Kerékpárcsavarok meghúzása: Tudnivalók a biztonságos kerékpározáshoz

A kerékpáron többféle csavartípust találunk, ezeket a használat szempontjából osztályozhatjuk menetátmérő, -típus és fejkialakítás szerint. Magát a kötést a csavarmenet biztosítja. A két összefogott elem (alkatrész) elmozdulását a megszorítás nyomaték által menetben létrejött súrlódási erő akadályozza meg. A csavar döntően kötőelem, ennek megfelelően az alkatrészeket, vagy azok egyes elemeit rögzíti egymáshoz.

A csavarok kenése

A megfelelő csavarnyomaték elérése kenéssel garantálható. A menet kenése (zsírozása/olajozása) megkönnyíti a behajtást, majd a későbbi szétszerelést is elősegíti. Ezen felül legtöbb esetben megfelelő kenéssel megelőzhető a korrózió általi „menetösszesülést”. Először is azt kell eldönteni, hogy olaj vagy zsír kerüljön a menetre. Olajt elsődlegesen kis átmérőjű csavarok, alkatrészek, sűrű menetemelkedésén érdemes alkalmazni, míg zsírozás nagyobb csavarok esetében kézenfekvő.

A fenti általános ajánlások mellett bizonyos csavarok esetében a kenőanyag használata akár káros is lehet. Sem az olaj, sem a zsír nem marad kizárólag a meneten, hanem szétterül, folyik. Éppen ezért. v-fékpofák, bowdenrögzítések, váltó szélsőérték állítók vagy magnézium teleszkópláb fékkonzoljai esetében a menet kenése nem ajánlott. Legjobb, ha a rögzítéstípus és alapanyag szerinti kezeljük a menet kenésigényét. Esetenként fontosabb, hogy a csavarkötés minden körülmény között stabilan rögzítsen, mintsem hogy 1-2 év múlva könnyen bontható legyen, azaz ne „süljön össze”.

Így a küllőanyák kenése is kétélű fegyver: ha nem kened, akkor nehéz kellő erővel meghúzni, ha olajjal kened, az túlterülhet, ergo az anya külső része is olajos lesz, akkor pedig fej „elnyalását” kockáztatod. Ha zsírral kened a küllőmenetet, akkor nem fog betapadni, idővel valószínűleg meglazul. A túlkenésből egyéb gond is adódhat. A nagy nyomásállóságú zsírral túlkent középcsapágy-csésze menet nem képes a kenőanyagot elteríteni, felhalmozódik, a menetek nem tudtak „összezárni” így bármekkora erővel is húzod meg a csapágycsészét, a középrész idővel lelazult.

A kötés erősségét ugyebár a súrlódás mértéke határozza meg, ami a nyomaték, a csavarátmérő, a menethossz (-típus) és a kenőanyag-nyomásállóság függvénye. A menetrögzítő paszta használatával a súrlódás fokozható, vagyis azonos megszorítási nyomaték mellett a csökkenteni a kilazulás kockázatát. A menetrögzítő behajtás során kenőanyagként funkcionál, később megszilárdulva megakadályozza a menetes rögzítés meglazulását.

Mondeo Mk4 rögzítő patentek: tippek és trükkök

Viszont a paszta nem köt meg teljesen, így a kötés oldható - sok esetben könnyebben, mint egy nem megfelelően megkent, vagy hosszú időn keresztül „összeforrt” - vagyis korrodált - menet. Ennek magyarázata, hogy megszorításkor a menetrögzítő térfogata is nő, a menetet így teljesen kitölti, megakadályozva a menet galvanikus összeforrását.

