A gyújtógyertya szikra színe: mit árul el a motorról?

A gyújtógyertya egy látszólag apró, de kulcsfontosságú alkatrész a belső égésű motorok működésében. Az egyik legfontosabb alkatrész a belső égésű motorokban, felelős a benzin-levegő keverék begyújtásáért. Legyen szó utcai autókról vagy versenygépekről, a megfelelő gyújtógyertya kiválasztása és karbantartása elengedhetetlen a motor optimális teljesítményéhez. A gyújtógyertya feladata a benzin-levegő keverék meggyújtása a motor hengerében egy elektromos szikra segítségével.

Ez a folyamat indítja be az égést, amely energiát termel a motor működéséhez. A gyújtógyertya fő feladata az, hogy a transzformátorban keletkező elektromos áramot az égéstérbe vezesse, és átalakítsa nagyfeszültségű elektromos szikrává, amely megkezdi az égést. Ha röviden akarnánk kifejezni, akkor elég annyit mondani, hogy a feladata a levegő-üzemanyag keveréknek a begyújtása.

A gyújtógyertya története és működése

Mielőtt jobban elmerülnénk a részletekben, tekintsük át a gyújtógyertya fejlődésének fontosabb állomásait és működésének alapelveit. August Nikolaus Otto 1876-ban mutatta be a találmányát, a róla elnevezett négyütemű motort. Ennél még úgy oldották meg a hengerekben lévő benzin-levegő keverék begyújtását, hogy egy elzárható csövet izzítottak. A keverék begyújtása úgy történt, hogy a „gyújtás” pillanatában, kinyitották az izzó cső végét.

A gyújtás terén a következő lépés az indukció elvének alkalmazása volt. Heinrick David Rühmkoff-nak köszönhetjük (1851), hogy kifejlesztette a szikra induktort. A gyújtógyertya feltalálása többeknek köszönhető, közöttük található a belga Jean Joseph Étienne Lenoir. A kisfeszültségű gyújtótrafót 1897-ben találták fel, a nagyfeszültségű verziója pedig négy év múlva született. Ismét vissza kell egy kicsit mennünk a fizika órára, hogy meg lehessen érteni a villámláshoz hasonlóan működő gyújtógyertya működését.

Láthatjuk, ugyan a gyújtás nagy rendszerében a gyújtógyertya csak egy kis darab, mégis a legfontosabb. Felépítése igen egyszerű. Áll a házrészből a középen végigfutó elektródából és az elektróda körüli szigetelésből (kerámia). A gyertyatest és elektróda között keletkezik egy 25-50 kV elektromos ív, ami meggyújtja az összesűrített levegő-benzin elegyet.

Gyújtógyertya útmutató Kawasaki típusokhoz

A gyújtógyertya részei:

szigetelőtest
belső tömítések
különleges tömítőanyag
menetes csatlakozó
külső tömítőalátét
gyertyamenet
középelektróda
légrés a középelektróda és a szigetelőtest között
testelektróda
szellőzőtér
gyertyaház

A porcelán bevonat nem véletlenül található a gyertya felső részén: a szigetelő anyag választja el a két pólust. Ugyanis az egyik pólust a gyújtógyertya közepén lévő rész képviseli, a másikat pedig a külső rész. A szikra pedig a közöttük lévő kis helyen egyszerűen áthúz. A porcelán szigetelése ahhoz kell, hogy a szikra az elektródák között és ne másutt képződjön, ezért épnek kell lennie.

A gyújtási időpontban a gyújtókábelen (és ezzel a középelektródán) megjelenő 25-50 KV-os feszültség megfelelő gyertyahézag esetén a testelektródán át elektromos ív formájában sül ki. A gyertya működése során tehát a motorban villamos energia felhasználásával a "benzinből mozgási energiát csinál".

