A Fiat Stilo: Részletes Útmutató a Használt Modellhez

A FIAT Stilo a 2000-es évek elején a FIAT nagy reménysége volt, amellyel a Golf-osztály trónjára akartak törni. A típus háromféle karosszériával (3 és 5 ajtós, illetve Multi Wagon kombi) és széles benzin- és dízelmotor választékával került a piacra, már alapkivitelben is gazdag felszereléssel. Bár a remélt siker elmaradt, a Stilo mégis sokak számára vonzó lehet a használt autók piacán. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a Stilo jellemzőit, motorválasztékát, előnyeit és hátrányait, valamint hasznos tanácsokat adunk a vásárláshoz.

Újonnan és használtan is sok ellentmondás övezi ezt a típust. Mindezek mellett mégis egy jól használható autóról beszélhetünk, amelyet már egészen alacsony áron megvásárolhatunk. Nagy reménysége volt az olasz gyártónak ez a modell, de az átütő siker elmaradt. Ráadásul így a fejlesztésébe ölt rengeteg pénz is veszteség volt, pedig a Stilo nem rossz autó.

A FIAT Stilo Története és Külső Megjelenése

A FIAT a Stilo-t az első generációs Bravo/Brava páros utódjaként mutatta be. Érdekes, hogy a nevet később nem vitték tovább, az utód újra a Bravo nevet kapta. A típust háromféle karosszériával kínálták: 3 és 5 ajtós, illetve Multi Wagon kombi. Az olaszoktól szokatlanul konzervatív külső kevesek tetszését nyerte el. Ezen még a háromajtós változat kicsit dögösebb hátsó része sem segített.

A terjesztett sztereotip gyűlölet ellenére sokakat meggyőzött, és a mai napig meggyőz a kissé szögletes, de arányaiban jól eltalált háromajtós megjelenése, amely már gyárilag is remekül mutatott a 17 colos alufelnivel, a decens légterelőkkel.

Ha a Stilo kerül szóba, mint használt autó, a legtöbben azonnal masszív bástyát építenek olyan kritikákból, mint az unalmas forma, a megbízhatatlan működés, a vacak, széthulló minőség, a borzalmas motorok, és nem utolsósorban a pocsék értéktartás, hiszen köztudott: a régi olasz autó nem ér egy fityinget sem.

Fogyasztás optimalizálása Punto 2-nél

A frissítések során nagyon minimálisan változások történtek, új lámpákat és lökhárítót kapott az autó. 2005-ben egy terepkombi verzió is piacra került, emelt futóművel és alsó műanyag védőelemekkel, de összkerékhajtás nélkül.

Felszereltségi Szintek és Limitált Kiadások

Örök kérdés a Stilok modelltörténetében a felszereltségi szintek pontos beazonosítása. Másrészt bizonyos (jellemzően) külső stílusjegyeket az idők során megváltoztathattak az autón. Első lépésben, a megjelenés évétől nagyjából 2003-ig három, a kor színvonalán mérve gazdag felszereltségi szint (Active, Dynamic, Abarth) volt kapható, mely ekkor Actual néven kiegészült egy új, sokkal szerényebb induló felszereltséggel, és ekkor némileg módosult az Active és Dynamic alaptartalma is (többek közt kikerült az ASR/MSR).

A következő nagyobb változást a 2006-os (utolsó) facelift hozta. Valójában ez az önálló felszereltség egy limitált szériás, alaposan felextrázott Actual változat (éppen ezért sokan - pl.: hirdetésekben - Racingnak írnak, olyan Actual - vagy akár Active, Dynamic - modelleket is, melyek ugyanezeket az extrákat tartalmazzák - pl.: limitált Racing változat nem létezett az 1.2-es motorral, de egy felextrázott 1.2 16v Actual tudhatja ugyanezt).

Létezett egy még limitáltabb kiadás is. Ez szintén egy limitált, sokkal kisebb szériában készült változat (egész pontosan 3500 darab készült belőle), így a gyakorlatban sokkal ritkább, mint a Racing. Ismertetőjele a jellegzetes vörös fényezés (mely nem összekeverendő a gyakorlatilag bármely változathoz kérhető „Rosso tiziano” pasztell színnel!), a Lineaccesori-s első- hátsó lökhárító, Lineaccesori-s küszöbspoilerek, Lineaccesori-s hátsó spoiler és Lineaccesori-s 17” könnyűfém keréktárcsák 215/45 R17 gumiabroncsokkal, valamint a különböző helyeken feltüntetett „MS logó” (Michael Schumacher aláírásával). Tudomásunk szerint kizárólag az erősebbik, 140Le-s 16 szelepes 1.9 MultiJet motorral szerelték a Schumacher Stilokat.

