Gépjárművekkel Kapcsolatos Ügyintézés és Hivatalos Telephelyek: Átfogó Információk

Egy használt autó megvásárlása nem kizárólag a jármű kiválasztásáról és az árában való megegyezésről szól, hanem fontos jogi kötelezettségekről is. Cikkünkben részletesen áttekintjük az adásvételi szerződés tartalmi elemeit, a jármű átírásának folyamatát, továbbá a vállalati gépjárművekkel kapcsolatos adózási és elszámolási tudnivalókat. Kitérünk emellett az üzemképtelen járművek közterületről történő elszállításának szabályaira és a hatósági eljárásokra, melyek során különböző telephelyek és hivatalos szervek játszanak szerepet.

Gépjármű adásvétel és átírás: Lépésről lépésre

Még mielőtt neki látunk az átírás folyamatának, három kihagyhatatlan lépést kell megtennünk. Ha az árról már megalkudtunk az eladóval, akkor a pénz átadásával egy időben ki kell tölteni az adásvételi szerződést. Ez egy olyan okirat, amely igazolja a gépjármű tulajdonosváltását. Akár kereskedőtől, akár magánszemélytől szeretnénk autót vásárolni, adásvételi szerződésre is feltétlen szükség lesz. Ez a megállapodási forma egy teljes bizonyító erejű magánokirat, amely túlmutat a formalitáson. A jogi alapja annak, hogy mind az eladó, mind a vevő érdekei megfelelően érvényesüljenek az ügymenet során. A gépjármű adásvételi szerződés tehát az ügylet zökkenőmentességét és jogi helytállóságát egyaránt biztosítja. A gépjármű adásvételi szerződést tanácsos mindig négy példányban elkészíteni - ebből kettő jut az eladónak, kettő a vevőnek. Az aláírásnak mindegyiken külön-külön szerepelnie kell. A szerződés kitöltésekor nagyon precízen kell feltüntetni az adatokat, különös tekintettel a vételár összegére.

Kötelező biztosítás és eredetiségvizsgálat

A kötelező biztosítást az új tulajdonosnak az adásvétel napján kell megkötnie, ellenkező esetben fedezetlenségi díjra számíthat. Ez egy bizonyos összegű napidíj, melyet a MABISZ-nak kell megfizetnünk a kötelező biztosítás hiányában. Amennyiben olyan járművet veszünk, melynek le van járva a műszakija, akkor is szükséges a saját nevére egy új kötelezőt kötni, mert az ügyintézéskor kelleni fog, sőt a műszaki vizsgára sem lehet elvinni, amíg nincs érvényes biztosítás. Nagyon fontos, hogy ne mondjuk fel szerződésünket az eladás előtt, ugyanis az adásvételi szerződés aláírásának pillanatáig rendelkeznünk kell érvényes kötelező biztosítással. Az aktuális KGFB-díjat tehát akkor is be kell fizetnünk, ha az pont az eladás előtt válik aktuálissá - ha ezt nem tesszük meg, a szerződésünk díjnemfizetéssel fog megszűnni, amelynek számos negatív következménye lehet. Összefoglalva az adásvétel napjának és az új biztosítás napjának meg kell egyeznie.

Végül, de nem utolsósorban hátra van még az eredetiségvizsgálat. Ez az erre a célra kijelölt műszaki vizsgaállomásokon történik, érdemes a lakóhelyünkhöz közeli helyszínt választani. Amennyiben Magyarországon használt járművet szeretnénk vásárolni - vagy külföldről szeretnénk behozatni egyet -, az adásvétel lebonyolítása előtt az autó eredetiségvizsgálatára is szükség van. Az eljárás célja a választott jármű adatainak ellenőrzése. Az eredetiségvizsgálat elsődleges célja a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények visszaszorítása. Az eredetiségvizsgálattól egy esetben lehet eltekinteni, ha az autó eladása és megvásárlása egyenes ági rokonok között megy végbe. Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy az eredetvizsga nem minden esetben kötelező. A legtöbb tulajdonjogszerzés valóban úgy néz ki, hogy egy magánszemély egy idegentől vásárol egy már forgalomban lévő gépjárművet, ebben az esetben természetesen szükség van eredetvizsgára.