Gyújtógyertya animáció | Kelly Clark Autószerelők

Tudnivalók a városi gyújtógyertyákról

A hőérték jelentősége

A gyertyának az egyik tulajdonsága a hőérték. A hőérték határozza meg, hogy a gyertya hogy viselkedjen üzem közben. A hőérték valójában a melegedési hajlamot hivatott meghatározni. Minden motornak más a gyújtási hőmérséklete, ezért minden motorba más hőértékű gyertya szükséges. A gyújtási hőmérsékletnek nevezzük azt a pillanatot, mikor az összesűrített üzemanyag-levegő keveréket begyújtjuk a gyertya segítségével. Ekkor egy rendkívül gyors égés folyik le és e közben hatalmas hőmérséklet keletkezik. Ez a hőmérséklet felhevíti a gyertya gyújtószálát és pólusát.

Hogy ez mennyire hevül fel az adott pillanatban az a gyertya kialakításától (hőértékétől) függ. A motor működése közben a gyertya égéstérbe nyúló része 450-850°C közötti hőmérsékleten üzemel. A helyesen megválasztott hőértékkel biztosíthatjuk a gyertya megfelelő működését, ezért fontos, hogy a gyár által előírt hőértékű gyertyát építsük be a gépjárműbe.

Hideg és meleg gyertyák

A gyertyák között megkülönböztetünk hideg és meleg gyertyákat. A hideg gyertyának nagyobb a hőelvezetése, míg a melegnek kisebb. A gyártók ezt általában számokkal jelölik, minden gyártó más-más módon. Az alacsony hőértékű (meleg gyertyák) kevesebb hőt vezetnek el, mert a belső szigetelés (szigetelőcsúcs) kisebb felületen érintkezik a gyertya testével, így kevesebb hőt képes kivonni az égéstérből. A magasabb hőértékű (hideg gyertya) ennek az ellenkezője.

A helytelen hőérték következményei

Túl magas hőértékű gyertya (túl hideg gyertya): Ha a gyertya nem hevül fel eléggé, akkor az égésből visszamaradó korom rárakódik a pólusokra és viszonylag rövid időn belül jelentkeznek ennek kellemetlen mellékhatásai (durrogás, indítási nehézséges, stb.) rosszabb esetben működésképtelenné teszi a motort. Ha túl nagy hőértékűt választunk, a szigetelőtestre rárakódik a koksz, nem tud leégni, nincs öntisztulás, a gyertya zárlatossá válik. Ez leggyakrabban a gyertya hőjellemzőjének meghatározásakor elkövetett hiba eredménye. Túl „hideg” az adott motorhoz. A gyertyaelemek nem érik el az öntisztulási hőmérsékletet.
Túl alacsony hőértékű gyertya (túl meleg gyertya): Ellenkező esetben, tehát a gyertya túlhevülése esetén az elektródák folyamatosan izzanak és olvadnak. A gyertyának ezért sokkal rövidebb lesz az élettartalma, valamint üzemképtelenné is válhat a motor tőle. Ha túl alacsony hőértékűt használunk a szigetelőtest és az elektródák túlhevülnek, elérik a kritikus hőmérsékletet (850°C-nál magasabb), ilyenkor a szikrától függetlenül az izzó alkatrész gyújtja be a beszívott keveréket, természetesen nem a megfelelő időpontban. Ekkor beszélünk detonációs vagy kopogásos égésről, ami oly mértékű is lehet, hogy a lángfronttal érintkező alkatrészek túlhevülnek (a dugattyú besülhet, átlukadhat), a hengerfejből apró darabok válnak le (kráteres lesz a felülete) természetesen a gyertya sem úszhatja meg a megpróbáltatást, mert a legtöbb esetben elolvad. A gyújtógyertyát ki kell cserélni, ha az elektródák megolvadtak, vagy a szigetelő hőszigetelő kúpja megrepedt vagy kivájódott.

