A Hárompontos Biztonsági Öv: Működése, Előnyei és Története

A gépkocsik forradalma rengeteg pozitívumot hozott magával, az utazás időtartamának rövidülése, a kényelem, az önállóság, mind-mind olyan tulajdonságok, melyek az autózás mellett álltak és állnak a mai napig. Azonban be kellett látni, hogy a közlekedésnek ezen formájának is léteznek veszélyes oldalai, melyeket komolyan kell venni. Baleset-megelőzési szempontból kiemelt fontosságú a közlekedés során a biztonsági öv használata. A hárompontos biztonsági öv azért különleges, mert valamennyi utas biztonságát javítja valamennyi balesettípus esetén. Ez egyaránt érvényes az első és a hátsó ülésen utazókra. A biztonsági öv az emberiség történetének egyik legfontosabb életmentő újítása - egyben mindmáig az autók biztonságának alapja. A modern közlekedésben a biztonsági öv messze a legjobb életmentő.

A biztonsági öv története és fejlődése

Kezdetek és a kétpontos öv

A huszadik század elején egyre többen ismerték fel az automobil előnyeit, ám elterjedésével a balesetek gyakorisága jelentősen növekedett. A harmincas években aztán a sarkukra álltak az amerikai orvosok és a kormánytól kértek segítséget egy olyan biztonsági rendszer kifejlesztéséhez és bevezetéséhez, amely megakadályozza, hogy az utasok baleset esetén kiessenek a járműből, vagy egyéb súlyos sérüléseket szenvedjenek. Ennek következményeként jelent meg az autókban a kétpontos biztonsági öv, más néven a deréköv, ami ugyan fontos előrelépésnek számított, a felsőtest védelmét tekintve azonban nem volt túlságosan hatékony. A következő fordulópont az ötvenes években érkezett, tragédiákkal tarkított évtizedek kellettek ahhoz, hogy végre komolyabban elkezdjenek foglalkozni a fennálló problémával.

Nils Bohlin forradalmi találmánya

Azonban ekkorra a Volvónál már hatalmas hangsúlyt fektettek a biztonsági fejlesztésekre, 1958-ban pedig szabadalmaztatták a Nils Bohlin által megalkotott hárompontos övet, amely az autózás történetének egyik legfontosabb biztonsági megoldásának számít mind a mai napig. A Volvo 1959-ben mutatta be a hárompontos biztonsági övet, amelynek lemondott szabadalmi jogairól, hogy a világ összes autógyártója korlátozás nélkül alkalmazhassa azt. Tervezője Nils Bohlin volt, aki az ötletét a repülés világából merítette. Zseniális megoldása a V alakú kialakítás volt: egy heveder a mellkason, egy pedig a csípőn fut keresztül, és a test mellett, alul egyetlen ponton rögzülnek. Bohlin forradalmi találmányának hála a halálos balesetek kockázata jelentősen csökkent. A Volvo P544-es típusa lett végül az első autó, amely a hárompontos övvel lett ellátva, a következő években pedig tesztek sorozata következett, melyek bizonyították a találmány hatását.

A hárompontos öv elterjedése

A hatvanas évek vége felé közeledve a Volvo szakemberei egy, az Egyesült Államokban megrendezett közlekedésbiztonsági konferencián mutatták be eredményeiket, amelyek annyira meggyőzőek voltak, hogy 1968-ban a Bécsi Egyezmény előírta, hogy az új járműveket már csak biztonsági öv megléte esetén lehet értékesíteni, annak használatát pedig kötelezővé kell tenni. Az 1960-as években született meg az a jogszabály, amely kötelezővé tette az autók biztonsági övvel való felszerelését, azonban csak 1971-ben rendelték el az első olyan törvényeket, amelyek kötelezővé tették használatát. Ez Ausztrália Victoria államában történt, és hatására a közúti halálesetek száma 18 százalékkal csökkent az első évben. A kiváló eredmények ellenére azonban további jó néhány évnek kellett eltelnie, mire az európai országok nagy része követte a példát, az Amerikai Egyesült Államok pedig csak az elmúlt néhány évben csatlakozott. Az 1960-as évek óta a Volvo Cars keményen dolgozott azon, hogy növelje a biztonsági öv használatának arányát.

Hogyan működik a hárompontos biztonsági öv?

