A tudatos fogyasztás jelensége és a GfK kutatási eredményei Magyarországon

Mindannyian fogyasztók vagyunk, nap mint nap vásárolunk, és egyáltalán nem mindegy, hogy ezt hogyan tesszük. Korábban ez kérdés kevésbé merült fel, hiszen régebben sok szempontból önellátó volt a társadalom, ha mégsem, piacon, közvetlenül a termelőtől, termék előállítótól vásároltunk, ezzel szemben ma globalizált világban élünk. A Földet csak úgy menthetjük meg, ha változatunk a fogyasztási szokásainkon.

Mi is az a tudatos fogyasztás?

A tudatos vásárló olyan alapvető értékeket magában hordozó fogyasztói döntéseket hoz, amely megfontolt, előre tervezett döntésekre épül. Jelentése többféleképpen is körülírható: egyfelől a tudatos vásárló tisztában van a jogaival, lehetőségeivel, érvényesíteni is tudja azokat; valamilyen előzetes koncepció, elképzelés vagy márka alapján választ tudatosan, előzetesen megfontoltan dönt; és valamilyen érdekeket követ. Az érdekkövetés lehet önérdek (pl. egészségmegőrzés), de az önérdeken túl hajlandó figyelembe venni etikai és környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatósági szempontokat is.

A megfogalmazás szerint a tudatos vásárlói magatartás tartózkodik az impulzív vásárlástól, nagy hangsúlyt helyez a vásárlások előre történő megtervezésére és a tervek következetes véghezvitelére abból a célból, hogy elkerülje a felesleges vásárlást, később nem használt/el nem fogyasztott cikkek felhalmozását és a felesleges pénzkidobást (Dudás 2011).

Ahhoz, hogy valakit tudatos vásárlónak nevezhessünk, fontos megértenünk, milyen szempontok szerint vásárol. Elsőként érdemes végiggondolni, hogy valóban szükségünk van-e a megvásárolni kívánt termékre. Nagyon fontos, hogy idénygyümölcsöket és -zöldségeket vásároljunk. Emellett lényeges, hogy megismerkedjünk a körforgásos gazdaság lényegével, melyet a mindennapokban is tudunk használni, több figyelmet fordítani. Fontos, hogy miért fontos a termékeken feltüntetett címke, miről adnak tájékoztatást.

A GfK, mint piacvezető kutatóintézet

A GfK Csoport a világ negyedik legnagyobb piackutató vállalata. A GfK megbízható forrásként, releváns piaci és fogyasztói információkkal segíti ügyfeleit sikeres üzleti döntéseik meghozatalában. 80 évnyi tudományos tapasztalatunk meghatározza több mint 13 000 elkötelezett szakértőnk mindennapi munkáját. Globális megoldásaink, valamint helyi piaci ismeretünkön alapuló insightjaink képezik szolgáltatásunk alapját világszerte több mint 100 országban. Innovatív technológiáink és kutatási megoldásaink alkalmazásával adatainkat insightokká alakítjuk, így biztosítva ügyfeleink számára, hogy versenyelőnyhöz jussanak, és széleskörű ismeretekkel rendelkezzenek a fogyasztó viselkedéséről és döntéseiről.

Magyarországi fogyasztói szokások

Tevékenységének öt fő területe a következő: Consumer Tracking, Gyógyszer- és egészségügyi kutatások, Kereskedelem és technológia, Média és Custom Research. A tizenhárom németországi vállalat mellett 63 országban több mint 130 leányvállalattal és társult vállalattal rendelkezik. A jelenlegi több mint 7800 alkalmazott megközelítőleg 80 százaléka dolgozik Németországon kívül, közülük 80-an Magyarországon.

Fogyasztói szokások és döntési mechanizmusok

A GfK Hungária vásárlói szokásokat monitorozó legutóbbi tanulmányából kiderült, hogy a hazai fogyasztók a napi beszerzések helyszínének kiválasztásakor - koruktól, nemüktől, jövedelmi viszonyaiktól függően - számos szempontot mérlegelnek. Számos - a vásárlást megelőző és a vásárlás helyszínén felmerülő - tényezőtől függ az, hogy egy vásárló mely üzletet választja vásárlásának színteréül, ott milyen termékeket vásárol meg. A kutatásból arra is fény derült, hogy a napi fogyasztási cikkek beszerzési helyéről szóló döntés alkalmával az egyes üzletek árszínvonalán és termékkínálatán túl a vásárlás körülményei is közel azonos súllyal esnek latba.

Az üzletek kiválasztásakor például kifejezetten fontos szempont az adott bolt közelsége. A mintegy 1000, 15 évnél idősebb megkérdezett válaszai alapján általánosan levonható a következtetés, miszerint a fogyasztók inkább a nagyobb alapterületű üzleteket kedvelik. Talán nem meglepő, hogy egy háztartás méretével egyenes arányban döntő fontosságú szempont az ár.

