Az elveszett frigyláda fosztogatói: Kaland, régészet és a nácik elleni harc

Az elveszett frigyláda fosztogatói (eredeti címén Raiders of the Lost Ark), ismert még Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói címmel is, 1981-ben bemutatott amerikai kalandfilm Steven Spielberg rendezésében, George Lucas produceri közreműködésével és Harrison Ford főszereplésével. Az Indiana Jones-franchise első filmjében Indiana Jones a nácikkal száll szembe, akik a szövetség ládáját kutatják, seregeik legyőzhetetlenné tételéért.

Játékidő: 110 perc. A 20 millió dollárból forgatott produkció hatalmas sikert aratott, könnyedén válva az év legnézettebb filmjévé több mint 384 millió dolláros bevétellel világszerte, egyúttal a mindenkori listán is előkelő helyet szerezve magának. Nyolc Oscar-díjra jelölték, köztük a legjobb film kategóriában, s ebből négyet nyert el (legjobb hang, vágás, vizuális effektusok és díszlet). A közönség és a kritikusok körében egyaránt népszerűnek bizonyult tehát, s rövidesen két folytatása is készült, az Indiana Jones és a végzet temploma és az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag, amiket az Az ifjú Indiana Jones kalandjai című tévéfilmsorozat követett. 2008-ban, huszonhét évvel a frigyláda után került a mozikba a negyedik film: Indiana Jones és a kristálykoponya királysága.

A történet: Frigyláda és nácik

1936-ban, a perui dzsungelben a kincsvadász régész, Indiana Jones csapdákon átverekedve magát megszerez egy aranybálványt egy ősi templomban. Kijutva riválisa, Rene Belloq fogadja egy csoport hovitóval, a helybeli bennszülöttekkel. Az amerikai főiskolán, ahol Jones tanít, két katonai hírszerző keresi fel. Elmondják, a nácik a régész egykori professzora, Abner Ravenwood után kutatnak, hogy okkult hatalmat nyerjenek küldetésükhöz. Ravenwood a legnagyobb szakértője Tanisz ősi egyiptomi városának, amit újra felfedeztek a nácik és úgy hiszik, ez a szövetség ládájának lelőhelye, amit a zsidók alkottak a Tízparancsolat őrzésére. Jones úgy gondolja, hogy a nácik azért keresik Ravenwoodot, mert nála van Rá Pálcájának csúcsdísze, ami elengedhetetlen a láda pontos helyének meghatározásához. A lelőhelyét mutató medalion Indy egykori szerelme, Marion Ravenwood (Karen Allen) birtokában van.

Jones Nepálba repül, ahol megtudja, hogy Ravenwood meghalt; lányánál s egyben Jones csalódott szeretőjénél, Marionnál van a csúcsdísz, amit medálként hord. Jones és egy Toht nevű szadista náci ügynök között zajló lövöldözés eredményeképpen Marion kocsmája leég. Toht tenyerébe beleég a tűztől felforrósodott medál egyik oldala, de megszerezni nem tudja. A csetepaté után menekülniük kell, Marion úgy dönt, Indyvel tart.

Kairóban találkoznak Sallah-val, egy képzett egyiptomi ásatóval, aki elmondja, hogy a nácik Belloq segítségével ásnak a láda vélt lelőhelyén. A náci kémek elrabolják Mariont és úgy intézik, hogy Jones halottnak higgye. Később Sallah és Jones megfejtik a csúcsdíszbe vésett írást. Jones rátalál Marionra egy sátorban az ásatások területén, ám biztosabbnak látja, ha nem szabadítja ki rögtön. Sallah-val beszivárognak az ásók közé, s egy kis csapattal elkezdik az ásást a megfelelő helyen. Néhány óra múltán ráakadnak az eltemetett Lelkek Kútjának tetejére. Jones a felfedezett templom aljára ereszkedik, ahol mérgeskígyók sokasága tekereg, s ez nagyon nincs ínyére a régésznek. Miután ő és Sallah kiemelik a ládát, Belloq és a nácik megjelennek és elorozzák a tárgyat. Mariont Jones-hoz dobják a Kútba és a kőtetőt a helyére rakják.

