A Forma-1-es autók hossza és a sebességre törekvés evolúciója
A Forma-1-es versenyek magas oktánszámú őrült száguldozást felvonultató versenyei világszerte vonzzák a nézőket. A rajongók számára nincs is nagyobb látványosság annál, ahogy az F1-es autók nyaktörő tempóban száguldoznak a pályákon. A sebességre való törekvés szerves része a sportnak, amely könyörtelen hajszát von maga után a köridők ezredmásodperces csökkentésére és az autóipar határainak feszegetésére. Éppen ezért minden F1-rajongónak itt az ideje megtudni, hogy mennyi is az annyi, azaz, milyen gyorsan mennek az F1-es autók, és milyen dimenziókkal rendelkeznek.
Az F1-es autók sebessége és fejlődése
Jelenleg az F1-es autók átlagosan 340 és 350 km/óra közötti maximális sebességet érnek el, de ennél magasabb sebességeket is rögzítettek már. Valtteri Bottas tartja minden idők F1-es csúcssebességét 372 km/h-val. Ezt a mérföldkövet a 2016-os Mexikói Nagydíjon érte el egy szabadedzésen a Williams FW36-os versenyautójával. A pilóták ezeket a sebességeket a legmodernebb aerodinamika, az erős hibrid motorok és a fejlett gumitechnológia kombinációjával érik el.
A Formula-1-es világbajnokságban nyitott karosszériájú, együléses versenyautók vehetnek részt. Az autók a körülbelül 1000 lóerős (a motor kb. 820-840 lóerős, plusz az elektromos motor által fejlesztett 160 lóerő), 14 000 percenkénti fordulatra korlátozott V6-os 1,6 literes turbómotorok (2014-től V6-os turbómotor, korábban V8-as) segítségével elérhetik a 380 km/órás sebességet, egyes kanyarokban 6-7 g-s erő is nehezülhet a versenyzőkre. A sportágban számos technikai újítás jelent meg története során.
Történelmileg az F1-es autók a sebesség tekintetében is jelentős fejlődésen mentek keresztül. Az F1 kezdeti időszakában az olyan autók, mint Jack Brabham T51-ese, az 1950-es évek végén 290 km/h-s csúcssebességet értek el. Az első autó, amely elérte a 300 km/h-s sebességet a Lotus 49 volt 1968-ban. A 2000-es évekre ez a gyorsaság már állandóvá vált.
Az F1-es autók sebességét befolyásoló tényezők
Az aerodinamika döntő szerepet játszik az F1-es autók sebességének és teljesítményének meghatározásában. Az első és hátsó szárnyak, valamint az alváz bonyolult kialakítása segít a leszorítóerő előállításában. Ez tartja az autót a pályán, miközben a légellenállás minimális. Az ERS (energia-visszanyerő rendszer) a fékezésből és a kipufogógázokból származó energiát nyeri el, ami további teljesítménynövekedést biztosít. A kombinált teljesítmény meghaladhatja az 1000 lóerőt, lehetővé téve a pilóták számára a rendkívüli sebességek elérését.
A Formula 1 felni és gumi méreteinek alakulása
A megfelelő gumikeverékek jelentősen befolyásolhatják a köridőket. A Pirelli, a Forma-1 hivatalos gumiszállítója úgy tervezi a gumiabroncsokat, hogy optimalizálja a tapadást és a tartósságot a különböző pályakörülmények között. A lágyabb keverékek jobb tapadást biztosítanak, de gyorsabban kopnak, míg a keményebb keverékek tovább tartanak, de kevesebb tapadást biztosítanak. Ezt a taktikát kell a pilóták gondosan megválasszák egy-egy verseny előtt és alatt.
Az F1-es autó általános kialakítása - beleértve a súlypontot és a súlyelosztást - döntően befolyásolja a kezelhetőséget és a sebességet, és ez különösen igaz a kanyarokban. A csapatok a lehető legkönnyebb alvázszerkezetet igyekeznek megépíteni, és a teljesítmény maximalizálása érdekében olyan anyagokat használnak, mint a szénszál.
Súly és méret a Forma-1-ben: Szabályok és fejlesztések
Egy F1-es autó súlyának legalább 798 kg-nak kell lennie, a versenyzőt és az üzemanyagot nem számítva. Az 1764 fontnak megfelelő mérési érték tartalmazza a pilótát és a teljes versenyfelszerelését, azonban nem számít bele az üzemanyag. A versenyhétvégék során a futamok és az időmérő edzések előtt és után egyaránt ellenőrzik a járművek tömegét, hogy megbizonyosodjanak a szabályok betartásáról. Amennyiben egy autó akár egy kilogrammal is a megengedett minimum alá kerül, a versenyző azonnal kizárásra kerül.