Az ütközés három fázisa

A szakemberek álláspontja szerint egy közúti közlekedési baleset során három, egymástól jól elkülöníthető ütközés történik. Az első akkor, amikor a balesetben érintett jármű szilárd tárgynak vagy egy másik járműnek ütközik. Ezt követi a második ütközés, amikor a jármű utasterében tartózkodó személyek teste a tehetetlenségi erő hatására nagy erővel, hirtelen előrelendül, és amennyiben nem használnak biztonsági övet, a kormánynak, a műszerfalnak és a szélvédőnek csapódik. A harmadik ütközéskor a belső szervek nekiütődnek a bordáknak, csontoknak. A legfontosabb, hogy az utas az ülésben maradjon, és a biztonsági öv ezt biztosítja.

Szódabikarbóna hatásai a szervezetre

Az öv megfelelő elhelyezése

A biztonság szempontjából kulcsfontosságú, hogy az övet megfelelően helyezzék el. Az átlós szíjat a mellkason kell átvezetni olyan közel a nyakhoz, amennyire csak lehet. Ez biztosítja az öv megfelelő szögét, és azt, hogy a váll és a mellkas vegye fel a legtöbb erőt. Az alsó szíjat a csípőn, a combnyak környékén kell átvezetni, nem a gyomor felett. A becsatolás után az övnek feszülnie kell, minél közelebb van a testhez, annál nagyobb védelmet biztosít. Nem szabad megcsavarodott vagy sérült övet használni. Mindig ügyeljen arra, hogy a vállöv a vállára helyezkedjen, optimálisan a váll közepének helyzetében. Ha kényelmetlenül érzi magát a nyakánál, próbálja meg beállítani a biztonsági övet a magasságállítóval, vagy változtassa meg az ülés helyzetét. Ha bő és vastag ruhát visel, ügyeljen arra, hogy sem a váll, sem a biztonsági öv ne a ruhához, hanem a testéhez illeszkedjen. Mindenkinek jó, ha meghúzza az övet, hogy megszüntesse a lazaságot, bár az öv előfeszítője (ha van) ütközéskor a biztonsági övet is meghúzza. Fontos, hogy ha az övnek csak az alsó részét használja, a felsőteste és a feje nincs megfelelően védve ütközés esetén. Általában nem kell levennie semmilyen ruhát, hogy biztonságban maradjon az autóban.

Különleges esetek: terhes nők és gyermekek

A várandós kismamáknak szintén használniuk kell az övet, még a terhesség vége felé is. A saját és születendő gyermeke biztonsága érdekében helyezze el megfelelően a biztonsági övet. Ne használja kizárólag csak a medenceöv-szalagot vagy a váll-szalagot. A medenceöv-szalagot helyezze el kényelmesen a csípőjén és a terhes hasa alatt. Az övet szorosan a vállon kell elvezetni, az átlós résznek pedig a mellek között és a gyomor oldalán kell áthaladnia. A csípőnél található résznek a lehető leglaposabban kell feküdnie a combok oldalán, és a lehető legalacsonyabban, a gyomor alatt kell elhaladnia. Soha nem szabad hagyni, hogy feljebb csússzon. A gyermekülésben hárompontos övvel rögzített gyermekek esetében ugyanazt az elhelyezést kell követni, mint a felnőtteknél. Nem okoz problémát, ha az öv a nyaknak feszül, viszont tilos az övet a gyermek egyik karjai alatt átvezetni, mivel ez jelentős sérüléseket okozhat.

A légzsák és az öv kapcsolata

A légzsák kiváló kiegészítő - de csak kiegészítő: soha nem lesz képes átvenni a biztonsági öv szerepét. Az első ülések biztonságiöv-feszítője úgy van kialakítva, hogy baleset esetén megfeszítse a biztonsági övet. Frontális vagy közel frontális ütközések esetén a biztonságiöv-feszítő bekapcsolhat önmagában, vagy ha az ütközés olyan erős, az első légzsákokkal együtt.

