Operatív Lízing: Jogi, Adózási és Számviteli Szabályok és Gyakorlati Aspektusok

Különböző munkaeszközök, járművek tartós használatára és adott esetben tulajdonjogának megszerzésére népszerű jogi eszköz a lízingszerződés. A lízingszerződés egyik sajátos és elterjedt típusa az ún. operatív lízing vagy más néven tartós bérlet. Ez jelentősen különbözik a lízing másik típusától, a pénzügyi lízingtől. A lízing mind a lakosság, mind a gazdálkodók körében egyre kedveltebb, bár elég drága finanszírozási forma. Tulajdonképpen mi az az operatív lízing? - hangzik fel a kérdés, ha az autóbérlés kerül szóba.

Operatív lízing fogalma: Operatív lízingnek - vagy más néven autó tartós bérletnek - nevezzük azt a lízingtípust, amikor a bérbeadó a bérbevevő igényeinek megfelelő gépjárművet beszerzi és a bérbevevőnek, díjfizetés ellenében határozott idejű használatra átengedi. Operatív lízing során a hangsúly nem a tulajdonláson, hanem a használaton van. Ennek megfelelően a bérelt gépjármű a futamidő végével sem kerül a bérbevevő tulajdonába. A lízingelt gépjármű minden esetben a bérbeadó tulajdonában van a futamidő lejártáig.

Az Operatív Lízing Jogi Háttere és Minősítése

A lízingszerződés egy olyan szerződés, amelynek alapján a lízingbeadó a tulajdonában lévő lízingtárgyat meghatározott időre a lízingbevevő használatába adja. A lízingbevevő ezért köteles díjat fizetni. A lízingtárgy valamely dolog (pl. berendezés, jármű, ingatlan) vagy esetleg jog lehet.

E speciális finanszírozási konstrukció kapcsán a legnagyobb problémát az okozza, hogy Magyarországon a lízingügyletekre vonatkozó önálló jogszabályok nem léteznek. A jogalkotók különböző helyeken határozzák meg a lízingre vonatkozó törvényi előírásokat, de egyértelmű meghatározás nincs. Mivel jogi nézőpontból a bérleti szerződéstől nem különíthető el élesen, így az operatív lízingszerződésnek nincs önálló jogi szabályozása.

A lízing értelmezésénél a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.) meghatározásából érdemes kiindulni, hiszen a legtöbb jogszabály erre a két törvényre utal. Az operatív lízingre vonatkozó előírások az ügylet bérleti jellege miatt a Ptk. szabályai között találhatók. Mivel törvényi megfogalmazása nincs az operatív lízingnek, ezért minden ami nem pénzügyi lízing, az operatív lízing. Operatív lízinget bármely vállalkozás folytathat, minden szigorú tevékenységi megkötöttség nélkül.

Mikor használható a P rendszám?

A lízing lényege az adásvétel, a bérleti ügylet és a hitelügylet kombinációja. A lízing típusát és egyben adójogi kezelését az dönti el, hogy a három ügyletből melyik a domináns. Az operatív lízing csak elnevezésében lízing, tartalmát tekintve bérleti ügyletnek minősül. Ez az ügylet szolgáltatásnyújtásként kezelendő. A számlázása is ennek megfelelően történik.

A bérleti szerződések és az operatív lízing esetén a különbség az, hogy a bérleti szerződéseknél a bérbeadó szavatol azért, hogy a bérlet tárgya a szerződés időtartama alatt alkalmas legyen a rendeltetés szerű használatra, míg lízingszerződés esetén a közvetlen terhek viselése a lízingbevevőre hárul. Amíg a bérleti szerződés kétoldalú szerződés, addig a lízingszerződések általában három szereplősek. Lízingbeadó, lízingbevevő és az adott berendezés szállítója, forgalmazója. Kivételt képez az az eset, amikor a szállító vagy a lízingbeadóval, vagy a lízingbe vevővel esik egybe, az első esetet direkt lízingnek a másodikat pedig visszlízingnek nevezzük.

