Gépjármű Tulajdonjogi Igény Feltételei Magyarországon

A tulajdonjogviszony léte szempontjából elsődleges kérdés a tulajdonjog megszerzése. Ezáltal az egész vagyonjog szempontjából is kiemelkedően jelentős kérdés a tulajdon-szerzésmódok törvényi szabályozása.

I. Tulajdonjog Átruházása

Tulajdonjog átruházása esetén az erre irányuló szerződésen (más jogcímen) felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás akkor eredményezi a tulajdon átszállását, ha az a tulajdon átruházásának szándékával történt. Így a tulajdonjog átruházásának, megszerzésének megfontolása érdekében kipróbálás céljából történő átadás önmagában még nem tekinthető a későbbi szerződés létrejöttéhez megkövetelt végleges átadásnak.

II. Tulajdonjog Elbirtoklás Útján Való Megszerzése

A tulajdonjog elbirtoklás útján való megszerzésének elengedhetetlen feltétele a dolog sajátkénti birtoklása [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 117. § (2) bek., 118. § (1) bek., 121.

Esettanulmány: Gépjármű Tulajdonjogi Vita

A következőkben egy esettanulmányon keresztül mutatjuk be a gépjármű tulajdonjogával kapcsolatos jogi vitákat és azok lehetséges kimeneteleit.

A Felülvizsgálat Alapjául Szolgáló Tényállás

1. A II. rendű felperes az I. rendű felperes fia. A felperesek a perrel érintett szerződések megkötésekor - és az elsőfokú ítélet meghozatalakor is - ugyanazon a lakcímen laktak.
2. Az I. rendű felperes lánya 2007-ben egy Kft.-nél vásárolt egy gépkocsit. Az eladó részéről üzletkötőként XX járt el.
3. A II. rendű felperes is gépjárművet kívánt vásárolni, és részére az akkor már a II. rendű alperes alkalmazásában álló XX közvetítette gépjárművet, amely az autókereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó II. rendű alperes tulajdonában álló, rendszámmal ellátott jármű volt. A gépjármű még azelőtt a II. rendű felperes birtokába került kipróbálásra, mielőtt elhatározta volna az adásvételt, illetve bármilyen jogügylet létrejött volna a felek között.
4. A II. rendű alperes mint szállító/eladó és a II. rendű felperes mint vevő között 2008. február 8-án adásvételi szerződés jött létre a gépkocsira. A szerződés szerint a vételár 6 890 000 forint volt, az előleg 1 400 000 forint, a fennmaradó vételárrész 5 490 000 forint. Az előleget az I. felperes tulajdonában álló gépjármű vételárának beszámításával és készpénzzel, a fennmaradó vételárat pedig kölcsön felvételével kívánta a II. rendű felperes teljesíteni. A kölcsönszerződés nem jött létre. A perben kétséget kizáróan nem volt megállapítható, hogy a gépjármű vételárát a II. rendű felperes megfizette volna a II. rendű alperesnek. A gépjármű az adásvételi szerződés megkötésének időszakában megszakításokkal, de a II. rendű felperes birtokában volt. A törzskönyvbe, a járműnyilvántartásba és a forgalmi engedélybe a II. rendű felperes tulajdonjogát nem jegyezték be.
5. A gépjárműre a II. rendű alperes mint szállító/eladó és a III. rendű alperes jogelődje mint finanszírozó között ugyancsak adásvételi szerződés jött létre 2008. március 5-én. A szerződés szerint a III. rendű alperes a lízingszerződés egyedi részében meghatározott lízingbevevő megbízásából vásárolta meg a gépjárművet kizárólag azzal a céllal, hogy rendeltetésszerű használatra a lízingbevevőnek adja, aki a futamidő végén megszerzi annak tulajdonjogát. A szerződés értelmében a vételár 6 890 000 forint volt, amelyből az előleg 1 400 000 forint, a vételár fennmaradó része 5 490 000 forint. Az adásvételi szerződés szerint a III. rendű alperes jogelődje a lízingbevevőre engedményezte a szerződésen alapuló valamennyi jogosultságát a tulajdonjog és a gépjármű vételárának esetleges visszatérítésére vonatkozó jogosultság kivételével. A lízingbevevő kötelezettsége és jogai közé tartozott többek között a vételár megfizetését megelőzően a gépjármű átvétele a szállítótól átadás-átvételi jegyzőkönyv felvétele mellett. Az adásvételi szerződésben feltüntették a pénzügyi lízingszerződés számát.
6. A lízingszerződés általános szerződési feltételeinek (a továbbiakban: ÁSZF) III.7. pontja alapján a gépjármű tulajdonjoga a lízingszerződés teljes futamideje alatt a lízingbeadót illeti meg. A törzskönyv - letétként - a teljes futamidő során a lízingbeadó birtokában marad. Az ÁSZF V.29. pontja szerint a gépjárművet közvetlenül a lízingbevevőnek adják át. A lízingszerződés felmondása esetén az ÁSZF X.65. pontja értelmében a lízingbevevőnek megszűnik a gépjárműre vonatkozó birtoklási és használati joga.
7. A gépjármű jelenleg is a felperesek birtokában van.

