A Lopás és a Gépjárműlopás Büntetőjogi Szabályozása Magyarországon

A lopás az egyik legősibb és leggyakoribb bűncselekmény, amely idegen dolgok jogtalan eltulajdonítására irányul. A magyar büntetőjog részletesen szabályozza a lopás fogalmát, tényállási elemeit, minősített eseteit és büntetési tételeit.

A Lopás Fogalma és Alapvető Tényállása

A Büntető Törvénykönyv szerint lopást követ el az, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. A lopás megállapításához tehát két alapvető feltétel szükséges: az idegen dolog elvétele és az eltulajdonítási szándék. A jogtalan eltulajdonítási célzat nélkül nem beszélhetünk lopásról. Ha tehát az elkövető nem eltulajdonítani akarja a gépjárművet, hanem csak ideiglenes használni, akkor nem valósul meg a lopás, hanem jármű önkényes elvétele.

A lopás elkövetési tárgya az idegen, ingó, értékkel bíró dolog. Dolog valamennyi, az ember által fizikailag birtokolható testi tárgy, például autó, bútor, élelmiszer, műszaki cikk, pénz. A törvény kiterjesztőleg értelmezi a dolog fogalmát, mert például a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát, valamint a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is ide sorolja, amelyek a bennük tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagukban is biztosítják.

Bár a villamos áramot vagy a vizet a maga fizikai valójában nem lehet birtokba venni, ha valaki a villany- illetve a vízóra „átalakításával”, megcsapolásával ellenszolgáltatás nélkül jut villamos áramhoz, vízhez, lopást követ el. Nem lehet a lopás elkövetési tárgya holttest, azonban valamilyen, a szervátültetés céljából eltávolított emberi szerv (szív, vese) már igen. Nem követhető el a cselekmény ingatlanra sem, de annak leválasztható részéire - tégla, cserép, ajtó, ablak, csatorna, villanykapcsoló, vezetékek, csempe, kád - igen.

A Lopás Befejezetté Válása és a Birtokállapot-változás

A lopás elvétel megtörténtével válik befejezett bűncselekménnyé, addig csupán kísérletet képez. A két mozzanatból álló cselekmény birtokállapot-változást jelent: az elkövető az adott dolog felett megszünteti a korábbi tulajdonos, birtokos rendelkezési jogát (első elem), és saját rendelkezési jogot keletkeztet azon (második elem). A korábbi birtokállapot megszüntetése mellett létre kell hozni az új birtokállapotot is. Csak ekkor beszélhetünk befejezett elvételi magatartásról. Ebből következően a cselekmény befejezetté válásának nem feltétele a dolog elvitele. A bírói gyakorlat szerint befejezett bűncselekménynek minősül ha az elkövető az önkiszolgáló boltban a ruházatába rejtette a lopott dolgot, de még az üzlet területén leleplezték.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

A gyakorlatban az elvitel általában megvalósul, bizonyos esetekben másként nem is képzelhető el a birtokállapot-változás. Így, ha valaki egy személygépkocsit próbál eltulajdonítani, akkor azt a helyszínről el is kell vinnie, hogy a lopás megvalósuljon. Ugyanakkor a dolog elvitele sem jelenti szükségszerűen a lopás befejezetté válását, csak ha ezzel a tulajdonosi jogok visszaszerzésének lehetőségét zárja ki az elkövető. E feltétel hiányában nem befejezett a lopás akkor, ha az elkövető az általa eltulajdonítani szándékozott szerszámokat még az üzem területén, például a kerítés mellett helyezi el. Az eszközök fellelhetőek, a tulajdonosnak esélye van a dolog feletti jogosítványok visszaszerzésére.

Ki követheti el a lopást?

Lopást bárki elkövetheti, kivéve, az, aki a dolog tulajdonosa vagy az a személy, akinek a dolog a birtokában van. Fontos feltétel, hogy a dolog idegen legyen az elkövető számára. Ebből következően bármilyen kis hányadában sem lehet az elkövetőé, de mindenképpen valaki másnak - természetes vagy jogi személynek - a tulajdonában kell állnia. A büntetőjog nem vizsgálja, hogy az adott dolog hogyan jutott az előző birtokoshoz vagy tulajdonoshoz, hanem a fennálló birtokviszonyt védi. Így lopni a tolvajtól is lehet.

