Az Európai Gazdasági Bizottság és az Unió Járműsebesség-szabályozási Előírásai

Az Európai Gazdasági Bizottság (EGB), mint az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez tartozó szerv, hosszú évtizedek óta kulcsszerepet játszik a nemzetközi közúti közlekedési szabályozások kidolgozásában. Az EGB hozta létre például az ADR szállítás szabályait 1957-ben, melyek a veszélyes áruk szállítására vonatkozóan tartalmaznak nagyon sok intézkedést.

Ezek a nemzetközi előírások, az úgynevezett ENSZ rendeletek, gyakran alapul szolgálnak az Európai Unió tagállamai által elfogadott jogszabályoknak is. Az Európai Unió fenntarthatósági és zöld célkitűzései nemcsak a gyárak kibocsátását vagy a csomagolóanyagokat változtatják meg, hanem alapjaiban írják újra a globális ellátási láncok játékszabályait. Ezen törekvések részeként az EU szigorúbb biztonsági előírásokat vezet be az új autók forgalomba helyezésénél, melyek jelentős hatással vannak a járművek műszaki jellemzőire és azokban található rendszerekre.

Az Intelligens Sebességasszisztens (ISA) és egyéb kötelező biztonsági rendszerek

Az Európai Unió már korábban is előírt bizonyos biztonsági funkciókat az újonnan értékesített járművekben. Két éve vált kötelezővé többek között az automatikus vészfékrendszer (vészfékasszisztens), a sávtartó rendszer, a guminyomás-ellenőrző rendszer és az intelligens sebességasszisztens (ISA) beépítése. Ugyancsak előírás lett az alkoholos indításgátló (alkoholzár) interfész. Ezek az előírások 2022. július 6-án léptek életbe az újonnan megkért típusengedélyekre, és csak két évvel később, 2024. július 7-én terjesztették ki őket minden újonnan forgalomba helyezett gépjárműre.

2026. júliusától az Európai Unió még szigorúbb biztonsági előírásokat vezet be az új autók forgalomba helyezésénél. Az alábbi táblázat összefoglalja a főbb kötelező biztonsági rendszerek bevezetésének idővonalát:

Az Intelligens Sebességasszisztens (ISA) Részletes Működése

Az intelligens sebességasszisztens (Intelligent Speed Assist, ISA) rendszerekre vonatkozó európai uniós előírás, amely figyelmezteti a vezetőt és korlátozhatja a jármű sebességét, hatályba lépett. Köszönhetően a GPS-nek és a közlekedési táblák felismerésének, a modern autók tudják, hogy mikor hajtanak a megengedettnél gyorsabban, és szükség esetén automatikusan fékezni is tudnak. Ez a kamera és a térképek segítségével felismeri az adott útszakaszra vonatkozó legmagasabb megengedett sebességet, és ha ezt túllépi, figyelmezteti a sofőrt. Így jóideje nincs műszaki akadálya annak, hogy egy számítógép automatikusan lelassítsa az autót a kihelyezett sebességkorlátozásokra reagálva. Mindez tehát régóta nem technikai megvalósíthatóság kérdése - de ennek kötelezővé tétele már politikai akarat kérdése volt.

Európai fényszóró szabványok

Az ISA-rendszerek négyféleképpen működnek majd a jármű lassítása érdekében, és a gyártókon múlik, hogy melyiket választják. Az uniós előírások szerint a rendszer használhat akusztikus vagy vibrációs figyelmeztetést, haptikus visszajelzéssel ellátott gázpedált, vagy olyan sebességszabályozó funkciót, amelyben a jármű sebessége fokozatosan csökken. Az első két lehetőség nem feltétlenül kényszeríti ki a jármű tényleges sebességváltoztatását, és ez a szándékos. A jelzéseknek rövid időtartamúaknak is kell lenniük, hogy ne zavarják a vezetőt. Még a sebességszabályozó funkció esetében is, amikor az autó sebessége automatikusan finoman csökken, a rendszert a vezető könnyen felülbírálhatja a gázpedál kicsit mélyebb lenyomásával.

Viták és Kihívások az Új Szabályozások Kapcsán

A fő kérdés persze az, hogy ha ezek a rendszerek ilyen könnyen figyelmen kívül hagyhatók, lesz-e mérhető hatásuk a gyorshajtással összefüggő közlekedési balesetek arányára, vagy olyan rendszerré válnak, amelyet egy kattintással ki lehet kapcsolni, mint a weben felugró reklámokat? Szkeptikusok és az új szabályozás támogatói egyaránt attól tartanak, hogy a sebességkorlátozás betartására kényszerítő módszerek túl minimálisak ahhoz, hogy hatékonyak legyenek, de elég bosszantóak ahhoz, hogy politikai visszahatást váltsanak ki a hasonló biztonsági és forgalomcsillapítási intézkedésekkel, például a sebességmérő kamerákkal szembe. Mások szerint ez a legújabb példája a tolakodó felügyeleti intézkedéseknek, amelyek idővel egyre korlátozóbbak lesznek, vagy amelyek végül olyan zónákat hozhatnak létre, ahol a járművezetők számára egyáltalán nem lesz lehetőség a sebességkorlátozók megkerülésére.

