Gépjárműlopás és a Lopás Büntetőjogi Megítélése a Btk. Szerint
A vagyon elleni bűncselekmények leggyakrabban megjelenő és legősibb formája a lopás, amely mások tulajdonának szándékos és jogtalan elvételét jelenti. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 370. §-a pontosan meghatározza, ki követ el lopást: "Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el". A lopás megállapításához tehát két alapvető feltétel szükséges: az idegen dolog elvétele és az eltulajdonítási szándék. Lopásról akkor beszélünk, ha valaki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítási szándékkal elvesz a jogos tulajdonostól vagy birtokostól.
A Lopás Fogalma és Alapvető Elemei
A lopás tényállása két mozzanatból álló cselekményt foglal magába, mely birtokállapot-változást jelent: az elkövető az adott dolog felett megszünteti a korábbi tulajdonos, birtokos rendelkezési jogát (első elem), és saját rendelkezési jogot keletkeztet azon (második elem). A korábbi birtokállapot megszüntetése mellett létre kell hozni az új birtokállapotot is. Csak ekkor beszélhetünk befejezett elvételi magatartásról.
Ebből következően a cselekmény befejezetté válásának nem feltétele a dolog elvitele. Például, ha a kollégiumi szobában az elkövető lakótársa pénzét elvéve azt a szobában csak egy általa ismert helyre dugja el, a birtokállapot-változás megvalósul, noha a pénzt nem vitte el, de a titkos rekesz miatt kizárta azt a lehetőséget, hogy a birtokos a pénzt visszaszerezhesse. A gyakorlatban az elvitel általában megvalósul, bizonyos esetekben másként nem is képzelhető el a birtokállapot-változás. Így, ha valaki egy személygépkocsit próbál eltulajdonítani, akkor azt a helyszínről el is kell vinnie, hogy a lopás megvalósuljon. Ugyanakkor a dolog elvitele sem jelenti szükségszerűen a lopás befejezetté válását, csak ha ezzel a tulajdonosi jogok visszaszerzésének lehetőségét zárja ki az elkövető. E feltétel hiányában nem befejezett a lopás akkor, ha az elkövető az általa eltulajdonítani szándékozott szerszámokat még az üzem területén, például a kerítés mellett helyezi el. Az eszközök fellelhetőek, a tulajdonosnak esélye van a dolog feletti jogosítványok visszaszerzésére.
Mi minősül dolognak a büntetőjogban?
A lopás elkövetési tárgya az idegen, ingó, értékkel bíró dolog. A három feltétel bármelyikének hiánya esetén az adott elkövetési tárgy eltulajdonítása nem lopást, hanem valamely más bűncselekményt (például okirattal visszaélést) valósít meg. Dolog valamennyi, az ember által fizikailag birtokolható testi tárgy, például autó, bútor, élelmiszer, műszaki cikk, pénz. A törvény kiterjesztőleg értelmezi a dolog fogalmát, mert például a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát, valamint a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is ide sorolja, amelyek a bennük tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagukban is biztosítják.
Bár a villamos áramot vagy a vizet a maga fizikai valójában nem lehet birtokba venni, ha valaki a villany- illetve a vízóra „átalakításával”, megcsapolásával ellenszolgáltatás nélkül jut villamos áramhoz, vízhez, lopást követ el. Nem lehet a lopás elkövetési tárgya holttest, azonban valamilyen, a szervátültetés céljából eltávolított emberi szerv (szív, vese) már igen. Nem követhető el a cselekmény ingatlanra sem, de annak leválasztható részéire - tégla, cserép, ajtó, ablak, csatorna, villanykapcsoló, vezetékek, csempe, kád - igen.