Kereseti Kérelem és Az Alperesek Védekezése

A felperesek módosított keresetükben elsődlegesen annak megállapítását kérték, hogy a II. rendű felperes és a II. rendű alperes között 2008. február 8. napján a gépjármű vonatkozásban adásvételi szerződés jött létre. Kérték, hogy a bíróság kötelezze a III. rendű alperest annak tűrésére, hogy a II. rendű felperes részére a gépjármű nyilvántartásba a gépjármű tulajdonjogát bejegyezzék. Kérték annak megállapítását is, hogy a 2008. február 8. napján létrejött adásvételi szerződésre tekintettel az I. rendű felperes és a III. rendű alperes között 2008. március 5. napján kelt lízingszerződés a III. rendű alperessel, illetve jogutódjával az I. rendű alperessel szemben létre nem jött szerződésnek minősül.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

Amennyiben a bíróság az elsődleges kereseti kérelmeiket nem találja alaposnak, másodlagosan annak megállapítását kérték a III. rendű alperessel szemben, hogy a II. rendű felperes a gépjármű tulajdonjogát elbirtoklás jogcímén megszerezte, és kérték kötelezni a III. rendű alperest annak tűrésére, hogy a II. rendű felperes részére a gépjármű nyilvántartásba a gépjármű tulajdonjogát bejegyezzék.

Mindhárom alperes a kereset elutasítását kérte.

Az Első- és a Másodfokú Ítélet

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.

Elsőként a megállapítási kereset előterjesztésének feltételeit vizsgálta annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy ki szerezte meg a gépjármű tulajdonjogát.

Rögzítette, hogy a II. rendű alperes a gépjárműre 2008. február 8. napján a II. rendű felperessel, majd 2008. március 5. napján a III. rendű alperes jogelődjével kötött adásvételi szerződést. Mindkét szerződést teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalták, az aláírások valódisága nem volt vitatott, így mindkét adásvételi szerződés létrejött.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

Az elsőfokú bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy mivel a II. rendű felperes nem vitásan nem kapott kölcsönt, a gépjármű finanszírozása a III. rendű alperes és az I. rendű felperes között létrejött lízingszerződéssel történt.

A II. rendű felperes és a III. rendű alperes jogelődje vonatkozásában is fennáll a tulajdonjog átruházására irányuló szerződés, de a tulajdonjog keletkezéséhez a régi Ptk. 117. § (1) bekezdése alapján a gépjármű átadása is szükséges.

A Tulajdonjog Szerzésmódjai

A szerzésmódok szabályozása terén további axiomatikus tételek léteznek. Ezek közül a három legfontosabb, hogy a szerzésmódok törvényi felsorolása taxatív jellegű, az egyes szerzésmódok törvényi szabályai kogensek, továbbá hogy különbséget teszünk eredeti és származékos szerzésmódok között.

A Dologi Jogok Zárt Köre

A 19. század magánjogának tudománya dolgozta ki a dologi jogok “numerus claususának”, azaz véges számának a gondolatát. Ennek lényege, hogy újfajta dologi jogot csak törvény hozhat létre, a személyek magánautonómiája erre nem terjed ki.

Mivel a dologi jog a vagyonjog egészének alapja és egyúttal a társadalom vagyoni berendezkedésének a joga, ezen a téren fokozott jelentőséggel bír a jogbiztonság egyúttal alkotmányos követelménye és ettől elválaszthatatlanul az áttekinthetőség elve.

A Járműmérnöki Képzés részletei

A Szerzésmódok Kötöttsége

A felek számára nem csak a dologi jogok fajtái vannak törvényileg meghatározva, de azok lényeges tartalmi elemei is. Vagyis nem csak új fajta dologi jogot nem alapíthatnak, de a törvényileg adottakat sem tölthetik meg másfajta tartalommal, mint amit a törvény elismer. Ennek magyarázata is az, hogy míg a szerződés szabadon megállapított tartalma a két fél “magánügye”, kívülállókra az tipikusan nem hat ki, addig az abszolút szerkezetű dologi jogok tartalma minden kívülállóra mint “kötelezettre” kihat.

