Gazdasági Totálkáros Autó: Tudnivalók a Kárrendezésről és a Roncslicitről
Amikor autóbalesetet szenvedünk, az első gondolatunk alighanem az, hogy mindenki épségben megúszta-e a helyzetet. Az ijedtségből felocsúdva azonban szembe kell néznünk a szituáció gazdasági oldalával is, hiszen az egyik legértékesebb vagyontárgyunkban keletkezett kár. Ha mindez olyan mértéket ölt, hogy az autó javítása pénzügyileg már nem éri meg, bizony gazdasági totálkárral nézünk szembe.
A totálkár típusai: Műszaki és Gazdasági Totálkár
A totálkárból alapvetően két típus létezik, melyeket a biztosítók is megkülönböztetnek a kárrendezés során. Hétköznapi beszélgetésekben akkor mondunk totálkárosnak egy autót, ha az már annyira összetört, hogy nem javítható. Ezt a fogalmat fedi le a műszaki totálkár, vagy más néven technikai totálkár.
- Műszaki totálkár (technikai totálkár): Ez azt jelenti, hogy az autónk a baleset következtében annyira megsérült, hogy nem lehet megjavítani, vagy a javítás olyan mértékű beavatkozást igényelne, ami a jármű eredeti biztonsági vagy szerkezeti tulajdonságait már nem tudná helyreállítani. Ha a jármű olyan mértékben károsodott, hogy annak helyreállítása nem lehetséges, esetleg olyan alapvető alkatrész sérült, amelynek biztonságos üzemeltetése javítás után sem garantált, műszaki totálkárról van szó. Egy műszaki totálkáros autó helyreállítása tehát lehetetlen, gyakorlatilag tényleg már csak egy roncsról beszélünk.
- Gazdasági totálkár: Ez az az eset, amikor a jármű műszakilag javítható lenne, de az már nem gazdaságos. A javítási költség és a jármű káridőpontkori forgalmi értéke képezi az alapját annak a megállapításának, hogy gazdaságos-e a javítás. Ezzel szemben a gazdasági totálkár arról szól, hogy a javítás gazdaságilag nem racionális.
A gazdasági totálkár éppen emiatt alapvetően az alacsonyabb értékű autókra jelent komolyabb veszélyt, ahol már kevésbé súlyos baleseteknél is előfordulhatnak ilyen szituációk. A gazdasági totálkár néha meglepően kis hibáknál is bekövetkezik. Ez a veszély folyamatosan ott lebeg főleg a 10-12 évnél idősebb, olcsó tömegautók tulajdonosai feje felett.
A járműsebesség-szabályozás aktuális uniós szabályai
A gazdasági totálkár megállapítása
A vonatkozó törvény szerint, amennyiben a káresemény következtében sérült jármű javíttatási költségei (ide sorolva a kár elhárításával kapcsolatos költségeket is) meghaladják a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét, gazdaságilag nem indokolható a javíttatás. Ilyenkor minősül az autó gazdaságilag totálkárosnak.
A biztosító a kárbejelentést követően kárszakértőt küld ki, aki felméri a sérüléseket. A javítás becsült költségeit, mely magában foglalja az alkatrészek árát, a javítási munkadíjat és egyéb felmerülő költségeket, összehasonlítják az autó kárkori forgalmi értékével. Ezt az értéket befolyásolja az autó típusa, életkora, futott kilométere, állapota, felszereltsége és a piaci árak. A gazdasági totálkár általában akkor állapítható meg, ha a javítási költség eléri a kárkori forgalmi érték 70-80%-át.
A káridőponti forgalmi érték és a roncsérték
Jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy mégis mi számít forgalmi értéknek egy használt autó esetében? A hangsúly itt a forgalmi értéken van, azaz nem az számít, hogy mennyiért vettük, hanem az, hogy a baleset pillanatában mennyiért lehetett volna eladni. A káridőponti forgalmi érték meghatározására az Eurotax számítási rendszert használják a biztosítók és a javítást végző szervizek is.
