Jogosulatlan emblémahasználat jogi következményei Magyarországon

A szellemi tulajdon védelme a polgári jog alapját képezi. A szellemi tulajdon-jogok megsértőivel szemben széles eszköztár áll rendelkezésére: különböző jogérvényesítési utakat választhat helyzete rendezésére.

A következőkben áttekintjük a szellemi tulajdonjogok megsértésének különböző eseteit és a lehetséges jogi lépéseket.

Peren kívüli egyeztetés

Mielőtt a bírósághoz fordul, érdemes megfontolni a jogvitás ügy peren kívüli rendezését, mellyel időt és jelentős költséget is megtakaríthat. Sok esetben gyors és hatékony megoldást jelenthet egy felszólító levél küldése a jogsértőnek, melyben a következményekre való figyelmeztetéssel az adott tevékenység vagy jogellenes felhasználás abbahagyására szólíthatja fel a jogsértőt.

A felszólító levél irányulhat esetleg egyfajta együttműködés felajánlására, bizonyos esetekben a felhasználás/használat ellenértékének a megfizetésére vagy megállapodás megkötésének kezdeményezésére is. Fontos tudni azt is, hogy a polgári jogi jogviták esetében általános szabály, hogy a jogvitában félként részt vevő gazdasági társaságoknak még a keresetlevél benyújtását megelőzően meg kell kísérelniük rendezni a jogvitát kötelező egyeztetés útján, peren kívül. Ennek során a vállalkozások kötelesek egymásnak bemutatni a rendelkezésükre álló okiratokat, továbbá előadni jogi és ténybeli álláspontjukat.

Az egyeztetés egy speciális formája a mediáció, melynek lényege, hogy a két fél vitájának megoldása érdekében a felek közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár el. A mediátor a felek között közvetít.

Jaguar autó embléma evolúciója

Polgári jogi jogérvényesítési eljárások

Amennyiben a jogsértő nem reagál, indítson polgári pert. A polgári jogi jogérvényesítési eljárás során alkalmazni kell továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt.

A következőkben felsoroljuk a különböző szellemi tulajdonjogok megsértése esetén alkalmazható jogérvényesítési lehetőségeket:

Védjegybitorlás: a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján. A védjegy bitorlása miatti pert a Fővárosi Törvényszéken kell megindítani. Bitorló magatartásnak minősül például más védjegyének elhelyezése az árukon vagy használata szolgáltatásokkal kapcsolatban.
Földrajzi árujelző bitorlás: a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény alapján.
Szabadalombitorlás: a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény alapján. A szabadalmi oltalom alatt álló találmány jogosulatlan hasznosítása szabadalombitorlásnak minősül, az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény tartalmazza. A szabadalom bitorlása miatti pert a Fővárosi Törvényszéken kell megindítani.
Formatervezési- és használati mintaoltalom, valamint mikroelektronikai félvezetők topográfiájának bitorlása: az Szt. tv. alapján.
Szerzői jogok megsértése: A szerzői jogok megsértése esetén igénybe vehető eszközökre és eljárásra vonatkozó szabályokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény tartalmazza. A keresetlevélben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényre kell hivatkozni.
Jellegbitorlás: Ha nem rendelkezünk lajstromozott védjeggyel vagy szellemi alkotásunk nem éri el a szerzői jogi törvény által megkívánt egyéni eredeti jelleget, a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) alapján léphetünk fel a jogsértővel szemben. A Tpvt. 6. §-a tiltja a jellegbitorlást. A jellegbitorlási pert a bitorló (alperes) székhelye szerinti megyei (fővárosi) törvényszéken kell megindítani.

Büntetőjogi következmények

Hamisítás miatt bárki - tehát nem csak a jogosult vagy egyéb érdekelt - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes nyomozó szervénél feljelentést tehet. Büntető feljelentés esetén értékhatártól függően a 2013. július 1-jén hatályba lépett Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) alkalmazandó. Az új Btk. XXXVII. fejezete tartalmazza a szellemi tulajdon elleni bűncselekményeket:

Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §)
Védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 386. §)
Jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 387. §)
Iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 388. §)
Versenytárs utánzása (Btk. 419. §)
Az egészségre jelentett veszélye miatt a Btk. külön tényállásként tartalmazza az egészségügyi termék hamisítása bűncselekményt. (Btk. 186. §)

A szellemi tulajdon megsértéséhez kapcsolódó szabálysértéseket a szabálysértésekről, szabálysértési eljárásokról, illetve szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény tartalmazza:

Versenytárs utánzása (szabálysértési tv.)
Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (szabálysértési tv.)
Iparjogvédelmi jogok megsértése (szabálysértési tv.)

