A Golf-áramlat: Bolygónk Életadó Óceáni Folyója és Jövője
A világóceán vize állandó mozgásban van. A Föld forgása, a kontinensek helyzete, az állandó szelek, a vízalatti domborzat mind-mind befolyásolják a víz haladási irányát, és áramlatokat hoznak létre. Ezek az áramlatok kiegyenlítik a tengerek és óceánok vízhőmérsékletét, életben tartják a tengeri ökoszisztémát. Az utóbbi évtizedekben változni látszik az óceánok körforgása, és félő, hogy tragikus kimenetele lesz. A Golf-áramlat egyike a legfontosabb vízi áramlatoknak, és bolygónk legfontosabb időjárást befolyásoló tényezője.
A Golf-áramlat bolygónk tengeri áramlási közül az egyik legerősebb, de biztosan a legismertebb és a legrészletesebben tanulmányozott. A Golf-áramlat egy erőteljes óceáni áramlat, egy semmi máshoz nem hasonlítható folyó a tengerben.
Mi a Golf-áramlat?
A Golf-áramlat egy meleg, állandó, felszíni áramlat, ami a Mexikói-öbölből szállít meleget, oxigént és táplálékot fel egészen az Északi-sarkig. Trópusi vizekről, a Mexikói-öbölből indul, elhalad Florida, majd Észak-Amerika keleti partvidéke mellett. Később az Atlanti-óceánt átszelve kétfelé oszlik. A meleg áramlat Nyugat-Európa partjait elérő északi ágával hő és tápanyagokban dús víz áramlik az Egyenlítő közeli vizekről egészen a sarkvidékig, ami meghatározó hatással van az érintett területek klímájára.
A Föld forgása, az állandó szelek és a hőáramlás tartja mozgásban az áramlatot, amely meleg vizet szállít a Mexikói-öbölből Észak-Amerika keleti partvonala mentén, áthaladva az Atlanti-óceánon Európa felé. Ez a hatalmas áramlat az Észak-Atlanti szubtrópusi örvényrendszer része, amely az öt nagy óceáni körforgás egyike, és amelyet a szélrendszerek hajtanak. Óránként százmilliárd tonna tengervíz zúdul az Atlanti-óceán nyílt térségei felé.
Hans Leif írta: „Valamennyi világrész minden nagy folyamának, a Jenyiszejnek, az Obnak, a Jangcénak, a Volgának, a Dunának, az Elbának, a Rajnának, a Kongónak, a Missisippinek, az Amazonasnak, a Nílusnak, minden folyónak és minden pataknak a vize együtvéve sem ér fel a nyolcvan kilométer széles és kétszázötven méter mély Golf-áramlat víztömegével.” Az áramlat szélessége és mélysége útközben változik.
A Golf-áramlat Felfedezése és Történelmi Jelentősége
Felfedezését szokás Benjamin Franklinnek tulajdonítani, de nyilván a régebbi idők tengerészei is tudtak a létezéséről, legfeljebb nem nevezték el. Az áramlatra akkor derült fény, amikor Juan Ponce de León 1513-ban Florida felfedezésekor dél felé hajózott, a félsziget déli végén a szembejövő áramlat pedig olyan erős lett, hogy a horgonyról letépte és elsodorta a flottilla egy hajóját. Antón de Alaminos főkormányos megvizsgálva a tengeráramlás irányát azt javasolta, hogy használják fel a Nyugat-Indiából Spanyolországba való visszatérésükkor.
Minden európai diák megtanulja, hogy „Európát a Golf-áramlat melegíti”. A tankönyvszerkesztők azonban nem időznek hosszasabban e témánál, és meg sem említik azt a hallatlanul fontos tényt, hogy a Golf-áramlat nélkül Nyugat-Európa civilizációja nem jöhetett volna létre. Kontinensünk évezredek óta - sőt még ma is - valamilyen labradori vagy alaszkai tájhoz hasonlítana. Azokból a gyerekekből, akikből Shakespeare, Szent Lajos, Moliére, Beethoven, Rembrandt, Chateaubriand, Marcel Proust vagy Flemming lett, szorgalmas eszkimók, esetleg fóka- meg bálnacsontfaragó művészek váltak volna, de semmiképpen sem járulhattak volna hozzá a Földön jól vagy rosszul uralkodó civilizáció kimunkálásához. És nemcsak a nyugat-európai civilizáció hiányozna a történelemből.
