Gépjármű Alkatrész Kereskedés Vállalkozás KATA Feltételek
Fontos figyelmeztetés: Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak!
A gépjárművekkel kapcsolatos elszámolások és adózási szabályok szerteágazóak Magyarországon. Szinte minden adójogszabály foglalkozik valamilyen módon velük és nagy odafigyelést igényel a szakemberek részéről is a kapcsolódó jogszabályok helyes alkalmazása.
Mostani cikkemben szeretném egy kicsit a használtautó kereskedők oldaláról megközelíteni a témát, ugyanis az ő esetükben speciális szabályok is vonatkoznak az áfára.
Ki minősül használtautó kereskedőnek áfa szempontjából?
Kezdjük először is azzal, hogy kit tekintünk áfa szempontjából használtautó kereskedőnek!? Áfa tekintetében a használtautó kereskedő viszonteladónak minősül.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. (Áfa tv.) 247. §-a határozza meg a viszonteladó fogalmát. Ez alapján viszonteladónak tekintünk minden olyan adóalanyt, aki (amely) ilyen minőségében továbbértékesítési céllal használt ingóságot, műalkotást, gyűjteménydarabot vagy régiséget szerez be, importál, vagy egyébként tart tulajdonában, illetőleg e körben - megbízás alapján - bizományosként jár el.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
Amennyiben az adóalany kereskedő továbbértékesítési céllal szerez be használt (tehát nem új!) gépjárművet, akkor először is meg kell vizsgálnunk, hogy beszerzéskor áthárítottak-e rá áfát, vagy sem.
Amennyiben az adóalany kereskedő továbbértékesítési céllal szerez be használt (tehát nem új!) gépjárművet, akkor először is meg kell vizsgálnunk, hogy beszerzéskor áthárítottak-e rá áfát, vagy sem. olyan adóalanytól, akinek (amelynek) termékértékesítése az Áfa tv. 87. §-a szerint mentes az adó alól (pl.
Mindemellett az Áfa tv. lehetőséget biztosít arra is, hogy annak ellenére, hogy a különös szabályok alkalmazására kötelezett a viszonteladó, az adóhatóságnak előzetesen tett bejelentésével a viszonteladó az egész tevékenységére vonatkozóan választhatja az általános szabályok szerinti adózást is. Ettől azonban a választását követő második év végéig nem térhet el.
Áfa tv.
Főszabály szerint az egyedi nyilvántartáson alapuló módszert kell alkalmazni, ám a viszonteladó dönthet úgy is, hogy a globális módszert választja, ezt azonban előzetesen be kell jelentenie az adóhatóságnak és a választása évét követő naptári év végéig ettől nem térhet el.
Egyedi nyilvántartás módszere szerint az adó alapját úgy kell meghatároznunk, hogy az adott gépjármű eladási árából levonjuk annak beszerzési árát. Ekkor megkapjuk az árrést. Az így kapott összeg bruttó érték, tehát az áfa összegét is tartalmazza.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
A globális nyilvántartáson alapuló módszer ezzel szemben azt jelenti, hogy az adó alapjának meghatározásához az azonos adómérték alá eső termékeknek az adómegállapítási időszakra összesített értékesítési ár összegéből levonjuk a beszerzéseknek az ugyanezen időszakra összesített beszerzési ár összegét. A kettő különbözete az árréstömeg és ebből számítjuk vissza az áfát.
Az árréstömeget természetesen adómértékenként határozzuk meg. Akármelyik módszert is választja a használtautó kereskedő, mennyiségi nyilvántartás vezetésére és leltár készítésére lesz kötelezett az Áfa tv.
Példa:
1) A kereskedő globális nyilvántartási módszert választott, amit be is jelentett az adóhatósághoz. 2016. februárban vásárolt egy használt autót 500.000 Ft-ért egy magánszemélytől.
a) Márciusban eladta ezt a használt autót 700.000 Ft-ért. Először is vegyük észre, hogy hiába választott globális nyilvántartási módszert, mivel az autó beszerzési ára meghaladja az 50 ezer Ft-ot, egyedi nyilvántartás alapján kell kiszámolnunk az adó alapját és az adót. Az értékesítési és beszerzési ár különbözete: 700.000-500.000 Ft=200.000 Ft. Amennyiben negyedéves bevalló az említett kereskedő, úgy az I. negyedéves áfa bevallásban kell feltüntetnie a fenti adatokat. A 09.
A Járműmérnöki Képzés részletei
b) Márciusban eladta ezt a használt autót 400.000 Ft-ért. Az árrés kiszámítása: értékesítési ár (-) beszerzési ár, azaz 400.000 - 500.000 = -100.000 Ft.
Mivel a beszerzési ár nem haladja meg az 50 ezer forintot, így a globális módszer szerint állapíthatja meg a kereskedő az adóalapot és adót. Ez pedig azt jelenti, hogy időszakonként kell összevonni a beszerzéseket és az értékesítéseket.