A hölgyek azok, akik hajlandók többet utazni azért, hogy elvárásaiknak minél inkább megfelelő üzletben vásároljanak - ők inkább ritkán, de nagyobb mennyiségben szerzik be a napi fogyasztási cikkeket. Az utazási hajlandóság az életkor növekedésével - érthető módon - folyamatosan csökken. Továbbá érdekes megállapítás az is, miszerint az élelmiszerek beszerzésénél az üzletek által nyújtott egyéb, kiegészítő szolgáltatások nem jelentenek plusz vonzerőt az üzlet kiválasztásakor. Ezek a kiegészítő szolgáltatások legkevésbé az 50 év feletti korosztályt és a férfiakat érdeklik.

Az impulzusvásárlás jelensége

A nem előzetes mérlegelés alapján hozott vásárlói döntésekre, azaz az ún. impulzusvásárlásra alapvetően a nők hajlamosak. Ők azok, akik saját bevallásuk szerint gyakrabban vásárolnak olyan termékeket, amelyet nem előre terveztek, vagy melyekre éppen nincs is szükségük. Az üzlet kiválasztásakor annak árszínvonalát és az üzlet kínálta akciókat inkább a nők tartják szem előtt.

Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához

Fenntarthatóság és műszaki cikkek

A műszaki fogyasztási cikkek (Technical Consumer Goods - TCG), például okostelefonok, számítógépek, televíziók vagy mosógépek vásárlásakor milyen fogyasztói trendek érvényesülnek valójában napjainkban? Az egyre több fogyasztó érez felelősséget a környezetünk iránt - jó példa erre a globális felmelegedés elleni mozgalmak számossága. A GfK Consumer Life® kutatása is megerősíti a fenntarthatóság előretörését: 2018-ban világszerte a válaszadók 45%-a mondta azt, hogy lelkiismeret furdalása van, ha valami olyat tesz, ami nem környezetbarát. Valójában mi fontos a műszaki fogyasztási cikkeket, például mosógépeket, szárítógépeket és hűtőszekrényeket vásárló fogyasztók számára?

• Teljesítmény: A kifinomult termékjellemzők által élmények széles választéka érhető el.
• Egyszerűsítés: Az ismétlődő feladatok automatizálása, vagy a feladatok elvégzésének egyszerűbbé tétele.
• Prémium: Saját identitás kifejezése.
• Fenntarthatóság: A fenntarthatóság egy másik olyan döntő fogyasztói trend, amely erőteljesen jelen van a háztartási gépek világában, például a mosógépeknél és a hűtőszekrényeknél.

A műszaki cikkek esetében is a nagyobb teljesítmény került előtérbe. A vásárlók törekednek a gazdag és kényelmes fogyasztási élményre, azaz nagyobb kapacitású hűtőszekrényeket vásárolnak, amelybe több élelmiszert helyezhetnek el egyszerre, és így ritkábban kell vásárolni menniük. Az energiahatékonyságot is figyelembe vevő tudatos vásárlás hazánkban is teret nyert, amihez hozzájárultak a kormány csereprogramjai is.

A 2014-2018 közötti hazai adatokat vizsgálva, megállapítható, hogy 4 év alatt a nagyobb háztartási gépek (mosó- és mosogatógépek, szárítógépek, hűtők, fagyasztók, sütők) esetében jelentősen nőtt az A plusz(+/+/+) energiaosztály részaránya. A legjelentősebb emelkedés az A+++ -os mosógépek esetében figyelhető meg: arányuk 2014-es 20,6%-ról 2018-ra 67,8%-ra növekedett. 2012-ben az európai országokban mindössze a termékek 24%-a rendelkezett A++/+++ címkével, 2018-ra azonban a „Legjobb” címkével értékesített háztartási gépek részesedése 62%-ra nőtt.

A tudatos vásárlás magyarországi piacának növekedése

Szerencsére hazánkban látványosan növekszik a tudatos vásárlás! Megbecsülték Magyarországon a tudatos vásárlás piacát. A 2014-2016-ra vonatkozó első Tudatos Vásárló Piaci Jelentés eredménye szerint 1014 milliárd forint volt a tudatos vásárlói döntések értéke. „Kialakulóban van egy olyan réteg, amely a fogyasztásból fakadó problémákat és annak következményeit felismerve szívesen áldoz egy fenntarthatóbb világra és csökkenteni kívánja az ökológiai lábnyomát” − összegez a Tudatos Vásárlók Egyesülete, a MagNet Bank és a GfK friss felmérése. Az ezekre a termékekre és szolgáltatásokra költött összegeknek mind valós társadalmi vagy környezeti hozzáadott értéke van.