Operatív Lízing és az Általános Forgalmi Adó (ÁFA)

A tavalyi évben született meg egy EU-állásfoglalás és azt az követő törvénymódosítás arról, hogy a személygépkocsik bérletének (operatív lízing) áfatartalma levonható. 2012. január 1-jétől valóban hatályát vesztette az általánosforgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 124.

Az operatív lízing nem sorolható az Áfa tv. 6. § (2) bekezdés b) pontja alá, minthogy a szerződés csak vételi jogot tartalmaz, tehát nem biztos a bérlet lejártának végén a tulajdonjog átszállása a bérbevevőre. Ebből következik, hogy ez a fajta lízingelés szolgáltatásnak (bérbeadásnak) minősül, így az áfa törvény 8. § (1) bekezdés hatálya alá tartozik. Az operatív lízing az Áfa tv. 58.

Az általános forgalmi adó a lízingdíjakhoz kapcsolódik. Igen, az operatív lízing esetén a bérleti díj áfatartalma minimum 50%-ban visszaigényelhető. Márkafüggetlen flottakezelőként 2007 óta végzünk teljes körű autópark-kezelést, ügyfeleink nagy megelégedésére. Alapból minden vállalkozás, amely céges gépjárművet lízingel, legalább 50%-ot visszaigényelhet a lízingdíj ÁFA-tartalmából, feltéve, ha van üzleti használat. Ez már önmagában is jó hír, de van jobb: ha rendesen vezeted az útnyilvántartásodat, akkor az üzleti utak arányában igényelheted vissza az autó tartós bérlet ÁFÁ-ját. Ez nem csak egy elméleti lehetőség, hanem egy kézzel fogható, jelentős megtakarítás.

Regisztrációs adó törvény Magyarországon

Az 50%-os szabály egyfajta „átalány”, amit az állam biztosít a vállalkozásoknak, elismerve, hogy a céges autót valószínűleg üzleti célra használják. Viszont, ha hajlandó vagy egy kicsit több adminisztrációt bevállalni - ami automatizált programokkal gyerekjáték -, akkor bebizonyíthatod, hogy az autód nagyrészt a cégedet szolgálja. Ekkor már nem csak az 50%-ot kapod vissza, hanem az üzleti útjaid arányában számított operatív lízing ÁFÁ-t! Ez hatalmas különbség.

Operatív lízing: szolgáltatásnyújtás; személygépkocsinál 50% levonás, útnyilvántartással az üzleti utak arányában. Az operatív lízing ÁFÁ-ja útnyilvántartással akár 90-100%-ban visszaigényelhető, amivel egy átlagos autó esetén az átalány-elszámoláshoz képest jelentős összegeket lehet spórolni. 2019-től útnyilvántartás vezetése nélkül a céges autó operatív lízing díja után az ÁFA 50%-a visszaigényelhető - ezt hívják átalány-elszámolásnak. Ezzel szemben útnyilvántartással az ÁFA 90-100%-át is vissza lehet igényelni, céges használattól függően!

Kiemelten fontos, hogy tudd: nem csak a havi lízingdíj ÁFA-tartalma igényelhető vissza. Ide tartoznak még a kezdő díjak és adminisztrációs költségek ÁFÁ-ja is, persze bizonyos feltételekkel. Tehát az induló költségeidet is lefaraghatod, ami már a legelején egy kis pluszt jelenthet a cégednek.

Az útnyilvántartás szerepe az ÁFA visszaigénylésben

Az útnyilvántartás: a kulcs a maximális ÁFA-visszaigényléshez. Ha az operatív lízing ÁFA visszaigénylésének maximumát szeretnéd elérni, akkor az útnyilvántartás a te barátod. Ez az a pont, ahol sokan megijednek, pedig nem kellene! Egy hiteles, szabályos útnyilvántartás vezeti el a vállalkozásodat a 90-100%-os ÁFA-levonáshoz. Ez nem egy felesleges papírmunka, hanem egy befektetés, ami garantáltan megtérül - méghozzá nem is kevéssel! Gondolj bele: ha a NAV ellenőriz, egy precíz útnyilvántartással tudod igazolni, hogy az autód milyen arányban volt üzleti és magán használatban. Enélkül nehéz lenne bármilyen plusz ÁFA-t visszaigényelni az 50%-on felül. Bizonyítani kell a kizárólagos üzleti használatot. Gyakori eszközök: részletes útvonalnyilvántartás (kiindulási/célállomás, km, cél), belső szabályzat, amely tiltja a magánhasználatot és annak ellenőrzését is biztosítja (pl. GPS).