Vámjogi intézkedések

Az Európai Unión kívülről érkező hamis termékek elleni küzdelem egyik meghatározó eszköze a vámeljárás, azon belül is a vámhatósági intézkedés iránti kérelem benyújtása az illetékes vámszervhez a konkrét jogsértésről való tudomásszerzést megelőzően is. A vámhatósági intézkedés iránti kérelem az EU bármely tagállamában azonos formanyomtatvány kitöltésével nyújtható be.

Információk a Honda VTX 1300-ról

A kérelemben meg kell adni azokat az adatokat, leírásokat, amelyek alapján a vámosok könnyen felismerik az adott árukat (áru paraméterei), a kapcsolattartó és a jogosult személy nevét és címét, a jogosult felelősségvállaló és költségviselő nyilatkozatát (arra az esetre, ha mégsem jár eredménnyel az eljárás), arra vonatkozató nyilatkozatot, hogy a kérelmező az érvényesített jogok jogosultja (pl. védjegyjogosult, szabadalmas). A vámosok munkáját megkönnyítheti, és a kérelem hatékonyságát növelheti, ha a jogosult megad olyan további adatokat is, amelyek segíthetnek a hamis és kalóztermékek felismerésében.

A vámhatóság a jogosult értesítésével egyidejűleg az árukat közvetlen vámfelügyelet alá veszi. Erről a helyi vámhatóság határozatot hoz, ezt megküldi a vámkezelést kérőnek (aki a feltehetően jogsértő árukat vámkezelésre bejelentette), és egyúttal értesíti erről a sértett jog jogosultját.

Az egyszerűsített eljárás egy rendkívül gyors és költséghatékony eljárás, amelynek során a vámhatóság a jogsértő árukat megsemmisíti anélkül, hogy le kellene folytatni egy hosszadalmas és költséges bitorlási eljárást a bíróságon. Ha a jogosult élni kíván az egyszerűsített eljárás lehetőségével, akkor 10 munkanapon belül kell tájékoztatnia a vámhatóságot arról, hogy az áru valóban sérti a szellemitulajdon-jogát (elég csak állítani, bizonyítani nem kell), és ugyanezen határidőn belül át kell adnia az áru bejelentőjének írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy az árukat megsemmisíthetik.

Intézkedés online piactereken

Amennyiben tehát egy internetes aukciós oldalon védjegyjogot vagy szerzői jogot sértő tartalmakra bukkan, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) alapján járhat el.

A szolgáltató az értesítést követő 12 órán belül köteles eltávolítani vagy legalább hozzáférhetetlenné tenni a kifogásolt tartalmat. Erre csak akkor nem köteles a szolgáltató, ha ugyanazon információ vonatkozásában ugyanazon jogosult (vagy meghatalmazottja) értesítése alapján már eljárt, kivéve, ha ezt az újabb eltávolítást bíróság vagy más hatóság rendelte el.

Útmutató a Skoda embléma felszereléséhez

Az esetek nagy részében a tartalom elhelyezője a felszólítást és a tartalom eltávolítását követően eltűnik, így a tartalom többé nem kerül vissza az internetre. Ha a tartalom elhelyezője mégis úgy nyilatkozik, hogy a tartalmat jogszerűen tette hozzáférhetővé (azaz kifogást emel a tartalom eltávolítása ellen), a szolgáltatónak vissza kell helyeznie a tartalmat és egyidejűleg értesítenie kell a jogosultat erről a tényről.

Ha a jogosult ragaszkodik a jogérvényesítéshez, az értesítés átvételétől számított 10 munkanapon belül az igényét abbahagyás és eltiltás iránti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is tartalmazó kereset vagy fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása útján érvényesítheti, vagy büntető feljelentést tehet.