Az alábbi táblázat részletesebben bemutatja a tudatos vásárlói döntések értékét 2014 és 2016 között:

Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero

Három év alatt minden egyes háztartás átlagosan 245 ezer forintot költött fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra úgy, hogy azzal egy fenntarthatóbb, felelősebb világhoz járult hozzá. Az elmúlt három évben az élelmiszer-fogyasztás, lakásfenntartás, közlekedés és szabadidő területén a környezeti és etikai szempontból átgondolt döntések a legtöbb kiadási kategóriában jelentős növekedést mutattak. Ezen felül a bojkottok becsült értéke az elmúlt 12 hónapban 129 milliárd forint volt - a felnőtt lakosság 17%-a, több mint 1,2 millió ember bojkottált termékeket és szolgáltatásokat etikai, elvi okokból.

A LEGTÖBB TERÜLETEN NŐ A PIAC! A méltányos kereskedelem (fairtrade) értéke 2014 és 2016 között közel hétszeresére, az elektromos autók piaca a háromszorosára, míg a bioélelmiszerek és a közösségi mezőgazdálkodás forgalma 50%-kal, az energiahatékony háztartási eszközök forgalma 40%-kal nőtt. A legnagyobb fejlődést a kicsi szegmensek mutatták fel. A növekedés hátterében a változó fogyasztói igények mellett a kínálat bővülése, a különböző támogatási programok (például az elektromos autó vagy a háztartási gépek), illetve egy-egy fontos piaci szereplő döntése áll (fairtrade).

Digitális fogyasztói szokások

A GfK Hungária átfogó kutatásban mérte fel a hazai digitális fogyasztó online viselkedési és vásárlási szokásait. Az eredményekből kiderül, hogy kis mértékben emelkedett azok aránya, akik már vásároltak online, viszont nagyobb dinamikával nőtt a gyakran vásárlók aránya. Már 10-ből 4-en vásárolnak legalább havi rendszerességgel az interneten keresztül. A pénzügyi és online banki alkalmazások területén is dinamikus fejlődés állapítható meg. Egyre kisebb az ellenállás a külföldi webshopokban történő vásárlással szemben. A célcsoport 55%-a ma már legalább olyan gyakorisággal vásárol külföldi webshopon, mint magyar oldalon.

Az infokommunikációs eszközökkel kapcsolatban végzett kutatás alapján megállapítható például, hogy 2018 az első év, amikor már nem volt bővülés az okostelefonnal rendelkezők arányában, ugyanakkor közülük többen használják internetezésre a telefont, mint egy évvel korábban. Az internethasználatra vonatkozóan megállapítható, hogy a célcsoport kétharmada napi szinten használja a közösségi médiát, és mindössze 10 százalék tartja távol magát ettől teljesen. Ezzel a közösségi média használat messze a legnagyobb aktivitást kiváltó online tevékenység. A digitális pénzügyek terén is óriási bővülés érzékelhető. „A fogyasztók digitálisan egyre érettebbé válása alapjaiban változtat meg bizonyos fogyasztási szokásokat. A sikeres piaci stratégia érdekében tisztában kell lenni ezekkel a változásokkal, a fogyasztói trendek vizsgálata ma már alapvető fontosságú.”

A tudatos pénzügyi döntések ereje: civil szervezetek és bankok szerepe

A Tudatos Vásárlók Egyesülete a fenntartható fogyasztásért küzdő hazai közhasznú civil szervezet. A TVE az etikus, környezetileg és társadalmilag tudatos vásárlás népszerűsítésért dolgozik Magyarországon. Célja, hogy hozzájáruljon a fogyasztói értékek és a vállalati működési gyakorlatok pozitív, a társadalmi és természeti környezet fejlődését támogató változásaihoz. A Tudatos Vásárlóknál úgy lehet termékekről olvasni, hogy azért sem közvetve, sem közvetlenül nem fizetett semmilyen cég.

„Magyarországon több mint kilencmillió ember hoz rendszeresen valamilyen fogyasztói döntést, ami óriási erő. Ha a vásárlói döntések ilyen ütemben változnak, az mindenkinek a javát szolgálja, és képes valódi változások előidézésre. Ezek azok a döntések, amelyekkel a fogyasztók egy fenntarthatóbb és méltányosabb világra szavaznak. Például hozzájárulnak ahhoz, hogy megmaradjon az élő környezet, ne zsákmányoljuk ki a termelőket és a munkásokat, ne legyen gyerekmunka.” − mondta Gulyás Emese a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa.

A MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt., az 1995-ben alapított HBW EXPRESS Bank Zrt. jogutódja, 2010 óta folytatja tevékenységét ezen a néven. A 100%-ban magyar tulajdonban lévő pénzintézet küldetése, hogy Magyarország első professzionális etikus közösségi bankjaként, ügyfelei közreműködésével, felelős és transzparens módon, valódi választási lehetőségek révén forrást biztosítson olyan kezdeményezések számára, amelyek pozitívan hatnak környezetünkre és társadalmunkra, amelyek közös jövőnk biztosítékai lehetnek. A Bank víziója a közösségekre támaszkodó és közösségeket építő első hazai újbankként működni, amely azt a felemelő érzést nyújtja ügyfeleinek, kollégáinak, üzleti partnereinek és tulajdonosainak, hogy a pénzügyeikkel is sokat tesznek a társadalomért és a környezetért. A MagNet Bank fontos támogatója a fenntartható fejlődésnek hazánkban.

„Mi lenne, ha mindannyian szavazóeszközként kezdenénk el a pénzünkre tekinteni? Egy reggel arra ébrednénk, hogy mindenki számára érdekes az a hatás, amit a költéseivel elér, hogy vásárlásaival közvetve kiket támogat, kiket is juttat bevételhez, profithoz. Vajon másképp költenénk? És amikor nem költünk, hanem megtakarítunk, vajon számít-e, hogy a bankban tartott pénzünkből milyen vállalatok, ügyek jutnak forráshoz, virágoznak, fejlődnek? Mi a MagNetnél szeretünk a demokráciára aktív “piactérként” tekinteni, ahová nemcsak 4 évente megyünk el egyszer voksolni, hanem ahol ügyfeleink nap mint nap tudatosan fejezhetik ki a véleményünket, dönthetnek felelősen, vállalhatnak aktív szerepet a költéseikkel is. A kutatás eredményei alapján örömmel látjuk, hogy egyre többen gondolkodunk így.” - vallja Molnár Csaba a MagNet Bank Közösségfejlesztési igazgatója.

Gyakorlati tanácsok és kezdeményezések

Egy piaci séta keretein belül találkozhatunk a helyi termelőkkel, termékeikkel, információt szerezhetünk az előállítástól a piacra kerülésig. Magunk is meglepődnénk azon, ha egy-egy bevásárlásunk után ki kellene számolnunk, hogy „hány kilométert eszünk?”, azaz mennyit utaztak a megvett termékek, míg elértek a bolt polcaira. Az áruk, termékek utaztatása a szállításból eredő környezetszennyezés mellett még egy komoly veszélyt rejt magában: nem tudjuk, hogy azt a terméket ki, hol és hogyan állította elő. Használt-e például valamilyen növényvédőszert, tartósítószert az előállítás során, és ha igen, mifélét (az EU területén jellemzően egységes az ezzel kapcsolatos szabályozás, de ha az unión kívülről érkezik az áru, már vannak jócskán eltérések a szabályozásban).

A közvéleménykutatások szerencsére azt mutatják, hogy van remény, egyre több helyen létesül termelői piac, alakulnak bevásárló-közösségek, és a magyarok egyharmada törekszik arra, hogy magyar terméket válasszon. Bár azt szinte mindenki elismeri, hogy a magyar élelmiszerek kiváló minőségűek, a vásárlók kétharmada elsősorban az élelmiszerek ára alapján dönt annak megvásárlása mellett.

A takarékosság és a fenntarthatóság ösztönzésére a Zara 14 európai országra terjeszti ki használtruha szolgáltatását! Elindult a Munch Market: a pazarláscsökkentő piactér.

További olvasmányok a fogyasztás szociológiájáról

Formádi Katalin hiánypótló műve a fogyasztás társadalomtudományi vizsgálatának komplex áttekintését nyújtja az olvasó számára. A könyv a fogyasztás szociológiájának történeti és elméleti gyökereitől indulva tárgyalja a modern fogyasztási trendeket, a fenntarthatóság és a tudatos vásárlás releváns kérdéseit, valamint szakmai fogódzót ad a fogyasztói élmény mélyebb rétegeinek megismerése kapcsán.

Az elméleti áttekintést gyakorlati példákkal ötvöző kötet véleményem szerint mind az oktatásban, mind pedig a fenntarthatósági szemléletet követő szakemberek számára egyaránt értékes, értékteremtő munka, amely meggyőződésem szerint kiemelten hozzájárul a fogyasztói magatartás jobb megértéséhez és a tudatosabb jövő formálásához. Jó szívvel ajánlom a könyvet mindazoknak, akik szeretnék megérteni a fogyasztás aktuális társadalmi összefüggéseit, legyenek akár diákok, tanárok vagy az üzleti élet szereplői.

tags: #gfk #tudatos #fogyasztas

• a négyévszakos gumiabroncsok innovációja
• Kilométeróra hibaelhárítás Corsa C
• Inter-Motor 98 Kft. kínálata
• Hogyan működnek a magyarországi vasúti átjárók?
• Az új támadó Kecskeméten