Átírás a Kormányablakban és kapcsolódó költségek

Az eredetvizsga befejeztével kapunk egy igazolást, amit a többi okmánnyal együtt el kell vinni a Kormányablakba. Az adásvételi szerződés megkötését követően 15 napunk van a jármű átírására. Az átírást a vásárlástól számított 15 napon belül el szükséges intézni. Nem érdemes az utolsó pillanatig tolni az ügyintézést, mert a határidő átlépésével az autót azonnal kivonják a forgalomból. Ráadásul az okmányiroda az adóhatóságnak is jelenti, hogy az illetékfizetési kötelezettségünknek nem tettünk eleget. A 15 napon túli késedelmes intézésekor csak abban az esetben tekintenek el a büntetéstől, ha a tulajdonos teljes mértékben igazolni tudja, hogy önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe. A jármű tulajdonjogának átírása hiányában az új járműokmányok nem kerülnek kiállításra, valamint a Kormányablak az új tulajdonos bejelentésének elmulasztása esetén intézkedik a jármű forgalomból történő kivonásáról. A gépjármű átírás folyamatát bármelyik Kormányablakban el lehet intézni. Lényeg, hogy a fenti dokumentumok és fizetnivalók időben rendelkezésre álljanak.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

Az átírást a Kormányablakban el is végzik, illetve ott kell befizetni az átírási költség további tételeit. Ezek között megtalálhatóak a vagyonátruházási illeték (ez alól pl. mentesülnek a környezetkímélő gépkocsit vásárlók), az új forgalmi engedély és az új törzskönyv díja. Ezt megtehetjük postai csekkel, amit ott a helyszínen adnak, vagy lehetőség van bankártyásfizetésre is. Az új forgalmi engedélyt azonnal megkapjuk, az új törzskönyvet pedig postán küldik ki, ami általában 2 hetet vesz igénybe. Belsőégésű motorral működő gépjárművek esetén a vagyonátruházási illeték díja a gépjármű kora és teljesítménye alapján kerül kiszámításra, míg az eredetvizsga díja a lökettérfogat nagyságától függ, vagyis ezek a költségek gépjárművenként változnak.

Gépjármű eladásának bejelentése

Ha rendben lezárult az adásvétel, és búcsút intettünk szeretett autónknak, még egy adminisztrációs lépést teljesítenünk kell, mielőtt nyugodtan hátradőlhetnénk: ez a gépjármű eladásának bejelentése, amelyre nyolc napunk van az autó eladása után. Az eladó és a vevő is köteles 8 naptári napon belül bejelenteni a tulajdonosváltást a Közlekedési igazgatósági hatóságnál. A legjobb azonban, ha az eladás napján, de legkésőbb másnap bejelentjük az adásvételt eladóként. A mihamarabbi bejelentés biztosítékot ad arra, hogy egy esetleges szabálysértés vagy baleset esetén ne minket, hanem az új tulajdonost vonják felelősségre. A gépjármű eladás bejelentése a gépjármű átírásnál egyszerűbb folyamat és szerencsére pénzbe sem kerül. Jó hír, hogy a gépjármű eladás bejelentése online is lehetséges, csupán fel kell töltenünk a bescannelt adásvételi szerződést az úgynevezett Webes Ügysegéd Szolgáltatás segítségével. Újdonság, hogy a folyamat ma már a Digitális Állampolgár mobilalkalmazáson (DÁP) keresztül is elvégezhető, amely végigvezeti az eladót és a vevőt az adásvétel teljes menetén. Az alkalmazás nemcsak a szerződés előkészítésében és aláírásában segít, hanem a tulajdonosváltás bejelentését is automatikusan elvégzi az eladói oldalon, sőt támogatja az illetékfizetést és az új okmányok igénylését is. Ha az elektronikus megoldás valamilyen okból nem szimpatikus, a szerződést bármelyik kormányablakban is bemutathatjuk, természetesen az előírt határidőn belül.