A Golf-áramlat változásának szakértői kiszámították, hogy időszámításunk előtt több ezer évvel, sőt még valamivel később is e hatalmas tengeri folyam egyik ága a mostani útvonalánál délkeletebbre húzódott, tehát a Földközi-tengert is melegíthette.
Az Atlanti Meridionális Átbillenési Cirkuláció (AMOC) és a Termohalin Cirkuláció
A Golf-áramlat fontos része az Atlanti-óceán termohalin cirkulációjának. A termo (görög thermós - forró) a hőmérsékletre utal, a halin (szintén görög háls - sós) pedig a sótartalomra, ezek együttesen határozzák meg az óceánok vizeinek sűrűségét. A sűrűség különbség eredményeképpen a víz különböző rétegei folyamatos, függőleges irányú mozgásban vannak. Ha a víz alatti talajmentén felmelegszenek, feljebb szállnak. A felső, meleg régiók a pólusokhoz közeledve lehűlnek, lesüllyednek.
Az Atlanti Meridionális Átbillenési Cirkuláció (AMOC), amit gyakran a Golf-áramlattal azonosítanak, létfontosságú szerepet játszik a meleg víz déli féltekéről Európa és az Északi-sarkvidék felé történő szállításában, ahol a víz lehűl, lesüllyed, és egy mélytengeri visszaáramlást indít el. A meleg víz a felmelegedéséhez hőt és oxigént köt meg a levegőből, amit aztán a sarki hideg vizekhez közelítve leszállít a mélytengerekbe. Minél sósabb a víz, annál sűrűbb lesz, és mivel a jég kevés sót köt meg, emiatt a sarki vizek sóban gazdag, hideg vízként könnyedén lesüllyednek. Ez a cirkuláció keveri át mélyebben az óceán vizét.
Gyors szélvédőcsere Golf Cabrio
A Golf-áramlat Útja és Jellemzői
A Golf-áramlat kelet-északkeleti irányban folytatja útját, és Európa felé közeledve félúton kettéválik: egyik ága északkeleti, a másik déli irányba kanyarodik. A Golf-áramlat meleg vize Új-Fundland sziklapadjai mellett találkozik a Labrador felől leszálló áramlás jéghideg vizével, s ezért ezen a vidéken csaknem állandó a köd.
A nyugati hosszúság 30. fokától az Egyenlítőtől az Északi-sark irányában felfelé nyomuló meleg vizekkel többé-kevésbé elkeveredett Golf-áramlat különböző tárgyakat szállít Európa felé. Egy-egy régi izlandi halászházban pompás mahagóni gerendák láthatók. Ezeket minden bizonnyal az Antillákon dühöngő hurrikánok által kitépett fákból faragták. A Golf-áramlat egy másik ága Anglia és a norvég partok mellett vonul végig, megkerüli a Kola-félszigetet, ahol ismét lerakja hordalékait. Egy Murmanszk közeli múzeumban trópusi fák darabjai, állat- és rovartetemek, sőt indián szerszámok láthatók a tárlókban.
A Sargasso-tenger
A Golf-áramlat Florida és az Antillák partjairól a viharok kiszaggatta moszat- és hínárfélék millióit sodorja magával. Ilyen növénytelepek alkotják a Sargasso-tengert. E páratlan, tojásdad formájú térség a Bermudák nyugati részétől az Atlanti-óceán közepéig nyúlik; a nagy áramlások körforgalma mintegy körülzárja és mozdulatlanságra kárhoztatja vizét. A Sargasso-tengeren ritkán vagy sohasem fúj a szél, eső nem esik, forrón tűz a Nap, bőséges a párolgás. Különféle moszatok burjánzanak eszeveszetten ebben a buja tenyészetben, hatalmasak és csaknem „halhatatlanok”. „Megtörténhet - írta Rachel Carlson -, hogy e vidék bizonyos növénytelepeit már Kolumbusz Kristóf és társai is látták.” Számos elbeszélésben olvashattunk izgalmas leírásokat a tragikus véget ért vitorlásokról és szomjan pusztuló matrózokról. Az amerikai oceanográfus, A.E. Parr körülbelül tízmillió tonnára becsülte a Sargasso-tenger teljes növényállományát. Ez az óriási moszattömeg azonban a tengernek csaknem akkora térségén oszlik el, mint az Amerikai Egyesület Államok.