A gyertyahézag

A gyertya hézag kifejezés azt a távolságot jelenti, ami a gyertya középső része és a behajlított fém rész között található. Azaz a két pólus közötti távolság. A középelektróda és a testelektróda közti távolságot értjük a gyertya hézagán. Ezt hézagmérő lapokkal ellenőrizhető. Minden egyes motorhoz meg van határozva, hogy ennek az adott hézagnak mekkorának kell lennie. Minden gépjármű típushoz meg van határozva, hogy mekkora legyen a hézagérték, ami 0,4 mm-től 1,2 mm-ig változhat.

A beállításánál tartani kell a gyári előírásokat, mert ekkor üzemel jól a motor. Régebben a Ladás, Skodás korszakban rengetegszer láthattuk, hogy kiszedték a gyertyát, majd egy kis drótkefézés után megmérték a hézagot, majd beállították. Azoknál a gyertyáknál még ezt el kellett végezni.

Teljesítményfokozás gyújtógyertyával Gilera Runnerben

Túl nagy hézag csökkenti a gyertya teljesítményét, és rosszabb hatásfokkal gyújtja be a keveréket (levegő benzin). Túl kicsi hézag esetén korábban bekövetkező előgyújtást eredményez, ez kopogós égéshez vezethet, ami akár megolvaszthatja a gyertya elektródáit is. A mai modern elektronikus gyújtási rendszerek már 50000V gyújtófeszültséggel is működhetnek, így kompenzálni tudják a gyertyák esetleges elhasználódása miatt növekvő feszültség igényt, ha erre szükség van. Normál körülmények között ezek a rendszerek is 8000-14000 Volt közötti feszültséget adnak le és csak akkor növelik a teljesítményt ha a megnőtt elektródahézag miatt ez szükséges.

A gyújtógyertya színeinek jelentése

Ha a gyújtógyertya jól működik, akkor ez a gyertya végének a színéről könnyen megállapítható. A gyújtógyertya ellenőrzése viszonylag egyszerű, és akár otthon is elvégezhető egy gyertyakulcs segítségével. A kiszerelt gyertya színe és állapota sokat elárul a motor működéséről. A gyakorlat azt mutatja, hogy az égéstérben lejátszódó valamennyi folyamat sajátos lenyomatot hagy a gyertya megjelenésén.

1. Normális égés (ideális állapot)

Ha a gyertya megfelelő körülmények közt éli életét, akkor a pólusának színe világosbarna. A szigetelőhegy őzbarna. Az enyhe lerakódások ártalmatlanok és normális égést jeleznek. A normálisan működő gyertya szigetelő hőkúpjának színe a világosszürkétől a világosbarnáig terjed. Ez a két elektróda felületén is látható kis mennyiségű égéstermék-lerakódásnak köszönhető. A gyertya ilyen állapota azt jelzi, hogy termikus jellemzői (kaliberszám) megfelelnek a normának. A motor és minden rendszere megfelelően működik, nincs ok aggodalomra. A szigetelő normál színű, az oldalsó és középső elektródák élei az eróziós kopás következtében lekerekítettek. Ennek egyetlen oka van - a gyertyák idő előtti ellenőrzése és cseréje.

2. Túl dús keverék vagy túl hideg gyertya

Ha a gyertya pólusa fekete kiszerelés után, akkor valószínű, hogy magas hőértékű gyertyát használtunk. Ennek okán nem tudott kellőképpen kiégni. Arra azért vigyázzunk, hogy ha nem megyünk eleget a gépjárművel, vagy nem tud bemelegedni megfelelően, vagy sokáig hagyjuk rajta a szivatót, ez is okozhatja a gyertya feketedését. A szigetelőhegyet, a házat és az elektródát fekete koromréteg vonja be. A túl gazdag keverék a karburátorban lévő túl kevés levegő okozta tisztátalan égés miatt. Ez hibás gyújtáshoz és rossz indulási viselkedéshez vezet. A gyertya szigetelőjét és elektródáit nedves fekete lerakódások borítják. Ez azt jelzi, hogy a motor bizonyos üzemmódjainál az energiarendszer túl gazdag üzemanyagkeveréket készít. Ez nem ég el teljesen, és nagy mennyiségű korom képződik.