Gyakori tévhit, hogy a biztosítótársaságnak olyan helyzetbe kell hoznia a károsult felet, mintha a baleset meg sem történt volna. Sajnos azonban a fenti szabály nem azt mondja ki, hogy a károsultnak olyan összegű kártérítést kell fizetni, hogy abból egy másik, pontosan ugyanolyan gépjárművet tudjon vásárolni. A biztosító által fedezett javításnak az a célja, hogy az eredeti állapotot állítsák vissza. A káronszerzés tilalma azt jelenti, hogy a helyreállítás után nem lehet a jármű értéke magasabb, mint korábban volt. A helyreállítás utáni érték sokkal alacsonyabb is lehet, mint a baleset előtti. Hiába teljes körű a javítás, a jármű értékéből sokat levon, hogy egyszer már karamboloztak vele.
Egy pillanatra érdemes még kitérni a maradványérték (roncsérték) fogalmára is. Akármennyire is összetört ugyanis az autónk, roncsként mégis képvisel valamekkora értéket. A maradványérték az autó roncsállapotban lévő, még értékesíthető részeinek értéke. A roncsautó értékét tehát nem a biztosítótársaságtól, hanem a roncsot megvásárló kereskedőtől kapja meg a károsult fél.
A káridőponti érték számítása ezzel szemben szakértői feladat, gépjárműszakértő tudja azt megállapítani, hogy az adott gépjármű - figyelembe véve az esetleges extra felszereltségeket is - a baleset előtti pillanatban milyen értéket képviselt.
Összehasonlító táblázat a totálkár típusairól:
| Szempont | Műszaki Totálkár | Gazdasági Totálkár |
|---|---|---|
| Meghatározás | Javíthatatlan, biztonságosan nem helyreállítható | Javítható, de gazdaságilag nem racionális |
| Javítás célja | Nem lehetséges / nem garantálható a biztonságos üzemeltetés | Javítási költség meghaladja a jármű káridőponti forgalmi értékének roncsértékkel csökkentett összegét |
| Jármű állapota | Súlyosan sérült, alapvető alkatrészek sérültek, szerkezeti integritás sérült | Sérült, de műszakilag helyreállítható lehetne |
| Értékelés | Nincs értelme javítani, csak roncs | Javítási költség vs. káridőponti forgalmi érték - roncsérték |
A roncsbörze és a licitálás
A roncsérték meghatározása általában úgy történik, hogy roncskereskedők úgynevezett roncsportálokon keresztül licitálnak a sérült járműre és a legmagasabb vételárat kínáló roncskereskedő vételi ajánlata lesz a roncsérték számítás alapja. A biztosítók a roncsbörze oldalon licitre dobják az összetört autókat, ezzel elméletileg elkerülve a számukra kötelező gazdaságossági számításokat.
Több mint 10 éve már, hogy létrejött az első, kifejezetten roncsautók internetes kereskedelmével foglalkozó vállalkozás a roncsbörze. Ez a piactér ma is működik. Magánszemélyek nem férnek hozzá, csak a biztosítók és a szerződött roncskereskedők. De ki akar roncsot vásárolni? Bárki, aki gazdaságosan meg tudja javítani és újra forgalomba tudja helyezni a kelendő autókat. Megvásárolják a roncsot mondjuk 250 ezerért. Így lesz a totálkáros autóból hamarosan keveset futott, megkímélt, olcsó használt autó.
A fogyasztói externáliák kezelése
A roncskereskedők a fenti módszerrel alacsonyra tudják leszorítani a javítási költségeket. Így akkor is jól járnak, ha kicsivel többet fizetnek a roncsokért. Egy-egy esetben komoly licit alakul ki és alaposan felverik az törött autók árát. Komoly aránytalanságot jelent, hogy a javítás utáni értéket Eurotax-katalógus alapján, számítással állapítják meg, a roncs értékét meg licitálással. A licit felveri az értéket, a katalógus meg jóval kevesebbet mutat, mint ami a valós piaci ár lehetne.