A menetrögzítő paszta típusai

A menetrögzítő paszta több típusa létezik. Ezek rendszerint a barkács- vagy csapágyboltban szerezhetők be. A Loctite termékek esetében a leggyengébb kötést a 222-es kódszámú termék biztosítja, mely 6 mm-nél kisebb átmérőjű menetes kötésekhez ideális. A 242-es típus a legáltalánosabb, mely kissé erősebb a 222-esnél, így akár a középcsapágy-csésze rögzítéséhez is alkalmazható. Emellett a kisebb csavarok esetében is jó eredményt biztosít. A Loctite 290 a már használt, kopott mentekhez ajánlott, míg a 272 és a 277 olyan erős kötést biztosít, amely szétszereléskor a menet bizonyos fokú sérülését is maga után vonja.

A megfelelő nyomaték fontossága

Minél nagyobb egy csavar átmérője, annál nagyobb nyomatékkal lehet (és a legtöbb esetben szükséges) megszorítani. A kerékpár tervezője a csavarkötést úgy alakítja ki, hogy az adott csavar biztos kötést hozzon létre, sem a terhelésre, sem a működés közben vibrációra ne lazuljon meg. Fontos továbbá a kellő biztonsági rátartást, ami minimális csökkenti a kockázatot. Így ahol nagyobb a terhelés, nagyobb csavarátmérőt, hosszabb menetkontaktust és nagyobb szerszámnyílást találunk. Mindhárom faktor elősegíti a fokozott nyomaték elérését.

A kerékpártechnika egyre kifinomultabb, könnyebb alkatrészek használatát teszi lehetővé. Az alacsony tömegre kihegyezett filigrán alkatrészek esetében - például egy végletekig lekönnyített nyeregcsőbilincs vagy éppen felsőkategóriás tárcsafék fékkar - a csavar szempontjából még specifikáción belüli nyomaték alkalmaztása az alkatrész törését, repedését is okozhatja. Karbonkompozit alkatrészek esetében különösen fontos a megfelelő csavarmegszorítási nyomaték: itt a kompressziós erők a karbonszerkezetben is jelentős kárt okozhatnak, a rétegek megtörhetnek, a laminált kötés egymástól elválhat. Ez a jelenség az alumíniumötvözet törésével szemben a becsavarást követően nem látható, noha később - rossz esetben menet közben, azaz terhelés hatására - mégis eltörhet. Éppen ezért egy karbon nyeregcső vagy kormány rögzítéséhez a nyomatékkulcs használata nélkülözhetetlen.

Nyomatékkulcsok és csavarhúzók helyes használata: Kattintásos típus

A nyomatékkulcs

A csavar megfelelő előfeszítése legegyszerűbben a meghúzásához szükséges nyomaték mérésével oldható meg. Kisebb csavarok kézi előfeszítéséhez mechanikus nyomatékkulcsok használata terjedt el. Ezeknél a nyomaték előre beállítható, amit becsavaráskor a megadott nyomatékot eléred, a szerszámkar és a fej közötti kapcsolat megcsúszik. Ennek folytán a beállítottnál nagyobb nyomaték nem vihető át. Az egyszerű mechanikus nyomatékkulcs egy meghatározott intervallumban képes működni, mechanikája nem képest ugyanúgy alacsony és nagy nyomatékra oldani. Éppen ezért különböző nyomatéktartományokra készült szerszámok kaphatók. Ezt a szerszámleírás minden esetben tartalmazza.

Minden, amit a vonóhorgos kerékpárszállítókról tudni kell

A kerékpárszerelés esetén a gondot az jelenti, hogy a különböző alkatrészekhez alkalmazott nyomatékértékek széles spektrumon mozognak. Amíg gépjárművek esetében rendszerint elegendő egyetlen nyomatékkulcs, bicajszereléshez általában kettő szükséges: egy az alacsony nyomatékérték biztosításához - jellemzően nyeregcsövek, kormányok, fék- és váltókarok rögzítéséhez -, egy pedig magas értékekhez, ami a hajtókar vagy a monoblokkcsapágy beszereléséhez kívánatos.