Belső Tér és Kényelem

A beltér szintén kevésbé idézi meg a Dolce Vita életérzést. Aki szereti a konzervatívabb stílust, az jól érzi magát az igényes, puha, sötét színű műszerek és kárpitok között. Elöl kényelmes, nagyon széles az utastér (megjelenésekor a kategória legszélesebb modellje volt, azóta is csak a Megane II és a Golf V lett pár mm-rel szélesebb), az üléstámlát és -magasságot jól beállítva a vezetőülés még hosszú távon is kényelmes.

Felni méret bemutató: Fiat Strada 2001

Az alapfelszereltség részeként is gazdagon felszerelt autót kapunk. Hat légzsák, ABS, ASR, klíma (hűthető kesztyűtartóval), elektromos ablakok és tükrök, állítható ülések deréktámasz állítással, 6 sebességes váltó, stb. Ezzel együtt műszakilag a maga korában és kategóriájában nagyon fejlettnek számított. Adaptív tempomat, nyitható üveg panorámatető, kulcsnélküli rendszer, kétzónás digitális klíma, navigáció fejegység is szerepelt az extralistán.

A Stilo megfelelő, négycsillagos törésteszt minősítést szerzett annak idején, a hat légzsák pedig szériafelszereltség hozzá.

Motorválaszték

A Stilo motorválasztéka meglehetősen széles, benzines és dízel változatok egyaránt megtalálhatók. Összesen hétféle benzines és hatféle dízel került a motorháztető alá. Ezek nem egyszerre, hanem a 2004-es és 2005-ös ráncfelvarrások előtt és után voltak vegyesen. A Stilo összes motorja kivétel nélkül szíjas vezérlésű, melynek megfelelő időben történő cseréjéről se feledkezzünk meg.

Benzinmotorok

Az alapmotor egy 1,2 literes, négyhengeres és 80 lóerős benzines, ezt a korabeli Puntóban is megtaláljuk. Később ezt egy 1,4 literes, 90 lóerős váltotta fel, illetve rövid ideig egy 95 lóerős variáns is a kínálatban. Az 1,6 literesből is kétféle létezik, a 103 lóerős Fiat, míg a 105 lóerős egyedüliként Opel eredetű erőforrás, a G Astrákból. Volt még egy elég szomjas 1,8 literes is, ez már 133 lóerőre képes. Végül ott az Abarth különlegessége, a 2,4 literes, öthengeres motor, ami 170 lóerőre képes. A Stilo mindegyik benzinmotorja szívómotor.

Fiat Stilo Benzinmotorok áttekintése

Nézzük meg részletesebben a benzinmotorok jellemzőit:

Grande Punto EGR szelep problémák

• 1.2 16v (80 LE): Nos, megjelenésekor ez volt a Stilo alapmotorja, mely kisebb módosításokkal az elődmodell Bravoból, és a Punto II-ből érkezett. Bár sokan szkeptikusan tekintettek a csöpp motorra egy ekkora kasztniban, méretéhez képest meggyőző teljesítménye és gazdaságos üzemeltetése bebizonyította létjogosultságát. Kétség kívül sokat lendít rajta a jól eltalált fokozat-kiosztású 6 sebességes váltó is, mellyel könnyebben a számunkra éppen ideális fordulatszám-tartományban tartható az autó. Az 1.2 es motor nem egy erőgép, de a forgalom dinamikáját szépen lehet tartani vele. A fogyasztásra szintén jótékony hatással van a hosszú hatodik fokozat, mellyel alacsonyabb motorzaj (és szerényebb fogyasztás) mellett haladhatunk. Fogyasztása 5,5 és 8 liter között alakul használattól függően. Hatodikban 120 km/h nál 3000-et pörög a motor, tehát nem zavaró sem a motorzaj, sem a menetszél, illetve stabilan fekszik az utat ebben a kategóriában.
• 1.4 16v (95 LE): A korábbi 1.2 16v belépőmodellt leváltó 1.4 16v-t ugyanazzal a 6 sebességes váltóval szerelték fel, mint „kistestvérét”. Többek véleménye alapján elmondhatjuk, hogy ezzel a motorral teljesítményben inkább az 1.6-oshoz, míg fogyasztásban/fenntartásban még mindig az 1.2-eshez közelebb álló Stilohoz jutunk. Kicsivel több dinamikát és persze magasabb fogyasztást kínálnak az 1,4 literesek. Ez a két motor szinte teljesen azonos, ami a hibalehetőségekre is igaz.
• 1.6 16v (103 LE): Az elődmodellből kisebb módosításokkal átmentett motor, ahogy azt már a Bravoban is megismerhettük, pörgős karakter: igazi erejét 3500-4000 fordulat felett mutatja meg. A nem túl szerencsés áttételű ötsebességes váltó kevésbé harmonikus, mint a kisebb motorok 6 sebességese: a viszonylag hosszú, elnyújtott fokozatok némileg rontanak a dinamikán, a fokozatokat szorgosan kiforgatva azonban előcsalogatható a motor ereje.
• 1.6 16v (105 LE - Opel eredetű): Ez a motor egy igazi kakukktojás, elég kevés információ lelhető fel róla. A legutolsó facelift környékén egy rövid időszakra elérhető volt ez a GM-Opel származék 105Le-s 1.6-os motor, mely inkább Opel Astrákból lehet ismerős. A változó szelepvezérléses motor sajnos ritka jelenség a Stilok orrában, pedig meggyőző erejű, és egyenletes teljesítmény-leadású (a maximális forgatónyomaték ~90%-a már 2000 fordulatszám környékén rendelkezésre áll). Óvatos vezetés mellett közel az 1.6-os fogyasztási adatait hozhatjuk, ugyanakkor érezhetően erősebb annál (különösképp az alacsonyabb fordulatszám-tartományokban).
• 1.8 16v (133 LE): Az 1747 ccm-ből 133 ló jól megy, és nem csak óra szerint lépi túl a 200-at. A 0-100 adata ugyan csak átlagos (gyári: 9.9), de a reptéri gyorsulási versenyeken (200/400m) rendre veri a hasonló értékkel (!) bíró 1.6-os autókat. A rugalmassága elfogadható. A változó vezérlés egyetlen hátránya, hogy nem kelt túl sportos érzést, mert lapos a nyomatékgörbéje, és sehol nincs "rúgás a hátadban". Ellenben már 50-nél is kapcsolható az 5. sebességfokozat városban, és innen már gyorsítani is tud a forgalommal. Cserébe autópályán sokat pörög, 140-nél 4000-et, amiről erősen kilő ugyan, de feleslegesen. Jól jönne egy utazó hatodik fokozat, ahol kevesebbet eszik és kevésbé hangos, ugyanis a csendesség nem az erőssége. A motor hangja nyers, bár nem kellemetlen, mellőz minden "kifinomultságot", ami pl. az 1.6-os Stilóra jellemző, és nem is olyan hangtalan, hogy alapjáraton ne halljad, mint az 1.2-esnél. Cserébe mindig "érezni", hogy van erő a motorban. A fogyasztás nem alacsony, de nem is kirívó, a 10 litert sose érte el az egy tankra mért fogyasztás, még városban/télen se. Hosszú utakon alacsony sebességgel 5,5-6 liter alá is levihető, de akkor arra már külön figyelni kell pl. a gyorsításoknál. Inkább a 6,5-7 liter a jellemző országúton. Autópályán és városban 8-9 liter.
• 2.4 20v (170 LE - Abarth): Az előd kétliteres öthengeresének továbbgondolt változata ez, nagyobb hengerűrtartalommal és +15 lóerővel. Bár, a típus zászlóshajójához mérten, lomhának nem nevezhető, több kritika érte kicsit álmatag Selespeed sebességváltóját, illetve fokozott étvágyát. Kétség kívül legnagyobb előnye sajátos, öthengeres orgánuma.

Dízelmotorok

A dízeleknél viszont mindegyikben találunk turbót. Sőt, igazából egyetlen motorról beszélhetünk, konkrétan az 1,9 JTD különböző változatairól van szó. A 8 és 16 szelepes kialakítású dízelmotorok teljesítménye 80 és 150 lóerő közötti. Meglepően problémamentesek a dízelek, korrekt karbantartás mellett többszázezer kilométert is elfutnak nagyobb gond nélkül.

Fiat Stilo Dízelmotorok áttekintése

Lássuk a dízelmotorokat részletesebben:

• 1.9 JTD (80 LE): Az 1.9-es UniJet Common Rail dízelmotor gyengébbik verziója nem csak szoftveres butítás a 115 lóerőshöz képest, ez ugyanis intercooler és töltőlevegő-hűtő nélküli, valamint lendkereke egytömegű.
• 1.9 JTD (115 LE): Az erősebbik UniJet dízel a legelterjedtebb dízelmotor a Stilok orrában. Fogyasztása kedvező, akár az 1.2-es benzinesek alatt tartható, ugyanakkor teljesítményben közel az 1.8-as szintjét hozza, rugalmassága pedig, dízelektől megszokottan, meggyőző.
• 1.9 MultiJet (140/150 LE): A 115 lóerős JTD motor „továbbgondolt” változata, mely a kicsivel kultúráltabb járást és még jobb hatásfokot biztosító MultiJet technológiát alkalmazza. Az erősebbik, 16 szelepes, 1.9-es motor évjárattól függően 140-150Le-vel rendelkezik, és, a többi dízeltől eltérően, hat sebességes váltóval látták el. Teljesítményben igencsak megközelíti a 2.4-es csúcsváltozatot (főleg rugalmasságban), ugyanakkor fogyasztásban/fenntartási költségekben (na meg persze hangszínben) sokkal alulmúlja azt.