A jármű rendszáma általában az autón marad, és az új tulajdonoshoz kerül a tulajdonjog átírásával együtt. A rendszám „átírását” nem kell külön intézni: amikor a vevő a kormányablakban elindítja a gépjármű átírását, a rendszám automatikusan az ő nevére kerül a járműnyilvántartásban. Új rendszámra csak bizonyos esetekben van szükség, például ha az eladó egyedi vagy egyéni rendszámot szeretne megtartani, vagy ha a rendszám sérült vagy elveszett. Ha az eladó bejelentette a jármű eladását, a vevő viszont nem, esetben a vevőt először figyelmeztetik és megállapítanak egy póthatáridőt, ha azonban továbbra sem teljesíti a kötelezettségét, a járművet ideiglenesen kivonják a forgalomból. Ezért is fontos, hogy az eladó minél hamarabb bejelentse a tulajdonosváltozást.

Üzemképtelen gépjárművek a közterületen: Eljárások és telephelyek

A Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda Közterület-felügyeleti Csoportjához naponta érkezik bejelentés közterületen „elhagyott”, illetve „üzemképtelen” gépjárműről, kérve annak sürgős elszállítását. Ennek oka legtöbbször az, hogy ezek a gépjárművek elfoglalják az amúgy is kevés számú parkolóhelyet, „nem mozdulnak” az adott helyről. Budapest Főváros XV. Kerületi Polgármesteri Hivatal Önkormányzati Rendészet (a továbbiakban: Rendészet) közterület-felügyelői a XV. kerület közigazgatási határain belül folyamatosan végzik az üzemképtelennek minősülő gépjárművek felderítését. A felderítést követően a Rendészet munkatársai megteszik a szükséges hatósági intézkedéseket. A hatósági intézkedések célja a környezetszennyezés csökkentése, a lakosság komfortérzetének javítása, valamint a leterhelt közterületi parkolóhelyek jogszerű igénybevételének biztosítása. Látható, hogy van megoldás az üzemképtelen gépjárművek elszállítására.

A Rendészet eljárásrendje és a jogszabályi háttér

Az észlelt üzemképtelennek minősülő gépjármű szélvédőjére a Rendészet közterület-felügyelője értesítést helyez el, amelyben felhívja a tulajdonos (üzembentartó) figyelmét a jogsértő állapotra. A közterület-felügyelő az értesítés elhelyezését követő 10 napos határidő letelte után, változatlan állapot esetén, kezdeményezheti a nyilvántartásba vett gépjármű közterületről történő elszállítását. A Rendészet az üzemképtelennek minősülő gépjármű elszállítását követően az elszállított gépjármű tulajdonosát (üzembentartóját) értesíti az elszállításról. Ha az elszállított gépjármű tulajdonosa (üzembentartója) a felszólítás ellenére az elszállított járművet az elszállítástól számított hat hónapon belül nem veszi birtokba, vagy az elszállított gépjármű tulajdonosa (üzembentartója) nem állapítható meg, a Rendészet a járművet értékesítheti, más módon hasznosíthatja. Amennyiben az elszállított jármű tulajdonosa a jármű értékesítését követő hat hónapon belül jelentkezik, részére az értékesítésből befolyt, az elszállítási és tárolási költséggel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