A biztonsági öv életmentő ereje: Statisztikák és előnyök

Globális hatás

Összességében az öv az ütközésekkor bekövetkező halálos és súlyos sérülések számát körülbelül 50 százalékkal képes csökkenteni. Nem lehet felmérni, hogy pontosan hány emberéletet mentett meg a hárompontos öv az 1960-as évek óta, mivel nem léteznek világszinten összesített forgalombiztonsági statisztikák. A becslések szerint a szám kicsivel meghaladja az egymilliót. Ráadásul ennél sokkal több esetben a biztonsági övnek köszönhetően nem szenvedtek súlyos sérüléseket az utasok. A balesetek során az autóból kirepülő emberek 75 százaléka életét veszti. A becslések szerint a biztonsági öv használatának köszönhetően Európában évente közel 40 százalékkal csökken a halállal végződő közlekedési balesetek száma. Az Európai Unión belül 2005-ben körülbelül 11 700 vezető élte túl a közúti balesetet a biztonsági öv használatának köszönhetően. Csak Németországban ez az érték 2000. Ha e vezetők nem használták volna az övet, a németországi halálos balesetek száma a kétszerese lett volna 2005-ben. Az Amerikai Egyesült Államok vonatkozó 2004-es statisztikái azt mutatják, hogy a biztonsági öv használata 15 200 életet mentett meg, így a társadalom 50 milliárd dollár költséget takarított meg. Az Amerikai Egyesült Államokban úgy becsülik, hogy az övhasználat egy százalékos javulása 270 életet mentene meg évente. Az európai tanulmányok szerint újabb 7000 életet lehetne megmenteni, ha az EU-tagországok mindegyike olyan szintre emelné az övhasználatot, mint az élen járó tagországok. Éppen ezért még van hová fejlődni a biztonsági öv használata terén azon iparosodott országokban is, ahol már régóta használnak autókat. Még nagyobb lehetőségek rejlenek Ázsia, Dél-Amerika és Afrika egyes területein, ahol az autók száma rohamosan növekszik. Ha ezekben a régiókban elérnék az európai szintet, emberéletek tízezreit lehetne megmenteni, vagyis világszinten évente több mint százezer embert.

Helyzet Magyarországon

A passzív biztonsági eszközök (alapvetően a biztonsági öv és gyermekbiztonsági rendszer) használata kiemelten fontos területe a tragédiák és a sérülések megelőzésének, mert alkalmazásuk által a halálos, valamint a súlyos sérülések kialakulásának kockázata jelentősen csökken. Megdöbbentő adat, hogy Magyarországon 2007-ben, a személygépkocsiban utazó, s közúti baleset következtében életét vesztő 555 személy nem kevesebb, mint 55 %-a (!), azaz 306 fő mellőzte a biztonsági öv használatát. „Ez az eredmény adódott a Központi Statisztikai Hivatal adatállományának számítógépes elemzésekor - mondta el Prof. Dr. Holló Péter, a Közlekedéstudományi Intézet tagozatvezetője, a Széchenyi István Egyetem professzora. „Ez csak megerősíti a korábbi kutatási eredményeket, melyek szerint ezek a gépjármű-vezetők az ún. kiemelt kockázatú csoportból kerülnek ki. Ezt a csoportot a biztonsági öv viselés elmulasztása mellett egyéb szabálysértések halmozott jelenléte jellemzi (pl. gyorshajtás, nem ritkán ittas vezetés, stb.)” - tette hozzá a professzor. Hazánkban a biztonsági öv használati aránya sajnálatos módon még nem éri el a kívánatos szintet, de az kétségtelen tény, hogy 1999 óta folyamatosan nő azok száma, akik becsatolják a biztonsági övüket. Az öv-használat mértéke az elmúlt években növekedett ugyan, de még mindig elmarad a legjobb magyar értékek mögött is. A személygépkocsik hátsó ülésein 41% volt a biztonsági övet viselők aránya.

Használt Golf II Háromajtós vásárlása

A biztonsági öv használati aránya Magyarországon (első üléseken utazók)
Év Használati arány Forrás
1993 75,5%
2008 kb. 70% Dr. Véssey Tamás felmérései
2016 76%
2022 87%
Tavaly (friss felmérés) 92,2% (elöl utazók) / 88,5% (járművezetők)

„Az övhasználati arány útkategóriák szerint eltérő képet mutat. Személygépkocsik első ülésein 2008-ban a fővárosban volt a legkisebb (65,5%), míg autópályán a legnagyobb (74,8%). Hozzá kell azonban tenni, hogy az autópályára vonatkozó érték 2007-ben 82,2% volt, tehát a csökkenés számottevő. „A magyarázat egy része az lehet, hogy míg Svédországban a biztonságot értéknek tekintik, addig hazánkban a közfelfogás még mindig „vagány, belevaló” dolognak tartja a közlekedési szabályok semmibe vételét” - jegyzi meg Dr. Holló Péter.