Gyakori probléma, hogy az ISA rendszer rengeteg a hibásan felismert sebességhatárral dolgozik. A szabályozás szerint ezt az adott útra ki lehet ugyan kapcsolni, de autója válogatja, ez mennyire egyszerű feladat. Valaki felvetette, hogy ha valaki belemegy egy előzésbe, majd kiderül rosszul számolta ki a helyet a szemből közeledő jármű tekintetében, akkor most vagy lassít az ember és megpróbál visszasorolni vagy gázt ad, hogy gyorsabban be tudja fejezni az előzést. Ha gázt ad és az autó lekorlátoz, az okozhat csattot.

Már most is hallani az autóiparból olyan véleményeket, hogy egyes gyártók bizonyos piacon június végén bajba kerültek, mert autók százait vagy ezreit kellett forgalomba helyezni, mielőtt az új szabályok életbe léptek volna. Az új autók csak ilyen technikával jöhetnek ki. Megjelent a vélemény, hogy fel fognak értékelődni a régi autók. Mások felvetették, hogy a kocsik hazapofáznának a sebességről, és hogy a rendszer kijátszható lesz.

További Kötelező Biztonsági Rendszerek és Adatrögzítés

A szigorítások nem csupán az ISA-ra terjednek ki. Más rendszerek is kötelezővé váltak vagy válnak. Ezek között szerepel a sávelhagyás figyelmeztető, amely nem rántja ugyan vissza a kormányt, de jelzi, ha index nélkül lépjük át az út széli, illetve sávelválasztó felfestéseket. Szintén kötelező lett az a biztonsági rendszer, amely figyelmezteti a sofőrt, ha gyalogosok, vagy biciklisek kerültek túl közel a jármű elejéhez, illetve oldalához - így elkerülendő a holttérben mozgók elsodrását.

Európai fantasztikus filmek Strasbourgban

A járművezető fáradékonyságát és figyelmetlenségét ellenőrző rendszerek is ismerősek sokak számára, főleg, ha használtak már kettes szintű vezetéstámogatót, amely időről időre vagy azt ellenőrzi, hogy a kormányon van-e a kezünk, vagy egy kamerával a sofőr szemét monitorozza. A legtöbb autó már eddig is rendelkezett valamiféle a fedélzeti rendszerek adatait rögzítő naplófájllal, ám mostantól a repülésből már ismert feketedobozhoz hasonló berendezés is lesz a járművekben. Fontos azonban, hogy ezek az adatok a mi tulajdonunkat képezik, letölteni csak az engedélyünkkel lehet majd őket. Az abroncsnyomás érzékelőket talán már nem kell külön bemutatni, mindenki ismeri ezek működését. A fentiek tehát minden gépjárműre, a buszokra és teherautókra is vonatkoznak.

A Közúti Járművek Szabályozása Magyarországon és az ENSZ Előírásai

A magyar jogszabályok is részletesen foglalkoznak a járművek műszaki jellemzőivel és forgalomba helyezésével. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, valamint a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter feladatáról és hatásköréről szóló 37/1989. (IV. 7.) rendeletben, továbbá a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben számos vonatkozó szabály található. E rendelet hatálya Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra, továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki.

A rendelet alkalmazásában „járműtípus”: az azonos járműkategóriába tartozó olyan járművek összessége, amelyeket ugyanaz a gyártó gyárt, ugyanolyan alvázuk van és gyártójuk a járműveket ugyanazzal a típusjellel látja el. Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó.

Az „EK típusbizonyítvánnyal ellátott jármű” olyan jármű, amelynek típusára vonatkozóan az Európai Gazdasági Térség tagállamának jóváhagyó hatósága a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/156/EGK tanácsi irányelv vagy a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („keretirányelv”), illetve e rendelet A. függeléke alapján kiadott okmánnyal rendelkezik.

A járműtípushoz a típusbizonyítvány, a járműsorozathoz a sorozat forgalomba helyezési engedély, illetőleg a járműhöz az egyedi forgalomba helyezési engedély abban az esetben adható meg, amennyiben a járműtípus megfelel az MR-ben meghatározott követelményeknek. Az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága által valamely járműtípusra kiadott „EK típusjóváhagyó okmány” alapján a közlekedési hatóság a gyártó vagy a forgalmazó kérelmére - típusvizsgálat nélkül - általános forgalomba helyezési engedélyt ad ki. A jármű egyedi behozatala esetén a közlekedési hatóság hat hónapig érvényes egyedi forgalomba helyezési engedélyt ad ki.

Részletes elemzés a Mercedes-Benz OEM beszállítóiról

Különösen releváns az Európai Gazdasági Bizottság vonatkozásában az ENSZ 89. sz. előírás, mely egységes feltételeket határoz meg a járművek jóváhagyására a legnagyobb sebességük korlátozása vagy beállítható sebességhatároló funkciójuk szempontjából, továbbá a jóváhagyott típusú sebességkorlátozó (SLD) vagy beállítható sebességhatároló (ASLD) beépítésének pontjából, valamint a sebességkorlátozó készülékek (SLD) és beállítható sebességhatároló (ASLD) jóváhagyására.

tags: #Európai #Gazdasági #Bizottság #gépjármű #sebességmérő #szabályozás

• 50 éves a VW Golf: múlt és jelen
• OBD diagnosztika Ford Fiestánál
• A házi kedvencek titkos élete 2
• Szakértői tippek alufelni javításhoz Balassagyarmaton
• Tudnivalók a Hankook 185/55 R16 téli gumiról