Nem ritkán előfordul, hogy a válófélben lévő házastársak lopás miatt feljelentést tesznek egymás ellen a rendőrségen. Legtöbbször ez a feljelentés eredménytelen lesz. A házastársak között vagyonközösség jön létre (a Csjt.-ben meghatározott eseteket kivéve), vagyis a vagyontárgyak - amiket a házasság alatt szereztek - a közös vagyonuk, közös tulajdonuk lesz. És mint ahogyan említettem, a dolog tulajdonosa nem tudja ellopni a saját ingóságát, és ez arra az esetre is vonatkozik, amikor csak részben tulajdonosa a dolognak. Természetesen bármelyik fél külön vagyona már lehet a lopás elkövetési tárgya.

Uratlan és Elveszett Dolgok Eltulajdonítása

A dolog nem lehet uratlan, így az elhagyott, gazdátlan - mint például a szemétbe kidobott vagy az erdőn, mezőn sétálva talált - dolgok eltulajdonítása főszabály szerint nem valósít meg bűncselekményt. Ha azonban a dolog jellegéből, értékéből vagy a helyszínből feltételezhető, hogy véletlenül vagy tévedésből elhagyott, elvesztett tárgyról van szó, a cselekmény már jogellenes. Így ha az elkövető a ház előtti kukában vastag aranyláncot talál, lopást követ el. Ennek alapja, hogy a dolog addig nem minősülhet uratlannak, amíg a tulajdonosnak fennmarad a lehetősége, hogy a dolog feletti uralmát visszaszerezze.

E körbe tartoznak például a nagyközönség számára nyitva álló hivatali helyiségek, illetve egyéb közhivatalok, vendéglátóipari egységek, oktatási intézmények, valamint a közforgalmú közlekedési, szállítási vállalat különféle járművei. Ekkor az adott hely, az adott közlekedési eszköz kezelőjének vagy üzemeltetőjének kerül birtokába a dolog, akik a felelős őrzés szabályai szerint járnak el. A tulajdonos náluk keresheti elvesztett értékeit. Nem minősül uratlannak az elhullott vad, annak trófeája, vagy az elkóborolt állat. Ezek eltulajdonítása, az állat befogása lopás.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

Az Eltulajdonított Dolog Értéke és a Büntetési Tétel

A lopás elkövetési tárgyaként megjelenő dolognak értékkel bírónak kell lennie. Ez mindig a bűncselekmény elkövetésekor irányadó érték, azaz az adott dolog pénzben kifejezett kiskereskedelmi ára. Abban az esetben, ha ez pénzben nem fejezhető ki - tehát jelentéktelen vagy értékkel szinte nem bíró dolog eltulajdonítására kerül sor - akkor a cselekmény szabálysértésnek fog minősülni. Használt dolog esetén a használat fokát az érték meghatározásánál figyelembe kell venni. Kiskereskedelmi forgalomban nem kapható tárgy esetén pedig keresni kell hasonlót, mely felépítésében, anyagában, funkciójában, használhatóságában, hatékonyságában a leginkább megfelel az adott eltulajdonított dolognak, és e tárgy kiskereskedelmi árából lehet következtetni az eltulajdonított dolog értékére.

Áramlopás esetén - a fizetési késedelemhez hasonlóan - az áramszolgáltató emelt díjjal számított tételt számláz ki az elkövetőnek. E díjtétel azonban az értékszámítás alapját nem képezheti, hiszen ugyanaz a tény kétszer nem vehető figyelembe. Ezért ebben az esetben mindig az elkövetés időpontjában a villamos energiára irányadó, általános díjtétel alapján kell kiszámolni az eltulajdonított áram értékét.