Az online piacterek közvetítő szolgáltatónak minősülnek, melyek általában automatikus adatfeldolgozás útján kezelnek különböző tartalmakat. Ha ezek a tartalmak jogsértőek, a tartalomszolgáltató (aki a jogsértő tartalmat az online piactérre feltöltötte) közvetlenül felel a jogsértés elkövetéséért. Emellett azonban egy védjegybitorlási vagy szerzői jogi perben bizonyos követelések, így eltiltási és adatszolgáltatási igények a közvetítő szolgáltatóval szemben is érvényesíthetők.

Fontos tudni, hogy a közvetítő szolgáltatók általában véve működésük során nem kötelezhetőek arra, hogy a szolgáltatásuk tárgyát képező információkat nyomon kövessék vagy arra, hogy jogellenes tevékenységre utaló tényeket vagy körülményeket keressenek. Ezt követően azonnal tudnak intézkedni a hivatkozott jogsértő termékeknek az aukciós oldalról történő eltávolítása iránt.

Ilyenek például az Allegro Group HU Kft.-hez tartozó weboldalak, mint a vatera.hu, teszvesz.hu, az aprod.hu, grando.hu és a lealkudtuk.hu. Figyelje, monitorozza tehát az aukciós oldalakat és azonnal intézkedjen a jogsértő termékek eltávolíttatása érdekében!

Védje saját szellemitulajdon-jogait és óvja meg a fogyasztókat a gyenge minőségű, esetleg egészségre is káros hamisítványok megvásárlásától!

A fenti jelölésekkel gyakran találkozunk, és sokunkban felmerül a kérdés, hogy valójában mit is jelentenek, használatukkal kapcsolatban van-e valamilyen kialakult szabályrendszer, feltüntetésük vajon kötelező-e vagy csak megengedett, feltüntetésük mikor tilos és mikor indokolt.

©: A bekarikázott C betű az angol „Copyright”, azaz „szerzői jog” kifejezés rövidítése. Feltüntetése már nem kötelező, vele főleg könyvek, kiadványok elején találkozunk és mellette általában a szerzői jog jogosultja nevét és a mű keletkezési évét tüntetik fel.
® és ™: Mindkét jelzés a mögötte lévő megjelölés, logó, brand védjegyoltalomban részesültségét jelöli, és közöttük jelentésüket tekintve nincs különbség. Mindkettő egy-egy angol szó rövidítése, tehát a ® jelben a karikában lévő R betű az angol „registered” azaz „lajstromozott”, „nyilvántartásba vett” vagy „regisztrált” értelemmel bír.

Aki ezzel a lehetőséggel él, az mentesül az alól, hogy a védjegyoltalmat a megkülönböztető képesség hiánya miatt érvénytelenítsék.

Ugyanakkor a védjegyoltalom megsértésének büntetőjogi oldalai is vannak, ahol a jogsértő személy vétkességének komoly jelentősége van. Emellett, védjegybitorlás után a védjegybitorlóval szemben a Ptk. szabályai szerint anyagi igény (pl. kártérítés és/vagy gazdagodás elvonás) támasztható. Ezeknek az elbírálásánál a vétlenség már mérlegelési szempont lehet.

A tárgyi jelzések használatával óvatosan kell bánni a nemzetközi kereskedelemben, mert a védjegyoltalom nemzeti jog (esetenként pl. EU-s védjegy) alapján keletkezik. Ha egy terméket valamely adott ország piacán akarjuk értékesíteni vagy használni, akkor az említett jelzések elhelyezése akkor szabályos, ha az adott országban rendelkezünk a megjelölésre védjegyoltalommal.

A fenti rövid összefoglaló csak durva eligazítást adott az említett jelzések használatára vonatkozóan, ugyanakkor figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a megjelölésekkel, márkanevekkel külföldi piacokon egyéb problémák is felléphetnek, és a jelzés feltüntetésével vagy elhagyásával összehasonlítva sokkal nagyobb hátrányt okozhat, ha az adott névre másnak van védjegyjoga vagy megjelölésünk valamely más jogosult védjegyével összetévesztésig hasonló.