Az automatizált útnyilvántartó programok, mint például a RoadRecord, pontosan erre kínálnak megoldást: leegyszerűsítik az egész folyamatot. Ezek a rendszerek nem csak adminisztrációt kínálnak, hanem egy igazi megtakarítási segédet. Ügyfeleink tapasztalatai azt mutatják, hogy a megfelelő automatizált útnyilvántartással évente milliókat spórolnak autónként a lízing futamideje alatt.

Útmutató a magyarországi járműfelszerelési követelményekhez

Munkába járás és ÁFA levonás

A munkába járás elszámolható üzleti útként? Alapvetően a bejárás magánútnak számít, azonban van 2 körülmény, amikor gazdasági célú szolgáltatásnak tekinthető a munkavállaló munkába járása. Ezek az utak elszámolhatóak céges útként, feltornázva a céges utak arányát 90-100%-ra:

• Egészségügyi veszélyhelyzet esetén (pl. Covid), amikor a munkába járás tömegközlekedéssel nem biztonságos
• Amennyiben tömegközlekedéssel a munkába járás sokkal több időt vesz igénybe, mint autóval, úgy a munkáltatónak joga van az általa biztosított szállítási szolgáltatás (jelen esetben a lízingelt cégautó) igénybevételére vonatkozó ÁFA-t levonásba helyezni, tehát a munkába járást céges útként elszámolni.

Kisteherautók operatív lízingje

Céges kisteherautót is megéri operatív lízing konstrukcióban beszerezni? Bár lehet, hogy a lízing induló részletéből már tudna a vállalkozás venni egy használt kisteherautót, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a használt teherautókra az évek során nagyon sokat kell költeni. Egy tartós bérletes kisteherautó esetén a vállalkozásnak lesz egy új járműve, a bérleti díjat elszámolhatja költségként, a dízel- és a bérleti díj ÁFÁ-ját pedig visszaigényelheti, ráadásul a szervizelés költségei általában benne vannak a bérleti díjban! Igen. Nem személygépkocsinak minősülő járműveknél (pl. tehergépkocsi, N1 kategória bizonyos feltételekkel) az üzleti célú beszerzéshez/bérlethez kapcsolódó ÁFA tipikusan teljes egészében levonható, ha a járművet adóköteles gazdasági tevékenységhez használjátok.

Számviteli és Egyéb Adózási Szempontok

Operatív lízing esetén a lízingbevevő a bérleti díj (lízingdíj) nettó részét számolhatja el költségként. Pénzügyi lízing esetében az eszköz a lízingbe vevő könyveiben szerepel, operatív lízingnél azonban a lízingbe adó mérlegében jelenik meg. Vagyis operatív lízing segítségével a bérbevevő mérlegen kívül finanszírozhatja a lízinget. A bérelt autó nem szerepel a vállalkozás könyveiben, így annak beszerzési értéke nem csökkenti a vállalat értékét. A tartós bérlet ugyanis olyan külső finanszírozási megoldás, amely a cég hitelkeretét nem terheli. A kérdéses eszköz a lízingbe adó könyveiben szerepel. Az értékcsökkenést is a lízingbe adó számolja el.

