A fogyasztás értékét növelő tényezők magyarázata

A fogyasztói élményhez szorosan kapcsolódik a fogyasztói érték fogalma, mert „az érték napjainkban leginkább a fogyasztói élményekben ragadható meg” (Kulcsár 2014: 28). Korábbi tanulmányok alapján a fogyasztó különbözőképpen értékeli az értéket: tudatosan, tudattalanul vagy tudatosulás előtt (is) érzékelheti azt (Gorth-Dye 1999). A fogyasztói érték sokrétű fogalom, sokféle jelentéssel és kapcsolódással bír, részben átfedve egymást (Paananen-Seppänen 2013). Néhányan a fogyasztói értéket az egyénhez kapcsolják (Butz-Goodstein 1996), mások a relatív hasznosság alapján értelmezik (Woodruff 1997; Zeithaml 1988; Rekettye 1997; Rekettye 2018), míg mások a személyes észleléshez, a fogyasztáshoz és a gazdasági környezethez kötik (Woodall 2003; Holbrook 2005).

Összességében a fogyasztói érték egydimenzióban és több dimenzióban is értelmezhető (Kulcsár 2014). Az egydimenziós értékelések jellemzően a termékek, szolgáltatások tranzakciós értékére helyezik a hangsúlyt (ár-érték, minőség, haszonáldozati költségek összehasonlítására) (Zeithaml et al. 1988; Doods et al. 1991; Murphy et al. 2000). Az egydimenziós érték értelmezések alapján az érték nem más, mint a nyújtott hasznosságkombinációnak a hasznosság megszerzéséhez szükséges ráfordításokkal való összehasonlítása (Rekettye-Hetesi 2017). A többdimenziós észlelések az értéket komplexebben, több tényező mentén (dinamikusan, szubjektíven stb.) a vásárlás előzményeként, haszonelvű elemzés eredményeként értelmezi, nemcsak a fogyasztásból származó élmény eredményeként (Holbrook 2005; Holbrook 2006; Kulcsár 2014). A következőkben a fogyasztói értéket többdimenziós megközelítésben, a fogyasztói élmény társadalomtudományi kontextusában fejtem ki részletesebben.

Ingatlan értékét befolyásoló tényezők

Mitől ér többet egy lakás egy másik lakásnál? Biztos te is találkoztál már azzal, hogy két szinte teljesen egyforma lakás között akár milliós különbség is lehet az árban. És persze mindenkinek van véleménye arról, hogy mitől drága, vagy olcsó egy ingatlan. De tényleg tudod, mi határozza meg, hogy mennyit ér a lakásod? Az ingatlan értékét befolyásoló tényezők elmélete, amely gyakran a hedonikus árazási modellekkel és a városi közgazdaságtannal kapcsolódik, azt vizsgálja, hogy az ingatlanok értéke hogyan áll össze a különböző jellemzőik és külső hatások révén, ahelyett hogy pusztán a kereslet és kínálat alapján alakulna ki.

Egy lakás nem tőzsdei részvény, amit naponta adnak-vesznek. Ritkán cserél gazdát, és minden ingatlan egyedi. Nem lehet úgy összehasonlítani őket, mint a tej árát a boltban. A helyzet az, hogy egy lakás árának meghatározása nem olyan egyszerű, mint mondjuk egy csomag tejet venni a boltban. A tejnél ott van az ár a polcon, kész. De egy lakással? Képzeld el: egy lakás tulajdonost lehet évtizedekig nem változtat a lakáson, nem is biztos, hogy gondol rá, hogy mennyit érhet, mivel nem ingatlan befektetésként tekint rá, hanem otthonként. Nem is érdekli, hogy mennyit érhet pont ezért. És ez nem olyan, mint a részvényeknél, ahol minden nap látod, mennyit ér - ott az ár folyamatosan változik, mert folyamatosan kereskednek velük. Aztán ott van az a kis csavar, hogy minden lakás egyedi. Igen, lehet, hogy két lakás ugyanabban a házban van, ugyanakkora, de az egyikből nyugodt park, a másikból meg zajos főút látszik. Az egyikhez van erkély, a másikhoz nincs. Az egyik lakás mellett trafóház, szemetesek vannak, a másiknál nincsenek és így tovább, lehetne folytatni a példákat a végtelenségig. És máris más az áruk az ingatlanoknak. Itt bukik el sok házi értékbecslő, amikor a szomszéd lakás ára szerint becsli fel a sajátját és nem súlyozza a különbségeket. Nálunk Magyarországon szerencsére elég részletes szabályozás van erre - főleg azért, mert a bankok jelzáloghitelekhez pontosan akarják tudni, mennyit ér egy ingatlan.

