Gépjármű adásvételi szerződés szabályozása Magyarországon

Az adásvételi szerződés a felek, az eladó és a vevő között a gépkocsi tulajdonjogának az általuk kikötött vételárért történő átruházására irányuló egyező akaratnyilvánításával jön létre.

A feleknek a szerződésben a törvény szerint lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben mindenképp meg kell állapodniuk. A tulajdonjog átszállását azonban a szerződés létrejötte önmagában még nem eredményezi, a jogcím érvényességéhez a dolog, vagyis a gépkocsi birtokba adása is szükséges.

Az adásvételi szerződés alanya (eladó, vevő) általában bármelyik oldalon akár természetes személy, akár jogi személy lehet.

Az eladó köteles tájékoztatni a vevőt a jármű lényeges tulajdonságairól és a járművel kapcsolatos fontos követelményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhekről. Köteles továbbá átadni a vevőnek az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat.

Az eladó a tulajdonjogot a szerződés megkötésekor, írásban a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja. Ennek akkor van jelentősége, ha a felek megállapodása szerint a vevő a szerződés megkötését követő későbbi időpontban jogosult a vételár vagy annak egy része megfizetésére.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

A tulajdonjog fenntartása nem érinti az adásvételi szerződés érvényességét, hanem a tulajdonjog átszállását köti feltételhez. Az adásvételi szerződés alapján a vevő birtokába adott gépkocsi esetén az ilyen kikötés jogkövetkezménye, hogy az érvényes jogcím és a birtokbalépés ellenére sem száll át rá a tulajdonjog csak akkor, ha a vételárat teljes egészében kifizette.

A szerződésnek tartalmaznia kell:

a szerződő felek, az eladó és a vevő megnevezése (név, lakcím, székhely megjelölése),
a szerződés tárgya, vagyis a gépkocsi meghatározása típus, szín, alvázszám, motorszám, rendszám megjelölésével, továbbá a gépkocsi tartozékainak felsorolása (ezek az adatok az átadás-átvételi jegyzőkönyvben is megnevezhetők, amely dokumentum a szerződés részét képezi),
a gépkocsi átadás-átvételének ideje, helye.

A gépjármű-forgalmazók kialakítják általános szerződési feltételeiket, melyek rendszerint a szerződés hátoldalán jelennek meg, és a szerződés részét képezik. Itt szabályozzák többek között az átadás-átvételre vonatkozó rendelkezéseket, a kárveszély átszállásának idejét. Itt rendelkeznek a tulajdonjog-fenntartásról: amennyiben a vételár teljes összegét bármely oknál fogva nem fizetik meg az eladó részére a gépkocsinak a vevő részére történő átadásakor, de a gépkocsi mégis a vevő birtokába kerül, a vételár teljes kiegyenlítéséig a gépjármű az eladó tulajdonában marad. Ez a rendelkezés a kárveszély átszállását nem érinti, az a gépkocsi átadásától kezdve a vevőnél marad.

Az általános szerződési feltételek között írják le az elállásra vonatkozó rendelkezéseket, a jótállás idejét és az esetleges illetékes bíróságra vonatkozó kikötést is.

Részletvételről akkor beszélünk, ha a felek az adásvételi szerződésben úgy állapodhatnak meg, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, de a dolgot, a gépkocsit a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki mégis átadják. Ilyenkor az eladó írásban kikötheti az elállás, illetőleg a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát arra az esetre, ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

A részletfizetési kedvezmény mellett az eladó a tulajdonjoga fenntartásáról is rendelkezhet.

Részletvétel esetén a kárveszély viselése is a vevőt terheli.

Az érvényesen kikötött elállási jogot az eladó előzetes eljárás nélkül csak a másodszori vevői késedelem esetén gyakorolhatja. Ha a vevő első ízben mulasztja el az esedékes részlet megfizetését, az eladónak értesítenie kell a vevőt az elállási jog érvényesítéséről, s ezzel egyidejűleg részére - az elmaradt részlet megfizetésére - megfelelő póthatáridőt kell kitűznie. A kikötött jog a póthatáridő sikertelen elteltével gyakorolható.

Az elállás jogkövetkezménye, hogy a szerződés a megkötésére visszaható hatállyal megszűnik, és az eredeti állapotot kell helyreállítani. Ennek során az eladót terheli a már megfizetett részletek visszafizetése, a vevő pedig köteles a járművet kiadni, és a birtokbavételtől a visszaadásig terjedő időszakra a használatért díjat, és ezenfelül azt a kárt is megfizetni az eladónak, ami a kocsiban bármilyen okból keletkezett.

A lízingszerződést mint nevesített szerződésfajtát a Polgári Törvénykönyv nem tartalmazza, de a gyakorlatban elterjedt, gyakran alkalmazott forma. Gazdasági jelentősége abban van, hogy lényegét tekintve finanszírozási forma. Jogi jellemzője, hogy a gépkocsi tulajdonjoga elválik a használattól. A lízingszerződés alapján a lízingbe vevő a szerződésben megállapított lízingdíj ellenében időleges birtoklást és használatot biztosít a maga számára, ugyanakkor ő viseli a tulajdonnal kapcsolatos kárveszélyt (a senkinek fel nem róható kárt), és a speciális eseteket kivéve főszabályként őt terhelik a lízing tárgya fenntartásával felmerülő költségek is.