A közterületről gépjármű elszállítását a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény, és a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/2009. (X. 30.) ÖM rendelet szabályozza. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 20. §-a alapján a közterület-felügyelő - az üzembentartó értesítése mellett - elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti. A felügyelő a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel (rendszámmal) nem rendelkező azon járművön, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, értesítést helyez el, amely tartalmazza arra a jogkövetkezményre történő figyelmeztetést, hogy az értesítés elhelyezésétől számított 10 napot követően a felügyelő az érintett járművet elszállítással eltávolíthatja. A közterület-felügyelet a jármű elszállításáról az intézkedéssel egyidejűleg értesíti a rendőrséget. Budapest egész területére vonatkozik Budapest főváros Közgyűlésének 30/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete, mely Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról rendelkezik. A rendelet szerint a gépjármű üzembentartója az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles haladéktalanul eltávolítani a közterületről. Üzemképtelen gépjárművet közterület-használati hozzájárulás nélkül csak mellékútvonalon, és legfeljebb 10 napig szabad tárolni. Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 10/2019. (IV. 29.) önkormányzati rendelete szabályozza a kerületi önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatát. E rendelet 6. §-a szerint közterület-használati engedélyt kell beszerezni közlekedésben való részvétel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 5. §-ának (1) bekezdése szerinti - feltételeivel nem rendelkező, vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek (továbbiakban együtt: üzemképtelen járművek) elhelyezéséhez, tárolásához. A rendelet 14. §-a szerint üzemképtelen gépjárművek tárolása céljára közterület-használati hozzájárulás csak a rendelet 2. mellékletében nem szereplő közterületre, egy gépjárműre egy alkalommal - legfeljebb 30 napra - adható. Abban az esetben, ha az üzemképtelen gépjármű tulajdonosa, üzembentartója nem kér közterület-használati engedélyt, vagy a kérelmet elutasítják, vagy az engedély lejárt, ennek ellenére nem távolítja el a járművet a közterületről, a közterület használata jogellenes lesz. Ilyen esetben a rendelet 33. §-a alapján a közterületet használó köteles felhívásra a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni. E kötelezettség elmulasztása esetén az önkormányzat jogosult a közterületet birtokba venni, s az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulaztató költségére elvégeztetni. Emellett közigazgatási bírság kiszabására is sor kerül, mely természetes személy esetén 200 ezer forintig, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 2 millió forintig terjedhet. A gyakorlatban az „eredeti állapot helyreállítása” azt jelenti, hogy a jogellenes közterület-használatot megállapító és bírságot kiszabó határozatban kerül sor a gépjármű elszállításának elrendelésére, melynek végrehajtására az eljáró hatóság megkeresi a Közterület-felügyeleti Csoportot. Az előbb leírtak jogszabályokon alapuló általános, leegyszerűsített tájékoztatást tartalmaznak.

Elszállítási és tárolási költségek, valamint telephely információk

A gépjárművek elszállításában közreműködik: TOTÁL-KÁR Kft. Telephely, ahol az elszállított gépjárművek tárolása történik: 1105 Budapest, Keresztúri út 122. Telephely telefonszáma: +36 30 368 16 69.

Gépjárművek adózása és költségelszámolása vállalatoknál

A gépjárművekhez kapcsolódó adózási kérdések, bár a vállalati működés mindennapjainak részei, a gyakorlatban rendkívül összetettek. A gépjárművekkel kapcsolatos adóelszámolások egyszerűnek tűnnek, a gyakorlatban azonban mégsem azok. Számtalan apró adat befolyásolja az adóztatást, a mentességet és a kedvezményeket. A vállalkozások számára ezért kiemelten fontos, hogy a gépjárművekhez kapcsolódó áfakezelési és költségelszámolási szabályokat pontosan értsék és helyesen alkalmazzák. Az Áfa tv., a Szja tv. és a Gjt. eltérő fogalmakat alkalmaz, ezért a vállalkozásnak minden esetben a használat célját és a jármű műszaki jellemzőit is vizsgálnia kell. A besorolási kategóriák eltérő jogi megfogalmazása dominóhatást indít el: indokolatlanul levont áfa, elmaradt cégautóadó, hibás költségelszámolás, és végül adóbírság.