A mai autók súlya több okból is jelentősen meghaladja a korábbi évtizedek konstrukcióit. A legalapvetőbb változást a biztonsági rendszerek elterjedése hozta, hiszen a 2018-ban bevezetett titán szerkezetű glória önmagában körülbelül 7 kilogrammot nyom, miközben képes ellenállni akár egy emeletes busz nyomásának is. Az energiavisszanyerő rendszerekkel kiegészített hibrid erőforrások 2014-es bevezetése szintén komoly súlynövekedéssel járt. A 1,6 literes V6-os turbómotorok mellett akkumulátorcsomagok, kinetikus és hőenergiát hasznosító generátoregységek (MGU-K és MGU-H) kaptak helyet, amelyek közül csak az akkumulátor 20-25 kilogrammot nyom.
2022-től a Forma-1 áttért a 18 colos kerekekre a korábbi 13 colos változatról, ami ugyan javította a gumiabroncsok tartósságát és közúti relevanciáját, de minden kerék-gumi kombináció nehezebb lett, mint korábban. A 2019-ben bevezetett 80 kilogrammos pilótaszabály az igazságosság jegyében született. Eszerint minden versenyzőnek az üléssel együtt legalább 80 kilogrammot kell nyomnia, ha pedig a pilóta könnyebb ennél, a csapatnak ballasztot kell elhelyeznie a pilótafülke környékén a különbség kiegyenlítésére. Az alacsonyabb és magasabb versenyzők közötti különbségek jól szemléltetik a szabály fontosságát.
A Forma-1-ben szigorúan veszik a súlylimit betartását. Ha egy autó a verseny után nem éri el a minimális tömeget, a versenyzőt kizárják, függetlenül attól, hol végzett a futamon. Mivel a szabály alkalmazása során nincs türelmi sáv, a kizárás automatikus. Minden Forma-1-es autót megmérnek az időmérő edzések és a versenyek után a minimumsúly-szabály betartásának ellenőrzésére. Az FIA kalibrált mérlegekkel végzi az ellenőrzéseket a Parc Fermében, és a folyamatot technikai delegáltak felügyelik, akik a csapatok képviselőinek jelenlétében hitelesítik az eredményeket.
Az F1 Halo | Következő generációs biztonság
Tengelytáv és a karosszéria kialakítása
Az F1-es gépek tengelytávjáról és döntöttségük mértékéről speciális szögekből, azonos helyen készített fotók és számítógépes elemzések alapján nyernek adatokat. Az idei 10 masinából valamennyinek 3,6 méternél nagyobb a két tengelye között mérhető távolság. Vannak, akik szerint ez túlságosan is sok, és a jelenlegi F1-es gépek túlméretezettek. Utóbbi értékhez a legközelebb az idei mezőnyből a Red Bull áll. Az RB15-ös a legrövidebb 2019-es autó, tengelytávja 3619 milliméter. A leghosszabb gép eközben továbbra is a Mercedesé. A W10-es tengelytávja 3698 milliméter, vagyis 7,9 centiméterrel nagyobb, mint a Red Bullé.
A tengelytávhoz hasonlóan az autók előredöntöttségének mértéke is féltve őrzött titok a csapatok szemszögéből. Hogy az autó padlólemeze milyen mértékben emelkedik hátrafelé, vagyis milyen szöget zár be az aszfalttal, az alapvetően a konstrukció aerodinamikai filozófiájáról árulkodik. Ezen a téren a csapatok között hagyományosan nagy különbségek figyelhetők meg. A Mercedes tulajdonképpen gyári visszatérése óta a laposabb állásra esküszik, míg a meredek beállítás úttörője a Red Bull volt még a V8-as korszakban.
F1 sebességek más versenysportágakhoz képest
Más versenysorozatokkal összehasonlítva az F1-es autók a leggyorsabbak közé tartoznak. Az IndyCarok például hasonló, 370 km/h-s vagy annál is nagyobb végsebességet érhetnek el, különösen ovális pályákon. Az IndyCaroknak azonban az F1-es autókhoz képest hosszabb időbe telik elérni ezeket a csúcssebességeket. A MotoGP szintén képes 320 km/h feletti maximális sebességet elérni. Az IndyCarokhoz hasonlóan azonban a MotoGP motorok sem tudnak olyan gyorsan felgyorsulni a végsebességre, mint az F1-es autók. A NASCAR-járművek csúcssebessége viszont alig haladja meg a 320 km/h-t.