A Járműmérnöki Képzés részletei

a lízingbe adó (lízingtársaság) és a lízingbe vevő megegyezése a lízingszerződés későbbi megkötésében,
ezek után jön létre a szűkebb értelemben vett lízingszerződés, melyhez kapcsolódik az opciós szerződéskikötés, melynek az a lényege, hogy a lízingbe vevő maradványértéken megveheti a lízing tárgyát.

A lízing futamideje az az időtartam, ami alatt a lízingbe vevő a lízing tárgyát díjfizetés ellenében használhatja. A futamidő általában az amortizáció összefüggésében határozható meg olyan időtartamban, amelyben a lízing tárgya gazdaságosan működtethető. A cél pedig az, hogy a futamidő lejárta után a lízingbe vevő él az opciós jogával, és maradványértéken megszerzi a tulajdonjogot.

A lízingdíj a lízingbe vevő által, a lízingtárgy használata ellenében rendszeresen fizetett összeg.

A vételi opció a lízingszerződés gyakran alkalmazott eleme, a vételi opció kikötése. Ennek alapján a lízingbe vevő a szerződés lejáratakor egyoldalú nyilatkozattal megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát.

A lízingbe adók a szerződésben érdekeik védelmére különböző biztosítékokat kötnek ki. A finanszírozás fedezete maga a gépkocsi, így a forgalmi engedély tulajdonosi rovatába a lízingtársaság kerül bejegyzésre, a lízingbe vevő pedig az üzemben tartói rovatba kerül. A legtöbb esetben azt is kikötik, hogy a lízingbe vevő saját költségén a lízing időtartamára kössön casco biztosítást.

Regisztrációs adó

A 2003. évi CX. törvény rendelkezései alapján regisztrációs adót kell fizetni a belföldön forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó, valamint motorkerékpár (gépjármű) után.

Az adó alanya:

a gépjárműnek az Áfa-tv. hatálya alá tartozó értékesítése esetén, a gépjárművet értékesítő személynek,
új gépjármű Közösségen belüli beszerzése esetén az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett személynek, használt gépjárműnél az áfa fizetésére kötelezettnek, ha a kötelezettség belföldön keletkezik, egyéb esetben a gépjármű első belföldi tulajdonosának,
a gépjármű olyan átalakítása esetén, amelynek következményeként a gépjárművet forgalomba helyezik, a gépjármű-tulajdonosnak,
a gépkocsi egyéb okból történő forgalomba helyezése esetén annak, akinek a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik.

A gépjárművet értékesítő, például a márkakereskedő az adó alanya abban az esetben, ha a gépjárművet az általa teljesített értékesítés következményeként helyezik először belföldi forgalomba. A márkakereskedő az autót belföldi gyártás esetén belföldről, túlnyomórészt másik tagállamból, vagy importból szerzi be, azonban mivel a forgalomba helyezés nem e beszerzések, hanem az ő értékesítése következményeként valósul meg, a regisztrációsadó-fizetési kötelezettség is csak akkor merül fel. Ez egyben lehetővé teszi, hogy a nem belföldi forgalomba hozatali céllal belföldön tárolt, külföldre kivitt kocsikra ne kelljen regisztrációs adót fizetni.

Abban az esetben, ha a forgalomba helyezés az import következménye (pl. magánszemély vagy cég importál saját használatra gépkocsit), akkor az adó alanya az importáló.

Közösségen belülről történő beszerzés esetén az adó alanya új gépjárműveknél (6 hónapnál nem régebben forgalomba helyezett, vagy 6000 km-nél kevesebbet futott gépjármű) az áfa fizetésére kötelezett személy. Az áfára vonatkozó szabályozás szerint ugyanis új gépjármű másik tagállamból történő beszerzése esetén mindig a célország szerinti adóztatás érvényesül, így ebben az esetben a magánszemély beszerző is áfafizetésre kötelezett, míg nem új gépjármű esetén csak az adóalany beszerző esetében érvényesül a célország szerinti adóztatás, ezért ez esetben az adó alanya a tulajdonos.

Átalakítás esetén az adó alanya szintén a gépjármű tulajdonosa. A törvény rendezi továbbá, hogy közös tulajdon, illetve külföldi illetőségű adóalany esetén kit terhel az adófizetési kötelezettség.

A regisztrációsadó-fizetési kötelezettséget az áfafizetési kötelezettség keletkezéséhez kötik, Így belföldi értékesítés és az Áfa-tv. szerinti Közösségen belülről történő beszerzés esetén az Áfa-tv.-beli teljesítési időpontban, import esetén a vámjogi szabad forgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napján, átalakítás esetén az átalakítás napján, egyéb esetben pedig a belföldre történő behozatalnak, de legkésőbb a forgalomba helyezés időpontjában keletkezik az adófizetési kötelezettség.