Samara kerékcsapágy Francia típus

A szorult helyzetbe került párnak sikerül meglelnie a kiutat, s még éppen időben a felszínre érnek ahhoz, hogy a frigyládát Berlinbe szállító Luftwaffe repülő szárnyat a földön találják. Véletlenül felrobbantják a gépet, így a nácik teherautóval szállítják a ládát Kairóba, ahonnét majd hajóval jut el Berlinbe. Jones lóháton veszi üldözőbe a konvojt, ami a teherautót kíséri, s átvéve a jármű irányítását kereket old a ládával. Másnap reggel a Belloq és Dietrich náci tiszt parancsnoksága alatt álló tengeralattjáró megállásra bírja a hajót. Mariont és a Ládát magukhoz veszik, míg Jones titokban beszáll a tengeralattjáróba. Követi Belloq-ot és a ládát egy elszigetelt kanyonba, ahol a nácik azt tervezik, hogy próbára teszik az isteni tárgy hatalmát, mielőtt a Führernek ajándékozzák.

Jones a láda szétlövésével fenyegetőzik, s követeli Marion szabadon eresztését, azonban Belloq tudja, hogy blöfföl, így a kalandor megadásra kényszerül. Marionnal együtt megkötözik, amíg Belloq és a nácik végrehajtják a láda szertartásos kinyitását. Szellemek emelkednek ki belőle; a nyitott tárgy természetfeletti erejét ismerő Jones figyelmezteti Mariont, hogy csukja be szemeit. Washingtonban a két hírszerző biztosítja a gyanakvó Jonest afelől, hogy „legjobb embereik” tanulmányozzák mélyrehatóan a frigyládát.

Főszereplők és karakterek

• Indiana Jones: Kalandvágyó professzor és régész, aki gyakran indul veszélyekkel teli útra, hogy ritka leleteket gyűjtsön be. Kezdetben azt állítja, nem hisz a természetfelettiben, ám szkepticizmusa kihívás elé néz, mikor felfedezi a ládát.
• Marion Ravenwood: Indiana talpraesett egykori szerelme, Abner Ravenwood, Indy mentorának lánya, aki egy ivót vezet Nepálban. Allen a meghallgatáson Mathesonnal és John Sheával vett részt, ezután választották ki a szerepre. Spielberg a Party zóna című vígjátékban figyelt fel rá.
• Sallah: „Egyiptom legjobb ásatója”, a nácik felbérlik segédkezni Tanisz kiásásában. Tart a láda erejétől, de régi jó barátja Indiana Jonesnak, így segít neki az ereklye megszerzésében. Spielberg először Danny DeVitót kereste meg Sallah szerepével, ám ő nem tudta vállalni egyéb elfoglaltságai miatt.
• René Belloq: Jones ősellensége, Belloq is régész, aki a nácik szolgálatában keresi a ládát.
• Toht: Náci kihallgatótiszt, aki kínzással akar információhoz jutni Rá Pálcája csúcsdíszével kapcsolatban Mariontól, ám csupán úgy jut előrébb, hogy a dísz egyik fele beleég tenyerébe. A láda természetfeletti ereje végez vele is.
• Dietrich: Kegyetlen náci tiszt, aki a láda biztonságos szállításáért felel.
• Satipo: Jones egyik kísérője a dél-amerikai dzsungelben.

A film születése és forgatása

Az alapötlet

George Lucas és Steven Spielberg külön-külön hatalmas sikereket értek el a hetvenes években. Ezért visszatekintve azt is gondolhatnánk, hogy eleve sikerre volt ítélve a Lucas ötlete alapján és Spielberg rendezésében készült Az elveszett frigyláda fosztogatói is. Ez azonban korántsem volt így, Indiana Jones mozis bemutatkozása több ponton is elbukhatott volna. 1973-ban, George Lucas megírta a The Adventures of Indiana Smith-t (Indiana Smith kalandjai). Ahogy a Csillagok háborúja esetében, ezúttal is a '30-as és '40-es évek sorozatainak modern feldolgozása volt a célja. Lucas Philip Kaufmannal osztotta meg ötletét, akivel több héten át együtt dolgozott, s az ő ötlete volt a szövetség ládája mint a cselekmény mozgatórugója. A tervet jegelték, mikor Clint Eastwood felkérte Kaufmant A törvényenkívüli Josey Wales rendezésére.

