FŐTÁV: A Távhőszolgáltatás Rendszere, Elszámolása és Fogyasztási Sajátosságai Budapesten

A távfűtés, bár sokan a panelépületekhez kötik, valójában sokkal régebbi történetre tekint vissza, és az Európai Unió országaiban ma az egyik legnépszerűbb fűtési mód. Nagyvárosi elterjedése Amerikában kezdődött az 1900-as években, de már a rómaiak is használtak távolról a lakóépületeikbe vezetett termálvizet padlófűtésre, ahogyan az Aquincumban is látható. Budapesten az Országház lett az ország első távfűtéses épülete 1899/1900-ban. A távfűtés igazi elterjedése azonban csak 1960-tól számítható, az állami lakásépítési programok beindulásával.

A FŐTÁV Története és Jelene

Az 1990-es évek elején bekövetkezett „távfűtési rendszerváltást” rendkívüli fordulatok jellemezték: a nagy lakótelepek építése befejeződött, egy csapásra megszűnt a távhődíjak állami dotációja és meredeken csökkenni kezdett az ipari fogyasztók száma. 1992-ben a FŐTÁV a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába került, azután 1994-ben részvénytársasággá alakult, majd 2006-ban nyerte el a mai, Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. nevet. A részvénytársaság a Fővárosi Közgyűlés 2011. június 22-ei döntése értelmében a BVK Holding Zrt. tagvállalata. A FŐTÁV 2010. végén Budapest tizenhét kerületében összesen 245.211 felhasználót látott el távhővel.

A Távhőszolgáltatás Működése és Infrastruktúrája

A távhő szolgáltatása egy komplex rendszeren keresztül valósul meg. A primer vezetékpárok - az erőműtől a városi felhasználói és szolgáltatói hőközpontokig terjedő gerinc-, elosztó- és bekötővezetékeket jelenti - összes nyomvonalhossza meghaladja az 500 km-t. A keringetett víz szállítja és adja le a hőt a végfelhasználók fűtőtestjeiben, majd lehűlve zárt rendszeren keresztül tér vissza a hőközpontba, a szekunder hálózatba.

Ennek a hálózatnak mintegy kétharmada még kőzetgyapot hőszigeteléssel ellátott, vasbeton védőcsatornába fektetett vezeték. Mintegy egyharmada azonban már korszerű, előre hőszigetelt, közvetlenül földbe fektetett (túlnyomórészt ISOPLUS) technológiával készült. A távhőszolgáltatás céljaira megtermelt hőmennyiség 2010-ben mintegy 67 %-a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésből származott. Kapcsolt energiatermelés alatt a villamos- és hőenergia olyan egyidejű előállítását értjük, amely során mindkét terméket hasznosítjuk. A hő és energia-termelés ezen kombinációját gyakran kombinált hő és energia-termelésnek (Combined Heat and Power, CHP) is nevezik. Az EU tagországokban a teljes villamosenergia-termelésnek kb. 10 %-a származik kapcsolt energiatermelésből. Az Európa Tanács azt szeretné, ha ez a szám minél nagyobb lenne, mivel a kapcsolt energiatermelés előnyei a környezetvédelem, különösen a széndioxid-kibocsátás tekintetében, és az energiaellátás biztonsága területén jelentősek.

A FŐTÁV Hőtermelési Kapacitásai

A távhőigények kielégítésére a hőforrásokban összesen 2.344 MW beépített hőkapacitás áll rendelkezésre. Ennek 25 %-a (584 MW) földgáztüzelésű forróvízkazán kapacitás formájában a FŐTÁV tulajdonában áll, a többi külső hőtermelők tulajdonában van. A beépített hőkapacitások 31 %-a (728 MW) villamosenergia-termeléssel kapcsolt, a beépített kapcsolt villamos teljesítmény összesen 653 MW. A beépített hőtermelő kapacitás összességében jelentősen, csaknem 80 %-kal felülmúlja a jelenlegi tényleges csúcsteljesítmény-igényt, amely -13 °C külső hőmérsékletnél kb. 1.317 MW. A hőforrások: négy kombinált ciklusú nagyerőmű, 10 gázmotoros és 1 gázturbinás kiserőmű, egy szemétégető mű és 6 fűtőmű.