A neten böngészve nyomatékkulcsokból látszólag a választék óriási. A találatok közt szereplő nyomatékkulcsok döntő része sajnos nem alkalmas a kerékpár alkatrészek precíz meghúzására. Ennek oka, hogy az ipari felhasználásra vagy a gépjárművekhez alkalmas nyomatékkulcsok beállítható tartománya a kerékpáralkatrészeknél szükséges értékek felett kezdődik, vagyis az autószerelő műhelyeknek készült - jellemzően 40-300Nm tartományban beállítható nyomatékkulcsok - nem alkalmasak kerékpárszereléshez.

A kerékpáron a legkritikusabb alkatrészek épp az alsó nyomaték tartományba tartoznak, mint például a nyeregcsőbilincs, a váltók, váltókarok, fékkarok rögzítése. A monoblokk, a hajtókar, a fogaskoszorú, vagy egy kormánycsapágy meghúzása némi rutinnal nyomatékkulcs nélkül is biztonságosan kivitelezhető, nehéz ott jelentősen „túllőni” a szorítóerőt, így a szokványos értékekhez tervezett, közkeletű nyomatékkulcsra valószínűleg nincs is szükség. Ellenben a 4-25Nm tartományban kalibrálható eszköz megvásárlása és rendszeres használata felettébb ajánlható, karbon- valamint alacsony tömegre kihegyezett alkatrészek esetén szabályosan elengedhetetlen.

A nyomatékkulcs beállítása általában egyszerű, magától értetődő. Egy vizuális skálán látható a beállítható tartomány, amelyen a kívánt nyomaték beállítható. Egyes nyomatékkulcsokon rögzítőcsavar is található, amellyel a kiválasztott érték fixálható. Érdemes megjegyezni, hogy léteznek nem állítható, adott nyomatra gyártott kulcsok, mint például a kínálatunkban rendszerint szereplő Ritchey 4Nm típus. Ennek beszerzése abban az esetben ajánlható, ha a kerékpár több alkatrésze (jellemzően kormányszár, nyeregcső, fékkar, váltókar, stb.) ezt az ajánlott nyomatékértéket adja meg.

A csavar megfelelő nyomatékkal való meghúzásához lassan, egyenletesen húzd a kulcsot, kizárólag a markolatnál fogva. Hosszabbítót semmiképpen ne használj, mivel az pontatlansághoz vezet. Hasonlóképpen a fejhez túl közel markolt szerszám is torzítja az effektív nyomatékértéket - rendszerint növeli azt, ami alkatrésztöréshez vezethet. Szerszámhasználat után a legalacsonyabb beállítható értékre kell visszatekerni a nyomatékkulcsot: ez tehermentesíti a mechanikát, így növelve a szerszám élettartamát.

Szelephezag állítás Lada Niva - részletes útmutató

A nyomatékkulcs önmagában még nem használható: szükség van hozzá a különböző méretű szerszámfejekre. Gyártónként változó, hogy ezeket szettben a kulcshoz adják, vagy külön kell megvenni.

A mechanikus nyomatékkulcsnak előnye az egyszerűség és a relatív megfizethetőség. Ellenben tisztában kell lenni azzal, hogy az esetek többségében nem hajszálpontos. Az elért nyomatékot több tényező befolyásolja: ilyen például a súrlódási tényező és a hőmérséklet.

A szerszámok fontossága

Érdemes az erőkar hatására is néhány szó erejéig kitérni, hiszen végtére ez testesíti meg a nyomaték egyik fő komponensét. Minél hosszabb egy szerszámnyél, annál nagyobb nyomaték érhető el vele adott csukló-/karerő mellett. Ennek megfelelően a kisebb csavarfejekhez készült szerszámok nyele rövidebb, hiszen - mint ahogy az a cikk bevezetőjében szerepelt - a szerszámméret rendszerint bizonyos csavarátmérőkhöz párosítható. A szerszámgyártók is tudják, hogy egy 4mm-es csavar esetében nincs szükség 20Nm-nál nagyobb nyomatékra, mivel még a legjobb anyagból készült csavarmenet sem viselné el ezt az erőt.