Az elkövetési tárgy értéke kiemelt szereppel bír, mert ez határozza meg a büntetés keretét. A lopásnak nem eleme a haszonszerzési célzat. A lopott dolog értéke alapvető jelentőségű, hiszen ez dönti el, hogy szabálysértés, vétség, bűntett valósul-e meg, illetőleg az utóbbinak mennyi a törvényi büntetési tétele. Nagyon fontos szabály, a ténylegesen eltulajdonított érték irányadó a befejezett lopás minősítése során. Ha tehát az elkövető ellopja azt a kazettát, amelyről tudja, hogy a sértett abban tartja az értékeit, akkor a lopást a kazetta teljes tartalmára, értékére elköveti akkor is, ha abban nagyobb érték van, mint amelyre számított.

A Btk. 370. § szerinti lopás az elkövetési értéktől és egyéb minősítő körülményektől függően minősül vétségnek, vagy bűntettnek, ennek megfelelően változik a büntetési tétele is. Amennyiben a dolog értéke nem haladja meg az ötvenezer forintot nem bűncselekményről, hanem szabálysértésről beszélünk. Fontos tudni azonban, hogy ún. Az értékhatárok időbeli változásai nagy hatással vannak a lopás minősítésére.

Az alábbi táblázat összefoglalja a lopás értékhatárait és az azokhoz tartozó büntetési tételeket:

A Járműmérnöki Képzés részletei

Gépjárműlopás: Esetek és Elkövetési Módok

A gépjárműlopás speciális tényállási elemeinek ismertetése után, az elkövetési módszerek két fő csoportja, a roncsolásos és a roncsolásmentes módszerek kerülnek ismertetésre. Minden módszer esetében a speciális nyomozati feladatoknak van jelentős szerepe. A gépjárművédelmi rendszerek fejlődésével együtt a bűnelkövetői csoportok is újabb módszereket dolgoznak ki. A gépjárművédelmi rendszerek fajtái a mechanikus kormányzártól egészen a GPS-ig terjednek, azonban ezek alkalmazása mellett, a bűnmegelőzésnek is jelentő szerep jut a gépjárműlopások megelőzésében.

Példák Gépjárműlopás Esetekre:

• A Kiskunhalasi Járási Ügyészség jármű önkényes elvételének bűntette és más bűncselekmény miatt vádat emelt egy 21 éves mélykúti férfi ellen, aki 2017. december 26-án délután Mélykúton észrevett egy személyautót, ami nyitott állapotban egy ház előtt állt. A járműben még az indítókulcs is benne volt. A vádlott a jogtalanul megszerzett autóval a lakása felé hajtott. A gépjármű tulajdonosa azonban észrevette a bűncselekményt és egy másik autóval a vádlottat üldözőbe vette. A vádlott hátramenetbe kapcsolva próbált a helyszínről elhajtani, de a sértett az elvett autó bal első ajtaját kinyitotta. Ekkor a vádlott dulakodni kezdett vele, többször megütötte a sértettet. A vádlott ezután kiugrott az autóból és a hiányos kerítésen át bemenekült egy közelben lévő, nyitott házba. A rendőrök még aznap elfogták és őrizetbe vették a vádlottat, akit a bíróság előzetes letartóztatásba helyezett. A járási ügyészség az előzetes letartóztatásban lévő, büntetett előéletű vádlottat erőszakkal elkövetett jármű önkényes elvételének bűntettével és lopás vétségével vádolja.

• A nyomozás adatai szerint egy 47 éves férfi 2018. január 8-án reggel egy albertirsai általános iskola előtt leparkolt személygépkocsit lopott el, amelyet a rendőrök két nappal később körözés alapján, Budapest területén megtaláltak és lefoglaltak.

• A nyomozók adatai szerint a gyanúsított 2018. április 12-én egy budapesti cégtől bérbe vett egy személygépkocsit, melyet a szerződésben foglaltak szerinti határidőre nem vitt vissza, azt jogtalanul használta a továbbiakban. A ceglédi rendőrök azonosították a bűncselekmények feltételezett elkövetőjét, akit felkérésükre a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége fogott el 2018.