Személygépkocsi költségtérítés Magyarországon

2000-2010. között a termelt távhőmennyiség 12,4-15,8 PJ/év között alakult. A hőmennyiség 96 %-a földgázbázison, 4 %-a pedig kommunális hulladék alapon kerül előállításra. A FŐTÁV az általa szolgáltatott hő kb. 87 %-át (!) külső hőtermelőktől, csaknem 54 %-át a Budapesti Erőmű Zrt.-től vásárolja. A Társaság ezen hőtermelőkkel jellemzően hosszú távú hőtermelési és - a nagyerőműveknél - kapacitásértékesítési szerződéseket kötött, amelyek minimálisan lekötendő kapacitásokat (MW) és/vagy kötelezően átveendő éves primer hőmennyiségeket (GJ/év) írnak elő, valamint rögzítik az ár meghatározásának módját.

Fogyasztás Elszámolása és Díjai a Távhőrendszerben

A távhőszolgáltatás díjait két fő komponens alkotja: az alapdíj és a hődíj. Az alapdíj a Szolgáltató saját hőtermelő létesítményének tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és fenntartási költségéből, a Szolgáltató távhővezetékének és tartozékainak, valamint az általa kezelt hőközpontoknak az üzemeltetési és fenntartási költségére vonatkozó, arányosított, havonta egyenlő részletekben fizetendő díj. Fontos tudni, hogy az alapdíjat akkor is meg kell fizetnie a Felhasználónak, ha nem vételezi a rendelkezésére álló távhőt, vagy ha a közüzemi szerződést nem az abban foglaltak szerint mondja fel. A hődíj a Szolgáltató által a távhő előállításához felhasznált tüzelőanyag árából, a primer hálózati hőveszteségből, illetve a Szolgáltató által vásárolt hő díjából áll, és felhasználónként a hőközponti elszámoló mérőn mért tényleges hőmennyiség, és a közüzemi szerződés szerint igénybe vett szolgáltatások után fizetendő. Ez a díjszerkezet biztosítja, hogy a fogyasztók részben az átalány jellegű alapdíjon keresztül hozzájáruljanak a rendszer fenntartási költségeihez, részben pedig a tényleges hőfogyasztásuk alapján fizessenek.

Az elszámoló számlán havi bontásban jelennek meg a hőközpontban mért hőmennyiség, illetve melegvíz-célú hőfelhasználás esetén a mért vízmennyiség adatai is. A felhasználási hely melegvizes mérőjének kapott adatai és vízfogyasztása éves mennyiségként szerepel a számlán. A szolgáltató által leolvasott (és felhasználói közösségek által ellenőrzött) hőközponti hőmennyiség felosztása a Távhőszolgáltatási törvény végrehajtási rendelete szerint, az abban foglalt költségosztás szabályai szerint történik. Ha a tulajdonosi közösség költségmegosztók alkalmazásáról döntött, akkor a költségosztók adatainak leolvasásával, az adatok kiértékelésével, a korrekciós tényezőkkel kapcsolatos észrevételekkel kapcsolatban a tulajdonosi közösség képviselőjéhez kell, hogy forduljon a fogyasztó.

A fűtési időszak távhő-elszámolása jellemzően május 31-i fordulónappal történik. A feldolgozás a nyári időszakban folyamatos, általában minden év július hónapjának végéig érkezik meg a postaládákba az elszámoló számla. Ezt követően a számlán megjelölt fizetési határidőig kell teljesíteni a terhelés összegét. Az elszámolásból adódó egyenleg - amennyiben a folyószámlán 3.000.- Ft feletti túlfizetést mutat - az elszámoló számlán negatív előjellel fog megjelenni, amelynek visszatérítése legkésőbb az elszámoló számla keltét követő 8 napon belül fog megtörténni.