Lucas és Spielberg találkozása

1977 májusának vége felé Lucas Mauin tartózkodott, hogy elmeneküljön a Csillagok háborúja hatalmas sikerével járó felhajtás elől. Barátja és kollégája, Steven Spielberg szintén ott volt, vakációját töltve a Harmadik típusú találkozások elkészülte után. Miközben homokvárat építettek Mauna Keán, Spielberg kifejezte érdeklődését egy James Bond-film rendezését illetően. Lucas azonban meggyőzte róla, hogy egy olyan szereplőt talált ki, aki „jobb James Bondnál”, s elmagyarázta neki Az elveszett frigyláda fosztogatói koncepcióját. Spielbergnek megtetszett az elképzelés, mondván, olyan, mint „egy James Bond-film a technológia nélkül”, de a főhős vezetéknevének megváltoztatását ajánlotta, mire Lucas a Jonesszal állt elő. A következő évben Lucas egyszerre összpontosított a frigyláda fejlesztésére és a Csillagok háborúja-folytatásra, A Birodalom visszavágra, miközben Lawrence Kasdan és Frank Marshall is csatlakozott a projekthez, mint forgatókönyvíró, illetve producer. 1978. január 23. és 27. között, napi kilenc órán át folyt Lucas, Kasdan és Spielberg között a történet és a vizuális ötletek megbeszélése. Spielberg és Lucas eltérően képzelte el Jones személyiségét: míg Lucas egy bondi playboyt látott benne, addig Kasdan és Spielberg úgy érezte, a professzor és kalandor összetétel már önmagában is kellően komplexszé tette. Spielberg sötétebb karakterisztikát vizionált; alkoholistaként jelenítette volna meg, hasonlóan Humphrey Bogart szerepéhez A Sierre Madre kincsében. A későbbi vázlatokban azonban ezt az elemet elhagyták. Spielberg eleinte Toht-ot is máshogy képzelte el, ám a robotkéz ötletét Lucas elvetette, azzal érvelve, hogy ez már a science fiction körébe tartozik.

A szereplőválogatás és a stúdiók hozzáállása

Ahogy A Birodalom visszavág az utómunkálati fázisba lépett 1979 szeptemberében, Lucas elkezdett forgalmazási megállapodás után nézni Az elveszett frigyláda fosztogatói számára. A stúdiók vonakodónak mutatkoztak, mivel Spielberg előző rendezése, a Meztelenek és bolondok bukásnak bizonyult, s nem bíztak benne, hogy a kért 20 millió dollárból tető alá hozná a filmet. Még a szimpla forgalmazás elől is kitértek, miközben az alkotók nagyobb bevételi részesedést és filmre szóló teljes körű tulajdonjogot irányoztak elő maguknak. Abbéli aggodalmak ellenére, hogy pusztán a nyitójelenet többe fog kerülni 20 millió dollánál, a Michael Eisner irányítása alatt álló Paramount Pictures beleegyezett a finanszírozásba, azzal a feltétellel, hogy a Lucasfilm legalább további négy folytatást készít a stúdiónak.

Alkatrész útmutató Lada típusokhoz

A forgalmazó mellett az Indiana Jonest játszó színész megtalálása sem volt annyira kézenfekvő, mint gondolnánk. Több jelölt - pl. Bill Murray, Chevy Chase, Steve Martin vagy Nick Nolte - mérlegelése után úgy tűnt, hogy Tom Selleck lesz a befutó, már tesztfelvételek is készültek vele. Selleck kapta meg a szerepet, akinek azonban végül le kellett mondania a feladatot a Magnum című televíziós sorozathoz fűződő elkötelezettsége miatt. Mikor 1981. június 12-én a mozikba került, Spielberg a főszerepre rögtön Fordot ajánlotta, azonban Lucas ellenvetett, mivel nem akarta, hogy a színész rendszeresen összefüggésbe kerüljön a filmjeivel. Lucas eleinte tiltakozott, mondván hogy Fordot mindenki Han Solóval azonosítja, de Spielberg azzal érvelt, hogy egy színész több karakterrel is azonosítható. Ilyen vaslogikával Lucas sem tudott vitába szállni, így hát Ford bújhatott a régészprofesszor kalapjába, és a színész nem is vette félvállról a szerepet. Ford ugyanis szerette volna elérni, hogy a nézők ne egy újabb mindent legyőző hőst lássanak, hanem egy olyan karaktert, akivel tudnak azonosulni.