A tulajdonos jogai a roncsbörze kapcsán
Sok esetben, mire a tulajdonos észbe kap, a biztosító már el is adta a roncsot a börzén. A biztosító ezzel a törvényesség határán mozog. A kárrendezés során kötelessége egy kalkulációt készíteni a javítás gazdaságosságáról. Ezt az elemzést kerüli ki azzal, hogy rögtön piacra dobják a roncsot. Fontos, hogy a tulajdonos megtilthatja, hogy az autóját eladják a roncsbörzén. Ehhez rögtön a kárbejelentéskor be kell adnia egy nyilatkozatot a biztosítónak, hogy nem járul hozzá a roncsbörzés értékesítéshez. A biztosítónak ekkor a roncsbörzés licit helyett szakértőkkel kell kiszámolnia a roncs valós értékét. Ez kedvezőbb lehet a tulajdonosnak, mert licit nélkül a roncs értéke alacsonyabb lesz.
A biztosító nem tarthatja meg az autót gazdasági totálkár esetén. Mi vagyunk tulajdonosai még a roncsnak is, és nekünk kell gondoskodnunk annak elszállításáról és értékesítéséről. Bármikor előfordulhat, hogy egy balesetben totálkárosnak, gazdaságosan már nem javíthatónak minősített autót egyszer csak újra meglát régi gazdája a forgalomban. Az összetört autó körüli körforgásban a régi tulajdonos jár legrosszabbul: se autója nincs, se a kapott pénz nem lesz elég egy új kocsi vásárlására.
Lehetőségek gazdasági totálkár után
Egy gazdasági totálkáros gépjárművel kapcsolatban kétféle választási lehetőségünk van.
- Javítás: Az egyik, hogy megjavíttatjuk az autónkat. Ezt a lehetőséget többféle szempont (a károsodás mértéke, a biztosító által megítélt összeg, a jármű életkora, stb.) figyelembevételével érdemes mérlegelni, szakember véleményét azonban minden esetben kérjük ki. Ne felejtsük: egy gazdasági totálkáros autót általában nem érdemes megjavíttatni. Ezen felül a javítás után az autó értéke is alacsonyabb lesz, mint egy balesetmentes autóé, és az esetleges rejtett hibák is felmerülhetnek később. A totálkáros autót csak rendkívül körültekintően és szigorú feltételek mellett lehet újra forgalomba helyezni. Természetesen, amennyiben nem műszaki totálkárról beszélünk (hiszen ebben az esetben hivatalosan is megszűntetik a gépjármű üzemeletetését), hanem gazdaságiról, lehetőség van rá, hogy a tulajdonos megjavíttassa az autót - ennek költségeit persze neki kell viselnie. Ha a sérült autónk javítása mellett döntünk, és a feladattal egy márkaszervizt bíznánk meg, előfordulhat, hogy olyan magas ajánlatot kapunk, ami alapján a biztosító gazdasági totálkárosnak minősíti az autót. Ebben az esetben, ha mégis ragaszkodnánk a javításhoz, érdemes felvenni a kapcsolatot a biztosítóval, és kérni egy maximált ajánlatot - ez azt jelenti, hogy a biztosító megadja azt a maximális összeget, amelyet javítás esetén még kifizetne a szerviznek. Ezzel az ajánlattal ismét felkereshetjük a szervizt - sőt, akár egyszerre többet is.
- Értékesítés: A másik lehetőség, hogy eladjuk a sérült járművet - ha ezt mi valamilyen okból nem tudjuk, vagy nem szeretnénk megtenni, a legtöbb biztosító vállalja a roncs értékesítését.
A kárrendezési folyamat és a tulajdonos teendői
Már korábban is volt szó róla, hogy a baleset után a mi dolgunk gondoskodni arról, hogy a roncsot a helyszínről elszállítsuk és tároljuk. Mindkettő komoly összegbe kerülhet: egy autómentő igénybevétele akár több százezer forintra is rúghat. A tárolás kapcsán pedig lényeges információ, hogy közterületen a roncsot mindössze tíz napig hagyhatjuk. Ha ilyen helyzetbe kerülnénk, ügyeljünk arra, hogy mindenről kérjünk számlát - a roncs elszállításáról pedig mindenképp állítson ki az autómentő fuvarlevelet is.