Értékbecslési módszerek

Az ingatlan értékének meghatározására több megközelítés is létezik:

Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához

1. Ez a módszer azt nézi, hogy most, jelenleg mennyibe kerülne pontosan ugyanezt a lakást megépíteni. Egyszerűen hangzik, de a közgazdászok nem nagyon rajonganak érte. Miért? Mert attól, hogy valamit drága megépíteni, még nem biztos, hogy használható is. Persze vannak helyzetek, amikor mégis hasznos ez a költségalapú módszer - például különleges, egyedi ingatlanoknál, ahol nincs hozzá hasonló, amihez mérni lehetne. Példaként lehetne mondani a Parlamentet, vagy éppen a Halászbástyát, ha fel kellene értékelni.
2. A hozamalapú értékbecslés, megközelítés - Mennyit lehet vele keresni? A kérdés az, hogy mennyit hoz a konyhára havonta, évente, ha bérbe adod. Érdekes módon 2024 őszén Budapesten már csak kb. 5 százalék, vidéken pedig 7 százalék körüli bérleti hozam volt elérhető, ami csökkenést jelent a korábbi évekhez képest, mivel az ingatlanárak száguldanak felfelé a kormányzati támogatásoknak is köszönhetően és ezt a piaci ingatlan bérleti díjak nem tudják követni, így az ingatlan befektetés veszített a népszerűségéből. Ha például egy lakás havonta 150-200 ezer forint bérleti díjat hoz, a már nem rossz. Persze itt is figyelembe kell venni a kiadásokat - rezsi, közös költség, esetleges javítások. A lényeg, hogy ez a módszer azt nézi: megéri-e befektetésként az ingatlan, ez a hozamalapú értékbecslés?
3. Ez a leggyakrabban használt módszer lakásoknál, ingatlanoknál és őszintén szólva ez a leglogikusabb is és a legreálisabb. Persze itt jön a macera: mivel minden lakás egyedi, ezért kiigazításokat kell csinálni. Van lift? Szuper, az plusz. Zajos útra néz? Az meg mínusz. Új a fűtés? Plusz. Rozoga az épület? Mínusz. És így tovább. Plusz és mínusz játéka.

Gazdasági hatások és kereslet-kínálat

Ez így működik: amikor jól megy a gazdaság, az emberek magabiztosabbak, több pénzük van, és inkább vállalkoznak lakásvásárlásra. A nemzetgazdasági foglalkoztatottság szintje továbbra is historikusan magas szinten alakul, a versenyszférában erős bérezési alapfolyamat és a reálbérek folytatódó emelkedése figyelhető meg. A baj csak az, hogy az építőipar nem tud egyik pillanatról a másikra reagálni. Nem lehet egyik napról a másikra felépíteni ezer új lakást. 2024-ben alig épült új lakás, legalábbis sokkal kevesebb új ingatlan épült, mint amennyinek kellene épülnie egy év alatt, hogy bizonyos idő alatt meg tudjon újulni a lakás állomány. Az építési engedélyek száma is csökkent. Ez azt jelenti, hogy a kereslet sokkal gyorsabban nő, mint amennyit építenek - és hát tudod, mi történik ilyenkor az ingatlan árakkal.