Az operatív lízingnél a lízingdíj meghatározott időre szól, időarányosan a folyamatos szolgáltatás szabályai szerint kell elszámolni, a lízingbevevőnél a nem anyagjellegű szolgáltatások értékeként, a lízingbeadónál árbevételként. A bérlet számviteli elszámolására a folyamatos szolgáltatás általános szabályait kell alkalmazni. A bérleti díj tartalmazza az autó használatához kapcsolódó összes alapvető költséget, mint például a szervizelés, gumicsere, biztosítás, valamint az értékcsökkenés könyvelése és az adók bevallása.

A Tao törvény a korrekciós tételek között a lízinggel kapcsolatos elszámolásokat - kivéve az 1997 év előttieket - nem szerepelteti, ebből adódóan a társasági adóalap meghatározásakor a számviteli elszámolás az irányadó azaz alkalmazni kell az időbeli elhatárolás elvét. A kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Kiva tv.) alapján a kisvállalati adóalap a társasági adóalaptól eltérően határozható meg. Kérdésként merül fel, hogy a lízingügylet befolyásolja-e a kisvállalati adóalapot. Az értékcsökkenés elszámolásra kerül, de az elszámolt amortizáció nem befolyásolja a kisvállalati adó alapját.

Költségek továbbszámlázása

Gyakori kérdés az operatív lízingelt járművekkel kapcsolatban, hogy az azokon felmerülő költségek továbbszámlázhatók-e harmadik fél felé. Operatív lízingelt személygépkocsit haszonkölcsön-szerződéssel a cég kölcsönad 60 hónapon át. A számla gépkocsibérleti díjról szól. Továbbszámlázásra kerülnek a használat során felmerülő költségek is, mint például az autópálya-matrica, annak hiánya miatti pótdíj, parkolási, gyorshajtási és egyéb közlekedési bírság, mert a használat ideje alatt a kölcsönvevőt terheli. A kölcsönadó továbbszámlázza a gépjármű bérleti díját, cégautóadót, gépjárműadót, kötelező felelősségbiztosítást, casco díját, eseti egyéb költségeket (pótdíj, bírság, casco önrész, avulás). A válasz röviden: nem megfelelő megoldás a továbbszámlázás! Az adót sem áfával, sem áfa nélkül nem lehet - jogszerűen - számlázni. Az adó sem terméknek nem tekinthető, sem szolgáltatásnyújtásnak nem minősíthető.

Társaságunk operatív lízing keretében bérelt személygépkocsit. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség.

MNB Állásfoglalás és az Átminősítés Kockázata

Egyre gyakrabban találkoznak gépjármű-flottakezeléssel, operatív lízinggel foglalkozó cégek azzal a helyzettel, hogy ügyfeleik a futamidő végén nem csak visszaadni szeretnék a gépjárművet, hanem élni kívánnak valamilyen vételi lehetőséggel - akár saját jogon, akár harmadik fél számára kijelölt vevőként. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrégiben részletes szakmai állásfoglalásban értékelte az ilyen konstrukciókat, különös tekintettel arra, hogy azok nem minősülnek-e valójában engedélyköteles pénzügyi lízing tevékenységnek a Hpt.

Az operatív lízingszerződések is tartalmazhatnak opciót a futamidő végén történő tulajdonjog átadására. Az operatív lízing szerződés értelmében a lízingbe adó opciós vételi jogot biztosított maradványérték (vételár) rögzítése mellett a lízingbevevőnek. Az MNB megítélése szerint, ha egy ügyfél szerződéses lehetőséget kap arra, hogy a bérleti időszak végén tulajdonjogot szerezzen az eszközön - akár saját jogon, akár vevőt kijelölve -, az megvalósíthatja a Hpt. szerinti pénzügyi lízing egyik kulcselemét. Ráadásul az MNB nem előminősít szerződéseket - a felelősség a konstrukció kialakítóját terheli. Ügyfélbarát, üzletileg vonzó megoldásnak tűnhet egy vételi joggal kombinált operatív lízing, azonban ha nem megfelelő jogi és pénzügyi körültekintéssel kerül kialakításra, könnyen „átcsúszhat” pénzügyi lízing kategóriába - ami már engedélyköteles tevékenység.