Ha a gyertya végén fekete, kormos lerakódás található, az üzemanyag-keverék túl dús lehet.

3. Túl szegény keverék vagy túl meleg gyertya

A gyertya pólusa fehér színű, akkor az azt jelenti, hogy a gyertya túlhevül. Ezt legfőképpen két okból fordulhat elő. Az egyik az, hogy nem megfelelő a gyertya hőértéke, tehát túl alacsony. A másik eset, ami okozhatja az a túl szegény keverék, ezt a karburátorok hangolásával lehet kiküszöbölni. A szigetelőhegy világos vagy fehéres színű. A gyújtógyertya hőértéke túl alacsony lehet. Túl sok levegő keveredik a karburátorban. Ennek eredményeként a keverék túl levegős lesz. Ennek eredménye a túl korai gyújtásidőzítés és a henger rossz hűtése. Ha a gyertya száraz és fehér, az égés túl forró, ami túl szegény keverékre vagy hűtési problémára utalhat.

4. Olajos lerakódások

A dugó elektródáit és szigetelőjét salak borítja, amely olajos fényű. Hosszan tartó használat esetén olyan csúnya eredményt érhet el, mint a képen látható. Itt a folyamat olyan messzire ment, hogy a szigetelő és az elektródák teljesen beborultak olajégéstermékekkel. Ezt az okozza, hogy az olaj bejutott az égéstérbe. Az ok tisztázásához további diagnosztikai módszerekre van szükség. Az enyhén szennyezett olajdugót rézkefével benzinben megtisztíthatja és megszáríthatja.

Jellemző az „öregkori” autókra, amelyek motorjának élettartama „átlépte az egyenlítőt”, hogy a motor kenőrendszeréből az olajsapkákon (szeleptömítéseken), a hengerfejtömítésen és az olajgyűrűkön keresztül olaj kerül az égéstérbe.

5. Üzemanyag-adalékok okozta lerakódások

A gyertya szigetelőjét és elektródáit pórusos lerakódások borítják, amelyek kellemetlen hidrogén-szulfid (záptojás) szagot árasztanak. A gyertya elemein felhalmozódó lerakódások színe az ólmozott benzin gyártása során használt szaggatásgátló adalékok típusától függ, és a piszkosfehértől a barnáig terjed. Külön veszélyt jelentenek a benzinhez vas és mangán alapon hozzáadott adalékanyagok, amelyekből a gyertyákat jellegzetes téglaszínű plakk borítja.

6. Mázképződés

A gyertyaszigetelő felülete fényes, sárgás színű. A legnagyobb eséllyel azok láthatnak ilyen gyertyát a saját autójuk motorján, akik szeretik élesen nyomni a gázt. A mázképződés a szigetelőn az égéstérben a gázpedál éles lenyomásakor bekövetkező gyors hőmérsékletnövekedés miatt következik be. A felmelegedés hatására a szigetelő felületén lévő szokásos lerakódások megolvadnak, és elektromosan vezető üveges bevonatot képeznek. Ennek következtében meghibásodik a szikraképződés, különösen nagy motorfordulatszámon.

A gyújtógyertya hibáinak tünetei

A gyújtógyertya hiba komoly problémát jelenthet az autó motorjának működésében, mivel közvetlenül befolyásolja az égési folyamatot. Ha a gyújtógyertya nem működik megfelelően, az motorhibákhoz, teljesítménycsökkenéshez és akár a fogyasztás növekedéséhez is vezethet. A modern járművek esetében a gyújtásrendszer elektronikai vezérlése sokszor figyelmeztet a problémára, de vannak egyértelmű jelek, amelyek alapján a vezető is észreveheti a hibát.