Áfa és adók

Új személygépkocsik esetén az előzetesen felszámított áfa levonására nincs lehetőség, kivéve, ha a jármű maga a tevékenység tárgya, például bérbeadás. A használt gépjárművek értékesítésének áfakezelése attól függ, hogy az eladó korábban jogosult volt-e az áfa levonására. Amennyiben az áfa levonása valaha megtörtént, az értékesítés áfakötelessé válik akkor is, ha a járművet később magánszemélyként értékesítik tovább. Az EU-n belüli gépjárműbeszerzés áfakezelésének alapja az „új közlekedési eszköz” fogalma. Újnak minősül a jármű, ha hat hónapnál nem régebbi, vagy 6000 km-nél kevesebbet futott; elegendő, ha a két feltétel közül bármelyik teljesül. Új jármű közösségi beszerzése esetén a vevő Magyarországon állapítja meg és vallja be az adót. A gépjárműadó fizetési kötelezettséget a jármű műszaki paraméterei (teljesítmény, gyártási év és környezetvédelmi besorolás) határozzák meg. A gépjárműadó és a cégautóadó egymástól független kötelezettségek, ezért ugyanarra a járműre adott esetben mindkettőt meg kell fizetni. A cégautóadó minden olyan személygépkocsira vonatkozik, amely után a vállalkozás költséget számol el, függetlenül attól, hogy a jármű céges vagy magánszemély tulajdona. Az adó mértékét a hatósági nyilvántartás adatai határozzák meg, és a kötelezettség az üzembentartót terheli. Magántulajdonú, vállalkozási célra használt személygépkocsi esetén cégautóadó akkor keletkezik, ha a vállalkozás költséget számol el a járművel kapcsolatban.

Költségelszámolás

A bekerülési érték tartalmazza a jármű vételárát, az illetéket, a le nem vonható áfát, a banki költségeket, a kamatokat és minden olyan járulékos tételt, amely a jármű üzembe helyezéséhez szükséges. A zártvégű lízing lényege, hogy a futamidő végén a tulajdonjog automatikusan a lízingbe vevőre száll át. A pénzügyi lízing áfája úgy működik, mint a részletfizetéses vásárlás: a teljes ellenérték áfaköteles, a tőkerész a bekerülési érték része, a kamat pedig áfamentes pénzügyi szolgáltatás. Személygépkocsinál a levonási jog kizárólag akkor érvényesíthető, ha a jármű maga képezi a hasznosítás tárgyát (pl. bérbeadás). A lízingelt jármű tárgyi eszközként szerepel a vállalkozás könyveiben, és az értékcsökkenést a vállalkozás számolja el. A jármű a szolgáltató tulajdona marad, a vállalkozásnak csak használati joga van. Az áfát a szolgáltatás igénybevétele alapján kell kezelni; személygépkocsi esetén levonási korlát érvényesül. A kötelező felelősségbiztosítás és a casco díja elszámolható költség. A casco áfája levonható, ha a jármű olyan tevékenységet szolgál, amely áfalevonásra jogosít. A káridőszak elszámolását a biztosító által kiállított dokumentumok alapján kell elvégezni. A gépjárművek értékcsökkenésének elszámolása a számviteli törvény és a tao szabályai szerint történik. Személygépkocsik esetében a 100%-os értékcsökkenés elszámolása nem megengedett, mivel a jármű értékének egy része általában maradványértékként fennmarad. Az üzemeltetési és javítási költségek elszámolhatók, ha azok a vállalkozási tevékenység érdekében merülnek fel, ugyanakkor az áfakezelés járműkategóriánként eltér. Személygépkocsi esetén a javítási és karbantartási költségek áfájának legfeljebb 50%-a vonható le. A műszaki vizsgához kapcsolódó díjak a vállalkozás költségei között elszámolhatók, feltéve, hogy a járművet ténylegesen vállalkozási tevékenységhez használják. A díj áfamentes, így az áfa levonási kérdése nem merül fel. A vizsgáztatáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások (például előzetes átvizsgálás) áfája már a rendes szabályok szerint kezelendő. A vállalkozás választhat a számla vagy a fogyasztási norma szerinti elszámolás között, utóbbihoz pontos útnyilvántartás szükséges. Személygépkocsik esetében az üzemanyag áfájának levonása legfeljebb 50%-ig engedélyezett, kivéve, ha a járművet kizárólag levonásra jogosító tevékenységhez használják. A vállalkozás által létesített elektromos töltőállomás beruházási költsége elszámolható. A töltés szolgáltatásnyújtásnak minősül, amelynek áfáját a teljesítés helye határozza meg. A parkolás igénybevétele szolgáltatásnak minősül, amelyről a vállalkozás nevére szóló számla alapján számolható el költség. A kiküldetés olyan, munkavégzési célból teljesített utazás, amelyet a kiküldetési rendelvény igazol. Az elektromos gépkocsik energiafelhasználására külön számítási módszer tartozik, ami a töltési adatokon és a műszaki paramétereken alapul. A céges személygépkocsi magáncélú használata adóköteles juttatásnak minősül, amely a magánszemélynél jövedelmet keletkeztet. Az üzemanyagköltség magáncélú használat esetén nem számolható el. A kisadózó egyéni vállalkozó gépjárművének értékesítése az szja szabályai szerint működik, mivel az értékesítés nem tartozik a KATA hatálya alá. A növekedési adóhitel lényege, hogy a vállalkozás a tao-ban keletkező többletfizetési kötelezettség egy részét későbbi időszakra ütemezheti át. A gépjárművekhez kapcsolódó beruházások (beszerzés, lízingből történő aktiválás) növelhetik az adóalapot.