Habár nem minden szerszámgyártó követi ezt a logikus méretezést, érdemes olyat eszközöket választani, összegyűjteni, amely a használatot a fentiek alapján leegyszerűsíti. Például 3mm-es imbuszkulcsból olyat választani, amely T-nyéllel rendelkezik, így a kényelmesen elérhető nyomaték mindig 5Nm alatt marad. 4mm-esből is legfeljebb rövid nyéllel rendelkező kerüljön a szerszámtartóba, a 6mm-es vagy annál nagyobbnak legyen rendes erőkart biztosító 8-10cm-es nyele.

Fontos megemlíteni, hogy a nyomatékkulcs alkalmazása beállítást és törődést igényel. A barkácsáruhazakban (és hipermarketekben) kapható imbuszkulcs-szettekkel érdemes vigyázni, főleg a gömbfejű verziókkal. Itt nem áll az előző megállapítás, hogy az erőkar hossz arányos a csavar által elbírt meghúzási nyomatékkal, mivel mindegyik markolat pont azonos kézméretű a markolat szempontjából: a 10mm-es és a „másfeles” imbusz egyaránt A 4 mm alatti imbuszcsavart ilyen eszközökkel könnyen túl lehet húzni.

Gondot okozhat a gömbfejű imbusz vég is. Ezzel ugye szög alatt is lehet csavarni, de igazából ezek NEM megbontásra vagy végleges megszorításra valók, mert lényegesebb kisebb a felfekvő felület a csavarfejben, mint egy normál imbuszkulcsnak.

Hol találhatók az ajánlott nyomatékértékek?

Az adott alkatrészt ajánlott csavarmegszorítás-nyomatékát a gyártó rendszerint magán az alkatrészen is feltünteti. Ennek megfelelően a szükséges értéket első körben keresd a csavar mellett/alatt! Ez egyaránt érvényes stucnira, nyeregcsőre, féltárcsára vagy éppen hajtóműcsavarra. Vagyis ritka az olyan eset, hogy szereléskor „vakon” kell a csavart megszorítani. Legfeljebb abban az esetben, ha az alkatrész nem ismert gyártó terméke, nehezen beazonosítható. Ilyen esetben sincs minden veszve: írásunk végén szerepel egy általános nyomatékajánlás a kerékpár különböző alkatrészeihez.

A rendszeres átvizsgálás és karbantartás egyben kiváló lehetőséget nyújt a csavarok ellenőrzésére is. Haladj végig a kerékpár összes rögzítő elemén, egyesével próbáld kilazítani a csavarokat, ha túl könnyen megy, akkor biztosan nagyobb nyomatékra van szükség. A csavarok rendszeres megmozdításával biztosíthatod beragadásuk elkerülését is, ha pedig rozsdát vagy fehér elszíneződést látsz a csavarmeneten, visszahajtás előtt cseppents rá egy kis olajat.

A hajtóműrögzítő-csavart is ellenőrizd! Ha a hajtómű oldalirányú mozgatásra „kotyog”, a középcsapágy karbantartásra szorul, esetleg a rögzítőcsavart kell megszorítani. Az itt szereplő munkamenet nem hibás, noha bizonyos esetekben problémákhoz vezethet. Valóban célszerű a csavarmeneteket időről időre „megjáratni”, kenni, mindazonáltal a pusztán ismételt megszorítás nyomatékkulcs hiányában valószínűleg túlszorításhoz vezet. Nem az egész megszorítás folyamatot érzékeled, ergo kisebb nyomást érzel a tenyéren.

Amennyiben az adott csavarkötés esetében gyakori kilazulást tapasztalsz (tipikusan a kerékpáron tapasztalható folyamatos rezgés miatt), fontold meg a rögzítőpaszta használatát!

Az alábbi táblázatban szereplő nyomatékértékek tájékoztató céllal szerepelnek, mindenképpen az alkatrészgyártók által kiadott rendszerleírások és használati útmutatók valamint az alkatrészen szereplő értékek a követendők!