A Lokáció Jelentősége

Van egy mondás az ingatlanosok körében: „három dolog számít egy lakás értékénél - a hely a hely és a hely”. És ez tényleg így van! Konkrét példák itthonról. Vegyük például a Balatont. Itt óriási különbségek vannak aszerint, hogy milyen messze vagy a víztől. A part-menti településeken a négyzetméterárak akár kétszer akkorák is lehetnek, mint a tóval nem szomszédos települések lakásárai, éppen ezért sokan, kisebb pénzű külföldiek is a Balatontól 10-30 km-re vesznek házakat. Logikus, ugye? Ugyanez igaz Hévízre is. Ott is minél közelebb vagy a tóhoz, annál többet ér a lakásod. Ha 20 percet kell gyalogolnod oda-vissza a fürdés előtt és után, az már teljesen más, mint ha 1-2 perc séta az egész.

Energiahatékonyság és Felújítás

Régen senki nem igazán törődött azzal, mennyit fogyaszt egy lakás, hogy szigetelve vannak a falak, vagy sem. De ma? A panelprogram jól mutatja ezt. Ahol külső hőszigetelést kaptak az épületek, kicserélték a nyílászárókat, és egyéb energiatakarékos fejlesztéseket vezettek be, ott a lakások értéke jelentősen nőtt. Egy esetleges lakáspiaci válság idején is látszik a különbség: egy felújított panel értéke is csökkenhet, de sokkal kisebb mértékben, mint egy nem felújítotté. Ráadásul a felújított lakást sokkal könnyebb is eladni, mert az emberek számolnak: „Oké, ez drágább, de utána nem megyünk tönkre a rezsitől.” Ingatlan befektetők is nézik, hogy felújított egy társasház, vagy lepusztult.

Modernizáció és Kilátás

A konyha és a fürdő modernizálása - ezek a terek sokat nyomnak a latban. Éppen ezért a panelprogramos épületeknél azok lakásai, amelyek már átmentek felújításon, sokkal kedvezőbb áron adhatók el, mint a lepusztultak. Egy ablak, amit reggel besüt a nap - sok embernek aranyat ér. Parkra néző, panorámás kilátás, nem forgalmas útsor - ezek mind nyomnak a latban. Az értékbecslők, vagyonértékelők gyakran korrigálnak ezeken a pontokon.

Infrastruktúra, Környezet és Munkahelyek

A nemzetközi tapasztalatok szerint azok az ingatlanok, amelyek jó tömegközlekedési csomópontok, metró- vagy vasútállomások közelében vannak, jelentősen magasabb árat érnek el. Ha közel vagy a bevásárlóközpontokhoz, iskolákhoz, orvosi rendelőkhöz - az mind-mind feldobja a lakásod értékét. A környék biztonsága és tisztasága nagy hatással van az ingatlanárakra. A bűnözési statisztikákon túl az emberek által érzékelt biztonság befolyásolja a vásárlókat.

Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero

Nem elég, hogy a szolgáltatásokhoz, közlekedési hálózatokhoz közel legyél, hanem a munkahelyekhez való közelséged is fontos és, hogy egyáltalán legyen munkahely. Ugyanis, ha az sincs egy településen, vagy közelében, akkor előreláthatóan x időn belül el fog néptelenedni, vagy el fog öregedni az a település. A munkahelyek száma és minősége kulcsfontosságú egy ingatlan értékének meghatározásában, és szorosan összefügg az elhelyezkedés fontosságával, amelyről korábban már szó volt. A munkahelyek számának növekedése egy régióban több ember beköltözéséhez vezet, ami megnöveli a lakóingatlanok iránti keresletet. Az új, jobb minőségű munkahelyek (például a technológiai vagy magasan képzett munkavállalókat igénylő szektorokban) magasabb jövedelmeket is jelentenek.