A Golf-áramlat és az Éghajlat
A Golf-áramlat felelős azért, hogy Nyugat-Európa éghajlata melegebb legyen, ezért Európa kályhájának is nevezik. Észak-Amerika keleti, illetve Európa nyugati része ennek az áramlatnak köszönheti enyhe időjárását, átlagosan 5° fokkal van melegebb ezeken a területeken, mint általában ezen a szélességi fokon. Ezen a hőtranszporton múlik a Golf-áramlat menti országok egész gazdasága, az állat- és növényvilág fejlődése.
Jelentősen befolyásolja Észak-Amerika keleti, illetve Európa nyugati részének időjárását. Új kutatások azonban rámutattak, hogy nem csak az áramlat közvetlen közelében elhelyezkedő szárazföldek időjárására hat, hanem az egész bolygóéra. Ugyanis miközben létrejönnek az Atlanti termohalin cirkuláció meleg áramlatai, rengeteg hőt vonnak el a víz fölötti levegőből, ezáltal csökkentve az egész bolygó átlaghőmérsékletét. Ugyanakkor szót kell ejtenünk a Golf-áramlat miatt keletkező ciklonokról is.
Minden a VW Golf 1.4 16V vezérműszíj cseréjéről
A Golf-áramlat Megfigyelése és Kutatása
Ez a kép, szinte egy vízfestményre emlékeztet, az infravörös tartományban, műhold fedélzetéről mért adatok alapján készült. A műhold az amerikai Landsat-8, a berendezés a rajta repülő, a 10,9 és 12 μm közötti hullámhosszakon érzékeny TIRS (Thermal Infrared Sensor). A tengerfelszín hőmérsékleti képe középpontjának földrajzi koordinátái: 33,06° északi szélesség, 73,86° nyugati hosszúság, a Dél-Karolina állambeli Charleston városától kb. 500 km-re keletre. A méréseket 2013. április 9-én végezték.
Az infravörös hullámhosszakon lényegében azt mérik, hogy a felszín mennyi hőt sugároz ki. Megfelelő fizikai modellek alapján ebből kiszámolható a felszín hőmérséklete. A kutatóknak ez nagyszerű lehetőséget ad olyan helyeken - lényegében az egész Földön - méréseket végezni, ahol nem helyeztek el hőmérőket. Márpedig az ilyen helyek vannak túlnyomó többségben, mint a tengerek és óceánok is. Bár előfordulnak bóják, amelyek közvetlenül szolgáltatnak adatokat adott pontokban a víz hőmérsékletéről, de ezekkel távolról sem képesek lefedni minden érdekes területet. Adataik viszont igen hasznosak a műholdas mérések pontos kalibrációja szempontjából.
Amint az a kép alapján is sejthető, a Golf-áramlás nem egy homogén sáv. A jó felbontás és a megfelelő érzékenység alkalmassá teszi a Landsat-8-at arra, hogy az áramlás finomszerkezetét is tanulmányozzák vele. Ezen a képen a hőmérsékleti skála 18 °C és 21,25 °C közötti értékeket ábrázol, a lilától a fehérig.
A Golf-áramlat Lassulása és Összeomlásának Fenyegetése
A kilencvenes években figyeltek fel először az Atlanti-óceán áramlatainak lassulására, az okát a globális felmelegedésben kell keresni. Mintegy 15%-kal lassult az áramlás a múlt század közepe óta. A globális felmelegedés következtében a pólusokat elérve nem tud megfelelően lehűlni a víz, ami miatt nem tud lesüllyedni a mélytengerekbe, hogy ott folytassa útját. Az Észak-atlanti áramlat által felvitt melegvíz nem tud megfelelően lehűlni, ráadásul a meleg miatt olvadó jégsapkák hígítják a vizet, így veszít a sűrűségéből, kevesebb víz tud leszállni a mélybe, hogy délfelé szállítsa a hideget. Ugyan a szél tovább hajtja a felszíni áramlatokat, de mivel azok nem tudnak lehűlni, csak még több jeget olvasztanak meg. A termohalin cirkuláció szép lassan megszűnik, nem érkezik újabb hideg áramlat a mélytengerekbe, így lényegében pangás következik be. A világóceán folyamatos vízmozgásai, mind a függőleges, mind a vízszintes áramlatok lelassulnak.