Elkövetési Módok

A gépjárművekkel kapcsolatos egyéb bűncselekmények során az elkövetők már a legújabb, fejlett technikákat alkalmazzák.

• Roncsolásos módszerek: az ablakbetöréssel elkövetett, az ajtókifeszítés, a zártörés, a zárkihúzás módszerei.
• Roncsolásmentes módszerek: fűrészlapos, típuskulccsal történő lopás.

A Lopás Minősített Esetei

A bűncselekményt az eltulajdonított dolog értéke mellett egyéb körülmények megléte is súlyosabban minősíti. A jogi minősítés során nem kizárólag az eltulajdonított dolog értéke bír jelentőséggel, hanem az is, milyen módon történt az elkövetés.

E körülmények közül öt - a bűnszövetség, az üzletszerűség, a dolog elleni erőszak, a zsebtolvajlás és a közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvétele - értékhatártól függetlenül eggyel súlyosabb büntetési tételkeretet von maga után, míg mások - helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, hamis vagy lopott kulcs használatával, lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy az erdőben jogellenes fakivágással történő elkövetés - az egyébként csak szabálysértési értékre megvalósított lopást minősítik bűncselekménnyé.

Bűnszövetségben Elkövetett Lopás

Bűnszövetség esetén két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. Fontos feltétel, hogy az így tervezett cselekmények közül legalább egyet meg is kíséreljenek.

Üzletszerűen Elkövetett Lopás

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Ugyanolyan bűncselekmény a lopás, függetlenül attól, hogy milyen értékre vagy minősítéssel valósul meg. Hasonló bűncselekmény a többi vagyon elleni, a vagyon elleni erőszakos, illetve a szellemi tulajdon elleni cselekmény, például lopás, csalás, sikkasztás, rablás, vagy bitorlás.

Dolog Elleni Erőszakkal Elkövetett Lopás

A dolog elleni erőszakkal történő elkövetés esetén két fontos jellemzője van a bűncselekménynek. Az egyik az, hogy a dolog megőrzésére vagy védelmére valamely fizikai akadály szolgál, és ezt a fizikai akadályt kell az elkövetőnek elhárítania ahhoz, hogy a dolgot el tudja tulajdonítani. Ilyen - általában erőkifejtéssel járó - magatartás például az ajtó vagy ablak betörése, a fal kibontása, a kazetta feltörése. A másik feltétel, hogy az akadály elhárítására ne rendeltetésszerű módon kerüljön sor. A feltételek bármelyikének hiánya megalapozatlanná teszi a minősített eset megállapíthatóságát.

A dolog elleni erőszakkal esik egy tekintet alá, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem nélkül eltávolítják vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik. Viszont dolog elleni erőszakkal valósul meg a lopás, ha az elkövető a gépjármű ablakát betörve veszi el a bennhagyott kabátot, csakúgy, mint amikor a résnyire nyitva hagyott kocsiablakot - állagsérelem okozása nélkül - kézzel lenyomja.

Nem jelenti a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás megállapításának akadályát az sem, ha az elkövető nem az elkövetés helyszínén, hanem időben és térben attól eltávolodva hárítja el a dolog megőrzésére szolgáló akadályt annak megszerzése érdekében. Az állagsérelemmel okozott kár a lopás érték szerinti minősítésekor nem vehető figyelembe. A kétszeres értékelés tilalmába ütközne, ha egyrészt az állagsérelemmel megvalósuló dolog elleni erőszak miatt minősülne súlyosabban a cselekmény, másrészt az ezzel okozott kár az értékek megemelésével még tovább növelné a büntetési keretet.