A stabil munkahelyek és az alacsony munkanélküliség növelik a fogyasztók bizalmát a gazdaságban és saját pénzügyi helyzetükben. Ugyanakkor az ellenkezője is igaz: egy gyengülő gazdaságban, ahol a munkahelyek száma csökken, a bizalom is meginog. A magas munkanélküliség csökkenti a vásárlóerőt, és növeli a jelzáloghitelek bedőlésének kockázatát. Ha túlzottan lezüllik egy település lakóállománya, akkor a végén nem lehet a régebbi áron ingatlant eladni, szélsőséges esetben egyáltalán nem lehet eladni, vagy nevetségesen olcsón és nem is beköltözőnek, ugyanis lehet, hogy senki nem akar oda költözni, hanem a szomszédnak, vagy a pereputtyának.

A rendezett, jól karbantartott szomszédos ingatlanok pozitívan hatnak a környék egészének értékére, míg az elhanyagolt épületek ronthatják a környék megítélését. Ugyanígy a szomszédban lakó emberek is meghatározzák az ingatlanod értékét. A zöldövezet is kiemelt fontosságú a magyar lakásvásárlók számára - és ez nem véletlen. Egy szép parkkal a közelben sokkal kellemesebb az élet, főleg ha gyerekesként oda tudod kivinni a kicsiket játszani. Gondolj bele: ha nyáron kint reggelizhetsz az erkélyen, miközben élvezed a kilátást - az tényleg pluszt jelent.

Népességi és jövedelmi viszonyok

A népesség növekedése növeli a lakóingatlanok iránti keresletet, különösen a városokban. A különböző generációknak eltérőek a lakhatási preferenciái. A háztartások jövedelmi szintje és a hitelfelvételi lehetőségek alapvetően befolyásolják, hogy az emberek mekkora összeget tudnak ingatlanra költeni.

Állami támogatások és piaci túlértékeltség

Az előrejelzések szerint 2025-ben a lakásárak országosan 14-17 százalékkal is emelkedhetnek. Ez elég durva növekedés, nem? Az adókedvezmények, állami támogatások, mint CSOk plusz, Falusi Csok, Munkáshitel, Babaváró és legfőképpen a 3%-os Otthon Start Program stb., mind növelik az ingatlan keresletet. Becslések szerint országosan kb.14,3 százalékkal haladták meg a lakásárak a fundamentumok által indokolt szintet, sőt ez már, akár több is lehet - magyarul a lakások túlértékeltek.

Cukorbetegek és az alkohol

Ajánlások ingatlan vásárlásához és eladásához

Eladói oldalról fontos szempontok:

• Lokációban nem tudsz „ráépíteni” - ha rossz helyen van, ne akarj 20 %-os felárat kérni utólag. Az utca, a városrész, a közlekedés adott - inkább abban fókuszálj, amit javíthatsz.
• Racionálisan beruházni érdemes - felújítás akkor hasznos, ha várhatóan visszahozza az árát, vagy legalább nem veszítesz rajta az eladáskor.
• Dokumentáció legyen meg - számlák, engedélyek, energetikai igazolás, tulajdoni lap, közműegyeztetések.
• A valós képet mutasd - ha vannak hiányosságok, korrigáld az árat reálisan, de ne titkolj el semmit.

Vásárlói oldalról kulcsfontosságú tanácsok:

• A lokáció mindennél fontosabb - Ne spórolj ezen!
• Gondolj hosszú távban - Azokban a városokban és régiókban, ahol nagyobb beruházások valósulnak meg, a lakáspiaci kereslet jobban nőhet. Hol fejlődik a környék?
• Számold ki az összeset - Nem csak a vételár számít.
• Hely, hely és hely - Ez az alfa és az omega.
• A rezsiköltségek hónapról hónapra érződnek a pénztárcádban, és közben pedig rezsicsökkentés van.
• Infrastruktúra és közlekedés - Mennyi időt töltesz naponta utazással?
• Környezet és hangulat - Biztonságos-e? Vannak zöldterületek?