Így büntetik a lopást és a gépjárműlopást Magyarországon
Az idegen dolog feltétele
Fontos feltétel, hogy a dolog idegen legyen az elkövető számára. Ebből következően bármilyen kis hányadában sem lehet az elkövetőé, de mindenképpen valaki másnak - természetes vagy jogi személynek - a tulajdonában kell állnia. A közös tulajdonban lévő dolog minden egyes elemére valamennyi tulajdonos joga kiterjed. Így házastársak esetében a házasság fennállása alatt, a vagyonközösségben szerzett dolgok közös tulajdonba kerülnek, mely tényt a megromlott házastársi viszony sem érinti. Ha ekkor valamelyik fél elviszi a közösen vett bútorokat, híradástechnikai cikkeket, nem valósíthat meg lopást, sem az, aki visszaszerzi tőle. Természetesen bármelyik fél külön vagyona már lehet a lopás elkövetési tárgya. A büntetőjog nem vizsgálja, hogy az adott dolog hogyan jutott az előző birtokoshoz vagy tulajdonoshoz, hanem a fennálló birtokviszonyt védi. Így lopni a tolvajtól is lehet.
Uratlan dolgok: Elhagyott vagy elveszett?
A dolog nem lehet uratlan, így az elhagyott, gazdátlan - mint például a szemétbe kidobott vagy az erdőn, mezőn sétálva talált - dolgok eltulajdonítása főszabály szerint nem valósít meg bűncselekményt. Ha azonban a dolog jellegéből, értékéből vagy a helyszínből feltételezhető, hogy véletlenül vagy tévedésből elhagyott, elvesztett tárgyról van szó, a cselekmény már jogellenes. Így ha az elkövető a ház előtti kukában vastag aranyláncot talál, lopást követ el. Ennek alapja, hogy a dolog addig nem minősülhet uratlannak, amíg a tulajdonosnak fennmarad a lehetősége, hogy a dolog feletti uralmát visszaszerezze (azaz észlelve a lánc hiányát, kiszalad a ház elé és átnézi a szemetet). Nem minősül uratlannak az elhullott vad, annak trófeája, vagy az elkóborolt állat. Ezek eltulajdonítása, az állat befogása lopás.
A Lopás Értékhatárai és Büntetési Tételei
A lopás elkövetési tárgyaként megjelenő dolognak értékkel bírónak kell lennie. Ez mindig a bűncselekmény elkövetésekor irányadó érték, azaz az adott dolog pénzben kifejezett kiskereskedelmi ára. Abban az esetben, ha ez pénzben nem fejezhető ki - tehát jelentéktelen vagy értékkel szinte nem bíró dolog eltulajdonítására kerül sor - akkor a cselekmény szabálysértésnek fog minősülni. Használt dolog esetén a használat fokát az érték meghatározásánál figyelembe kell venni. Kiskereskedelmi forgalomban nem kapható tárgy esetén pedig keresni kell hasonlót, mely felépítésében, anyagában, funkciójában, használhatóságában, hatékonyságában a leginkább megfelel az adott eltulajdonított dolognak, és e tárgy kiskereskedelmi árából lehet következtetni az eltulajdonított dolog értékére. Az elkövetési tárgy értéke kiemelt szereppel bír, mert ez határozza meg a büntetés keretét. Ha az elkövető - a minősítette esetek között nem szereplő kiemelt elkövetési tárgyak kivételével - maximum 50 000 forint értékű dolgot lop el, nem bűncselekményt, hanem szabálysértést valósít meg.
Áramlopás esetén - a fizetési késedelemhez hasonlóan - az áramszolgáltató emelt díjjal számított tételt számláz ki az elkövetőnek. E díjtétel azonban az értékszámítás alapját nem képezheti, hiszen ugyanaz a tény kétszer („büntető számla” és büntetőeljárás indítása) nem vehető figyelembe. Ezért ebben az esetben mindig az elkövetés időpontjában a villamos energiára irányadó, általános díjtétel alapján kell kiszámolni az eltulajdonított áram értékét.