Ha a gyorsulást más nagy teljesítményű járművekkel hasonlítjuk össze, az F1 nem mindig a leggyorsabb, de ezek az autók még mindig kiemelkednek a nagy teljesítményükkel. Az olyan szuperautók, mint a Bugatti Chiron, hasonló 0-60 km/órás sebességet érnek el. Az F1-es autók azonban a kiváló aerodinamikájuknak és leszorítóerejüknek köszönhetően azzal a képességükkel tűnnek ki, hogy a kanyarokban is képesek megtartani a nagy sebességet.
Gyűjtsd a Mercedes F1 papírmodelleket!
Az IndyCaroknak mindössze 3 másodpercre van szükségük, hogy elérjék a 145 km/h-s sebességet, és gyorsabbak is az egyenesekben, de az F1-es autók akkor jeleskednek a sebességben, amikor egy teljes kört kell teljesíteniük. Az egymás melletti összehasonlítás érdekében az F1 2019-ben a Circuit of America pályán versenyzett az IndyCarral. Az IndyCar átlagosan 186.35 km/h-s sebességgel, 1 perc 46.018 másodperc alatt érte el a pole időt, míg az F1 átlagosan 206.374 km/h-s sebességgel, 1 perc 32.029 másodperc alatt érte el a pole időt. A NASCAR járműveknek ezzel szemben 3.4 másodperc kell 0-ról 100 km/h-s sebességre, a maximális sebesség pedig 320 km/óra.
Sebességrekordok az F1-ben
A nagydíjon valaha mért legnagyobb sebesség Guinness-világrekordját Juan Pablo Montoya tartja, aki a McLaren-Mercedesével a 2005-ös monzai Olasz Nagydíjon érte el a 373 km/h-t. Montoya mellett az olyan legendás pilóták, mint Lewis Hamilton, Michael Schumacher és Fernando Alonso is nyomot hagytak maguk után rekorddöntő mérföldkövekkel. Hamilton tartja a legtöbb pole pozíció és futamgyőzelem rekordját - mindkettő több mint 100. Schumacher győzelmet győzelemre halmozott, aki a 2000-es évek elején dominálva új mércét állított fel a versenytempó és az állandóság tekintetében. Ám, amint Alonso elkezdett versenyezni, megszakította Schumacher öt világbajnoki címet hozó sorozatát. Alonso lett a legfiatalabb pilóta, aki bajnokságot nyert, és a legfiatalabb, aki egymás után két világbajnoki címet szerzett.
A versenyzők minden évben azon dolgoznak, hogy megdöntsék a legjobb időket, és a leggyorsabbak legyenek a pályán. A történelem egyik leggyorsabb körideje az Osztrák Nagydíj Red Bull Ringjén született 2020-ban, ahol Carlos Sainz Jr.-nál 1:05.619-es időt mértek. Három évvel később Max Verstappen 1:16.330-as köridőt száguldott a 2023-as Spanyol Nagydíjon, a Circuit de Barcelona-Catalunya pályán. Verstappen megmutatta, hogy bár Sainz sebességét valószínűleg a különböző pályák miatt nem tudta megdönteni, a Circuit de Barcelona-Catalunya leggyorsabb idejét felállítva mégis történelmet írt.
Ha a leggyorsabb pályákról van szó, a belgiumi Circuit de Spa-Francorchamps a nagy sebességű szakaszairól híres, ahol a pilóták simán elérhetik 320 km/h körüli sebességet.
A Formula-1 előszobái: F2 és F3 autók
A Formula-2 az a versenysorozat, amely valójában a GP2 (2005-2017) és a Formula-3000 (1984-2004) utódja, és 2017-ben indult új néven, de ugyanazzal a filozófiával. Ez az autóverseny királykategóriájának, a Formula-1-nek az előszobája. Amelyik versenyző itt megnyeri a bajnokságot, az nagy eséllyel léphet be a nagy és ünnepelt sztárok versenyszférájába.