A korábbi éghajlati modellek szerint 2100 előtt egy összeomlás valószínűtlennek számított. Az új kutatás azonban azt mutatja, hogy az a kritikus fordulópont, amely után az összeomlás elkerülhetetlenné válik, akár néhány évtizeden belül bekövetkezhet. Az eredmények szerint 70% az összeomlás valószínűsége, ha a szén-dioxid-kibocsátás tovább növekszik. Ha a kibocsátás a jelenlegi szinten marad, a kockázat akkor is 37%.
Összességében az áramlat gyengülése nem csupán egy távoli óceáni jelenség lenne, hanem Európa és a világ éghajlati rendszerének egyik legjelentősebb átalakulását indíthatná el. Bár az összeomlás időpontja továbbra is bizonytalan, a kutatások egyre világosabban jelzik, hogy az emberi tevékenység felgyorsíthatja a folyamatot, és olyan változásokat idézhet elő, amelyek évszázadokra meghatározzák a kontinensek időjárását, mezőgazdaságát és társadalmi stabilitását.
A Lassulás és Összeomlás Lehetséges Következményei
Egy ilyen esemény következményei súlyosak lennének. A Golf-áramlat felelős egyrészt a klímáért, másrészt a törékeny tengeri élővilágért.
Regionális Éghajlati Hatások
Kutatók vizsgálata alapján egyrészt 3-4 fokkal hidegebbek lennének Nyugat-Európa és Kelet-Amerika érintett területei, ami intenzív teleket és hűvösebb nyarakat okozna. Ha ez így folytatódik, 3-4 °C-kal is hidegebbé válhatnak Nyugat-Európa és Észak-Amerika érintett területei. Ezen túlmenően pedig várhatóan jóval szárazabb időjárás elé néznénk, a meleg és hideg találkozásából eredő felhőszakadások elmaradnának. Ha az óceáni cirkuláció gyengül, Északnyugat-Európa tapasztalná a legerőteljesebb lehűlést. +2 °C globális felmelegedés mellett egy olyan hideg szélsőség, amely jelenleg tízévente egyszer fordul elő Hollandiában, akár -20 °C-ig is süllyedhetne - vagyis körülbelül 15 fokkal hidegebbre, mint az iparosodás előtti éghajlat idején, ugyanazon klímamodell szerint. Dél-Európa éghajlatát kevésbé befolyásolná a cirkuláció gyengülése. Az észak- és dél-európai hőmérsékleti különbség azonban növekedne, különösen télen.
A hőmérsékleti hatásokon túl korábbi kutatások azt mutatják, hogy a gyengébb cirkulációs rendszer Európában kevesebb csapadékot, valamint az Atlanti-óceán térségében gyorsabb tengerszint-emelkedést is eredményezne. Az Észak-Atlanti-óceán egyes partvidékein a tengerszint az eddigi előrejelzésekhez képest további 50 centiméterrel emelkedhetne.
Ökológiai és Gazdasági Kihatások
Az enyhe időjáráshoz szokott állat- és növényvilág rendszere felborulna, ahogy az ott lakó emberek élete is, az infrastruktúra is összeomolhat. A legnagyobb kár valószínűleg a mezőgazdaságot érné, akár 30%-os terméscsökkenésre is lehet számítani a hideg és a kimaradó esőzések miatt, ha tovább lassul az áramlat. A változás drasztikusan hatna a tengerek ökoszisztémájára is, ugyanis a meleg és oxigéndús víz segíti a planktonok szaporodását, amelyekből a Golf-áramlat nagy mennyiséget szállít a hűvösebb vizek élőhelyeire. A tengerek ökoszisztémája is kifordul önmagából, a kevesebb plankton súlyos pusztuláshoz vezet, alapjaiban rengeti meg az állatvilágot. Lelassul az északi vizek táplálékellátása is, ami felborítja a tengeri, majd a szárazföldi élővilágot.