Motor egyenetlen járása vagy rángatása: Az egyik legelső figyelmeztető jel a motor egyenetlen járása vagy rángatása, amely különösen alapjáraton és gyorsításkor érzékelhető. Ha a gyújtógyertya nem ad megfelelő szikrát, az egyik vagy több henger nem dolgozik megfelelően, ami teljesítménycsökkenést okoz.
Nehézkes indítás: További tünet lehet a nehézkes indítás, különösen hideg időben.
Teljesítménycsökkenés: Ha a gyújtógyertya nem működik megfelelően, az égési folyamat elégtelenné válik, ami közvetlen hatással van a motor teljesítményére. Az autó lomha lesz, nehezebben gyorsul, és bizonyos esetekben akár menet közben is leállhat. A hibás gyertya miatt a motor egyes hengerei nem dolgoznak megfelelően, ami rángatózást és instabil járást eredményezhet.
Megnövekedett üzemanyag-fogyasztás: A gyújtógyertya hiba miatt a motor nem képes optimálisan elégetni az üzemanyagot, ami fogyasztásnövekedéshez vezethet. A rosszul működő gyertya miatt az elektronikus vezérlőegység több üzemanyagot adagol, hogy kompenzálja a gyengébb égést.

Gyújtógyertya típusok és anyagaik

A klasszikus gyújtógyertya egy pólussal rendelkezik, azaz egy hajlított fém elem nyúlik be a gyertya közepére. Ezt tovább lehet fokozni kettő, három és négy pólusú verzióval. A félreértések elkerülése végett, nem azért alkalmazzák a több pólust, hogy több helyen húzzon át a szikra. A több pólusú gyertyánál is - az esetek legnagyobb részében - egy helyen ugrik át a szikra. Az elv, amit itt használnak, szintén a fizikából származik. Ez úgy hangzik, hogy a kisebb ellenállású részen halad át az áram. Ennek előnye, hogy kisebb energiát vesz el a gyújtótekercsből érkező áramból, ezért a szikra erősebb. A több pólusú gyújtógyertyák előnyei a következők: Mivel több pólus található rajtuk, így a gyertya élettartama nagyobb, tovább bírja. Ezért hosszabb idő alatt „fogynak” el az elektródák. A másik piros pont mellette, hogy erősebb a leadott szikra és stabilabb.

Anyag terén is lehet előre lépni. Kezdésnek ott az ezüst bevonat, amit könnyen überel a jobban hangzó platina. De aki a csúcsra akar törni, az válogathat a ritka földfémeket használó gyertyák között. Ezek az iridium és az ittrium. Az ezekkel a bevonatokkal készült gyertyák rendkívül jól állják a hőt, tehát előszeretettel használják pl. nagyobb teljesítményű motorokban. Nagyobb hőigénybevétel esetén ezüst, platina, irídium és volfrám ötvözeteket is alkalmaznak. Lényeges dolog, hogy ezek az adalékok bizonyos üzemidő után kiégnek, az elektróda elöregszik.

A szikra intenzitását az elektródák kialakításával is tudják javítani. Minél hegyesebb a közép elektróda annál nagyobb energiájú és hőmérsékletű villamos ívet tudnak létrehozni, ami befolyásolja az égés minőségét. Persze ahhoz, hogy ez a megoldás tartós legyen szükséges a megfelelő nemesfém alkalmazása. A Nippon-Densonak az Iridium Racing és Iridium Power típusú gyertyája 0.4 mm átmérőjű középelektródával készül, (az átlagos méret 2mm). Minden esetben a megfelelő hőértékűt és kialakításút építsük vissza.

A réz és a nikkel középelektródás gyertyák általában rövid élettartammal rendelkeznek kb. 30-45.000 km, míg az irídium illetve platina elektródás akár 100.000 km is kibír.

Modern gyújtógyertyák és követelményeik

A modern közvetlen benzin befecskendező rendszerek szigorú követelményeket támasztanak a gyújtógyertyák felé. Az olyan intelligens befecskendező rendszerek, mint a közvetlen benzinbefecskendező rendszer nem könnyítik meg a gyújtásrendszerek dolgát. Míg normál égés során a legmagasabb befecskendezési nyomás az égéstérben 100 és 120 bar között van, addig a modern turbós motor esetén a nyomás akár 250 bar is lehet. A nagyobb üzemi nyomás miatt pedig a gyújtásifeszültség igény is megnő.