Magyarországon az ingatlanok árát elsősorban a befektetési célú ingatlanvásárlás, az élethelyzet változások, továbbá az a vágy, hogy mindenki saját otthonra vágyik mozgatja - és ez egy fontos momentum. Amikor otthont veszel, nem csak egy befektetésről van szó. Ezért bár a lakásárak fontosak, és persze senki sem akar túlfizetni, de azt se feledd: egy otthon értéke sokkal több annál a számnál, ami a szerződésben szerepel. 2025-ben izgalmas, de kihívásokkal teli időszak van az ingatlanpiacon. Ha segítségre van szükséged lakás vásárlásban vagy eladásban, ne habozz szakemberhez fordulni!

A magyar háztartások fogyasztásának fellendülése és pénzügyi trendjei

Új lendületben a magyar háztartások reálkeresete, jöhet a fogyasztás?

A 2020-as évek válságai után 2024 új reményeket hozott a magyar háztartások számára. A harmadik negyedévre a fogyasztás 4,1%-kal bővült, amivel Magyarország az EU 7. helyére lépett elő. A háttérben a jövedelmek növekedése áll: az átlagos háztartási összjövedelem 2023 végén mért 542 ezer forintról 2024 végére 644,5 ezer forintra ugrott, mely közel 20%-os emelkedést jelent. Ez a pozitív trend nemcsak a gazdaság stabilizálódását jelezheti, hanem a lakossági fogyasztás fellendülését is.

A háztartások pénzügyi helyzetének elemzése nemcsak gazdasági szemüvegen keresztül fontos téma, hanem rendszerint társadalmi kérdéseket is érint. Az anyagi biztonság megteremtése és a hosszú távú vagyongyarapítás minden család számára alapvető célkitűzés. Ugyanakkor a makrogazdasági tényezők - mint az infláció, a kamatkörnyezet - jelentős hatást gyakorolnak a megtakarítási és befektetési szokásokra. Az elmúlt évek válságai erősen korlátozták a háztartások korábbi fogyasztási szokásait, ami a háztartási vagyon stagnálásával és növekedésének lassú ütemével párosult. Ugyanakkor az elmúlt néhány évet követően a háztartások vagyona újból növekvő pályára került, ami ösztönzőként hathat a fogyasztás további emelkedésére. A 2020-as évek válságok sokaságával indultak a magyar házatartások számára, azonban az idei évre a háztartások fogyasztási szokásainak további javulása várható.

A KSH adatai szerint 2024 harmadik negyedévében a háztartások fogyasztása már 4,1%-kal nőtt, amivel Magyarország az EU országai között a 7. helyre lépett elő. Hasonló képet mutat a Nézőpont Intézet legújabb, decemberi Fogyasztói Barométer felmérése is, ami szerint a háztartások fogyasztása már 2024 végén jelentősen bővülni kezdett. Ennek egyik fő oka a háztartások jövedelmének nagymértékű növekedése: a 2023 decemberében mért 542 ezer forintos átlagjövedelem 2024 végére 644,5 ezer forintra emelkedett, ami közel 20%-os növekedést jelent. Még 2024 harmadik negyedévéhez képest is 7,4%-kal emelkedett az összjövedelem. Ugyanakkor a KSH legutóbbi adatai a pozitív trendek fenntartásával, a gazdaság stabilizálódását és a háztartások anyagi biztonságának javulását jelzik.

