Külföldi házasság felbontásának honosítása és elismerése Magyarországon
A globalizáció hatására megnőtt az emberek mobilitása, különösen az európai térségben - ma már nem elképzelhetetlen, hogy egy magyar állampolgár egy más uniós vagy akár távolabbi állampolgárral kösse össze az életét külföldön, majd Magyarországon, vagy akár más európai országban telepedjenek le. Külföldön tartott esküvők ma már egyáltalán nem ritkák.
Külföldön kötött házasságok honosítása Magyarországon
A külföldön kötött házasság esetén a magyar állampolgár fél kötelessége a házasságkötés Magyarországi honosításának kezdeményezése. Fontos kiemelni, hogy amennyiben a külföldön kötött házasság korábban Magyarországon nem került anyakönyvezésre, a válás bejegyzésével egyidejűleg erre vonatkozó kérelmet is be kell nyújtani. Ezzel azonban az ügyintézés ideje értelemszerűen meghosszabbodik és a csatolandó iratok köre is változik. A honosítás során a különböző adminisztrációs feladatok (többek között az igen hosszú honosítási formanyomtatvány) kitöltésén felül a felek nyilatkoznak a házassági névviselésről és a születendő gyermekek családi nevéről is. A honosításon túl a külföldön kötött házasság további jogi vonatkozásait is szem előtt kell tartani. A magyar szabályozás szerint a házasság érvényességének alaki kellékeire a házasság helyén és idején hatályos jog alkalmazandó.
Külföldi házasság honosítása esetén alapvetően a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnál lehet elindítani az ügyintézést. A budapesti Anyakönyvi Osztály (V. kerület) azonban a külföldi anyakönyvi események anyakönyvezésének központi hatósága. Összefoglalva: ha szeretnétek, hogy a külföldi házasság honosítása zökkenőmentesen és gyorsabban menjen végbe, érdemes lehet kihagyni a helyi kormányhivatalt, és egyenesen Budapesten benyújtani a kérelmet.
Külföldi házasság felbontásának elismerése
Amennyiben felbontanak egy külföldön kötött házasságot, gyakran felmerülhetnek további kérdések. Az állam- és nemzetközi jog alapvető elvei alapján a bírósági ítéletek és hasonló felségjogi aktusok közvetlen joghatást alapvetően csak annak az államnak a területén fejtenek ki, ahol kibocsátották azokat. Minden állam szabadon dönt arról, hogy adott esetben elismeri-e, és ha igen, milyen feltételekkel a külföldi felségjogi aktusokat, amennyiben az államot nem köti valamilyen államszerződés. A házasság felbontása is ily módon elsőként abban az államban hatályos, amelyben bekövetkezett.
Például a német jogterületen a külföldön felbontott házasság továbbra is fennáll, ez azt jelenti, hogy a házastársakat - a külföldi válás elismertetéséig - a német anyakönyvekben és lakcímbejelentő rendszerekben házasként tüntetik fel (az úgy nevezett „sántikáló házasság”). A külföldi döntés csak a tartományi igazságügyi hivatal elismerése után válik hatályossá a német jogterületre. Csak kivételes esetben vehető figyelembe a külföldi válás formális elismerési eljárás nélkül a német jogterületen.
Ügyintézés menete Gyenesdiáson
Különös szabályok az Európai Unióban: a Brüsszel IIa. rendelet
Az Európai Unió országaiból - kivétel Dánia - származó válóperes ítéleteknek nincs szüksége elismertetésre, ha a válóper 2001. március 01. után folyt, vagy későbbi időpontban csatlakozó tagállamok esetében (Magyarország 2004.05.01.) az EU-csatlakozás után történt. Amennyiben a házasság felbontása az Európai Unió területén történt (Dánia kivételével), 2004. május 1. után jogerőre emelkedett bontó ítélet magyarországi bejegyzéséhez szükséges az illetékes bíróság által kibocsátott külön Igazolás csatolása is a Brüsszel II rendelet (2201/2003/EK) I. melléklete szerint. A rendelet értelmében a határozathozatal helye szerinti EU-tagállam illetékes bírósága vagy hatósága bármely érdekelt fél kérelmére igazolást bocsát ki a rendelet melléklete szerinti formanyomtatványoknak megfelelően. Ebben az esetben az elismerés helyett kérhetik a 2003. november 27-én kelt 2201/2003 (EU) számú rendelet 39. cikkely szerinti igazolás kiállítását. Az igazolás hitelesítésére (Apostille, diplomáciai felülhitelesítés) azonban nincs szükség.