Eredeti és Származékos Szerzésmódok

Tulajdonszerzés alatt általánosságban, a szó legtágabb értelmében mindazokat az eseteket értjük, amikor valamely dologra nézve tulajdoni jogviszony jön létre. Más szóval ez azt jelenti, hogy az adott birtokba vehető dolog fölött tulajdonosi hatalom keletkezik.

• Eredeti tulajdonszerzés: Ha nem állott fenn előző tulajdonjog (mert a dolog eleve gazdátlan jószágként létezett, vagy mert az előző tulajdonosa felhagyott a tulajdonjogával és ezért vált gazdátlanná).
• Származékos szerzésmód: Ha a tulajdonszerzéskor a dolgon fennállott egy előző tulajdonjog s az új tulajdonos joga azon alapszik, abból származik.

Eredeti tulajdonszerzés esetén az új tulajdonjogviszony tartalmára nincs befolyással az előzőleg esetleg fennállt tulajdonjogviszony tartalma, így nem érvényesülnek az azt terhelő egyes korlátozások sem. Származékos tulajdonszerzés esetén azonban az előző tulajdonjog száll át az új tulajdonosra, azaz alanyváltozás következik be a tulajdonos személyében.

Gépjármű Eladásának Bejelentése

Gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a jármű korábbi tulajdonosának (eladó) és az új tulajdonosnak (vevő) is be kell jelentenie az okmányirodában. Az okmányiroda a teljes bizonyító erejű magánokirat alapján az eladás bejelentésének tényét és időpontját a nyilvántartásban rögzíti.

A tulajdonjog változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat - 2014.

Fontos Jogszabályok

• 1988. évi I. törvény
• 1990. évi XCIII. törvény
• 1999. évi LXXXIV. törvény
• 2004. évi CXL. törvény
• 6/1990. (IV. törvény
• 29/2004. (VI. rendelet
• 301/2009 (XII.22.) Korm. rendelet
• 304/2009. (XII. 22) Korm. rendelet
• 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet

Jelen összeállítás tájékoztató jellegű és nem tekinthető jogi tanácsadásnak. Amennyiben jogi tanácsadásra van szüksége kérjük forduljon szakemberhez.

Hasznos Tudnivalók

• E-matrica: A díjköteles útszakaszokat kizárólag érvényes úthasználati jogosultság birtokában lehet igénybe venni, azaz a felhajtás előtt gondoskodni kell az e-matrica beszerzéséről.
• Pótdíj: Ha a gépjármű az ellenőrzéskor nem rendelkezik érvényes e-matricával, jogosulatlan úthasználat miatt a tulajdonosnak vagy üzembentartónak pótdíjat kell fizetnie.
• Békéltető Testület: A békéltető testület egy alternatív vitarendezési fórum, amelyet a Fogyasztóvédelmi Törvény hozott létre az egyszerűbb fogyasztói jogviták gyors, olcsó, egyszerű elbírálása érdekében.

Gépjármű Biztosítás

• KGFB: A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződője a kármentességért az alapdíjból díjkedvezményre (bonus) jogosult, azonban károkozás esetén díjtöbblet fizetésére köteles (malus), a károkozások számától és mértékétől függően.
• CASCO: A gépjárművek sajáthibás kárainak fedezetére szolgáló biztosítás. A CASCO biztosítás a kategóriájától függően nyújt fedezetet pl. lopáskárra, töréskárra, rongálásra, elemi csapásra, vagy a biztosítási szerződésben meghatározott egyéb kárra is.

Káresemény Kezelése

A kárt keletkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni a káresemény helye szerinti közútkezelőnél. Még a helyszínen fontos, hogy megfelelő bizonyítékokat vegyünk fel a kár bekövetkezésére a későbbi viták elkerülése végett.

A károkozó(biztosított) köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági eljárást lefolytató szerv megjelölésével - 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

tags: #gepjarmu #tulajdoni #igeny #feltetelei

• Sebességjeladó problémák a Ford Galaxy-ban?
• Bontott Renault alkatrészek beszerzése
• Légszűrő típusok Daewoo Racerhez
• Teljesítményfokozás TDI-vel
• Alkatrész útmutató a Bosch AXT 25 TC-hez