A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk. 370. §) az alábbi értékhatárok és büntetési tételek szerint különíti el a lopás bűncselekményét és a szabálysértést:
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
| Értékhatár | Minősítés | Büntetési tétel (alapesetben) |
|---|---|---|
| 1 - 50 000 Ft | Szabálysértés | |
| 50 001 - 500 000 Ft | Kisebb érték (vétség) | két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés |
| 500 001 - 5 millió Ft | Nagyobb érték (bűntett) | három évig terjedő szabadságvesztés |
| 5 000 001 - 50 millió Ft | Jelentős érték (bűntett) | egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés |
| 50 000 001 - 500 millió Ft | Különösen nagy érték (bűntett) | két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés |
| 500 millió Ft felett | Különösen jelentős érték (bűntett) | öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés |
A Lopás Minősített Esetei a Btk. Szerint
A bűncselekményt az eltulajdonított dolog értéke mellett egyéb körülmények megléte is súlyosabban minősíti. Ezek a minősítő körülmények növelik a büntetés mértékét, vagy szabálysértési értékre elkövetett lopást minősítenek bűncselekménnyé.
Bűnszövetségben elkövetett lopás
Bűnszövetség esetén két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. Bűnszövetség esetén tehát legalább két elkövető abban állapodik meg, hogy ugyanolyan - például lopásokat - vagy különböző - például egyéb vagyon elleni - bűncselekményeket fognak kellő szervezettség mellett elkövetni. Fontos feltétel, hogy az így tervezett cselekmények közül legalább egyet meg is kíséreljenek.
Üzletszerűen elkövetett lopás
Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Ugyanolyan bűncselekmény a lopás, függetlenül attól, hogy milyen értékre vagy minősítéssel valósul meg. Hasonló bűncselekmény a többi vagyon elleni, a vagyon elleni erőszakos, illetve a szellemi tulajdon elleni cselekmény, például lopás, csalás, sikkasztás, rablás, vagy bitorlás. A kialakult ítélkezési gyakorlat szerint azonban, amennyiben az üzletszerűség értékelése egyszer már megtörtént - miután az üzletszerűség megállapítása folytán minősültek a szabálysértési értékre elkövetett egyes terhelti részcselekmények bűncselekménnyé - akkor az már a kétszeres értékelés tilalmába ütközik, ha a folytatólagosság egységébe vont ilyen bűncselekményt az üzletszerűség még egyszer súlyosabban minősítené.
Dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás
A dolog elleni erőszakkal történő elkövetés esetén két fontos jellemzője van a bűncselekménynek. Az egyik az, hogy a dolog megőrzésére vagy védelmére valamely fizikai akadály szolgál, és ezt a fizikai akadályt kell az elkövetőnek elhárítania ahhoz, hogy a dolgot el tudja tulajdonítani. Ennek érdekében fizikai ráhatást gyakorol az adott akadályra. Ilyen - általában erőkifejtéssel járó - magatartás például az ajtó vagy ablak betörése, a fal kibontása, a kazetta feltörése. A másik feltétel, hogy az akadály elhárítására ne rendeltetésszerű módon kerüljön sor. A feltételek bármelyikének hiánya megalapozatlanná teszi a minősített eset megállapíthatóságát.
A dolog elleni erőszakkal esik egy tekintet alá, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem nélkül eltávolítják vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik. Például, a körúton parkoló gépkocsikat oly módon próbálták eltulajdonítani, hogy a riasztórendszert hatástalanították. Legálisan beszerezhető multi-frekvenciás adóvevővel ugyanis meg lehet akadályozni a zárást. Hatótávon belül blokkolja a távirányító jelét, a tulajdonos azt gondolja, hogy a gépkocsit bezárta, de a blokkolás következtében a gépjármű nyitva marad. Ezen fenti cselekménynél valójában az eltulajdonítás a gépkocsi állagsérelme nélkül megtörténik, hiszen a zár megrongálására sem kerül sor.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
Az állagsérelem és a rendeltetésellenes használat
Ha a tettes által eltulajdonítani szándékozott magnó a szobában van, és a tettes a bezárt tolóajtót felfeszíti vagy betöri, az akadály elhárításának rendeltetésellenes módját választotta, mely állagsérelemmel járt együtt. Így a dolog eltulajdonításával megvalósul a lopás minősített esete. Ha kellő szakmai tapasztalat segítségével úgy akasztja ki a tolóajtó zárját, hogy nem okoz állagsérelmet, még mindig fennáll a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás, mert az ajtó kinyitásának nem ez az elfogadott módja. Ha a sértett az ajtót háromujjnyira nyitva hagyja, és az elkövető ezt tolja el, hiába fejt ki erőhatást az akadály elhárítása érdekében, nincs minősített eset. A tettes ugyanis az ajtó kinyitásának hagyományos és elfogadott módját alkalmazta. Viszont dolog elleni erőszakkal valósul meg a lopás, ha az elkövető a gépjármű ablakát betörve veszi el a bennhagyott kabátot, csakúgy, mint amikor a résnyire nyitva hagyott kocsiablakot - állagsérelem okozása nélkül - kézzel lenyomja. Az állagsérelem a gyakorlatban általában együtt jár a nem rendeltetésszerű használattal, így többnyire a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás kísérőjelensége.