Amennyiben a jármű megsemmisült, vagy olyan mértékben károsodott, hogy már nem szeretnénk megjavíttatni, dönthetünk úgy, hogy az autót kivonatjuk a forgalomból. Ne feledjük, hogy az autóroncsot csak 10 napig tárolhatjuk közterületen, ezt követően a közterület-felügyelet elszállíttathatja azt, a szállítás és őrzés költségeit pedig behajthatja rajtunk. Miután lezárult a kárrendezési folyamat, első lépésként vegyük fel a kapcsolatot egy megbízható autóbontóval, akik szükség esetén gondoskodnak a szállításról is, majd az általuk kiállított hiteles igazolással felkereshetünk egy kormányablakot, ahol a rendszám leadásával kivonják a roncsot a forgalomból. Sok esetben már a biztosító, vagy az általunk választott autóbontó is kínál szolgáltatást az autó elszállítására, így ezt a kérdést is gyorsan letudhatjuk.
Ha az autó gazdasági totálkárosnak minősül, és a biztosító kifizeti a kártérítést, a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet általában le kell adni a hatóságoknak (okmányiroda). Ez azért szükséges, mert az autó kikerül a forgalomból, és nem lehet vele közlekedni.
Biztosítási kérdések és kártérítés
Alapesetben induljunk ki abból, hogy az autónk gazdaságilag totálkáros, a balesetet nem mi okoztuk, a vétkes fél pedig rendelkezett kötelező biztosítással. Nos, ilyen esetben joggal számíthatunk arra, hogy a gazdasági totálkár kifizetése megtörténik a részünkre. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény akként rendelkezik, hogy a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt a károkozó fél kötelező gépjármű-felelősségbiztosítója köteles megtéríteni. A fentiek alapján tehát a biztosítótársaság az úgynevezett káridőponti érték és a roncsérték különbözetének a megfizetésére kötelezhető.
A kárrendezést azonban a casco-biztosításunkon keresztül is kérhetjük - már persze, ha korábban kötöttünk ilyet. Hogyan térít a biztosító totálkár esetén? Egy kis szerencse a szerencsétlenségben, hogy totálkár esetén támaszkodhatunk a károkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítására, azonban jó tudni, hogy mind gazdasági, mind műszaki totálkár esetén a biztosító jellemzően az autó maradványértékkel csökkentett forgalmi értéket veszi alapul. Más a helyzet, ha rendelkezünk casco biztosítással is, az esetleges javítást ugyanis kérhetjük a casco terhére is. Előfordulhat azonban olyan helyzet is, hogy ha mi vagyunk a vétlen, károsult fél, akkor a jobb feltételek és a gyorsabb ügyintézés érdekében a saját CASCO biztosításunkat vesszük igénybe a másik kötelezője helyett - ebben az esetben a biztosítónk utólag fogja majd a másik kgfb-jére terhelni a kártérítés összegét.
Egy totálkáros baleset, különösen, ha mi voltunk a hibás felek, nagymértékben befolyásolhatja a biztosítási díját. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) esetében a bónusz-málusz rendszer a balesetek számát figyelembe véve emeli vagy csökkenti a díjat. Ha kárigényt nyújtunk be, és mi voltunk a károkozók, akkor általában visszacsúszunk a bónusz besorolásban, ami magasabb díjat eredményez a következő biztosítási évben. Ha a balesetben mi voltunk a hibásak, és a biztosító kifizeti a kártérítést a károsultnak (KGFB esetén), vagy nekünk (Casco esetén), akkor a következő biztosítási évben valószínűleg visszakerülünk egy alacsonyabb bónusz osztályba, ami drágább biztosítási díjat jelent.
További érvényesíthető költségek
Vannak azonban olyan költségek is, amelyek szintén érvényesíthetőek a biztosítótársaságokkal szemben. Ilyen költség például a roncs gépjármű szállításával, tárolásával kapcsolatos költségek, melyekről a károsultnak számlával és szállítólevéllel, fuvarlevéllel kell rendelkeznie.
