Személygépkocsi 500 km Átalány Elszámolás Szabályai Magyarországon
Az adózás és a számvitel területén gyakran felmerülnek olyan kérdések, amelyek újra és újra előtérbe kerülnek a vállalkozások életében. Ilyen kérdés a saját gépjármű használatának költségtérítése is.
Sok vállalkozó számára ismerősen cseng a személygépkocsi használatához kapcsolódó 500 km átalány fogalma. Ez a személyi jövedelemadózásban a nem átalányadózó őstermelők és egyéni vállalkozók számára választható módszer a jármű költségeinek elszámolására, ha nem szeretnének útnyilvántartást vezetni.
[Szja tv. 3. számú melléklet IV. rész 8. pont; 11. számú melléklet III. rész 11. pont] Esetükben ez azzal az előnnyel is jár, hogy megússzák a cégautóadót is.
Lássuk a részletszabályokat!
Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő a saját tulajdonú (vagy általa zárt végű lízingbe vett) személygépkocsi (ideértve a közeli hozzátartozó tulajdonát képező, illetve általuk zárt végű lízingbe vett személygépkocsit is) üzleti használata esetén havi 500 kilométer üzleti célú utat útnyilvántartás nélkül számolhat el költségként.
Az Szja tv. a gépjárműveket illetően két kategóriát használ: személygépkocsi, és minden egyéb gépjármű. Mindezt úgy, hogy pontos definíciót csak a személygépkocsikra tartalmaz a törvény, amely szerint személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó.
A gépjárművek költségelszámolás és tulajdonjog szerint, személyi jövedelemadózás szempontjából alapvetően két csoportba oszthatók: saját tulajdonú (ideértve a zártvégű pénzügyi lízingbe vett), illetve nem saját tulajdonú járművekre.
Elsődleges feladat tehát annak tisztázása, hogy az adott gépjármű saját tulajdonú-e. Saját tulajdonúnak minősül, azzal egy megítélés alá esik a zártvégű pénzügyi lízingbe vett, a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által zárt végű lízingbe vett jármű is.
A közeli hozzátartozó fogalmát a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) értelmező rendelkezéseiben találjuk: közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.
A vállalkozói személyi jövedelemadózást választó egyéni vállalkozóra vonatkozó költségelszámolási szabályokat az Szja-tv. 11. számú melléklete részletezi, amely szerint nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi.
Forgalomból való kivonás Magyarországon
A személygépkocsi csak akkor minősül kizárólag üzleti célúnak, ha az egyéni vállalkozó személygépkocsi-bérbeadási-, vagy személyszállító tevékenységet folytat, és üzleti nyilvántartásaiból egyértelműen kitűnik, hogy a járművet a fenti tevékenységeken kívül más célra nem használja.
A kizárólag üzleti célú járművek esetén a futásteljesítmény teljes egészében figyelembe vehető a költségelszámolás során.
Természetesen felmerülhet a kérdés, hogy mivel tudja igazolni a vállalkozó a kizárólagos üzemi célú használatot.
Útnyilvántartás
Az Szja. törvény nem kizárólag üzemi célt szolgáló járművek esetén kötelezővé teszi az útnyilvántartás vezetését. Minden gépjármű esetében külön útnyilvántartást kell vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát.
Az útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit is. Útnyilvántartásként a menetlevél vezetése is megfelel, amennyiben tartalmazza a fentiekben részletezett adatokat.
Mi a teendő, ha lejárt a műszaki vizsga?
(A 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 8 és 15.)
Az útnyilvántartás kötelező tartalmi elemei:
- A gépjármű típusa
- Forgalmi rendszáma
- Fogyasztási norma
- Üzemanyag-vásárlás időpontja és költségei (opcionális)
Útnyilvántartás vezetése helyett a jogszabály lehetőséget biztosít saját tulajdonú járművek esetén havi 500 kilométer átalány elszámolására személygépkocsi használata címén.
Ezen módszer szerint üzemanyag-felhasználás címén az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár vehető figyelembe.
A fenntartási költségek illetve az értékcsökkenési leírás kizárólag a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség alkalmazásával számolhatók el, számlával történő költségelszámolásra nincs lehetőség.
Ez a költség elszámolási mód mentesít a cégautó fizetési kötelezettség alól.
Személygépjárművek esetén értékcsökkenésként az Szja tv. 11. számú mellékletének II. fejezetében részletezett tárgyi eszköz nyilvántartás vezetése mellett az egyéni vállalkozó éves bevételnek 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka vehető figyelembe, illetőleg a hivatkozott pontban meghatározott átalány címén egyébként elszámolt költség ezzel az összeggel növelhető.
Egy adott személygépkocsi értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány.
Minden más jármű esetén átalányban számolható el értékcsökkenési leírás az Szja tv. 11. számú mellékletének II. fejezetének 4. a) pontjában részletezett tárgyi eszköz nyilvántartás vezetése mellett. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1 százalékáig, ezen belül is az említett nyilvántartásban szereplő eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet.
Más költségek az üzemi használattal arányosan számolhatók el az 1. • üzemanyag-fogyasztás (üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével, vagy számlák alapján; részletes szabályok az 1.1. • az üzemanyag-fogyasztás (üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével, vagy számlák alapján; a részletes szabályok az 1.2.
A járművekkel kapcsolatos költségek elszámolása kizárólag az üzemi célú futásteljesítmény arányában történhet, amely feltételezi az útnyilvántartás vezetését, amelyről részletes szabályokat az 1.2.