A trópusi csapadéköv, amelytől emberek millióinak élelmiszer-termelése függ, drasztikusan eltolódhatna. Éhínség köszönt be, ami társadalmi problémákkal súlyosbítja a helyzetet. Ugyanakkor a lassulás következtében fokozódik a globális felmelegedés, hiszen a lassuló áramlatok kevesebb hőt tudnak megkötni. A melegedés tovább olvasztja a jégsapkákat, ami tovább hígítja a vizeket.
Mi történik, ha az áramlat nem csak lassul, de le is áll? Nehéz megjósolni. Főként azért, mert globálisan kell látnunk a problémát. Ha egy áramlat leáll, akkor lényegében minden áramlat leáll. Először a tengeri ökoszisztéma esik áldozatul, majd a szárazföldi. Egyes vélemények szerint jégkorszak köszöntene be, míg mások azt az álláspontot képviselik, hogy a globális felmelegedést erősíti fel.
2050-re lelassulhat a Golf-áramlat!🌊🌍
Hatása Magyarországra
Téves gondolatmenet, hogy hazánk távol fekszik az óceántól, így számunkra a kérdés nem fontos. A Golf-áramlat hatása Magyarországra is jelentős, a mi éghajlatunk is függ tőle. Ha az áramlat éghajlat-mérséklő hatása csökken, azt a Kárpát-medencében is érezni fogjuk. Elméletben ez forróbb nyarakat és hidegebb teleket hozna. Azért elméletben, mert az éghajlati rendszer összes elemének együttes változását nem ismerjük biztosan. Nem tudjuk, hogyan fog átalakulni a tengeráramlások rendszere, így nem ismerjük ennek éghajlatra gyakorolt hatását sem: az biztos, hogy az éghajlat megváltozása súlyos következményekkel jár az élővilágra és a humán társadalomra egyaránt.
Megújuló Energiaforrás a Golf-áramlatból
A Golf-áramlat ígéretes megújuló energiaforrásnak is tűnik. 2020 június elején ígéretes teszteket folytattak le a Florida Atlantic University Délkeleti Nemzeti Tengeri Megújuló Energetikai Központjának (Southeast National Marine Renewable Energy Center) gondozásában. Létrehoztak egy tiszta energiát termelő turbinát és 3 napon keresztül sikeresen működtették a Golf-áramlatban. Ezt a turbinát teljes egészében az áramlat hajtja, így a termelt energia semmilyen erőbefektetéssel nem jár. Az ígéretek szerint, ha minden engedélyt megkapnak, jövőre helyezhetik el őket a Golf-áramlat egy kijelölt pontján.
Mit Tehetünk a Golf-áramlat Megóvásáért?
A kérdés az, hogy vajon meddig élvezhetjük ezeknek az áramlatoknak a jótékony hatásait. Mint a legtöbb környezetvédelmi kérdésben, a válasz itt is a globális felmelegedésben keresendő. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a Golf-áramlat összeomlásának megelőzését globális prioritásként kell kezelni. Ha megállítjuk a felmelegedést, tovább működik a termohalin cirkuláció, folyamatosan friss oxigénnel és táplálékkal látva el az óceánok vizeit és élőlényeit.
Az éghajlat rendkívül összetett rendszer, aminek elemei kölcsönösen hatnak egymásra. Vannak a tengeráramlások létrejöttében olyan tényezők, amiknek leállása lehetetlen: a Föld alakja miatt a beérkező napsugarak mindig eltérő módon fogják felmelegíteni a légkört és a felszínt (így az óceánokat is), valamint a forgás következtében nem tudnak leállni az állandó szelek sem. Az éghajlatot a felszíni tengeráramlások befolyásolják közvetlenül, de a felszíni tengeráramlásokat jelentősen befolyásolja a thermohalin cirkuláció. Nagyon nem mindegy, hogy csak a felszíni, folyamatosan melegedő, de egyre kevésbé mélyebben átkeveredő réteg áramlik, vagy az egész óceáni víztömeg mozgásban marad. Ha a felszíni tengeráramlásokat befolyásoló egyik tényező gyengül vagy akár teljesen megszűnik, az alapjaiban átrajzolhatja a ma ismert áramlási rendszereket.
A klímaváltozást meg kell állítanunk, nem lehetetlen, de példátlan összefogásra van szükség az emberiség részéről.
tags: #golf #aramlat #neve #információ