Égő Benzin Fotózása és a Tűzoltás Alapjai
A tűzesetek fotózása olyan terület, ahol a művészi kifejezés találkozik a felelősséggel és a biztonsággal. Különösen igaz ez, ha égő benzinről vagy más gyúlékony folyadékokról van szó, amelyek rendkívül veszélyesek. Ez a cikk rávilágít az ilyen események fényképezésének etikai és biztonsági szempontjaira, miközben részletes információkat nyújt a benzin tüzének sajátosságairól és a hatékony oltási módszerekről.
A fényképezőgép az életünk mindennapi részévé vált, szinte annyira hozzánk nőtt, mint egy mobiltelefon, apropó, jó fényviszonyok mellett akár még egy telefon is alkalmas lehet jó minőségű felvételek készítésére.
A Tűzesetek Fotózásának Etikai Alapjai és Biztonsági Szabályai
Fontos megérteni, hogy a tűzesetek és balesetek dokumentálása nem öncélú szenzációhajhászás, hanem a megelőzést szolgáló, edukatív célokat kell, hogy kövessen.
A tűzesetek, balesetek, tűzoltók munkájának fotózása a Lánglovagok.hu tűzoltóportál hitvallása szerint sosem öncélú, nem szenzációhajhászás, nem mások szenvedésének megörökítése. A tragédiákról tűz- és baleset-megelőzési célból kell beszámolni, hogy megmutassuk, mi történik, ha valaki ittasan ül volán mögé, száguldozik, vagy éppen lakásában őrizetlenül hagy egy égő gyertyát.
Az első és legfontosabb szabály, ha valaki tűzesetet vagy balesetet észlel, hogy ne a fényképezőgépéhez nyúljon először, hanem adott esetben a telefonjához, és tárcsázza a segélyhívó számot. Ezernyi más dolog van, amely egy ilyen helyzetben kötelessége minden embernek, ezt most nem részletezzük. Aranyszabály, hogy a mentésben résztvevőket nem szabad akadályozni.
Közterületen, tisztes távolból (képzeletbeli vagy valós kordonon túlról) bárkinek joga van fotózni, nem kell ahhoz hivatásos fotóriporternek, újságírónak lenni. Egy-egy tűzeset, baleset mindig is nagy tömegeket vonzott. A technika fejlődésével most már a tömeg fényképezőgéppel is fel van vértezve, ez sem meglepő. Viszont megjelentek a katasztrófaturisták, akik azért, mert fényképezőgépük, vagy fényképezésre is alkalmas mobiltelefonjuk van, úgy gondolják, hogy nekik mindenhez joguk van, akár még a mentőknek, rendőröknek, tűzoltóknak is (be)szólni, ha takarják a „látványt”.
A Lánglovagok.hu tűzoltóportál lehetőséget ad azon emberek számára fotóik publikálására, akik részesei szeretnének lenni az általunk felvállalt, rendkívül fontos társadalmi feladatnak. Nem garantáljuk, hogy minden átküldött fotót publikálunk, hiszen számos feltételnek teljesülnie kell a közléshez. Kérjük mindazokat, akik fényképeket küldenek, és ezt már a készítéskor tudják, a helyszínen ne hivatkozzanak a Lánglovagokra, mert a fotóküldéstől még nem lesznek a tűzoltóportál hivatalosan megbízott fotósai.
Tűzeset Debrecenben, a Kaskötő utcán
A Benzin és Más Éghető Folyadékok Tűzveszélye
A benzin és hasonló folyadékok égése különleges veszélyforrást jelentenek, amelyek megfelelő ismeretek nélkül nem olthatók el biztonságosan.
A gyorségés három alapvető feltétele az éghető anyag, a gyulladási hőmérséklet és az oxigén jelenléte. Az éghető folyadékok (benzin, lakkhígító, körömlakklemosó, etanol, sebbenzin stb.) szobahőmérsékleten is könnyen párolognak, és ezek gőze gyúlékony. Éppen ezért nyílt lángot (pl. cigarettát) soha ne használjunk a közelükben!
Az égő benzint nem lehetséges eloltani vízzel, mivel a benzin sűrűsége kisebb, mint a vízé, így a víz felszínére kerül majd, és tovább ég. Ugyanez igaz az égő olajra is.
Használt Suzuki Wagon R+ tapasztalatok
Tűzoltási Alapelvek és Osztályok
A tűzvédelem egyik legfontosabb eleme a megfelelő tűzoltó készülék kiválasztása, amely az adott tűzeset típusához leginkább illik. A tűzeseteket többféleképpen osztályozzák, és minden típusnak megvan a maga sajátossága, amely meghatározza, milyen oltóanyaggal érdemes oltani. A tűzesetek osztályozása alapvetően az égő anyag típusától függ. Ez a besorolás segít meghatározni, hogy milyen típusú tűzoltó készüléket érdemes használni az adott tűz oltására.
A Tűzosztályok Áttekintése
| Tűzosztály | Égő anyag típusa | Jellemző példák |
|---|---|---|
| A osztály | Szilárd anyagok égése | Fa, papír, textília |
| B osztály | Folyékony anyagok égése | Benzin, olaj, oldószerek |
| C osztály | Gázok égése | Propán, metán, bután |
| D osztály | Égő fémek | Magnézium, nátrium, alumínium |
| F osztály | Főzőolajok vagy zsírok égése | Konyhai tüzek |
A tűzesetek megfelelő kezelése érdekében elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a tűzosztályokkal és azzal, hogy melyik típusú tűzoltó készülék a legalkalmasabb az adott tűz oltására.
Oltóanyagok és Működésük: Fókuszban a Benzin Oltása
Tűzoltásra olyan anyagok alkalmasak, amelyek meghatározott módon a tűzre juttatva, megakadályozzák a további égést. Használjunk tűzoltókészüléket! Alkalmas e célból a tűzoltópor (porral oltó), a tűzoltóhab (habbal oltó), a tűzoltógáz és a homok.
Kisebb tüzeknél elzárhatjuk a levegő útját egy nedves pokróccal, vagy például egy lábosban égő olaj esetén fedővel. Nagyon praktikus eszköz a bonpet. Ezt felszerelhetjük a védeni kívánt térbe. Ha tűz keletkezik, s az ampulla töltete 90 Celsius-fok fölé emelkedik, az ampulla szétrobban, és a benne található speciális oltóanyag a tűzre szóródik.
Vízzel Való Oltás (Korlátai)
A víz felhasználható majdnem minden szilárd anyag tüzének oltására. Vízzel csak olyan folyadékok olthatók, amelyeknek fajsúlya a víznél nagyobb, ezért nem alkalmas égő benzin oltására, ahogy azt fentebb már említettük.
Hőmérséklet beállítások a Mazda 3-ban
A víz oltóhatása többféleképpen érvényesülhet:
- Hűtőhatás: A víz hőelvonó képességén alapul: egyrészt a lángzónában hőlekötést alkalmazva a gyúlékony gázokat lehűti, a hősugárzás csökken, ezáltal lassul a tűz terjedése; másrészt megszünteti a parázslást.
- Fojtóhatás: A hő hatására gőzzé váló víz térfogat-növekedése (1 liter vízből hő hatására 1750 liter vízgőz keletkezik) kiszorítja az égéstérből egyrészt az oxigént, másrészt az éghető anyagból kiáramló gázt. Ezen kívül a gáz rontja az égéshez szükséges ideális O2 koncentráció-értéket. Említeni lehet még alhatásként a takaró hatást, amely vízzel történő elárasztáskor érvényesülhet.
- Ütőhatás: A nagy erővel érkező víz - mechanikai úton - lényegében leszakítja a lángot az égő anyagról, így bontva meg az égő felületet. Mivel a vízsugár ereje növelhető, annak mechanikai energiája a tűzfészek megbontásához például kitűnően használható, illetve bármely olyan esetben, ahol az ütőhatásra van szükség.
A víz adalékanyag nélküli használata környezetre ártalmatlan.
Porral Oltók - Az Egyik Legsokoldalúbb Megoldás
A porral oltó tűzoltó készülék az egyik legelterjedtebb típus, amely többféle tűzosztály oltására is alkalmas, különösen folyékony anyagok, például benzin vagy olaj égésekor (B osztályú tüzek) kiválóak. Tűzoltásra csak olyan porok alkalmasak, melyek az égést nem táplálják, illetve az égő anyagot a levegőtől elzárják.
Jellemző az ún. „ABC” oltóporok, amelyek hatóanyaga jellemzően az ammónium-szulfát és/vagy ammónium-foszfát. Az égő felületet az oxigéntől elzárva fojtó-takaró hatást is kifejthetnek. Jellemzői: porszemcse nagyság (tömlőben szállítható legyen, lángtérben „lebegjen” 15-80 mikrométer). Nem mérgezőek, elektromos áramot nem vezetik, a hajtógáz szén-dioxid vagy nitrogén. Víztaszító képességűek, a fémsztearát a nedvszívó képességet csökkenti, a levegő nedvességtartamát taszítja.
A porral oltó tűzoltó készülék biztosítószegét ki kell húzni, majd a készülékkel a tüzet megközelíteni. A tűz oltásához a tömlőt az egyik kézzel a tűz felé kell irányítani, majd a másik kézzel a szelepkart lenyomni. A 3, 6 és 12 kg-os belső palackos porral oltó készülékek oltóanyagtartálya acéllemezből készül. A széndioxid hajtóanyagpalack a készülék belsejében van elhelyezve. A működtető szerkezetet zárófedél rögzíti az oltóanyag tartályhoz. Használati útmutató: Nyitjuk a hajtóanyagpalackot: szelep esetén a szelepkerék lassú balra forgatásával, ütőszeges kivitelnél az ütőszeg gombjára gyakorolt erőteljes ütéssel. A szelepnyitó billentyű hátrahúzása előtt mindig győződjünk meg arról, hogy az oltóanyagsugár irányában nem tartózkodik-e valaki.
A porral oltó készülékek 0,7; 1,4 illetve 2,0 m2 égő tűzveszélyes folyadék felület (pl. benzin) oltására alkalmasak.
Környezeti Hatások és Szabályozás
Az eloltott tűz helyén visszamaradó tűzoltópor a talajt, vagy az élővizeket szennyezheti. A tűzoltáshoz használt - a szemcsék összetapadását gátló, és egyéb adalékanyagot is tartalmazó - tűzoltó por, porkeverék, vagy annak a hő hatására képződő bomlásterméke az alkalmazási koncentrációban nem lehet a 2000. évi XXV. törvényben valamint a 44/2000 EüM rendeletben meghatározottaktól eltérő tulajdonságú. A környezetbarát tűzoltópor nem tartalmazhat halogéntartalmú szénhidrogén összetevőt a magas ODP miatt, valamint a határértéknél több (vízzel kioldható) nehézfém-vegyületeket.
A nehézfémek jelentős káros hatást fejtenek ki az élő szervezetre, illetve a környezetünkre. Hatásuk igen eltérő: az ólom idegméregként hat, a higany, az arzén, a kadmium és a nikkel rákkeltő hatású, a réz hánytató, a kobalt szívelégtelenséget, a szelén enzimkárosodásokat okozhat.
Habbal Oltók - Különösen Folyékony Tüzekre
A habbal oltást főleg tűzveszélyes folyadékok és parázslással égő tüzek oltására alkalmazzák. A hab olyan gőzzel, gázzal töltött buborékokból álló rendszer, amelynél a buborékok egymástól folyadékhártyával vannak elválasztva.
Habtípusok és Hatásmechanizmusok
- Mechanikus (lég)habképző-anyagok: Folyékony és légnemű anyagok keveréke, habképző anyag és víz oldatának levegővel történő habosításával állítják elő (habképző anyag + víz + levegő). A keletkezett hab a habkiadósságtól függően 83-99,6 %-ban tartalmaz levegőt.
- Fluorprotein alapú (FP) - és ennek filmképző, alkoholálló kivitele. A habok ezen csoportja már filmképző tulajdonságokkal is rendelkezik, ezzel feljavítva a fehérjehabok mérsékelt oltási sebességét. Fokozott a visszagyulladás veszélye, alkoholálló.
- Szintetikus detergens (rövidítve: SYNDET) alapú (D) és ennek alkoholálló változata. Szintetikus filmképző - és ennek alkoholálló - kettős filmképző.
A protein alapú habképző anyagok állékonysága és hőstabilitása érdekében szulfitlúgot, zsírsavfrakciót, konzerválószert, illetve alumíniumsót is tartalmazhat. Szintetikus habanyagokból alkalmazásuk során folyékony szénhidrogének alkotta, jól fedő, vékony, filmréteg képződik, amely még azután is megmarad, miután maga a hab teljesen eltűnt. A szintetikus habanyagok alkotói a fluort tartalmazó tenzidek, amelyek jellemzően igen stabil vegyületek, biológiai lebomlásuk rendkívül lassú.
- Vegyi hab: A mechanikai habhoz képest az a különbség, hogy vegyi úton jön létre, és a buborékokban nem levegő, hanem szén-dioxid-gáz található. A vegyi habot kézi tűzoltó készülékek töltésére, a beépített stabil és félstabil habbaloltó berendezéseknél alkalmazzák.
- A vegyi habképző anyag két különálló, „A” és „B”-vel jelölt, szilárd, por alakú vegyszer, vagy vegyszerek vizes oldata. Az „A” töltet habzóképes vízből, szén-dioxid-gázt fejlesztő anyagból és a hab állékonyságát biztosító vegyszerből áll. Fő alkotórésze a lúgos kémhatású nátrium-hidrokarbonát. A „B” töltet savas oldata tartalmaz alumíniumszulfát. A lúgos, valamint a savas anyagok vizes oldatának egymásra hatásából szén-dioxid-gáz keletkezik. A vegyi habnál a hab előállításához szükséges gáz a kémiai folyamat révén magában a habképző anyagban keletkezik. A kémiai hatás következtében tehát megindul a gázképződés, és ezzel egy időben a habképződés is. A vegyi habnál a buborékok külső hártyája a sók vizes oldata, a buborékok töltete pedig széndioxidgáz.
A habok oltóhatása lehet hűtő, takaró, elválasztó hatás, illetve a nagy kiadósságú (könnyű) hab esetén kiszorító oltóhatás. A takaró hatás egyrészt elzárja az égő anyagot a levegő oxigénjétől, ezért a tűz oxigén hiányában megszűnik; másrészt a habtakaró megakadályozza, hogy az éghető gőzök és gázok kiáramoljanak, és azok a habtakaró fölött újra meggyulladjanak. Az oltóhabból kiváló vízcseppecskék hűtőhatása a szilárd anyagok oltásánál fokozódik azzal is, hogy a kivált vízmennyiség jó nedvesítő hatású, az anyagba beszívódik, így a további égést meggátolja. A fojtó hatás alhatásaként jelentkező elválasztó hatásnak is nagy szerepe van, főleg a takaró hatás kialakulásának szempontjából. A léghabnak nagy a térfogata, és kiszorító oltóhatást is kifejt. A kiszorító oltóhatásnak főleg a közép- és nagy kiadósságú oltóhab alkalmazása esetén igen nagy jelentősége van.
Gázzal Oltók - Tisztán Oltás Zárt Terekben
A tűzoltó gázok alkalmazása elsősorban zárt térben előnyös, főleg kezelőszemélyzet nélküli helyiségekben. A szén-dioxiddal oltó olyan tűzoltó készülék, amelyből üzembe helyezéskor az oltóanyag saját nyomása által irányíthatóan áramlik ki.
A szén-dioxiddal oltó tűzoltó készüléknél a biztosítószeget ki kell húzni, és a lövőkét a tűz irányába irányítani, majd a nyomókart lenyomni. A lövőkét kizárólag a markolatnál szabad megfogni, a tölcsér és környezetének, valamint a tartály alsó részének érintése fagyási sérülést okozhat. A készüléket hord fogantyújánál tartva, közelítsük meg a tüzet kb. 1-1,5 méterre. Oltásnál a készüléket nem szabad 30°-nál jobban megdönteni. A készülékek 0,1, illetve 0,3 m2 égő tűzveszélyes folyadék felület (pl. benzin) oltására alkalmasak.
A gázzal oltó készülékek (például a 74 M jelzésű) hengeres tartályrészből és fejrészből állnak. A fejrész a felszállítócsőből, a szeleprendszerből és az ellenőrző manométerből áll. A felszállítócső a tartályba nyúlik és ezen keresztüljut az oltóanyag - a hajtógáz nyomásának hatására - a szelephez. A fejrészre szerelt ellenőrző manométer zöld mezője mutatja, hogy elegendő-e a készülékben a hajtógáz nyomása a működéshez. A fejrészen található revolvermarkolat a készülék kézben tartására, a szelepnyitó billentyű pedig a tűzoltás beindítására szolgál. Ezek a készülékek 0,4 m2 égő tűzveszélyes folyadék felület (pl. benzin) oltására alkalmasak. Használatuk során közelítsük meg a tüzet kb. 1,5-2 méterre.
Halon és Alternatívái
A halonok jó oltóhatásúak, alkalmasak tűzveszélyes folyadékok, éghető gázok és elektromos berendezések tüzeinek oltására. Azonban környezetvédelmi okokból alternatívákat keresnek. A halokarbon (HFC) oltógázokat a halon alternatívájaként vezették be, mivel gyakorlatilag nem károsítja az ózonréteget. Színtelen, szagtalan, stabil vegyület. Fő hatásmechanizmusa az oxigénkiszorítás, másodlagos hatásként jelentkezik a hűtőhatás. Kritikus hőmérséklete igen közel van a szobahőmérséklethez, ezért szobahőmérsékleten csak nagy nyomású palackokban lehet tárolni.
Az argongáz a természetben is megtalálható, a levegő egyik összetevője. Az argon szobahőmérsékleten színtelen, szagtalan, gáz halmazállapotú. Kiválóan alkalmas tartózkodási terek oltására. Ózonromboló hatása nincs, az üvegházhatás szempontjából semleges. Kémiai állapota stabil. Villamosan nem vezető. Nem korrozív, így tetszőlegesen használható bármely anyaggal. Az argon oltástechnikai hatásmechanizmusa: az égéshez szükséges oxigén koncentrációjának csökkentése. A tervezés célja, hogy az argon koncentrációját a szükséges szinten tartva az égéshez ne legyen elegendő oxigén, azonban a benntartózkodókra még ez a szint ne legyen egészségkárosító. Az oltási mechanizmus alapvetően fizikai folyamat. Az oltási koncentráció (oxigén-kiszorítás) 40 tf % „Inergen” adagolásnál következik be. A tiszta argon mellett alkalmazhatunk inert gáz keveréket is, pl. nitrogén-argon vagy nitrogén-argon-szén-dioxid megfelelő arányú keverékét.
Gépjárműtüzek és Megelőzésük
A gépjárműtüzek gyakran kapcsolódnak az éghető folyadékokhoz, mint a benzin, és gyors, szakszerű beavatkozást igényelnek. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság arra hívja fel a figyelmet, hogy van mód a hasonló esetek elkerülésére, illetve csökkenthető a bekövetkező kár.
Legfontosabb a gyorsaság: tehát amennyiben menet közben füst- vagy égett szagot érzünk, azonnal álljunk félre! Először az utasok biztonságáról kell gondoskodni, megállás után mindenki hagyja el a járművet, és csak ezután foglalkozzunk a gépkocsival, és haladéktalanul tárcsázzuk a 112-es segélyhívó számot, kérve a tűzoltók segítségét! Kiterjedt tűz esetén pedig el kell távolodni biztonságos távolságra a kocsitól, mert nagyon nagy hőhatással, akár robbanással is járhat a tűz. Innentől kezdve minden másodperc számít, mert a legtöbb esetben rövid idő alatt teljesen kiéghet a jármű, ezért szinte az egyetlen esély a megmentésére, ha kézi tűzoltókészülékkel haladéktalanul megkezdjük az oltást.
Ilyen eszköz tartása a gépjárműben nem előírás, viszont célravezető. A kezdődő tűz megfékezésére teljesen alkalmas, és nem foglal nagy helyet. Milyen tűzoltókészüléket érdemes beszerezni? A gépkocsiban a legjobb megoldás a 2 kilogrammos ABC porral oltó vagy a 2 literes ABF habbal oltó tűzoltókészülék. Mindegyik készülék matricáján megtalálható az oltóteljesítmény, hogy milyen tüzek ellen lehet bevetni, illetve a használatának a lépései is ott láthatók.
A gépjárműtüzek esetében többféle anyag éghet, ezért a hatékony beavatkozás két lépcsőben történhet. Az első szakaszban a porral oltóval elfojtjuk a lángot. Ha a jármű motorterében keletkezik tűz, úgy nem árt az óvatosság, ugyanis annak felnyitásakor a friss levegő hatására a lángok hirtelen kicsaphatnak a motorháztető alól. Tehát a hűtőrácson vagy a motorháztető felpattintásával keletkező résen át kezdjük az oltást. Második lépcsőben a habbal oltóval le lehet hűteni a felforrósodott alkatrészeket. Amennyiben rendelkezünk tűzoltókészülékkel, akár egy gépjármű teljes kiégését is meg tudjuk akadályozni.
Természetesen a járművek esetében is a tűz megelőzése az elsődleges cél, ennek legfőbb záloga a megfelelő műszaki állapot. Sok esetben a motortérben szivárgó üzemanyag, a hidraulikus eszközöket működtető olajok, valamint a lerakódott benzin- és gázolajmaradványok jelentenek tűzveszélyt. A folyadékok szivárgásának oka lehet elhasználódás, vagy javítási, szerelési hiba, esetleg valamilyen törés, vezetékrepedés, kopás, illetve tömítetlenség.
Az elektromos meghibásodásokból eredő tüzet okozhatja például a szakszerűtlenül beépített hangrendszer, az utólag és helytelenül beszerelt világítás, az egyéb elektromos javítások, de az elhasználódásból eredő hibák is, így például a biztosítéktábla meghibásodása vagy annak felelőtlen kiiktatása. Gyakori problémát okoz a meglazult vagy nem megfelelően megszorított kötéseknél kialakuló nagy átmeneti ellenállás, vagy éppen a zárlat, továbbá az elektromos vezetékek szigetelésén - a szerelés alkalmával létrejött - mechanikai sérülések.