A háztartások vagyonának alakulása

Historikusan elmondható, hogy a háztartások pénzügyi helyzete érzékenyen reagál a gazdasági válságokra, amit jól szemléltet a háztartások vagyonának alakulása az elmúlt évtizedekben. A 2010-es évek gazdasági fellendülése során az egy háztartásra jutó nettó vagyon 2020-ra 39,6 millió forintra nőtt, szemben a 2014-es 19,1 millió forintos értékkel. Bár az utóbbi években a felgyorsult infláció csökkentette a vagyon reálértékét, 2023-ban a háztartások pénzügyi helyzete ismét növekedési pályára állt. 2024 harmadik negyedévének végére a háztartások pénzügyi vagyona elérte a 90 521 milliárd forintot, ami 2010-hez viszonyítva 369%-os növekedést jelentett.

Emellett az európai összehasonlítás is kedvező képet mutat. A 2024 második negyedévére vonatkozó adatok alapján Magyarország a háztartások nettó pénzügyi vagyonát tekintve az EU 13. helyét foglalja el, míg a közép-kelet-európai országok között a második helyen áll.

Befektetési szokások és az infláció hatása

Az MNB 2024. évi lakossági megtakarítások alakulását bemutató publikációja szerint ez leginkább a döntően pénzügyi tranzakciókból és átértékelődésből származik. Az alacsony kamatkörnyezetet követően az infláció megugrása jelentős hatást gyakorolt a háztartások pénzügyi döntéseire és az eszközök közötti választásra. Bár a pénzügyi eszközök növekedése lassabb ütemben zajlott, az egyes eszközosztályokon belül jelentős átrendeződések történtek. Az MNB adatai szerint az állampapírok és a befektetési jegyek népszerűsége különösen kiemelkedett.

Az állampapírok 2023-ban a háztartások pénzügyi eszközeinek 15%-át tették ki, miközben az értékpapírok aránya 25%-ra nőtt, szemben a 2020-as 20%-kal, amely az egyik legdinamikusabb bővülést jelzi. Ezzel párhuzamosan a hagyományosan alacsony hozamú bankbetétek népszerűsége csökkent: a lekötött betétek állománya stagnált, míg a folyószámlákon tartott összegek emelkedtek, ami a háztartások növekvő likviditási igényét tükrözte. A kockázatosabb befektetések, például részvények és befektetési jegyek iránt is nőtt az érdeklődés.

A tavalyi év során végzett felmérések szerint a háztartások 60-66%-a rendelkezett valamilyen típusú megtakarítással, amelyeknek közel egyharmadát az állampapírok tették ki. Az MNB tavaly júniusi felmérése alapján az állampapír-tulajdonosok többsége az idei mintegy 3000 milliárd értékű kamatfizetésekből származó összeget továbbra is befektetésre szánná. A válaszadók közel fele úgy nyilatkozott, hogy az összeget újra állampapírba fektetné, míg 36%-uk a mindennapi kiadásaik fedezésére használná fel.

Az infláció továbbra is központi szerepet játszik a pénzügyi stratégiákban. Az infláció mérséklődésével várhatóan megugrik az érdeklődés a hosszabb távú, stabil hozamot biztosító befektetések iránt, mint például a nyugdíjcélú megtakarítások. A kamatkörnyezet szintén meghatározó lesz: egy alacsonyabb kamatkörnyezet újból vonzóvá teheti a részvényalapú befektetéseket, míg az ingatlanpiac alakulása jelentősen befolyásolhatja a háztartások reáleszköz-állományát. Emellett egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni a digitalizáció és a fintech cégek hatását. Az új digitális pénzügyi eszközök és platformok fokozatosan alakítják a lakosság megtakarítási szokásait. A háztartások pénzügyi helyzetének stabilizálódása és a jövedelmek emelkedése erős alapot teremt a fogyasztás további bővüléséhez.

tags: #fogyasztás #értékét #növeli #tényezők #magyarázata

• 64 GB-os adattároló hibaelhárítás
• AMG Flow: dalok zenei elemzése
• Mercedes-Benz Sprinter 316 CDI akkumulátor kiválasztása és fejlesztések
• Műhely üzemeltetési tippek
• Programok az Opel Családi Napon