Az egyéni vállalkozónak az 1. és 6. pont szerinti költségelszámolási módszerek közötti választása valamennyi általa használt személygépkocsira és a teljes adóévre vonatkozik. Amennyiben a személygépkocsi mellett más járműveinek költségeit is elszámolja, az nem zárja ki, hogy az összes személygépkocsijára egységesen alkalmazza a 6. pont szerinti elszámolási módszert.
A 7-8. pont szerinti személygépkocsi-használat utáni költségelszámolás esetén a saját tulajdonú személygépkocsira vonatkozóan sem választható a 6.
A 9. pontban foglaltaktól eltérően, az egyéni vállalkozó az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométer utat számolhat el átalányban a személygépkocsi használata címén a költségek 6. pont szerinti figyelembevételével, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától.
Ezt az elszámolási módszert is csak a teljes adóévre - illetőleg az adóéven belül a tevékenység teljes időtartamára - lehet alkalmazni.
Ha az egyéni vállalkozó ezt a módszert választja, akkor az üzemanyagköltség a norma szerinti üzemanyag-mennyiség figyelembevételével, a NAV által közzétett ár alapján, a fenntartási költségek pedig a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség alkalmazásával számolhatók el.
A saját tulajdonú, nem kizárólag üzemi célú személygépkocsit beszerzési árával szemben átalányban érvényesíthető értékcsökkenési leírás: nyilvántartás vezetése mellett az éves bevételnek 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka vehető figyelembe. Egy adott személygépkocsi értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány.
Más költségek, az üzemanyag-felhasználás, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége az üzemi használattal arányosan számolhatók el, amelyhez útnyilvántartást kell vezetni.
Az üzemanyagköltségen kívül minden más költség (pl. • és egyéb közvetett kiadásokkal (pl. összefüggésben számolhat el költséget. Jellemzően a tehergépjárművek tartoznak ebbe a csoportba.
A vállalkozó az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag-felhasználással összefüggő költség elszámolási módszertől - ideértve a választott üzemanyag-fogyasztási normát is - nem térhet el.
Mindkét pont esetén egy negyedéven belül csak egyféle módszer alkalmazható, és személygépjármű esetén mindkét esetben cégautó adó fizetési kötelezettség áll fenn.
Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. 7. pontjában rögzített szabályok alkalmazásával kell vezetni.
A költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál szükséges járművenként - az 5. számú melléklet II. 7. pontjában meghatározott - külön útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az üzemi célú futás kezdő és záró kilométeróra állásának a feljegyzése.
A 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 1., illetőleg 1/A. számú mellékletei tartalmazzák az egyes járművekre (erőgépekre) vonatkozó alapnormát, amely a különleges üzemmód miatt korrekciós tételekkel módosítható. A Kormányrendelet 1. valamint 1/A.
Az alapnorma helyett alapnorma-átalány is alkalmazható.
Az Szja tv. 11. számú mellékletének II.
Áfa szabályok
Jelen esetben az egyéni vállalkozó az Áfa tv.
A lízingbeadó a számlázott tőkerészek után áfát számít fel, amely az üzleti célú használat arányában levonható/visszaigényelhető.
Az áfa levonásához szükséges feltételek, hogy a lízingbe vevő egyéni vállalkozónak áfa levonására jogosultnak kell lennie, és az autóhasználatának áfa-köteles vállalkozói tevékenységhez kell kapcsolódnia.
Ha áfa-köteles tevékenységhez használják az autót, akkor a lízingdíj tőkerészletéhez kapcsolódó áfa 50 százaléka levonható, vagy ha a használat mértékét útnyilvántartással igazolják, akkor az áfaköteles használat arányában akár 100 százalékos levonási hányad is érvényesíthető.
A gázolaj felhasználással összefüggésben, nem kizárólag üzemi célú használat esetén - amennyiben a gázolajat nem személygépkocsi üzemeltetéséhez használják fel -, az egyéni vállalkozónak lehetősége van az üzemi célú futásteljesítménnyel arányos általános forgalmi adó levonásba helyezésére (feltétel az útnyilvántartás vezetése).
Kizárólag üzemi célú használat esetén a fenntartási-, javítási költségekkel kapcsolatban vállalkozóra áthárított általános forgalmi adó teljes egészében levonható, míg nem kizárólag üzemi célú használat esetén az üzemi célú futásteljesítmény arányában, útnyilvántartás adatainak megfelelően helyezhető csak levonásba.
A törvény arra az esetre, ha a bérelt személygépkocsit gazdasági és magáncélra egyaránt használják, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében igazolás nélkül 50%-os diktált levonási hányadot állapít meg a bérbeadást terhelő előzetesen felszámított áfa levonására.
Cégautóadó
Vizsgálni kell még a cégautóadó-kötelezettséget is. Az ügyvezetőnek a tételes („útnyilvántartásos”) költségelszámolás alkalmazása esetén fizetnie kell a cégautóadót. [Gjt. 17/A. (1) bekezdés.]
Ezzel szemben, ha az ügyvezető tulajdonában álló személygépkocsi használatával összefüggésben kiküldetési rendelvény alapján kapja költségeinek térítését, akkor cégautóadót nem kell fizetnie. [Szja tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja; Gjt. 17/A. § (2) bekezdés]
Az esetleges cégautó adó fizetési kötelezettségről az egyes pontok tartalmaznak tájékoztatást. Bővebb információért javasoljuk a „Cégautó adó” c.
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (3. §, 11.
1995. évi CXVII. 3. § 45. Személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó.
tags: #személygépkocsi #500 #km #átalány #elszámolás #szabályai