Zsebtolvajlás útján elkövetett lopás

A zsebtolvajlás útján történő elkövetés esetén a dolog a sértett közvetlen testi őrizetében van. Fontos feltétel, hogy az elkövetés a sértett számára észrevétlenül történik. Ilyennek minősül, ha valakinek a buszon mellette álló hátitáskájából veszik ki az értékeit. Ha azonban ezt a hátizsákot vagy kabátot a sértett felakasztja a fogasra és attól távolabb tartózkodik, nem állhat fenn ez a minősített eset a közvetlen testi őrizet hiánya miatt. Ugyanakkor, ha a sértett kezében tartott pénzét kapja ki az elkövető és szalad el a piaci forgatagban, a közvetlen testi őrizet mellett sincs minősített eset. Hiányzik ugyanis a másik feltétel, az észrevétlenség.

Okiratok vagy Készpénz-helyettesítő Fizetési Eszközök Lopása

Az okiratok eltulajdonításának megítélése attól függ, hogy milyen formában testesítik meg a bennük foglalt vagyoni értéket vagy jogosultságot. Ha önmagában az okirat birtoklása lehetőséget ad a benne foglalt érték feletti rendelkezésre, eltulajdonítása a lopás tényállási körébe esik. Az új Btk. alapján a lopás minősített esete az az esetkör, amikor a lopás egyúttal egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elvételével történik. Ez nyilvánvalóan a pénztárca (vagy ezeket a dolgokat tartalmazó táska) ellopásakor jöhet szóba.

A Lakótárs Sérelmére Elkövetett Lopás

A következő minősítő körülmény, ha az elkövető a lakást vagy helyiséget vele közösen használó sérelmére követi el a cselekményt. Ez általában a felek huzamosabb ideig történő együttlakását feltételezi. A cselekmény fokozott veszélyessége abban áll, hogy a tettes a sértett védtelenebb, kiszolgáltatottabb helyzetét használja ki. Azt a bizalmi viszonyt, amely egy együttlakás során általában fennáll és azt az előnyt, hogy a sértett életvezetésével, szokásaival, anyagi helyzetével kapcsolatosan egyszerűbben juthat információkhoz.

Egyéb Minősítő Körülmények

Más értékhatárokhoz kötötten is jelöl meg egyéb minősítő körülményeket a törvény. Így például a védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre, a vallási tisztelet tárgyára, a holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra elkövetett lopás. Így minősülhet a cselekmény, ha a lopás elkövetési tárgya valamely, a szertartások során használt zászló, sírkő, halotton elhelyezett ékszer vagy olyan tárgy, amely a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján a védett kulturális javak körébe tartozik vagy régészeti leletnek minősül.

Speciális Szabályok és Enyhítő Körülmények

A bűncselekmény sértettje a dolog tulajdonosa vagy birtokosa. Ezek számától függően többrendbelivé válhat a cselekmény. Speciális szabály, hogy ha a lopás sértettje az elkövető hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem.

Nagyon fontos szabály, hogy az elkövető nem büntethető, vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a lopás elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette. Nem büntethető ugyanis a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő lopás, ha a vádemelésig a gyanúsított beismeri a cselekményét és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. Ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetésében a büntetés korlátlanul enyhíthető. Ilyen esetben mindig javasolt ügyvédhez fordulni, mivel a közvetítői eljárás feltétele a teljes beismerő vallomás.

Jogai vannak! Forduljon Ügyvédhez!

A fenti tájékoztatás kizárólag általános információs célokat szolgál, és nem minősül jogi tanácsnak, jogi véleménynek vagy jogi szolgáltatás nyújtásának. Az egyes ügyek megítélése minden esetben az egyedi körülményektől, a hatályos jogszabályoktól és a konkrét hatósági vagy bírósági döntésektől függ.

Lopás elkövetésével vádolják? Ismerni szeretné a lehetőségeit! Keressen fel egy megbízható és tapasztalt ügyvédet! Ne feledje! Jogai vannak! Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást! A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában. Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel. Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést? Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvédtől.

tags: #gepjarmu #lopas #gatlas

• Útmutató az Opel Astra gázrugó cseréjéhez
• megbízható autószerviz Szentes városában
• motoros jogosítvány kategóriák és háromkerekűek
• Szombathelyi Mesebolt Bábszínház és Kresz László
• Légtömegmérő probléma az Alfa 156 JTD-nél