Az elektródáknak a motorban uralkodó szélsőségesebb körülmények között is meg kell őrizniük stabilitásukat. Ezeknek a fokozott kipufogógáz visszakeringetésnek és magasabb hő- és elektromos terhelésnek is ellenállniuk kell. A kerámiaanyagok folyamatos fejlesztése és a kialakítási mód módosításával a nagy teljesítményű gyújtógyertyát a legmagasabb elektromos, hő- és mechanikus igénybevétel mellett való működésre tervezték.

A gyújtógyertyák ellenálló képességét a szigetelőfal megvastagításával javították. A Bosch által forgalmazott nagy teljesítményű gyújtógyertya esetén ugyanakkor nem csak a középelektródában lévő hihetetlenül finom nemesfém szál jelent különlegességet, hanem a gyújtógyertyában használt teljesen új anyag is: ez a 602-es nikkelöntvény, mely a hagyományos nikkelöntvényeknél nagyobb arányban tartalmaz krómot. A Boschnál alkalmazott minőségi előírások rendkívül szigorúak.

Az elektródák közötti ívképzés kritikus esete az, amikor - a motor indításakor és után - a gyertya még nem éri el az öntisztuláshoz szükséges hőmérsékletet, legalább 400-450 fokot. Ilyenkor a szigetelő kerámia felületén lerakódás képződik, mely áramvezető, tehát a gyertya úgymond söntölődik, azaz nincs szikra. Ezen kritikus időszak átvészelésére számtalan test-elektróda kialakítás született, melyet a gyakorlatban alkalmaztak. Hatásmechanizmusuk az, hogy a felületi kúszóáramot nem engedik a szigetelőtesten végigfutni a gyertyaházig, hanem - az áramutat tekintve előbb - a segédelektródák egyikére kiugrasztják. Így tehát gyújtóív képződik és ennek révén a szigetelőtest is gyorsabban felmelegszik, ami következtében szennyeződés helyileg leég.

Gyártók és kiválasztás

Ha gyújtógyertyát keresünk autónkhoz, ezt egy olyan katalógusból tegyük meg, ahol minden méret stimmelni fog: menet hossz, kulcsnyílás, elektróda anyaga, gyertya hézag és a legfontosabb a hőérték. Minden belső égésű benzinmotor tartalmaz egy gyújtási rendszert, amely meghatározza, hogy melyik hengerbe mikor kell a szikrát adni, hogy a motor tökéletesen működjön.

Az NGK a gyújtástechnológia világszerte ismert és elismert vezető márkája, amely több mint 80 éves tapasztalattal rendelkezik a gyújtógyertyák, gyertyapipák és egyéb gyújtórendszer-komponensek fejlesztésében. Gyújtógyertyái és pipái kiválóan ellenállnak a szélsőséges hőmérsékleti és terhelési körülményeknek, biztosítva a motor optimális teljesítményét és hatékonyságát.

A Bosch immár több mint egy évszázada szabadalmaztatta a gyújtógyertyát. A Bosch gyújtógyertyáiban fejlesztési és gyártási tapasztalata összpontosul. Ez idő alatt a Bosch tökéletesítette gyújtógyertya technológiáját. A világmárka évek folyamán számos más szabadalmat is bejegyeztetett. A folyamatos hullámú (CW) lézerrel történő hegesztés is e szabadalmak sorába tartozik. Ezt a technológiát kizárólag a Bosch alkalmazza gyártási folyamata során. Az NGK CR9EIX iridium elektródával készül, míg a hamisított terméknél az elektróda nikkelből készül és nem bírja a nagy hőterhelést és elolvad.

A Champion márka teljes gyújtás alkatrész kínálata elérhető, továbbá BRISK, NGK, DENSO, BERU Ultra, BOSCH, Eyquem, Isolator gyertyák is. Fontos a megfelelő cikkszámú termék kiválasztása, mivel a termék cikkszáma rendkívül informatív, és minden betű, szám vagy végződés egy adott jellemzőt takar.