Az autó sokunk számára elengedhetetlen eszköz a munkába járáshoz, sőt, akár a munkaeszközünk is lehet. A totálkáros autónk helyett villámgyorsan újat kell szereznünk, például egy bérautó formájában. Szerencsére van rá mód, hogy ennek költségét is a másik fél biztosítója állja. A bérautó csak ideig-óráig jelent megoldást, idővel biztosan pótolni szeretnénk a totálkáros autónkat. A megállapított gépjármű kártérítési összegen felül kérhetjük az átírási költségeink térítését is. Fontos tudni továbbá, hogy ha a totálkáros gépjármű helyett másik gépjárművet vásárol a károsult, úgy az átírási költségeknek a megtérítését a sérült gépjármű paramétereinek megfelelő mértékig kérheti. Az átírási költség megtérítése ugyanolyan paraméterű járműre - akkor lehetséges, ha a gépkocsit bontási igazolással véglegesen kivonják forgalomból.
Végül említsük meg azt is, hogy egy baleset sajnos nem csupán anyagi kárral járhat, hanem személyi sérüléssel is. A biztosító ilyenkor azzal tud segíteni, hogy megtéríti számunkra a gyógyszerek, a kórházi kezelés, a gyógyászati segédeszközök vagy akár az ápolás költségeit. Személyi sérüléssel is járó közlekedési baleset esetén további kárigényekkel is élhet a károsult. Ide tartozhat minden olyan költség, amely a személyi sérüléssel összefüggésben merült fel. Például gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök költségei, kórházi tartózkodás miatt felmerült többletkiadások, rehabilitációs költségek, élelemfeljavítás költségei, ápolás során felmerült többletköltségek.
Gazdasági totálkár hitellel vagy lízinggel terhelt autó esetén
A gazdasági totálkár szó alapból izzasztóan hangzik, hát még akkor, ha az autót hitelre vásároltuk vagy lízingeltük. Ilyenkor ugyanis az a helyzet áll elő, hogy a hitel vagy lízingszerződésünk megszűnik, hiszen maga az autó már nem szolgál fedezetül. Ideális esetben persze a biztosítótól kapott összeg elegendő ahhoz, hogy visszafizessük a banknak a fennmaradó kölcsönt.
Ha az autó hitellel vagy lízinggel terhelt, a helyzet bonyolultabbá válik. A biztosító által kifizetett kártérítési összeget közvetlenül a banknak vagy lízingcégnek fogja utalni, mivel ők a tulajdonosok vagy a zálogjogosultak. Ha marad pénz, az bennünket illet meg, ha kevesebb, akkor a különbözetet nekünk kell kifizetnünk a banknak/lízingcégnek.
Mit tehetünk, ha nem értünk egyet a biztosítóval?
Totálkár esetén érdemes átgondolni a várható kiadásokat és a finanszírozási lehetőségeket. Vétlen félként sokan nincsenek azzal tisztában, hogy pontosan milyen igényeket támaszthatnak a károkozó fél felelősségbiztosítójával szemben és mi az, amit nem köteles a biztosító megfizetni. Előfordulhat, hogy a biztosító elég kevés összeget ajánl fel, például az Eurotax-ra hivatkozva.
A biztosító által javasolt összeg emelésére számlák bemutatásával van esély, amely összegeket bizonyíthatóan a gépkocsira költöttek a káreset előtt pár hónappal. Ugyanis az Eurotax ár megállapításánál a konkrét autó esetén vannak értéknövelő és értékcsökkentő tényezők is. Kérje el a teljes kalkulációjukat, hogy láthassa mit vettek figyelembe az érték megállapításánál! Ahhoz, hogy bizonyítani tudjuk az igazunkat, a legtöbb esetben például legalább három különböző használtautó kereskedő cégtől származó árajánlatot kell bemutatnunk, ami alapot jelenthet egy roncs értékének módosítására.
Ha a biztosítóval nem sikerül megegyeznünk, fordulhatunk a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Békéltető Testületéhez. Végső esetben, ha minden más próbálkozás kudarcot vall, peres eljárást indíthatunk a biztosító ellen. Érdemes lehet beszerezni független szakértői véleményt: kérjünk fel egy független autószakértőt, hogy végezze el a kárfelmérést és értékelje az autó kárkori forgalmi értékét.
Tévedés, hogy minden kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás teljesen egyforma! Egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit fizetünk egy-egy évben és milyen kedvezményekkel faraghatunk az árból.
tags: #gazdasagi #totalkaros #auto #licit #tudnivalók