Forgatási helyszínek és kihívások

1980 áprilisára elkészült Kasdan ötödik vázlata, a produkció pedig készen állt az Elstree Studiosbeli felvételek megkezdésére, Lucas kiadásmérséklő igyekezeteivel kísérve. Négy illusztrátorával Az elveszett frigyláda fosztogatói lett Spielberg addigi pályafutásának legtöbb sztoribordját igénylő munkája, ami gazdaságosnak bizonyult a későbbiekben, s ő és Lucas szoros határidőket szabott meg, hogy stílusában kövessék a szombati matiné-sorozatok „gyors és piszkos” érzékletét. „Nem vettünk fel egy jelenetet 30-40-szer, csak általában négyszer. Olyan volt, mint egy némafilm - csak azt vedd fel, ami kell, ne pocsékolj,” - meséli Spielberg. A forgatás 1980. június 23-án vette kezdetét a franciaországi La Rochelle-ben, a náci tengeralattjárós jelenetekkel; a vízi járművet a szintén akkortájt forgott német A tengeralattjáró című Wolfgang Petersen-filmből vették kölcsön. A tengeralattjáró-bunker valódi volt, ami még a második világháborúból maradt fenn. A stáb ezt követően az Elstree Studiosba költözött, ami a Lelkek Kútjának, a nyitójelenetben látható templom belsejének és Marion Ravenwood bárjának adott otthont. A Lelkek Kútja-jelenethez hétezer kígyóra volt szükség, azonban a forgatáson ezek közül mérgezők csak a kobrák voltak, de az egyik stábtagot megmarta egy piton. Ahhoz a jelenethez, amiben Indiana szemtől szembe kerül egy kobrával, egy üveglapot helyeztek Ford és a hüllő közé, ami részben láthatóvá válik a filmben, amikor a fény egy bizonyos szögből vetül rá. Szerepével ellentétben, Ford nem irtózik a kígyóktól, ahogy Spielberg sem, de látván a rengeteg tekergőző állatot a díszletek között, „a hányinger kerülgette”.

A nyitójelenetben valódi óriáspókok szerepelnek: Alfred Molinának tűrnie kellett, ahogy a hátára helyezik őket, de a nyolclábúak csak akkor mozdultak, amikor egy nőstény is közéjük került. Molina meglehetősen ijesztőnek találta az élményt. Az egyiptomi jeleneteket és azt, amelyben Indiana egy kanyonban a láda felrobbantásával fenyegetőzik, Tunéziában rögzítették; a helyszínek közül számos köszön vissza a Csillagok háborújából, s a kihelyezett stábból is sokan dolgoztak mindkét filmen. Egy konkrét példát kiemelve, a kanyon pontosan ugyanaz a terület, ahol R2-D2-t megtámadják a jawák az első Star Wars-moziban. (R2-D2 és C-3PO egyébként a filmben is feltűnik: az egyik hieroglifa ábrázolja őket.) Az itteni forgatás próbára tette a készítőket a nagy meleg és a kórok miatt. A rendező tetszését nem nyerte el a környék, így a hathetesre tervezett forgatási időt négy és félre szorította. Sok improvizáció szorult a filmbe ezen szakaszban: az a jelenet, amikor Marion átöltözik és megpróbálja elhagyni Belloq sátrát, rögtönzött volt csakúgy, mint a teljes repülős megütközés. Utóbbi felvételekor Fordnak elszakadt egy ínszalag a bal lábában, mikor egy kerék áthajtott a térdén, de visszautasította az orvosi kezelést, s csupán jeget rakott rá. A Kairóban játszódó verekedési jeleneteket Kairouanban vették fel; Ford ekkorra már vérhasban szenvedett. Elege lett, nem volt hajlandó egy újabb küzdelemre a karddal támadó ellenféllel, s azt kérdezte Spielbergtől, „Miért nem lőjük le egyszerűen a szarházit?” A rendező beleegyezett, félredobta a jelenet további részét, majd felvették, amint Indiana hamarjában lelövi az útjába álló, karddal hadonászó rosszakaróját. A terepjárós üldözést teljes egészében a másodstáb forgatta le, akik többnyire Spielberg sztoribordjait követték, de hozzátették azt, amint Indianát maga után húzza a dzsip. A Washingtonban helyet kapott belsőket a lépcsővel a San Franciscó-i városháza „alakította”.

