Emlékezések és koszorúzások Zalaegerszegen
Zalaegerszeg városa számos alkalommal tiszteleg a múlt és kiemelkedő személyiségei előtt, megőrizve ezzel a történelmi emlékezetet és a hősiességet. Különböző események keretében tartanak megemlékezéseket és koszorúzásokat, amelyek a város közösségi életének fontos részét képezik.
Megemlékezés a Hősök napján
A Hősök napja alkalmából tartottak megemlékezést Zalaegerszegen. A hagyomány szerint május utolsó vasárnapján azoknak az alakját idézik meg, akik életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért. A vármegyeszékhelyen ezúttal is a Hősök kertjében gyűltek össze az emlékezők.
Főhajtás az olasz hősi temetőben
Az első világháborúban elhunytakra emlékeztek Zalaegerszegen. Az olasz hősi temetőben tartott eseményen több nemzet hagyományőrzői rótták le kegyeletüket. A főhajtáson részt vett Vigh László országgyűlési képviselő és Vadvári Tibor alpolgármester.
Deák Ferenc születésének évfordulója és a kiegyezés
Zalaegerszeg Deák Ferenc életútjához és a kiegyezéshez való kötődése kiemelt jelentőségű. A kiegyezés létrejöttének 150. és Deák Ferenc születésének 214. évfordulójára emlékeztek több helyszínen is október 17-én.
Tudományos emlékülés és Deák Ferenc szerepe
Délelőtt a Zalaegerszegi Törvényszék Dísztermében tartottak tudományos emlékülést az 1867-es kiegyezés előzményeiről, hatásáról és Deák Ferenc szerepéről. A „Jogérző nép még el nem veszett” című konferenciát Balaicz Zoltán polgármester és Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatójának köszöntője után, dr. Darák Péter, a Kúria elnöke nyitotta meg. Mint fogalmazott: a söjtöri születésű Deák politikai pályájának csúcspontja egyértelműen a kiegyezés volt. Deák nagyságát jelzi az is, hogy bár a kiegyezés az ő nevéhez kötődik, saját korlátainak ismerete miatt nemet mondott Ferenc Józsefnek, mikor az felkérte a miniszterelnökségre. A tudományos ülésen - melyet a megyei könyvtár, a törvényszék és a Magyar Jogászegylet Zala Megyei Szervezete rendezett - előadások hangzottak el a kiegyezés előzményeiről (dr. Deák Ágnes tanár, Szegedi Egyetem), a „szerződés” Zalaegerszegre gyakorolt hatásáról (dr. Foki Ibolya főlevéltáros, MNL Zala Megyei Levéltára), valamint a kiegyezés formai és tartalmi elemeiről. Dr. Fónagy Zoltán (tudományos főmunkatárs MTA BTK) ezzel kapcsolatban elmondta: jelzésértékű, hogy a „kiegyezés” szó helyett korábban a „kiegyenlítés” kifejezést is használták. Míg az előbbi inkább magára a folyamatra, a cselekvésre utal (ki is egyeztek ki?), addig a másik inkább a célokra, a stratégiára vonatkozik (miért kellett kiegyezni?). Kérdés volt az is, hogy a nemzetállamok születésének korában hogyan lehet hosszútávon összetartani a soknemzetiségű monarchiát úgy, hogy a benne lévő nemzetek megőrizzék önállóságukat. Emiatt persze a dualista rendszer már születése pillanatában éles viták kereszttüzébe került. Az osztrák és a magyar közvélemény meg volt győződve arról, hogy a kiegyezéssel a másik fél járt jobban. A magyarok például úgy látták, hogy a nemzeti függetlenség feladásáért, túl keveset kaptak cserébe.
Főtengely jeladó és klíma problémák
Zalai kötődések és a koszorúzás
Kevesen tudják, de a kiegyezés előkészületei, illetve Deák Ferenc ezzel kapcsolatos elmélkedései jórészt egy zalai településhez kötődnek. Béres Katalin történész (Göcseji Múzeum) előadásából kiderült, hogy a kiegyezés „szülőfaluja” tulajdonképpen Pusztaszentlászló volt. Deák ugyanis a passzív ellenállás éveiben sógora, Oszterhueber József kúriájában töltötte a nyarakat. Ebben az elvonulásban a tűrés, hallgatás, kivárás eszménye is benne volt. Szentlászlón persze aktív társadalmi életet élt; népszerű volt a falusiak körében, akiket különféle történetekkel szórakoztatott. Gyakran fogadott látogatókat, de elmélyülésre, hosszú sétákra is bőven jutott ideje. A vendégek nemcsak csevegni akartak vele, hanem politikai nézeteire is kíváncsiak voltak; hiszen vártak tőle valamit. Legalább vigasztaló szavakat. A kivárás évei után aztán 1865 húsvétján lépett színre híres írásával, melyben megfogalmazta a kiegyezés szándékát. Pusztaszentlászló ezek után fontos politikai színtér is lett, hiszen tanácskozásoknak, egyeztetéseknek adott helyet a kúria.
A tudományos emlékülést követően a Deák téren emlékeztek meg a politikus születésének 214. évfordulójáról. A koszorúzással egybekötött ünnepséget a megyei könyvtár, valamint a Deák-szakközépiskola, és a Zrínyi-gimnázium szervezte.
Főtengely tulajdonságai Yamaha csónakmotorban
ABK motor főtengely jeladó problémák
tags: #főtengely #koszorúzás #zalaegerszeg