Az autók között vannak különbségek, és a szabályok is eltérőek. A 2017-ben futó autó hossza 5065 mm, szélessége 1800 mm, öntömege 688 kg, tengelytávolsága 3120 mm, a sebességváltó 6 fokozatú pillangó plusz egy hátra. Az erőforrás 4,0 literes, DOHC V8 hengerelrendezésű, a maximális teljesítménye 612 lóerő (450 kW). Az újabb autók már 620 lóerősek (456 kW), 3,4 literes, DOHC V6 hengerelrendezésű motorral. Hossza 5224 mm, szélessége 1900 mm, tengelytávolsága 3135 mm, öntömege 755 kg, és megtalálható benne a glória, vagyis a halo. Az új név sajnos egy 2019-ben bekövetkezett halálos baleset óta van használatban, így már ez a kategória sem mentes a tragédiától.
A Formula-1 legelső jelentősebb állomása a Formula-3, mely 2019 óta szerepel ezen a néven. A korábbi GP3, mely sorozat 2010-ben indult és 2019-ig volt ismert, számtalan jó versenyzőt nevelt a következő kategóriáknak. Az autó hossza 4965 mm, tengelytávolsága 2880 mm, szélessége 1885 mm, öntömege 673 kg. A 2019. évi Dallara F3 3,4 literes, benzinüzemű erőforrás maximális teljesítménye 380 lóerő (280 kW), melyet a hatfokozatos lapát-sebességváltó segítségével a hátsó kerekekre ad le.
A Formula sorozatok autóinak összehasonlítása
| Kategória | Hossz (mm) | Szélesség (mm) | Tengelytáv (mm) | Öntömeg (kg) |
|---|---|---|---|---|
| Forma-1 (Jelenlegi, ~2019) | ~5600-5700 | 2000 | ~3600-3700 (pl. RB15: 3619, W10: 3698) | 798 |
| Forma-1 (2026-tól) | Rövidebb (~5200-5300) | 1900 | 3400 | 768 |
| Formula 2 (2017 autó) | 5065 | 1800 | 3120 | 688 |
| Formula 2 (Újabb autó) | 5224 | 1900 | 3135 | 755 |
| Formula 3 | 4965 | 1885 | 2880 | 673 |
Megjegyzés: Az F1 jelenlegi hossza nem volt pontosan megadva a szövegben, de a tengelytáv és a szélesség alapján becsülhető.
A 2026-os szabályozás: Kisebb és könnyebb autók
A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) ismertette a 2026-ban érvénybe lépő szabályváltoztatásokat. A 2026-os idény új érát nyit a Formula-1-ben, hiszen az autókat és az erőforrásokat érintő szabályváltoztatások egy időben lépnek érvénybe. A regulák megalkotásánál fő célkitűzésként szerepelt az autók könnyebbé, biztonságosabbá és versenyképesebbé tétele, ezzel is fokozva az izgalmakat a versenypályán.
A 2026-os gépek minimum súlya 798-ról 768 kilogrammra, a tengelytávjának a hossza 3600-ról 3400 milliméterre, a szélessége 2000-ről 1900 milliméterre, míg a padlólemez maximális szélessége is 150 milliméterrel csökken, vagyis könnyebbé, kisebbé, valamint keskenyebbé válnak, igaz, még mindig súlyosabbak lesznek, mint a 2021-es elődeik.
Noha a Formula-1 kitart a 2022-ben bevezetett 18 colos gumik mellett, az első abroncsok szélessége 25, míg a hátsóké 30 milliméterrel csökken - a szabályalkotók bíznak benne, hogy mindez nem eredményez jelentős tapadásvesztést. A 2026-os kocsik leszorítóereje 30, míg a légellenállása 55 százalékkal csökken, miközben izgalmas újdonságként bemutatkozik az aktív aerodinamika, ezen újítások lényege, hogy a versenyzők jobban követhessék egymást, míg az előzést elősegítő motormódot, az override-ot a minél akciódúsabb futamok érdekében vezetik be.
A mozgatható szárnyakkal, az első kereket feletti szárnyelem eltüntetésével, illetőleg a keskenyebb első szárnnyal a piszkos levegőt kívánják minimalizálni, és a szívóhatást is csökkentenék, hogy a teljesítmény kevésbé függjön az alacsonyra és merevre hangolt beállításoktól.