Bár Spielberg szerint is kockázatos volt, de a film több akciójelenetéhez hasonlóan a szikla előli menekülést is Harrison Forddal forgatták le, mert a színész úgy vélte, hogy sokkal hatásosabb, ha a nézők látják Indy vonásait a rázós helyzetekben, és nem egy arcát eltakaró kaszkadőrrel oldják meg ezeket. Ez a megsüvegelendő hozzáállás valóban emlékezetes jeleneteket eredményezett, de jópár kisebb-nagyobb sérülést is Ford számára.

Vizuális és hangeffektek

A különleges effektusokért az Industrial Light & Magic felelt. Ezek javarészt a film tetőpontján jutnak szerephez, mikor a frigyláda kinyittatik és szellemek szállnak ki belőle, akik megtámadják a nácikat. Toht fejének elolvadását úgy oldották meg, hogy Ronald Lacey viaszbábu-mását egy hőlámpához helyezték, míg Dietrich fonnyadó feje egy üreges modell volt, amiből elszívták a levegőt. Az „R” (17 éven felülieknek csak szülői kísérettel) korhatár elkerülése végett Belloq felrobbanó fejét sűrű lángokkal takarták el. Az utómunka során a vizuális effektekért felelős Industrial Light & Magic szakemberei is kitettek magukért. Természetesen a finálé, a frigyláda felnyitása után elszabaduló szellemek jelentették a legnagyobb kihívást. A CGI előtti időkben jártunk még ekkor, az ILM mágusai azonban a hagyományos animációval nem voltak elégedettek. Több kísérlet után végül a Harmadik típusú találkozások forgatásához készült speciális cloud tanket vetették be. Ez egy részben sós, részben édesvízzel telített tartály, amibe különböző festékanyagokat eresztve készítettek filmfelvételeket, amiket aztán a jelenetekre montíroztak.

Ablakemelő javítás Lada gépkocsikban

Ben Burtt, a hangeffektekért felelős vezető szakember egy .30-30 Winchester puska hangját adta Jones pisztolyának; a film során hallható különböző kézitusa-hangokat bőrkabátok és baseballkesztyűk baseballütővel való püfölésével érték el. A Lelkek Kútja kígyóseregletének sziszegését sajtostepsikkel és szivacsokkal generálták, a láda kinyitásának zaját pedig vécétartály felemelésével imitálták.

Fogadtatás és örökség

Az 1981. június 12-re kitűzött amerikai premier előjelei nem voltak túl biztatóak, a tesztvetítéseken ugyanis a közönség nem fogadta túl jól Az elveszett frigyláda fosztogatóit.

A 20 milliós büdzsé tehát rövidtávon megtérült, és a kalandfilm 212,2 millió dolláros bevételével 1981 legnagyobb blockbustere lett Észak-Amerikában, a későbbi újravetítésekkel együtt pedig 389,9 millió dollárt kalapozott össze világszinten. Így nem is volt kérdés, hogy Lucas és Spielberg tényleg elkészíthetik a tervezett trilógiát. A '80-as években érkezett is a két klasszikus folytatás, majd évtizedek múltán még két darab. A régészprofesszor Hollywood legnagyobb ikonjai közé emelkedett, a mozis jelenléte mellett a kisképernyőt is meghódította egy előzménysorozattal, emellett képregényekkel és videójátékokkal is bővítették a franchise-t. Spielberg pedig bebizonyította a hollywoodi fejeseknek, hogy bízhatnak benne, és Az elveszett frigyláda fosztogatóit követően sorra szállította a klasszikusokat, de persze a kalapos kalandort sem hagyta magára, az ötödik rész kivételével mindegyik Indiana Jones-filmet ő készítette. A rendező mégis az 1981-es első részt tartja a franchise legjobb darabjának, mert úgy érzi, hogy Lucasszal sikerült megidézniük vele gyermekkoruk kedvenc B-filmjeit.

tags: #frigy #lada #fosztogatoi

• A sebességváltó hüvely rejtélyei
• Samara karburátor finomhangolás
• Renault alkatrész forrás
• Megoldások a központi zár motor problémáira
• Hátsó lökhárító védősapka OCTAVIA 2 kombihoz