Tévhitek és az övhasználat javítása

Gyakori kifogások és valóság

Ha ennyire hatékony a biztonsági öv, akkor miért nem használja mindenki? Az egyik ok, hogy az övvel kapcsolatos fenntartások és előítéletek még mindig nem tűntek el: az autó felborulásakor veszélyt jelenthet, összegyűri a ruhát, kényelmetlen, a kormánykerék vagy a légzsák elegendő védelmet biztosít és így tovább. Az ellenvélemények ellenére az alapszabály az, hogy mindenkinek, minden sebesség mellett sokkal jobb, ha biztonsági övet használ (még akkor is, ha az inge vagy blúza egy kicsit meggyűrődik). A biztonsági öv nem kevésbé életfontosságú a városi közlekedésben, alacsony sebességen bekövetkezett ütközésekkor. A statisztikák szerint ugyanis a közúti balesetek 75 százaléka 30 km/óra alatti sebességnél történik. Az esetek 50 százalékában a vezető egyáltalán nem fékezett az ütközés előtt, a legtöbb esetben azért, mert figyelmét elterelte valami. Az alacsony sebességű ütközés során működő erők sokkal nagyobbak, mint hinné. Óránként 50 kilométeres sebességgel való ütközéskor, körülbelül olyan hatásnak van kitéve, mint ha egy épület harmadik emeltéről esne le. Ha valaki előre látja az ütközést és kitámasztja magát, körülbelül 7 km/óra sebességig kerülheti el a sérülést. Éppen ezért kell mindig használni a biztonsági övet.

A hatvanas években a sajtó folyamatosan próbálta eloszlatni a biztonsági öv körüli tévhiteket. Az egyik leggyakoribb ellenérv az volt, hogy egy esetleges tűznél az öv csapdába ejti az utast. „Először is szögezzük le: a biztonsági öv beszerelése az autóba nem jelenti azt, hogy most már versenypályának tekinthetjük az országutat. Téves az a felfogás, hogy a biztonsági öv a kényelem rovására megy. Valójában a heveder olyan laza, hogy még a ruhát sem gyűri össze. Egyesek azzal érvelnek, hogy tűz esetén a leszíjazott ember nem menekülhet ki a kocsiból. Nos, tűz igen ritkán fordul elő összeütközéseknél. Ha pedig a karambol nyomán mégis tűz üt ki, a biztonsági övvel rendelkezőknek sokkal nagyobb a reményük, hogy életben és épségben maradnak, tehát saját erejükből képesek lesznek elhagyni a kocsit. Biztonsági öv híján ugyanis az összeütközés okozta ütéstől gyakran eszméletüket vesztik az utasok. A hevederek kapcsa egyébként is egyszerűen nyitható.”

Az övhasználat növelésének módszerei

Hatékony módszernek bizonyultak a kényelmesebb övek és a becsatolásra figyelmeztető jelzések. Emellett a jogalkotás, a bírságok, a tájékoztató kampányok és az ellenőrzés növelhetik a biztonsági övet használók arányát. A biztonsági öv használatának kötelezővé tétele a legsikeresebb olyan intézkedés, amellyel megóvható az utazók élete. Például Nils Bohlin egy hosszú előadókörutat tartott az Amerikai Egyesült Államokban, amely során bemutatták a hárompontos biztonsági övet, és a hallgatóságból megpróbáltak minél szélesebb kört meggyőzni annak előnyeiről. Az elmúlt években a Volvo különböző kampányokat indított - ilyen volt például a „Buckle up” (Csatold be magad!) - és az öv hatékonyságának és használhatóságának javításán szintén dolgozott. Ennek ellenére további erőfeszítésekre van szükség a hatóságok és a magánvállalatok részéről is, hogy a világon nagyobb arányban használják a biztonsági övet. Az alacsony övhasználati aránnyal rendelkező országok gyorsan utolérhetik a többieket, akárcsak Costa Rica. 2003-2004-ben Costa Rica az iparosodott országok mintáját követve törvénybe iktatta a szabályt, a lakosság figyelmét felhívó kampányba kezdett és ellenőrizte az övhasználatot, így komoly sikereket ért el. A kampány évében a használat aránya 24 százalékról 82 százalékra emelkedett a vezetők körében. A világ egy másik szegletében, Dél-Koreában a biztonsági öv használatával kapcsolatos kampányokat összekapcsolták egy, az egész nemzetre kiterjedő rendőrségi akcióval, valamint jelentős mértékben növelték a bírság mértékét. Ennek köszönhetően egy év alatt 23 százalékról 98 százalékra ugrott az övet használó vezetők száma.

Magyarországi jogszabályi háttér és tendenciák

1976. január elsejével érkezett a KRESZ, amelyben a korábbiakhoz képest az egyik nagy változás az volt, hogy kötelező lett a biztonsági öv használata a gépjárművekben. A biztonsági öv kötelező használatának bevezetésével 1976-ban egy komolyabb probléma adódott. A Magyarországon a forgalomba helyezett szocialista gyártmányú gépjárművek jó részében nem volt gyárilag beszerelve a biztonsági öv, illetve, ha igen, azok csak kétpontosak voltak. Az újonnan forgalomba helyezett járműveknél az adott időponttól az autókereskedelemmel kizárólagosan foglalkozó MERKUR már beszerelte átadás előtt a hárompontos biztonsági öveket. De megadtak az új rendelkezésben türelmi időt is, hogy minden autótulajdonosnak legyen ideje megvásárolni, illetve beszereltetni a biztonsági övet. Ez pontosan 1977. július 1. volt. „A magánautósok egy része már a rendelet megjelenése előtt felszereltette kocsiját biztonsági övvel. Sok autótulajdonos azonban csak a jövőben kívánja megvásárolni ezt az életet is megmenthető, nélkülözhetetlen szerelvényt. Az igények kielégítése végett vásárolta meg az Autófenntartó Ipari Tröszt a svéd LIV biztonsági öv licencét, és 1975 végén a gyártása megindult az AFIT soproni Autófelszerelési Vállalatánál. Az Esti Hírlap 1977-ben, a kötelező használat után készített interjút egy munkacsoport vezetőjével, aki arról számolt be, hogy kétszer végeztek felmérést a biztonsági öv használatáról. Az első a kötelező használat előtt készült, a másik pedig már július 1. „Az áprilistól július 1-ig eltelt három hónapban azt állapítottuk meg, hogy a forgalomban részt vett személygépkocsik többségében (átlagosan mintegy 82 százalékban) már volt biztonsági öv, s a rendelet életbelépése előtt a személygépkocsi-vezetők 15, az elöl ülő utasok 13,8 százaléka használta is. A tanulmány persze jó hírt is közölt, mivel július elseje után „az övhasználat ugrásszerűen nőtt: júliusban a személygépkocsi-vezetők 76, októberben már 87 százaléka használta vezetés közben a biztonsági övét. Azt szomorúan állapította meg a tanulmány, hogy „általános és kedvezőtlen tapasztalat viszont, mind a vezetőket, mind pedig az utasokat illetően, hogy az övét nem mindig viselik rendeltetésszerűen. „- Én azért vettem meg az övét - magyarázza készségesen egy Zsiguli gazdája -, mert tudom, hogy a jövő nyártól kötelező lesz a használata. Egy trabantos: - Miből gondolja, hogy nem használom? Amint kiérek az országútra, bekapcsolom. Hivatásos sofőr: - Húsz évig megvoltam biztonsági öv nélkül, jól megleszek ezután is. Ha kötelező lesz, az ölembe lógatom, és csak akkor kapcsolom be, ha megállít a rendőr. „Az autósok zöme - többségükben ok nélkül - olyan kitűnő vezetőnek képzeli magát, hogy minden közlekedési szituációban lehetségesnek tartja a baleset megelőzését. Az ilyen ember gondolatvilágában fel sem merül a baleset kimeneteli súlyosságának csökkentésének szükségessége. Ha ön azt képzeli, hogy magát ebbe a csoportba sorolhatja, úgy sürgősen jelentkezzen autóversenyzőnek. Bizonyára jobban’ vezet, mint Niki Lauda és Ferjáncz Attila. Ma már egyetlen mozdulat, gondolkodás nélkül nyúlunk érte, és bekattintjuk, mielőtt elindulnánk, ráadásul szinte minden autóban hangjelzés is figyelmeztet a mozdulatra. A biztonsági öv a vezetés éppolyan magától értetődő részévé vált sokaknak. Ilyenkor nehéz megérteni, miért van még mindig ellenérzés néhány autósban ezzel a fontos, évtizedek óta alkalmazott és bizonyítottan biztonságos eszközzel szemben.