A Járműmérnöki Képzés részletei

Közúti gépjárművek biztonsági adatlapja: Információk a mentőszolgálatoknak

A tűzoltóságok egyik fő feladata közlekedési baleseteknél a tűzoltás, műszaki mentés. Közben egyre újabb technológiákkal készülnek járművek. Hogyan lehet itt hatékonyan beavatkozni, úgy, hogy közben a tűzoltó se legyen veszélyben? Ezekre a mentési kártyákra hívtuk fel korábban a figyelmet. A CTIF (International Association of Fire and Rescue Services) kezdeményezte a Nemzetközi Szabványosítási Szervezetnél (ISO: International Standardization Organization) a közúti gépjárművek biztonsági adatlapját egységesítő szabvány kidolgozását. A szabványsorozat egységes jelöléseket és színkódokat használ a meghajtásokra, az üzemanyagtartályokra, akkumulátorokra és azok elhelyezkedésére. Az információ terjesztésére a CTIF kidolgozott három csomagot, mely 18 nyelven - közte magyarul is - elérhető, így a gyártók, készenléti szolgálatok könnyen elérhetik, megismerhetik, alkalmazhatják ezeket. Az egyik legfontosabb információ a balesetet szenvedett gépjármű meghajtásának típusa. Ennek a munkának az eredményeként tudunk tájékozódni olyan kérdésekről: Hol lehet feszítő-vágóval beavatkozni? Hogyan lehet a sérültet a leggyorsabban kimenteni egy sérült járműből? Hol vigyázzunk a légzsákra, a magasfeszültségű vezetékre? Hol van a járműkarosszéria megerősítve, vagyis hol ne vágjunk?

tags: #gepjarmu #vallalat #telephelyei #abra #informacio

• új és bontott Suzuki alkatrészek
• Euro normák a Fiat Stilo esetében
• A Hyundai i30 rádiórendszer funkciói
• BMW 320d hűtőrendszer hiba jelei
• autóhifi biztosíték szerepe