Ide tartozik azon esetek sokasága, amikor a vállalkozás nem a lízingbevevő megbízásából szerzi be az eszközt, hanem a vállalkozás által beszerzett eszközt adja lízingbe. Az érintett vállalkozás alapvetően operatív lízinget kínál: vásárolt, tulajdonában lévő járműveket ad bérbe 60 hónapnál nem hosszabb futamidőre, a bérlet végén pedig aukción értékesíti azokat.

Operatív Lízing vs. Pénzügyi Lízing: Fő Különbségek

A legfontosabb különbség az operatív és a pénzügyi lízing típusok között az, hogy a gépjárművet kinek a könyveiben tartják nyilván. Míg a pénzügyi lízingszerződést a Polgári Törvénykönyv külön szerződéstípusként szabályozza, addig az operatív lízing a bérleti szerződés sajátos formájának tekinthető.

A pénzügyi lízing lehet zárt vagy nyílt. A zárt pénzügyi lízing esetén a futamidő végén az autó a lízingbevevő tulajdonába kerül. Ebben az esetben a lízing ÁFÁ-t nem lehet levonni. A nyílt pénzügyi lízing esetén a lízingbevevő eldöntheti, hogy a futamidő végén mi történik az autóval (kijelöl harmadik személyt, visszaadja az autót, stb). Ez a lízingkonstrukció az operatív lízinghez hasonlóan szolgáltatásnak minősül, lehetőséget nyújt ÁFA levonásra.

Az alábbi táblázat összefoglalja a két lízingtípus közötti legfontosabb különbségeket:

Zártvégű pénzügyi lízing esetében a lízingelt gépjármű mindig a lízingbe vevő tulajdonát képezi a futamidő lejártával. Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a bérbevevőnek a futamidő végén opciós vételi joga van a lízingelt gépjárműre. A nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnak minősül, mert a szerződés nem rögzíti egyértelműen, hogy a futamidő végén a lízingbe vevő megszerzi-e a tulajdonjogot. Ez a szerződéstípus opciós jogot tartalmaz, amely háromféle döntési lehetőséget biztosít. Ez a három eset számviteli és adózási szempontból eltérően kezelendő. A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben. Az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el. A lízingbe vevő olyan döntést is hozhat, hogy megszerzi az eszköz tulajdonjogát. Ez esetben óvatosan kell kezelni az áfát, mert a tulajdonjog megszerzésére ekkor kerül sor.

A zártvégű pénzügyi lízingszerződésben az adásvételi ügylet dominál. A szerződés opciós jogot nem tartalmaz. A lízing futamidejének végén lízingbe vevő mindenképpen tulajdonjogot szerez a lízingtárgy felett. Ez az ügylet adásvételként kezelendő. Áfás ügylet esetén (nem biztos, hogy az) a birtokba adáskor a teljes eszközértékre vonatkozó áfát ki kell számlázni. További számlakiállítás nem kötelező. A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben. Az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el. Előfordulhat, hogy egy zárt végű lízingügylet a futamidő alatt a lízingbe vevő nem fizetése okán megszűnik, és a szerződés megszüntetése után a szerződés megszüntetésével, valamint a lízingbe adó által visszavett lízingtárgy értékesítésével kapcsolatos költségeket a lízingbe adó gyakran megtérítteti a lízingbe vevővel.