Minden, amit a három lépcsős Bajai szivattyú kuplung gumikról tudni kell

Kötősök és vásározó kiskereskedők slágercikke volt egypár évig a biztonsági övet utánzó kötésmintájú és színű pulóver, természetesen, „balos” és „jobbos” kivitelben egyaránt. De hát, az emberi találékonyság és butaság határtalan. A rendszerváltás után a törvényhozás megelégelte a helyzetet. A Zalai Hírlap egy 1993-as cikkben már egy új KRESZ-módosításról számol be, ami végre nemcsak az öv meglétét, hanem a használatát is kötelezővé tette mindenhol. Olyan gépkocsival, melynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a biztonsági övet a járművezető és utasa is becsatolja. Érdemes még megemlíteni, hogy a személygépkocsi első üléseit - taxi-vezetőülés kivételével - biztonsági övvel kell felszerelni. A KRESZ-módosítás hatálybalépésétől egy hónapig a rendőr csupán figyelmeztetheti a jármű vezetőjét, április 1-jétől már helyszíni bírságot szab ki, május 1-től pedig szabálysértési feljelentést tesz a biztonsági öv használatának elmulasztása miatt. A hátsó ülésen lévő övek felszerelésénél úgymond többlépcsős bevezetést terveznek. Először az az előírás lép életbe, miszerint az újonnan forgalomba helyezett gépkocsik csak így adhatók el. A második ütemben a forgalomban lévő járművek „felövezésére” kerül sor. Azokban a gépkocsikban lesz kötelező, melyeknél a hátsó övhöz gyári felfüggesztési pontok találhatók. Ahol ilyen (menetes furat) nincs, oda nem szabad hátsó övet felszerelni. Az övhasználat további elterjesztését jogszabályi szigorítások - pl. az ún. közlekedési előéleti pontrendszer - és a közúti ellenőrzések mellett elsősorban „tudatformálással”, azaz hatékony felvilágosító és kommunikációs tevékenységgel lehet elérni.

„Együttműködésben az Országos Rendőr-főkapitánysággal a közlemúltban egy szabálysértési törvénymódosítási javaslatot nyújtottunk be, mely a biztonsági öv használatának, pontosabban a használat mellőzésének büntetési tételeire vonatkozik” - mondta el Komáromi Endre, az ORFK közlekedésrendészeti osztályvezetője. „A jelenleg érvényben lévő jogszabályok értelmében a közúti rendőri igazoltatás során kollégáink meghatározott keretek között dönthetnek az övet nem használó járművezetők büntetésének mértékéről. Tapasztalataink szerint azonban, sajnos ez nem elegendő, ennél határozottabb szankciókra, ún. fix tarifás büntetési tételekre van szükség. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy minden az autóban ülő személy, tehát a vezető és utasai egyaránt 10 - 10.000.- forintos büntetésben részesülne, amennyiben nem használja a biztonsági övet. Még szigorúbban járnánk el, amennyiben a gépkocsiban ülő gyermekek nem a megfelelő biztonsági gyermekülésben vagy becsatolt biztonsági öv nélkül utaznak, ebben az esetben 20.000.- forintos büntetést javasoltunk” - tette hozzá Komáromi Endre. Sokáig tartotta magát még a döntéshozók fejében is az a tévhit, hogy aki nem csatolja be biztonsági övét, csak saját magát veszélyezteti. Ez messze nincs így, és akkor még nem is beszéltünk a sérülések - jelenleg sajnos mások által fizetett - komoly anyagi veszteségeiről!

Jövőbeli fejlesztések

Multiadaptív, azaz a körülményekhez a jelenleginél több síkon, sokoldalúbban alkalmazkodni képes biztonsági övet fejlesztett ki a Volvo. A technológia a 2026-ban érkező EX60 fedélzetén debütál majd, de lényegét már most ismertette az autógyártó. Más védelmi szint hatásos, ha gyors az autó, és ha lassú, más, ha kicsi vagy nagy termetű az utas, ha oldalról vagy szemből érkezik az ütközés. A baleset miatt megfeszült biztonsági öveket megfelelően képzett szerelővel cseréltesse ki, a csatokat pedig ellenőriztesse.

tags: #harom #pontban #csatlakoztatható #biztonsági #öv #működése