Negyedéves bevalló lévén a következőre kell figyelnie: mivel csak áprilisban sikerült eladnia az autót, így csak a II. negyedéves bevallásban kell figyelembe vennie az árbevételek között a 70 ezer Ft-os bevételt, de mivel az I. negyedévben vásárolta az autót, az I. negyedévi bevallásban figyelembe veheti a beszerzési árat (azaz az 50 ezer Ft-ot) a globális elszámolás szabályainak megfelelően.
E módszer alkalmazása azzal a negatív eshetőséggel járhat, hogyha az egyik időszakban több a beszerzése, viszont a másik időszakban adja el a korábban beszerzett autókat, akkor az első időszakban nem kell fizetnie áfát, míg a másik időszakban nem tudja majd levonni a beszerzések összegét, így jelentős áfa fizetési kötelezettsége is felmerülhet a kereskedőnek.
Érdemes lecserélni az autóját? Az igazság az adómegtakarításokról!
Áfa levonási lehetőségek
A használt gépkocsik értékesítésével foglalkozó cég az eladásra szánt személygépkocsik javításához, fenntartásához beszerzett alkatrészek áfatartalmát általános esetben nem vonhatja le.
Személygépkocsiba betöltött üzemanyag kapcsán főszabályként megállapítható, hogy az üzemanyag beszerzésekor a kapcsolódó általános forgalmi adó levonására nincs lehetőség. Elviekben valamennyi elképzelhető üzemanyag esetében fennáll az adólevonási tilalom, ideértve a benzint, a gázolajat, a különféle gáz halmazállapotú üzemanyagokat, valamint az elektromos áramot is, amennyiben ezek személygépkocsi üzemeltetéséhez kerülnek felhasználásra.
Személygépkocsihoz beszerzett alkatrészek és tartozékok vásárlása esetén a kapcsolódó általános forgalmi adó levonása főszabály szerint nem megengedett, kivéve abban az esetben, ha az alkatrész vagy tartozék beszerzése kifejezetten továbbértékesítési céllal történik, vagy például autószerelő által végzett javítási szolgáltatás nyújtása érdekében valósul meg.
Az alkatrészek és tartozékok áfa-tartalma abban az esetben is levonható, ha a gépjárművet legalább 90%-os arányban adóköteles bérbeadás céljából hasznosítják.
Személygépkocsik javítása, illetve az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele esetén főszabályként megállapítható, hogy a fenntartással és javítással összefüggő szolgáltatások általános forgalmi adójának 50%-a vonható le. Ugyanakkor, amennyiben az adóalany az adott szolgáltatást közvetített szolgáltatásként nyújtja tovább, abban az esetben az áfa teljes összege, vagyis 100%-a levonható.
Továbbá, teljes egészében levonhatja az ilyen szolgáltatások áfa-tartalmát az a személy is, aki a gépjárművet túlnyomórészt, vagyis legalább 90%-ban adóköteles bérbeadás céljára használja.
Nincs jelentősége annak, hogy az igénybe vett szolgáltatás milyen arányban tartalmaz anyagköltséget, az anyag hányadától függetlenül az adó 50%-a levonható, feltéve, hogy a megállapodás vállalkozási jellegű. Balesetből eredő javítási munkák esetében gyakori, hogy a biztosító a javítási költségek egy részét téríti meg.
Személygépkocsi értékesítése esetén az új járművek eladása általánosságban 27%-os általános forgalmi adókulccsal történik. Kivételt képeznek azok az új járművek, amelyek bemutató autóként szolgáltak az értékesítési szalonban.
Az olyan személygépkocsik, amelyeket tárgyi eszközként használt a vállalkozás, értékesítésük során szintén adómentességet élveznek, kivéve abban az esetben, ha a járművet bérbeadás céljából vagy taxiszolgáltatás nyújtására használták.
KATA szabályok
Mi minősül katás bevételnek?
Nem kell bevételnek tekinteni az új katás egyéni vállalkozó esetében a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítéséből befolyt összeget. Az új katás egyéni vállalkozó az értékesítésből származó jövedelem után az Szja tv.
Amennyiben új katás egyéni vállalkozó a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a naptári évben elért bevételének összegéből a 18 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet.
Ha a katás vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára tételes adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót bevételének a tételes adó fizetésének kötelezettségével érintett hónapjai és 1,5 millió forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg.
Példa: 2022. szeptember 1-jétől új katás egyéni vállalkozó eladja tulajdonát képező, kizárólag gazdasági tevékenységhez használt tehergépkocsit 5 millió forint áfa nélküli vételár fejében, amelyet a vevő az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg megfizetett.
Az egyéni vállalkozó egyéb értékesítéseiből 2022. szeptember 1-je és 2022. december 31-e között -ben 3,5 millió forint bevételt szerzett. Tételezzük fel, hogy az egyéni vállalkozónak 2022. szeptember 1-je és 2022. december 31-e között minden hónapra tételes adót kellett fizetni.
Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak új katásként 8,5 millió forint bevételt szerzett, de a 40 %-os adót nem viselő bevételhatár 6 millió (4 hó x 1,5 millió forint/hó). Ez a körülmény a bevétel elszámolásánál lényeges, mivel az egyéni vállalkozónak a 5 millió forint áfa nélküli vételárat nem kell új katás bevételként elszámolnia.
Ezáltal 2022. szeptember 1-je és 2022. Nem szűnik meg az egyéni vállalkozó kataalanyisága, ha az általa értékesített terméket, nyújtott szolgáltatást a magánszemély vevő SZÉP-kártyával fizeti ki.
A SZÉP-kártya gyakorlatilag egy korlátozott felhasználású bankkártya, használatakor a magánszemély a kártyaszámlán lévő pénze felett rendelkezik, a fizetéskor ő juttatja a bevételt a katás egyéni vállalkozónak, ez pedig nem befolyásolja a vállalkozó kataalanyiságát.
Igen, mert a javítási munkát az azt megrendelő magánszemélynek végzi el, a munkadíjat a magánszemély fizeti ki, melynek egy részét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosító a magánszemély helyett utalja át a kisadózónak, így a bevételt végső soron a magánszemélytől kapja.
Nem, mert a szolgáltatást az egészségpénztárral szerződött szolgáltatóként nyújtja a betegnek, ezért a bevételt nem a kezelt magánszemélytől, hanem az egészségpénztártól, mint kifizetőtől kapja. A kifizetőtől származó bevétel megszerzése miatt a kataalanyisága megszűnik a bevételszerzést megelőző napon. A bevétel megszerzését 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-hoz.
Új katás bevételnek számít, ha a régi katáról az új katára áttérő egyéni vállalkozó augusztus 31-ig kiállított számláján szeptember 1-jét követő teljesítési időpont szerepel, és az ellenértéket is szeptember 1-je után fizetik ki.
Régi katás bevételnek az az ellenérték számít, amiről régi katásként állított ki számlát és azon teljesítési időpontként szeptember 1-jét megelőző időpont szerepel, és a bevétel az új kataalanyiság létrejöttét követően folyik be.[1] Ez a bevétel a régi kataalanyiság utolsó napján megszerzett bevételnek számít.
[1] A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény 13. § (1) bekezdése.
Ha a katás egyéni vállalkozó megfelel az új kata feltételeinek, akkor az új kata választására vonatkozó nyilatkozatát 2022. szeptember 25-éig nyújthatja be. Ebben az esetben az adóalanyiság 2022. szeptember 1-jén jön létre. Ez vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra is, aki a tevékenységét 2022. augusztusban szünetelteti.
Ha az egyéni vállalkozó a nyilatkozatot 2022. szeptember 25-éig nem nyújtja be, akkor 2022. október 31-éig választhatja az átalányadózást. Aki nem nyilatkozik az átalányadózás választásáról sem, annak 2022. szeptember 1-jétől a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint kell adóznia.
Jelenlegi kataalanyisága augusztus 31-én megszűnik, ezért 30 napon belül be kell nyújtania a 2022. január 1. és augusztus 31. között megszerzett bevételeiről a 22KATA nyilatkozatot.
Ha az augusztus 31-ig megszerzett bevétele meghaladja a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és 1,5 millió forint szorzatát, vagyis 12 millió forintot, akkor az értékhatárt meghaladó bevétel után 40 százalék adót kell fizetnie szeptember 30-ig.[1] A 40 százalékos adót ugyanezen határidőig a 22KATA bevallásban kell bevallania.
[1] A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény 15. § (3) bekezdése.
Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor a bevételi nyilatkozatot, vagy a 40 százalékos mértékű különadóról a bevallást a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni. Az adóévet követő év február 25-éig a 22KATA nyomtatványon.
Az új tételes adót alkalmazó egyéni vállalkozónak az adóévet követő év február 25-éig kell nyilatkoznia az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről a 22KATA nyomtatványon. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
Ha az új kata szerint adózó egyéni vállalkozónak nem kell 40 százalékos mértékű különadót fizetnie, akkor nem kell bevallást benyújtania, elegendő a bevételi nyilatkozat.
Nem. Az új Kata tv. már nem tartalmaz ilyen előírást, így a kataalany szeptember 1-jétől az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott nyugtán vagy számlán nem köteles feltüntetni azt, hogy „Kisadózó”.
Számlázási kötelezettség
Mivel a kataalany az Áfa tv. értelmében gazdasági tevékenységet végez, és ezáltal áfaalanynak is minősül, az Áfa tv. számlázásra vonatkozó szabályait kell alkalmaznia.
tags: #gepjármű #alkatrész #kereskedés #vállalkozás #KATA #feltételek