Az Operatív Lízing Előnyei és Gyakorlati Tapasztalatok

Az operatív lízing nagyobb rugalmasságot és kiszámítható költségeket kínál, ami ideális lehet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek prioritásként kezelik a pénzügyi likviditást és az operatív hatékonyságot. Ez a lízing rendszerint akkor megfelelő megoldás a lízingbevevőnek, ha tartósan van szüksége arra, hogy a lízingtárgyat használhassa, de a tulajdonjogra nincs szüksége. Az operatív lízing vagy tartós bérlet egy olyan finanszírozási forma, amely mérlegen kívüli tételt jelent, így biztosítja a vállalkozás tőkeoptimalizálását és likviditásának megőrzését. Nincs szükség tőkelekötésre: akár induló, nagyobb összegű befizetés nélkül hozzá lehet jutni az autóhoz. Tervezhető költségek: a futamidő alatt fix havi díjért cserébe használható az autó a tulajdonviszonnyal járó minden kötelesség és adminisztrációs teher nélkül. A magasabb maradványértéknek és az áfa-visszaigénylésnek köszönhetően akár 35 százalékot is meg lehet takarítani az autó finanszírozási költségein. Tervezhető és kedvezőbb üzemeltetési költségek. Nincs extra ügyintézés és költségek, ezeket a havi bérleti díj fedezi és a bérbeadó intézi. A lízingtárgy karbantartásának, szervizelésének költségei és a biztosítási költségek operatív lízing esetén rendszerint a lízingbeadót terhelik.

A tartós bérlet havidíja általában két részből épül fel: a finanszírozási díjból és a menedzsment díjból, amely fedezheti a karbantartási költségeket, a gumiabroncs cseréket, a szervizelést, a biztosítást, az adókat, assistance szolgáltatást, sőt akár üzemanyagkártyát is. Mivel a flottakezelő cégek nagyszámú autót kezelnek, ezért mennyiségi kedvezményeket tudnak elérni a szolgáltatóknál, ezért jobban járnak a lízingbevevő vállalkozások, mintha az üzemeltetést ők végeznék. Ráadásul az ügyintézés sok időt és energiát jelentene. A nagyobb flottakezelő cégek oldalain található operatív lízing kalkulátor segíthet a vállalkozásoknak a költségek pontos előrejelzésében és tervezésében.

Sokan úgy gondolják, hogy az operatív lízing magasabb költségekkel jár, mint egy saját tulajdonú jármű. Azonban, ha figyelembe vesszük az összes költséget, beleértve a karbantartást, biztosítást és értékcsökkenést, a tartós bérlet gyakran gazdaságosabb választás. A szerződés lejártakor a flottakezelő viseli az autó eladásának kockázatát, a cégnek ezzel már nincsen dolga. Használt autó lízing lehetősége: a használt autók nemcsak hogy olcsóbbak, hanem azonnal elérhetők is. Az operatív lízingnél a szerződés határozott időtartamról szól. A gyakorlati munka során nemegyszer találkozhatunk egy-két éves „tartós bérleti” szerződésekkel, ahol az első hónapra jutó bérleti díj az eszköz értékének 30-40 százaléka.

A lízing a hiteleknél általában elve magasabb kamatterhet jelent, mivel a lízingbeadó vállalkozás a felmerült költségeken felül (illetékek, bankkamat, adminisztrációs költségek stb.) saját hasznát is belekalkulálja a lízingdíjba. A lízingdíj megszabható magyar forintban, devizában, devizához kötötten is, de extrém esetben a kriptodeviza is megjelenhet. A legdominánsabb lízingtárgyak a termelőberendezések, a gépjárművek és az ingatlanok. A lízingügyletek kapcsán sokféle adózási kérdés merülhet fel, hiszen a folyamat az eszköz beszerzésétől annak visszaadásáig vagy a tulajdonjog átszállásáig tart. A lízing lebonyolítása során több adózási pont is megjelenik.

Cégünk operatív lízing keretében bérel silóberendezéseket, amelyeket kihelyez vevőihez. A silókat a vevők használják, azokért díjat nem fizetnek, de a használat fejében meghatározott mennyiségű terméket kell vásárolniuk a cégtől. Az operatív lízing költségét cégünk számolja el. A kapcsolatot háromoldalú szerződés támasztja alá.

tags: #fogyasztóvédelmi #törvény #operatív #lízing #használó #szabályozása

• Kapcsolási rajzok a Mercedes A 150-hez
• Használt Opel Astra J teszt: Bardi Auto vélemények
• Gyári Skoda alufelnik előnyei
• A pollenszűrő szerepe a Fiat Puntóban
• Porsche Lízing - Borbély Zoltán szemszögéből