A regisztrációs adó nem százalékos mértékű, hanem tételes. Az adótétel a személygépkocsi műszaki, illetve környezetvédelmi tulajdonságai alapján változik. Amennyiben a személygépkocsit átalakították, és ennek következtében az adó összege nő, a különbözetet értelemszerűen meg kell fizetni.

A regisztrációs adónál a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő tételes adómértékek érvényesülnek, mellyel a használt autóknál tapasztalható alulszámlázás csökkentése, megszüntetése célkitűzés.

A regisztrációs adó kivetéses adó, melyet az adóhatóság állapít meg. Import esetén az adót az adóhatóság a vámeljárás során állapítja meg.

Kötelező felelősségbiztosítás

Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles az e tevékenységre jogosult biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, meghatározott öszszeghatárokig felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető.

Ez a kötelezettség a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági jelzéssel való ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból való kivonásáig terheli. A gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szabályait a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az összeghatár egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió forint, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1250 millió forint, amely összeghatárig a biztosító köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától.

Gépjármű-felelősségbiztosítás alapjai

A biztosítási szerződés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítja. A biztosítási szerződés díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását az adott díjfizetési időszakra vonatkozó, a befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) vagy a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja. A biztosítási kötvényen vagy a biztosító által kiállított igazolólapon fel kell tüntetni, hogy a biztosítási szerződésre magyar jogot kell alkalmazni.

Gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe üzemben tartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármű hatósági jelzését (rendszámtábláját) cserélni, a gépjármű műszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor lehet, ha a kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennállását igazolták.

A hatóság negyedévenként köteles a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás összevetésével ellenőrizni a felelősségbiztosítási szerződések érvényességét és összeállítani az érvényes szerződéssel nem rendelkező üzemben tartók adatait tartalmazó listát.

Ha a gépjárműre nincs érvényes biztosítási szerződés vagy előzetes fedezetigazolás, a hatóság értesítése alapján az üzemben tartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője haladéktalanul felhívja az üzemben tartót a biztosítási fedezet fennállásának igazolására. Az üzemben tartó a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles igazolni a biztosítási szerződés fennállását, ellenkező esetben a jegyző a járművet kivonja a forgalomból.

A károsult kártérítési igényét e rendelet alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó üzemben tartó a biztosítójával, vagy a kártalanítási számla kezelőjével szemben is jogosult érvényesíteni. A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.

Ha - a Magyar Köztársaság területén kívül - az Európai Gazdasági Térség más tagállamában vagy a zöldkártyarendszer másik tagországában tagállami telephelyű gépjármű (a magyarországi telephelyű gépjármű kivételével) üzemeltetésével kárt okoznak, és a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező károsultnak e károk miatt a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik ("szenvedett kár"), kártérítési igényét a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója által Magyarországra kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja.

Casco biztosítás

A casco biztosítás egyfajta vagyonbiztosítás, amely a biztosított járművel kapcsolatban bekövetkezett egyes káresemények esetén nyújt fedezetet, attól függően, hogy a konkrét biztosító milyen konstrukció szerint vállal kockázatot. Totálkárnak minősül a jármű megsemmisülésén kívül az is, ha javíttatása már gazdaságosan nem megoldható, valamint ha ellopják. A biztosító által megtérített összeg ilyenkor - túlnyomórészt - a kár bekövetkezésekor irányadó forgalmi érték, csökkentve az előírt önrésszel, a maradványértékkel, illetve az éves díj fennmaradó összegével. Lopás esetén a biztosító mentesülhet, ha a jármű nem felelt meg az általa előírt biztonságtechnikai követelményeknek, kezdve a le nem zártságtól esetleg a riasztó, GPS stb.

Rendkívüli körülmények általában kizárják a kártérítést, mint például a háborús események, állami szervek intézkedése, autóversenyzés. A polgári jog szabályai szerint mentesül a biztosító akkor is, ha a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul (például ittasan, nem rendeltetésszerű használattal stb.) a biztosított, egy háztartásban élő közeli hozzátartozója, közreműködő alkalmazottja vagy megbízottja okozza. A biztosított bizonyos változásokat köteles írásban közölni a biztosítóval ahhoz, hogy igényt tarthasson kártérítésre (például, ha elveszti kulcsait, kormányzárat cserél, megváltozik a rendszám stb.).

A casco biztosítás a kategóriájától függően nyújt fedezetet pl. lopáskárra, töréskárra, rongálásra, elemi csapásra, vagy a biztosítási szerződésben meghatározott egyéb kárra is. Ez a biztosítás hivatott arra, hogy azon károk esetén is kártérítést nyújtson, amikor a felelős nem megállapítható.

A biztosítás kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak. A biztosító fedezi a gépjármű üzemeltetése során okozott károkat. A gépjárművek sajáthibás kárainak fedezetére szolgáló biztosítás.

A jelen összeállítás tájékoztató jellegű és nem tekinthető jogi tanácsadásnak. Amennyiben jogi tanácsadásra van szüksége kérjük forduljon a Magyar Autóklub Jogi Tanácsadó hálózatának Önhöz legközelebb eső pontjához vagy hívja tanácsadó vonalunkat.