A válás elismertetése továbbá nem szükséges, ha mindkét házastárs a válás időpontjában csak annak az államnak az állampolgárságával rendelkezett, amely bírósága vagy hatósága kimondta a válást (ez az úgynevezett határozat azon állam joga szerint, amelyben azt meghozták).
Joghatóság és az alkalmazandó jog meghatározása
Egy bíróságnak a hozzá beérkező - külföldi elemet is tartalmazó - családjogi kérelmek esetében először azt kell megállapítani, hogy jogosultsággal rendelkezik-e az eljárás lefolytatására, ennek végeredményeként: döntéshozatalra. A magyar bíróságnak a külföldi elemet is magában foglaló családjogi ügyek esetén elsődleges azt kell tisztáznia, hogy joghatósággal bír-e, azaz eljárhat-e az érintett kérdés elbírálásában.
A joghatósági kérdésben irányadó Brüsszel IIa. rendelet a házassági ügyekre vonatkozó joghatóságot alternatívan a szokásos tartózkodási helyhez, illetőleg kisebb súllyal az állampolgársághoz köti. Magyar állampolgár házasságának felbontása során a magyar bíróság vagy más hatóság minden esetben eljárhat. Előbbiek alapján a külföldön élő magyar állampolgárok megállapodásuk esetén kérhetik a magyar bíróságtól a bontóper lefolytatását, valamint a hazai jogszabályok alkalmazását. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy amennyiben mindkét fél eljárást kezdeményez, a korábban beadott eljárásra tekintettel a későbbi eljárást a bíróság - még joghatósága megállapítása esetén is - megszünteti.
Hol lehet a különválást, illetve a házasság felbontását kérelmezni? A különválást, illetve a házasság felbontását a felek közösen - közös kérelem formájában - vagy önállóan kérelmezhetik. Az eljárás megindítására számos joghatóság adhat alapot:
Hogyan játssz magyarul a Sims 4-el?
- az a bíróság illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt;
- az a bíróság, ahol a bontókereset benyújtását közvetlenül megelőzően legalább 1 éven át ott lakott az egyik fél;
- ahol Ön és házastársa/élettársa állampolgársággal rendelkezik;
- annak a bírósághoz, amelyhez az ügyet először benyújtották, és amely megfelel a joghatósági feltételeknek;
- abban az uniós országban, ahol a házasság felbontása iránti keresetet benyújtották, ha az adott ország szabályaival összhangban van.
Melyik ország jogát alkalmazza az eljáró bíróság? 2012. június 21. óta van hatályban a „Róma III”- EU-rendelet, amely azt szabályozza, hogy melyik jogot alkalmazzák a külföldi érintettséggel bíró válások esetében. Az alkalmazandó jog nem csak EU tagállami országok joga lehet, akár 3. állam joga is alkalmazható. Ha Ön és házastársa nem ugyanabban az uniós országban él, vagy eltérő állampolgársággal rendelkezik, annak az országnak a joga az irányadó, ahol Ön a bontókeresetet beadja. Megjegyezzük, hogy a Róma III. rendelet a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozott megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló rendelet.
A Róma III. rendelet résztvevő országai:
- Németország
- Olaszország
- Portugália
- Románia
- Spanyolország
- Szlovénia
Például Jack és Marie, egy ír-francia házaspár, Írországban élt együtt. Jack érdekes és jól fizető állást talált Franciaországban, ezért odaköltözött, elválik. A férfi a válókeresetet Írországban adta be. Marie továbbra is ott élt.
Kiskorú gyermekekkel kapcsolatos kérdések
Európai Uniós országok esetében - a Brüsszel IIa rendelet értelmében - az a tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal a gyermek feletti szülői felelősségre vonatkozó ügyekben, amely tagállamban - a bíróság megkeresésekor - a gyermek szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik. A szokásos tartózkodási hely - mely a gyermekekkel összefüggésben felmerülő döntésekben kap kiemelt jelentőséget - nem azonos sem az állandó lakhellyel, sem az állampolgársági ország helyszínével. A "szokásos tartózkodási hely" szerinti bíróság eljárását az a fontos körülmény alapozza meg, hogy a gyermek érdekét legjobban az szolgálja, ha annak az államnak a bírósága dönt a gyermek mindennapi életét meghatározó szülői felügyelet és kapcsolattartás kérdésében, ahol a gyermek ténylegesen él.
A gyermek érdekeinek elsődlegessége alapján - kivételes esetekben - arra is van lehetőség, hogy egy bíróság az eljárást a másik fél perbebocsátkozására tekintettel folytassa le, ami azt jelenti, hogy az alperes maga is kéri az eljárás lefolytatását és erre utaló magatartást tesz. A szülői felügyeleti jog gyakorlására irányuló perekben ugyanis szakértők, pedagógusok, tanúk, adott esetben maga a gyermek meghallgatására, véleményének kikérésére is sor kerül. Különös problémakört vet fel a csecsemők szokásos tartózkodási helyének meghatározása, hiszen az ő esetükben még a „huzamosabb” idő sem értelmezhető. Az EU tagállamok hatóságai - a szülői felelősséggel kapcsolatos joghatóságuk gyakorlásakor - biztosítják, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermek tényleges és hatékony lehetőséget kapjon arra, hogy az eljárások alatt szabadon kifejezhesse véleményét.
Számtalanszor fordul elő, hogy a szülők életközösségének megszakadását követően az egyik szülő a gyermekkel elhagyja azt az országot, ahol korábbi életvitelük helyszíne volt. Ebben az esetben vizsgálni kell, hogy a gyermek szokásos tartózkodási helyének megváltoztatására jogszerűen, vagy jogszerűtlenül került sor. A szülő és gyermek közötti jogviszonyra, valamint a gyámságra vonatkozóan - a Hágai egyezményben foglaltak alapján - az eljáró bíróság államának joga alkalmazandó. A magyar jogszabályok szerint - a kiskorú érdekére tekintettel - a bontóperben az első tárgyaláson a bíróság személyesen meghallgatja a feleket, majd megkísérli a békítést, tehát ha kiskorú gyerek van, akkor az első tárgyaláson bontás nincs.
Tartásdíj és egyéb eljárási kérdések
Tekintettel arra, hogy a magyar bíróság a magyar állampolgár(ok) bontóperének lefolytatására jogosult, így ezen felek tartásdíjra irányuló eljárásának lefolytatását is kérhetik a magyar bíróságtól, abban az esetben is, amennyiben az egyik fél nem magyar állampolgár. Szigorú szabályok vonatkoznak a már meglévő döntések megváltoztatására irányuló eljárásokra. A házasság felbomlása válás vagy a házastárs halála miatt nem vezet névváltozáshoz.
A házasság felbontása iránt a pert a házastársnak a másik házastárssal szemben, személyesen kell megindítania. A házassági perre pedig az a bíróság illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. A házasságot a bíróság kizárólag valamelyik házastárs kérelmére - ez az ún. „tényállásos bontás” - vagy a házastársak közösen benyújtott kérelme, - egyező akaratnyilvánítása - alapján, ún. megegyezésen alapuló bontóper során bonthatja fel. A tényállásos bontás esetén a bíróságnak a házasélet megromlásához vezető folyamat egészét fel kell tárnia annak megállapítása érdekében, hogy a házasság véglegesen megromlott-e. A megegyezésen alapuló bontóper a házastársak bontásra irányuló kérelme közös, tényfeltárás nem történik. Fentiekről kötelező dönteni, avagy a felek erre vonatkozó egyezségét jóváhagyni, tehát ezek a kötelező pertárgyak.
Szükséges dokumentumok és eljárási tudnivalók
Fontos kiemelni, hogy a jogerős külföldi bírósági határozatot hiteles magyar nyelvű fordítással fogadják csak el. A jogi fordító szaktudásánál és tapasztalatánál fogva tisztában van a jogi terminusokkal így eligazodik a néha ködös többértelmű jogi nyelvezetben. A jogi szövegekre jellemző a végeláthatatlan mondatkígyó hosszan tekergő láncolata, amely bekezdésekből, cikkelyekből, pontokból és alpontokból állnak, amely segíthet a lényeg ködbe burkolásában. Mindez egy másik nyelvre való lefordítása során megköveteli a forrás illetve a célnyelv magas szintű ismerete mellett a jogi szaknyelv tökéletes tudását mindkét nyelvre vonatkozóan.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a külföldi válóperes ítéletet teljes kiadmányként vagy hiteles másolatként a jogerőzáradékkal együtt, és a tényállással valamint döntési okokkal együtt kell benyújtani. A másolatok hitelesítését elvégeztetheti a nagykövetségen vagy a német tiszteletbeli konzulátuson, Pécsen. A magyar nyelvű iratokhoz csatolni kell német fordítást. Szükséges még lakcímigazoló kártya, vagy annak hiányában aláírt nyilatkozat a magyar állampolgárságú féltől a lakcímkártya elvesztéséről/hiányának okáról.
tags: #külföldi #házasság #felbontása #magyarországi #honosítása #eljárás