Cseréje és karbantartása

Ha a motorod gondot okoz, vagy egy új motor főfúvókájának hangolásakor is érdemes megnézni a gyújtógyertyát. A gyújtógyertya megfelelő karbantartása és időszakos cseréje segít megelőzni a későbbi problémákat. Érdemes a gyártó által ajánlott csereperiódust betartani, és mindig a megfelelő specifikációjú gyertyát használni. A legtöbb modern autó esetében a gyújtógyertyák élettartama 30 000 és 100 000 kilométer között mozog, attól függően, hogy hagyományos, irídium vagy platina gyertyáról van szó.

A gyertya meghúzási nyomatékára érdemes odafigyelni, mivel ha túlhúzzuk, dobós a hengerfej, és beletörhet a gyertya is, ha viszont laza a meghúzás, simán a géptetőben találhatjuk a gyertyát a kompresszió áldásos tevékenysége miatt. A gyertya beszerelésekor ha van rá lehetőség, akkor nyomatékkulcsot kell használni.

A gyertya menetes részét beszerelés előtt ajánlott réz vagy alumínium tartalmú kenőanyaggal kezelni (pl réz-spray), elsődlegesen azért, hogy a ki- és beszerelést megkönnyítsük, valamint a hőátadást javíthatjuk, mivel ezen a részen és a fölötte található tömítőgyűrűn keresztül távozik az alkatrészt érő hő több mint az 50%-a. Ugyanakkor a gyertyamenetet beszerelésnél ne kenjük be semmivel, ugyanis ha nem hőálló kenőanyagot használunk összeéghet a menetekkel és legközelebb már nem tudunk könnyen, gyertyát cserélni. Másrészt a meghúzási nyomatékok száraz menetet feltételeznek. Ha valamilyen kenőanyagot használunk, akkor nagyobb rá az esély, hogy túlhúzzuk a gyertyát.

Gyújtógyertyát mindig a motor hideg állapotában szereljük ki, és tesszük vissza. Ahhoz, hogy a gyertya megfogható állapotba kerüljön, az autónak le kell hűlnie. Ezután általában szabad kézzel is hozzáférünk. Az ujjunkkal vagy egy hosszú fogóval fogjuk meg a gumidugót. Ha rámpás a gyújtógyertya, akkor nincsen vezeték, ilyenkor csak a tekercs csatlakozóját kell kihúzni. A kulccsal manuálisan tekerjük, viszont ne engedjük, hogy ellenállásba ütközzünk. A végleges felszerelés előtt tisztítsuk meg a gyújtógyertya bemenetét.

A hibás gyújtógyertya többféle tünetet is okozhat. Szerencsére a cserét magunk is meg tudjuk csinálni. Ehhez először ki kell húzni az akkumulátor negatív pólusát, mindig betartva a biztonsági utasításokat. A gyújtógyertya helyreállítható, ha a dugónak nincs más hibája, a teljesítménye tisztítással vagy fűtéssel helyreállítható. Ehhez benzinnel kell kimosni, rézkefével megtisztítani és megszárítani. Az enyhén szennyezett olajdugót rézkefével benzinben megtisztíthatja és megszáríthatja.

Az üzemanyag minősége is befolyásolja a gyertya élettartamát, ezért érdemes jó minőségű benzint vagy gázolajat tankolni. Szinte minden 5 évnél idősebb kilométert futott autóban előfordulnak ezek a problémák valamilyen mértékben. Ezért gyakran előfordul, hogy még a gyertyák cseréje után is, a gyújtás minősége nem javul, vagy csak jelentéktelenül javul, és a motor, mint troil és rosszul indul, és folytatódik.

A megfelelő gyertya optimalizálja a motor teljesítményét, növeli az üzemanyag-hatékonyságot és biztosítja a hosszú élettartamot.

tags: #gyujtógyertya #szikra #színe #jelentése