Az állagsérelemmel okozott kár
Az állagsérelemmel okozott kár a lopás érték szerinti minősítésekor nem vehető figyelembe. A kétszeres értékelés tilalmába ütközne, ha egyrészt az állagsérelemmel megvalósuló dolog elleni erőszak miatt minősülne súlyosabban a cselekmény, másrészt az ezzel okozott kár az értékek megemelésével még tovább növelné a büntetési keretet. Így az ajtóbefeszítés módszerével a hétvégi házba behatoló és onnan 498.000,-Ft értékű tárgyakat eltulajdonító tolvaj felelősségének megállapításakor a betöréssel az ajtóban okozott 15.600,-Ft kár nem adható hozzá az előbbi összeghez.
Zsebtolvajlás és okiratok egyidejű elvétele
A zsebtolvajlás útján történő elkövetés esetén a dolog a sértett közvetlen testi őrizetében van. Így például a ruházatában, kezében tartott táskájában, hátizsákjában vagy közvetlenül mellette, például a földre vagy a székre helyezve. Fontos feltétel, hogy az elkövetés a sértett számára észrevétlenül történik. Ilyennek minősül, ha valakinek a buszon mellette álló hátitáskájából veszik ki az értékeit. Ugyanakkor, ha a sértett kezében tartott pénzét kapja ki az elkövető és szalad el a piaci forgatagban, a közvetlen testi őrizet mellett sincs minősített eset, hiányzik ugyanis a másik feltétel, az észrevétlenség.
Az új Btk. alapján a lopás minősített esete az az esetkör, amikor a lopás egyúttal egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elvételével történik. Ez nyilvánvalóan a pénztárca (vagy ezeket a dolgokat tartalmazó táska) ellopásakor jöhet szóba és a minősített eset az okirattal visszaélés, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűncselekményével való elhatároláskor jöhet szóba.
Lakótárs sérelmére elkövetett lopás
A következő minősítő körülmény, ha az elkövető a lakást vagy helyiséget vele közösen használó sérelmére követi el a cselekményt. Ez általában a felek huzamosabb ideig történő együttlakását feltételezi. A cselekmény fokozott veszélyessége abban áll, hogy a tettes a sértett védtelenebb, kiszolgáltatottabb helyzetét használja ki. Azt a bizalmi viszonyt, amely egy együttlakás során általában fennáll és azt az előnyt, hogy a sértett életvezetésével, szokásaival, anyagi helyzetével kapcsolatosan egyszerűbben juthat információkhoz.
Egyéb minősítő körülmények
Más értékhatárokhoz kötötten is jelöl meg egyéb minősítő körülményeket a törvény. Így például a védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre, a vallási tisztelet tárgyára, a holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra elkövetett lopás. Így minősülhet a cselekmény, ha a lopás elkövetési tárgya valamely, a szertartások során használt zászló, sírkő, halotton elhelyezett ékszer vagy olyan tárgy, amely a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján a védett kulturális javak körébe tartozik vagy régészeti leletnek minősül.
