek évi 500.000-es darabszámban.
Kifejezetten a Rendőrség igényeire szabott Astrákat is gyártottak Szentgotthárdon. Az első Astrát - amelyet az Opel a budapesti Közlekedési Múzeumnak ajándékozott - 1998-ig, ameddig a hazai gyártás tartott, több mint 80.000 követte. Szentgotthárdon 1992 és 1999 között 80 835 Astra és 4404 Vectra készült, motorokból 1992 óta 6 512 830 darab, hengerfejből 1997 óta 4 954 377 darabot gyártottak. Az Opel magyarországi jelenlétének történelmi pillanata volt, amikor 1992 márciusában - alig több mint másfél évvel a projekt bejelentése után - Antall József miniszterelnökkel a volán mögött legördült a szalagról az első magyar autó, az első Opel Astra. A szentgotthárdi gyár hamarosan a legmodernebb Opel motorok szülőhelye lesz, azaz a jelenleginél fontosabb szerepe lesz majd a cégen belül.
Magyarországon a nyilvántartások szerint az Opel a legnépszerűbb autómárka. Ebből a hivatalos gyári vezérképviselet is kivette a részét, a kereskedelmi szervezet 1991 és 2010 között 363 402 autót értékesített.
Válságok és Új Kezdetek: A PSA és a Stellantis Korszaka
A nyolcvanas évek végétől kezdve rombolni kezdte a márka hírnevét a kevéssé innovatív formatervezés, és az a tény, hogy José Ignacio López de Arriortúa vállalatigazgató szigorú takarékossági intézkedései következtében határozott minőségi kifogások jelentkeztek az autókkal kapcsolatosan. A Kadettet leváltó Astrát 1991-ben mutatták be, ennél és a Rekord utódjának szánt másik tömegmodellnél, az Omegánál jelentkezett leginkább a López-effektusként is emlegetett hiányosság. A marketing, a modellfejlesztés, a gyártás és a minőségbiztosítás terén elkövetett számos hiba történetének addigi legmélyebb válságába taszította az Opelt. A bajok az ezredforduló után sem szűntek meg, a cég milliárdos veszteségeket könyvelhetett el.
Költségmegtakarítási célból 2005-ben az Adam Opel Részvénytársaságot kft-vé alakították, sok dolgozójukat elbocsátották, és komoly erőfeszítéseket tettek a minőség javítása érdekében, aminek gyümölcseként az új Insignia még "Az év autója" díjat is elnyerte 2009-ben. Ez azonban nem orvosolhatta az évtized végére kibontakozott világgazdasági és autóipari válság által sújtott anyacég, a General Motors 2009-re bekövetkezett csődjét, amely kis híján maga alá temette az Opelt is. 2016-ban az Opel működési vesztesége elérte a 257 millió dollárt, annak ellenére, hogy az Opel cég 22 európai piacon növelni tudta eladásait, főleg az új Astra modellnek köszönhetően.
A Reuters 2017 március 6-i közlése szerint megszületett a megállapodás, amely szerint a General Motors eladja európai cégeit, az Opelt és a Vauxhallt a francia PSA-csoportnak 2,2 milliárd euróért. A PSA szándékában áll e cégek reorganizációja. Az Opel, mint Európa egyik legnagyobb autógyártója, 2021 óta a Stellantis autóipari vállalat része.
Az Opel Modern Gyártási Helyszínei és Ikonikus Modelljei
Rüsselsheimi szülőhelyéről elindulva az Opel márka meghódította egész Európát és a világot. Modern gyártó- és összeszerelő létesítményeket üzemeltetünk számos európai országban, és autóinkat az egész világon értékesítjük. Az Opel cégközpontja a németországi Rüsselsheimben található, ahol a vállalat több mint 110 évvel ezelőtt megalakult. 2002-ben egy 750 millió eurós rekordberuházás révén a világ egyik legmodernebb autógyárává vált. Az új gyár éves kapacitása 180 000 jármű. Itt készül a sikeres Opel Insignia.
Az Opel tesztközpont 1964-ben nyílt meg az Opel rüsselsheimi központja közelében. Folyamatosan tökéletesítették, hogy a lehető legjobb tesztelési hátteret biztosítsák biztonságos, környezetbarát, dinamikus és megbízható járművek kifejlesztéséhez. Az autóipar lassan fejlődött, de 1953-ban Edward Zdunek ügyvezető tevékenysége új lendületet adott az Opelnek.
Kínálata a kisautóktól a középkategórián át a - többnyire más márkákkal kooperációban kifejlesztett - könnyű haszonjárművekig terjed. A márka emblematikus modelljei közé tartozik a Corvette-re emlékeztető GT, a Ford Capri örök ellenfeleként legendává vált, hátsókerék-hajtású Manta A és B. Nem kevésbé emlékezetes 1989-es utódjuk, a 0,26-os alaktényezőjű Calibra, amely kora legáramvonalasabb autója volt. Ebből a korszakból származik a duplaturbós, 360 lóerős Opel Lotus Omega is, amely a korabeli BMW M5-nek is oda tudott pörkölni. A hétköznapibb példányokból pedig örök emlékűnek számít az Astra és a Corsa, ezeket a mai napig gyártják, pedig 1992, illetve 1982 óta része a palettának. A modern korszakban megjelent még a Crossland, a Grandland és az Insignia is.
Az Opel 1982-ben dobta piacra az első generációs Corsát, vagy más néven a Corsa A-t, és elmondható, hogy a német gyártó egyik legsikeresebb modellje ez az azóta már több mint 13 millió példányban értékesített városi kisautó. Hamarosan azonban érkezik a teljesen új generáció, vagyis a Corsa F, mely az Allgemeine Zeitung című német lap értesülései szerint az anyagcég PSA kompakt platformjára és technológiáira fog épülni. A német gyártó képviselői korábban azt nyilatkozták, hogy az új Corsa még GM-alapokon fog nyugodni, azonban költséghatékonyság miatt végülis inkább a PSA-génekre esett a választás. A három- és négyhengeres, benzines és dízelmotorokkal szerelendő új modell várhatóan 2019-ben fog napvilágot látni, és a spanyolországi Zaragozában gyártják majd.