„Ezzel a szabályrendszerrel az FIA olyan új generációs autókat kívánt megalkotni, amelyek teljes mértékben összhangban vannak a Formula-1 DNS-ével, könnyű, rendkívül gyors és agilis gépeket, amelyek továbbra is a technológia élvonalában vannak, és ennek elérése érdekében úgynevezett fürge autó-koncepciót dolgoztunk ki. Könnyebb, erősebb, és jobban a vezetői képességekre összpontosít. A 2026-ra vonatkozó technikai szabályokat úgy tervezték, hogy szorosabb versenyzést biztosítson a versenyzők között, növelje a csapatok közötti versengést, illetőleg javítsa a látványt" - jelentette ki Nikolasz Tombazisz.
Ami az motorokat illeti, változik annak a teljesítménye és a leadási módja is: bár a belső égésű motor teljesítménye 400 kW-ra csökken, az akkumulátoré 120-ról 350 kW-ra nő, vagyis úgy marad meg a teljesítmény, hogy növekszik a fenntarthatóság. Az MGU-H-t eltávolítják, miközben teljes mértékben új és fenntartható üzemanyag fogja táplálni a hibrid erőforrást. Emellett a fékezés során visszanyerhető energia mennyisége megduplázódik, aminek értelmében a maximális visszanyerhető energia 8.5 MJ lesz körönként. Az már említett override-motormód az előzési helyzetek elősegítésében fog meghatározó szerepet vállalni.
Versenyhelyszínek és pilóták a Forma-1-ben
Az első Formula-1-es világbajnokságot 1950-ben rendezték. A Formula-1 történelmi központja Európa. Ma már a világ számos pontján tartanak Formula-1-es nagydíjat, többek között Azerbajdzsánban, az Egyesült Államokban, Kínában, Bahreinben és Szingapúrban is. A versenyeket szilárd burkolatú, erre a célra kialakított zárt, vagy városi pályákon rendezik.
A Formula-1 történetében legtöbbször az olasz és a brit nagydíjat rendezték meg, amelyek eddig minden évadban szerepeltek. Szintén nagy hagyományokkal rendelkezik a monacói, a belga, a francia és a német nagydíj. A versenyek száma mára jelentősen megnőtt: huszonegyet 2016-ban és 2018-ban rendeztek, 22-őt 2023-ban és 2024-ben 24-et rendeztek meg. A világbajnokság bővülésének egyik oka, hogy 1946 óta sok olyan versenyt tartottak Formula-1-es szabályok szerint, amelyek nem számítottak bele a világbajnokság végeredményébe.
A legtöbb új versenypályát a német Hermann Tilke tervezi. Ezek az új pályák jobban megfelelnek a modern Formula-1 biztonsági szabályainak, mint a régiek. Egy tipikus versenypálya általános jellemzője a rajt-célegyenes, amelyen felsorakoznak a versenyzők a starthoz, és ahol a kockás zászlóval leintik a versenyt. A bokszutca, ahova a versenyzők kiállnak a futam alatt gumicserére, rövid karbantartásra vagy régebben üzemanyagtöltésre (ezt jelenleg biztonsági okokból nem engedélyezik), általában a célegyenes mentén helyezkedik el.
Pilóták azonosítása
A versenyzők azonosítását elsődlegesen rajtszámok segítik. 2014-től a versenyzők maguk által választott állandó rajtszámokkal versenyeznek (csak akik a futamon is részt vesznek) 2-től 99-ig, és a 13-as rajtszám is választható lett (Pastor Maldonado ezzel a rajtszámmal versenyzett karrierje utolsó két évében). Egy versenyző akkor veszíti el a jogosultságát a rajtszámára, ha két egymást követő évadban egyetlen nagydíjon sem vesz részt. A 17-es rajtszámot visszavonták, a 2015-ben elhunyt Jules Bianchi iránti tiszteletből.
Kivételt képez a világbajnoki címvédő, akit hagyományosan megillet az 1-es rajtszám, ám nem kötelező ezt használnia. Ha azonban él a jogával, akkor is kell, hogy legyen választott rajtszáma, amit a címe elvesztése után újra használ. Utoljára 2014-ben volt használatban az 1-es rajtszám, miután a 2016-os szezon világbajnoka, Nico Rosberg év végén bejelentette visszavonulását, a 2014-es, 2015-ös, 2017-es és 2018-as világbajnok Lewis Hamilton pedig nem élt a jogával, ragaszkodott a 44-es rajtszámához (csupán a 2018-as abu-dzabi nagydíj első szabadedzésén vett részt 1-es rajtszámmal, amit elsősorban a csapat szorgalmazott, promóciós célokból).