A termelt hőmennyiség csökkenő tendenciáját egyrészt a mérés szerinti elszámolás bevezetése, másrészt a fogyasztói energiatakarékossági intézkedések, harmadrészt pedig az emelkedő átlagos külső hőmérséklet magyarázza. Az elszámoláshoz szükséges használati melegvízmérők adatszolgáltatását, valamint a fűtési költségmegosztóval rendelkező Ügyfeleink mérőadatát és az épületen belüli részarány meghatározást az adott társasház kezelője vagy lakásszövetkezet (vagy annak megbízottja) végzi. A leolvasott mérőállásokat írásban jelentették a társaságnak, amely alapján meghatározta az épületrészenkénti hőfogyasztást.

Egyéni vállalkozói gépjárműköltségek

Fenntarthatóság és Korszerűsítés a FŐTÁV-nál

Miközben a FŐTÁV Nonprofit Zrt. a környezettudatos gondolkodás jegyében igyekszik bevonni a távfűtésbe a fővárosi intézményeket, illetve belvárosi lakóépületeket is. A belváros levegőjének javítása érdekében a környezetkímélő fűtési mód bevezetésének ösztönzése hozhat sikereket. A sok egyedi fűtési mód - mint amilyen például a belvárosban még ma is százezer számra megtalálható gázkonvektoros fűtés - kiváltása, cseréje a helyben nem szennyező távfűtésre óriási előrelépés lenne. Ritkán, de előfordul, hogy családi ház tulajdonosai is a távfűtés mellett döntenek.

A 2008-ban kiírt Öko-Programot a távfűtött lakások egyedi fűtésszabályozásának és a költségmegosztási lehetőségek kiépítésének támogatására hívták életre. A FŐTÁV Nonprofit Zrt. a fűtéskorszerűsítési hajlandóságra rásegített Budapesten azzal, hogy egyrészt 10 % alapdíjkedvezményt adott visszamenőleg 2008 elejéig azoknak a lakástulajdonosoknak, akiknek lakóközössége részt vesz a FŐTÁV ÖKOPlusz programjában, másrészt segítséget vállalt a pályázatok benyújtásában, lebonyolításában.

A FŐTÁV mintaprojektek keretében is aktívan részt vesz a korszerűsítésben. A pályázat útján kiválasztott 5 épület használati melegvíz (HMV) rendszerének korszerűsítésével, a teljes vezetékhálózat átépítésével, hatékony hőszigetelésével, a cirkulációs rendszer termosztatikus beszabályozó szelepekkel való felszerelésével; valamint a „smart metering” (okosmérés) rendszer teljes körű kialakításával, mind fűtési, mind HMV rendszerre vonatkozóan; illetve az épületen elhelyezett napelemekkel termelt villamos energia felhasználással - amely az épületszintű rendszerben kerülhet felhasználásra, s amennyiben a napelemeken a mindenkori energiaigényt meghaladó hozam keletkezik, azt a kétirányú energiamérésre alkalmassá átalakított mérési ponton keresztül az elosztórendszerbe lehet visszatáplálni - mintaépületeket alakít ki a FŐTÁV, amelynek beruházási költségeit állja. A fenntarthatóság egyik jellemzője az elkerült szén-dioxid kibocsátás.

A Szolgáltatás Megbízhatósága

A távhőszolgáltatás megbízhatósága a „Rendszerszintű átlagos szolgáltatászavar (ASzZR)” mutatóval jellemezhető, aminek 2010. évi értéke 9,51 óra/hhv/év volt, amely a szolgáltatás 99,89%-os rendelkezésre állásának felel meg.

Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához

tags: #fotav #atalany #fogyasztas

• Maxigumi.hu adatvédelmi tudnivalók
• Suzuki Swift vásárlási tanácsok
• Minőségi Dominator alkatrészek
• Sportkipufogó áttekintés
• 1.9 JTD motor szíjcsere útmutató