A Lopás Sértettje és a Rendbeliség Kérdése
A bűncselekmény sértettje a dolog tulajdonosa vagy birtokosa. Ezek számától függően többrendbelivé válhat a cselekmény. Így ha az elkövető az általa feltört hétvégi házból televíziót és könyveket hoz el, s a könyvek „A”, míg a hétvégi ház és a televízió „B” tulajdonát képezik, kétrendbeli lopás valósul meg. A bírói gyakorlat szerint nem feltétel, hogy e tény az elkövető számára ismert legyen. Ugyanakkor a tulajdonostársak közös tulajdonában lévő dolgok elvétele nem érinti a rendbeliség kérdését, hisz e személyek a külvilág felé egy önálló tulajdonosként jelennek meg. Ha a lopás ugyanazon vállalat több üzletében vagy több telephelyén történik, egy rendbeli folytatólagosan elkövetett bűncselekményért fogják az elkövetőt felelősségre vonni.
Magánindítvány és Jóvátétel
Speciális szabály, hogy ha a lopás sértettje az elkövető hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem. Nagyon fontos szabály, hogy az elkövető nem büntethető, vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a lopás elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette.
A Lopás és a Sikkasztás Elhatárolása
A lopás és a sikkasztás elkövetési tárgya egyaránt az elkövető számára idegen dolog. A két bűncselekmény megkülönböztető sajátossága azonban, hogy sikkasztás esetében az idegen dolgot az elkövetőre bízták, aki azt így jogszerűen tartja a birtokában. A lopás bűncselekményének megállapítására ezzel szemben csak akkor kerülhetett volna sor, amikor a terhelt által megvalósított cselekménysorban nincs olyan időpillanat, amikor jogszerűen van a sértett tulajdonát képező, de általa használt gépkocsiban lévő üzemanyag birtokában. A Kúria egy ítéletében rámutatott, hogy a bíróságok tévesen minősítették lopásnak egy terhelt cselekményét, aki a rábízott üzemanyagkártyával történt tankolás eredményeként jogszerűen a birtokába került üzemanyagot tulajdonította el utóbb jogtalanul.
A rábízás a jelen ügyben munkajogi jogviszonyon alapult. A terhelt a sértett cég munkavállalóként, munkaviszony keretében, a munkaeszközeként tartotta a birtokában a gépjárművet, azzal közlekedve, különböző árukat szállítva végezte a munkáját. A sértett által történt rábízás tartós jellegű volt. Kiterjedt a gépjármű tartozékaira, alkatrészeire, s így a gépjármű üzemanyagtartályában lévő üzemanyagra is. A gépjárműbe tankolt üzemanyag ugyancsak a sértett tulajdonát képezte. A sértett nevére kiállított üzemanyag kártyával került megvásárlásra, és a vásárlás összegét az M. Nyrt.-vel történő elszámolás keretében a sértett fizette. A terheltnek a gépjárműbe tankolt gázolajat a munkavégzése során, a fuvarozási tevékenysége kapcsán kellett (volna) elhasználnia. Ő azonban a jogszerű vásárlást követően eltulajdonította az akkor már a birtokában lévő gázolajat. Erre tekintettel cselekménye helyesen a Btk. 372. § (1) bekezdésében meghatározott, a (2) bekezdés b) pont bc) alpontjára figyelemmel az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő és büntetendő sikkasztás bűntettének a megállapítására alkalmas. Fontos megjegyezni, hogy a lopás és a sikkasztás büntetési tételei azonosak.
„Mint egy csikket, eltapostam...” Brutális rablók Újpalotán
Jogsegély Lopás Vádja Esetén
Lopás elkövetésével vádolják? Ismerni szeretné a lehetőségeit! Keressen fel egy megbízható és tapasztalt ügyvédet! Ne feledje! Jogai vannak! Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást! Forduljon tapasztalt és határozott védőügyvédhez. Előbb velünk beszéljen csak azután a rendőrökkel. Ne feledje! A büntetőeljárás során Önnek
JOGAI VANNAK!
Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel. Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést? Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől és értékeljék ki közösen a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában.