A hatósági bizonyítvány megtagadása és a gépjárművek tárolásának szabályai: Részletes útmutató
A hatósági bizonyítvány olyan okirat, amelyet a közigazgatási szervek adnak ki az ügyfél kérésére, tények, állapotok vagy egyéb adatok igazolására. Ennek során a hatóság - fő szabályként - az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár el. Az említett eljárásokban a tényállás tisztázása után a hatóság okiratot ad ki, illetve adatot jegyez be nyilvántartásába. Abban az esetben, ha a hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiadásának feltételei nem állnak fenn, az eljáró közigazgatási szerv megtagadja azok kiadását. A hatósági bizonyítvány kiadásának megtagadásáról az eljáró közigazgatási szerv alakszerű határozatot hoz.
Hatósági Bizonyítvány és Hatósági Igazolvány: Alapvető Különbségek
A közigazgatási szervek jogosultak hatósági igazolvány kiadására is. Erre akkor van lehetőség, ha azt törvény vagy önkormányzati rendelet előírja (például útlevél, személyi igazolvány, gépjármű-vezetői engedély, közgyógyellátási igazolvány). A hatósági igazolvány az ügyfél adatainak igazolására szolgáló közokirat, azonban nemcsak adatokat, hanem jogokat is igazolhat. Az igazolvány is úgynevezett határozat jellegű okirat, ami azt jelenti, hogy amennyiben a hatósági igazolvány kiadásának feltételei nem állnak fenn, úgy a közigazgatási szerv az igazolvány kiállítását alakszerű határozat meghozatalával tagadja meg.
Az alábbi táblázat összefoglalja a két okirattípus közötti főbb eltéréseket:
| Jellemző | Hatósági bizonyítvány | Hatósági igazolvány |
|---|---|---|
| Cél | Tény, állapot, adat igazolása (pl. erkölcsi bizonyítvány, születési anyakönyvi kivonat) | Adatok és jogok igazolása (pl. útlevél, személyi igazolvány, gépjármű-vezetői engedély) |
| Használat gyakorisága | Általában egy alkalommal vagy rövid ideig | Rendszeres igazolásra szolgál |
| Jogokat biztosít-e? | Nem | Igen (sok esetben) |
| Kiadás feltételei | Egyszerűbb, gyakran azonnal | Szigorúbb, sok esetben vizsgálaton, engedélyezési eljáráson alapul |
A hatósági igazolványba csak olyan adatokat, tényeket lehet bejegyezni, amelyeket az adott igazolványra jogszabály ír elő. A hatósági igazolvány kiadása egyes esetekben kötelező (például a személyi igazolvány), más esetekben csak az ügyfél kérelmére állítja ki a hatóság (például gépjármű-vezetői engedély, útlevél). Az ügyfél azon adatai igazolására például, amelyek a személyi igazolványban szerepelnek, hatósági bizonyítvány nem adható ki, mert a már egyszer okiratba foglalt adatok ismételt igazolására nincs szükség. A személyi igazolvány olyan közokirat, amely az ügyfél adatai rendszeres igazolására szolgál, és az abban foglaltakat annak ellenkező bizonyításáig mindenki köteles elfogadni.
A Gépjárművek Tárolásához Szükséges Hatósági Bizonyítvány
A Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény is előírja, hogy a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti járművek (tehergépkocsi, vontató, pótkocsi, autóbusz) település belterületén való tárolásához hatósági bizonyítványra van szükség. A tárolásra való alkalmasságot a hatósági bizonyítvány kiadásával változatlanul a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg. A kérelem beadására a jármű üzembentartója kötelezett. Az új szabályok 2021. június 13-tól hatályosak.
Hatósági szemle Magyarországon szabálysértés esetén
A törvény indokolása szerint az újonnan bevezetett előírásokra azért van szükség, mert „A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, pótkocsi vagy autóbusz tárolására használt székhely- vagy telephely ingatlan olyan területen (például kertvárosias övezet) is elhelyezkedhet, ahol a fenti gépjárművek közlekedése, tárolási helyen való mozgatása úgy valósul meg, hogy az a szomszédos ingatlanokra nézve zavaró zajjal és rezgéssel, az éjszakai-hajnali órákban fényhatással, továbbá szennyezőanyag-kibocsátással jár.”
Újdonság az, hogy amennyiben a hatósági bizonyítvány kiadását követően beálló változások miatt a belterületi ingatlan már nem alkalmas járművek tárolására, a jegyző kötelezi az üzembentartót az ingatlanon történő jármű tárolásának megszüntetésére. A telephely-igazolást elektronikus úton benyújtható űrlapon kell kérni.
A legfeljebb 3500 kg legnagyobb megengedett össztömegű gépkocsi a közúton vagy más közterületen is tárolható (89/1988-as kormányrendelet 7. § 3. bek.). A korábbi szabály, miszerint tíznél több jármű üzemeltetése esetén az üzembentartó köteles a járműveket telephelyen tárolni, továbbra is érvényben van. A közút kezelője kivételesen indokolt esetben - olyan helyen, ahol a jármű a közúti forgalmat nem zavarja - hozzájárulhat a közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű közúton vagy közterületen való tárolásához (261/2011-es kormányrendelet; 13. § 3. bek.). A gazdálkodó szervezet a közúti közlekedési szolgáltatás végzéséhez használt járműveit a telephelyén vagy - legfeljebb 10 jármű esetén - tárolóhelyén tárolhatja, feltéve, hogy az a járművek számára ténylegesen tárolási helyéül szolgál.
3,5 t alatti gépkocsivezetőknél a szünetek helyes alkalmazás
Hatósági Bizonyítvány Megtagadása Építésügyi Ügyben: Egy Esettanulmány
A hatósági bizonyítvány kiadásának megtagadása esetén az építésügyi hatóság köteles azzal egyidejűleg építésrendészeti eljárást kezdeményezni. Ez az eset a jogorvoslati lehetőségek és határidők szempontjából is kiemelkedő. Példaként szolgálhat egy felperes kérelme, aki a debreceni ingatlanon egyszerű bejelentéssel felépült egylakásos lakóépületre kért hatósági bizonyítvány kiállítását az építésfelügyeleti hatóságtól.
Az alperes a felperes kérelme tárgyában 2020. december 15-én helyszíni szemlét tartott, amelyről jegyzőkönyvet készített, majd a 2020. december 18-án hozott határozatában építésfelügyeleti feladatkörében eljárva a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadta. A határozat indokolása szerint az alperes megvizsgálta a tervdokumentáció megfelelőségét, és megállapította, hogy az a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló rendeletében (DÉSZ) foglalt beépítési mód szerint az oldalkert minimális méretének nem felel meg. Az épület a jobboldali szomszédos ingatlan telekhatárától 3 méterre, míg a baloldali szomszédos ingatlan telekhatárától 3,19 méterre helyezkedik el, a DÉSZ által előírt oldaltávolság azonban mindkét irányban 3,75 méter. A határozattal szemben kereset nem került benyújtásra, így az a közléssel véglegessé vált.
Az alperes a felperessel mint építtetővel szemben 2021. február 22-én a szabálytalan építési tevékenységhez kapcsolódóan hivatalból építésrendészeti eljárást indított. Az ennek eredményeként 2021. április 12-én hozott határozatában a felperest kötelezte a lakóépület szabályossá tételére oly módon, hogy annak északi homlokzata a szomszédos ingatlan telekhatárától 3,75 méterre, míg a déli homlokzata a szomszédos ingatlan telekhatárától szintén 3,75 méterre helyezkedjen el. Az alperes határozatával szemben a felperes keresetet terjesztett elő, a Debreceni Törvényszék a keresetet elutasította.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az indokolásban megállapította, a hatósági bizonyítvány megtagadása körében feltárt építési szabálytalanságok nem kötik az építésfelügyeleti hatóságot, az építésrendészeti eljárásban önállóan állapítja meg a tényállást, a szabálytalan építési tevékenységet és vonja le annak jogkövetkezményeit. Következésképpen az ezen határozattal szembeni felülvizsgálati kérelemben a felperes vitathatja az építés szabályos vagy szabálytalan volta kapcsán tett megállapításokat. A téves jogértelmezés következtében a törvényszék nem merítette ki a kereseti kérelemben foglaltakat teljeskörűen, annak elbírálását jogszerűtlenül mellőzte.
A megismételt eljárás során a Debreceni Törvényszék ismét elutasította a keresetet. Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság az Alkotmánybíróság jogértelmezése alapján vizsgálta, hogy a DÉSZ vonatkozó bekezdésében meghatározott „felénél” meghatározás mindkét fogalomra, azaz az övezetre előírt maximális építménymagasságra, illetve az adott oldalkert felé néző tényleges homlokzatmagasságra is vonatkozik-e. Megállapította, hogy a jogalkotó szándéka az volt, hogy a „felénél” mint hátravetett jelző alkalmazásával e kitétel az övezetre előírt építménymagasságra és a homlokzatmagasságra is vonatkozzon az oldalkert távolságának meghatározásánál. Az építési hellyel és építési vonallal kapcsolatos előírásoknak a perbeli ingatlan nem felelhetett meg, ezért jogszerű volt az alperes kötelezése az oldalhatárok vonatkozásában a mindkét irányba történő 3,75 méteres elhelyezkedés előírásával.
Fontos megjegyezni, hogy az egyszerű bejelentés jogintézménye nem közigazgatási eljárás. A bejelentés alapján nem indul hatósági eljárás, ennek hiányában az építést megelőzően a hatóság közreműködése, részvétele részleges, azon túlmenően az építés folyamatában eshetőleges. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló rendelet alapján a bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás megindítására okot adó körülménynek. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (Étv.) 48/A. § (5) bekezdése értelmében az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon 60 napon belül folytatja le a hatósági ellenőrzést. Szabálytalanság észlelése esetén hivatalból megindítja az eljárást, és megteszi a meghatározott intézkedéseket. Az eljárás megindításának legkésőbb az építés befejezésétől - ha az nem állapítható meg, akkor az építmény használatbavételétől - számított tíz éven belül van helye.
A felperes felülvizsgálati kérelme alaposnak bizonyult a Kúria előtt. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból az építésrendészeti eljárás megindításának jogszerűsége körében nem helytálló jogi következtetést vont le. A felülvizsgálati bíróság rámutat, az Étv. 48/A. § (5) bekezdésének 2019. január 2-től hatályos szövegének helyes értelmezése a jogalkotói indokolásból is következően az, hogy a 60 napos határidő a hatósági ellenőrzés lefolytatására vonatkozik, nem pedig a szabálytalanság észlelését követő eljárás hivatalbóli megindítására. Ugyanakkor az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság szabálytalanság észlelése esetén köteles hivatalból eljárást indítani, erre a jogalkotó a hatóságnak - főszabály szerint - az építés befejezésétől számított tíz évet biztosít.
Opel Frontera alvázszám és azonosítási útmutató
Jogorvoslati Lehetőségek és Az Eljárás Speciális Szabályai
A Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesületet azzal a szakmai kérdéssel keresték meg, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CL. törvény (Ákr.) értelmében a hatósági bizonyítvány, igazolvány, valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzés határozatnak minősül, az Ákr. szabályait ezen jogintézmények vonatkozásában az Ákr. V. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A kérdező kitért arra is, hogy a fellebbezés megengedhetősége mellett érvelők szerint mind a hatósági bizonyítvány, mind a hatósági igazolvány az Ákr. szerinti határozatnak minősül.
Miután koncepcionális változások következtében a közigazgatási hatósági eljárásban az általános jogorvoslat pozícióját a fellebbezési jogtól a közigazgatási per kezdeményezésének joga vette át, ehhez képest a fellebbezés lehetőségét az Ákr. jelentős mértékben korlátozta. A jogorvoslat akkor bír relevanciával, amikor a hatóság az ügyfél által kérelmezett hatósági bizonyítvány kiállítását megtagadja. A Ket. szabályozásához képest lényeges változás, hogy az Ákr. V. fejezetében nem találunk a jogorvoslatok tekintetében a hatósági bizonyítványra és igazolványra vonatkozó külön rendelkezést, tehát a törvény jogorvoslatról szóló IX. fejezetében foglalt rendelkezések e jogintézmények tekintetében közvetlenül érvényesülnek; azaz a hatósági igazolvány, valamint a hatósági bizonyítvány az Ákr. 94. § (2) bekezdése szerint határozatnak minősül. Ennek megfelelően, mind a hatósági igazolvánnyal, mind a hatósági bizonyítvánnyal szemben az Ákr. 112. §-a értelmében önálló jogorvoslatnak van helye.
Ez praktikusan azt jelenti, hogy a járási hivatal vezetője, a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, a polgármesteri hivatal (közös önkormányzati hivatal) ügyintézője vagy rendvédelmi szerv helyi szerve által kiadott hatósági bizonyítvánnyal, hatósági igazolvánnyal szemben az ügyfelek fellebbezéssel élhetnek. Azokban az esetekben, amikor az Ákr. általánosan vagy az Ákr. felhatalmazása alapján más törvény adott igazgatási ágazatra vonatkozóan a hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány kiadásával szembeni fellebbezést kizárja, az ügyfél közigazgatási pert indíthat. Ugyanígy járhat el, ha fellebbezési jogát kimerítette.
Végezetül az általános jogorvoslati szabályok érvényesülnek azzal a hatósági döntéssel szemben is, amelyben a közigazgatási szerv a hatósági bizonyítvány vagy a hatósági igazolvány kiadását megtagadja. A jogorvoslati lehetőségektől függetlenül téves adattartalom esetén annak továbbra sincs akadálya, hogy az ügyfél a kiállító hatóságtól a bizonyítvány/igazolvány kijavítását kérje, melyet a hatóság az okiratok jellegére tekintettel kicserélés útján teljesít.
Hatósági Nyilvántartások és Adatvédelem
A közigazgatási szervek az ügyfél számára úgynevezett hatósági nyilvántartási tevékenységet is végeznek. Hatósági nyilvántartásnak ugyanakkor csak azok minősülnek, amelyek vezetésére jogszabály kötelezi a közigazgatási szervet. A hatósági nyilvántartást (anyakönyvi nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás, lakcímnyilvántartás stb.) az arra felhatalmazott hatósági szerv vezeti a jogszabályban meghatározott formában és az ott meghatározott adatokra nézve. A hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést határozatnak kell tekinteni, a bejegyzés határozat jellegű okirat.
A hatósági nyilvántartás vezetésekor nélkülözhetetlen a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek ismerete. Az adatvédelmi törvény szerint személyes adat a természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, továbbá az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés is. A személyes adatok egyik - szigorúbban védett - csoportját alkotják az úgynevezett különleges adatok. A hatósági nyilvántartás vezetése során az adatkezelő kötelessége, hogy gondoskodjék a személyes adatok biztonságáról, és tegye meg mindazokat a technikai és szervezési intézkedéseket, alakítsa ki azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelem érdekében szükségesek. A hatósági nyilvántartás nyilvánosságáról, illetőleg arról, hogy abba ki és milyen feltételek mellett tekinthet be, mindig a konkrét, az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály rendelkezik.
Illetékek a Hatósági Bizonyítványok Kiadásánál
A hatósági bizonyítvány kiállítása - a törvényben meghatározott eseteket kivéve - 2000 forint illeték alá esik. Ha egy beadványban több hatósági bizonyítványt kérnek, az első példány után 2000 forint, minden további, az első példánnyal azonos tartalmú hatósági bizonyítvány után 500 forint illetéket kell fizetni. Ha egy eljárásban több ügyfél vesz részt, a hatósági bizonyítványért annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön-külön eljárás folyna.
tags: #hatosagi #bizonyitvany #megtagadasa #gepjarmu #tudnivalók