Tipikus Hibák és Problémák

A Stilo a 2000-es évek első „kütyüautóinak” egyike, degeszre tömve elektronikával, és ez alaposan megbosszulja magát. Gyakorlatilag ahová áram vezet, ott egy szimpla kijelzőtől kezdve a tükörállításon át a motorvezérlőig baj is lehet, és a sors fintora, hogy döntően német alkatrészek pukkannak el az olasz autóban - erre persze azzal érvelnek az okosok, hogy eleve a FIAT rendelt vacak minőséget, a német beszállítók pedig olyat gyártottak, amilyet kértek tőlük.

Elektronikai és Elektromos Problémák

• Elektronikai problémák: A Stilo híres az elektronikai hibáiról, melyek a kijelzőktől kezdve a motorvezérlőig szinte minden területet érinthetnek.
• Jobb oldali ülésben elhelyezett súly érzékelő: Gyakori hiba, a javítás vezetékek újraforrasztásával orvosolható.
• Digitális klíma: Roppant bosszantó a digitális klíma levegőirány állító közdarabjának és villanymotorjának hibája. Hiába olcsó a cserealkatrész, a műszerfal nagy részét le kell bontani hozzá.
• Távirányítós kulcs: A távirányítós kulcs néha megmakacsolja magát, ilyenkor újra fel kell tanítani az autóhoz. Ehhez jól jöhet, ha megvan a gyári kulcs kódkártya, de e nélkül is megoldható.

Motorokkal Kapcsolatos Gyakori Hibák

• 1.4-es motor olajfogyasztása és hengerfej-tömítés: Oda kell figyelni az olajfogyasztásra, ami inkább az 1,4-esre jellemző. A hengerfej-tömítés egy gyenge pontja, ez hajlamos tönkremenni. A cserénél tartós és hosszútávú megoldást jelent a kiemelkedő minőségű Elring hengerfej-tömítés. Az Elring hengerfej-tömítések azonnal, készletről megvásárolhatók a Bárdi Autó hazai kirendeltségein és webshopjában egyaránt. Szintén árulkodó jel az olajfogyasztásra a kipufogón lévő olajos lerakódás.
• 1.6-os (Fiat eredetű) motorvezérlő elektronika: Csak az 1,6-os, olasz motoros használt FIAT Stilókat sújtja egy rendkívül ostoba megoldásból eredő hiba. A motorvezérlő elektronika a motor felett van. Az ottani forróságot és rázkódást bírja egy ideig, aztán elromlik. Ha még jó, akkor a régit vagy ha cserélni kell, akkor az újat már máshova szereltessük.
• Gyújtótrafók (1.6-os benzinesek): Sajnos a motor ismert típushibája (bizonyos évjáratig, rossz beszállító-választás miatt) a gyújtótrafók meghibásodása (ilyenkor nem megy mindegyik henger, darabos és erőtlen a motor járása). A rossz minőségű Sagem trafók minőségi (pl: Champion) változatra történő cseréje után hosszabb élettartamban bízhatunk.
• Változó szelepvezérlés (1.8 és 2.4 literes motorok): Az 1.8 literesnél leginkább a változó szelepvezérlés a legfőbb gyenge pont. A motor ugyan nem áll meg tőle, de bizonyos fordulatokon erőtlen és hangos lesz. Ezt a problémát a 2,4 literes motor sem nélkülözi.
• Differenciálmű csapágy kopása: Furcsa hiba a differenciálműben lévő csapágy elkopása. Ez utóbbit megnövelhetjük, ha a váltóolajat nagyjából 60 ezer kilométerenként lecseréltetjük.
• Selespeed automata váltó (2.4 Abarth): Ám az Abarth változatnál a legtöbb fejfájást az 5 sebességes, robotizált Selespeed automata okozza. Inkább kerüljük el ezt a váltót és hagyományos kézi váltós Abarthot keressünk.
• Dízelmotorok tipikus problémái: A Stilo már idősebb modell és sok a magas futású példány, úgyhogy nem árt résen lenni. Turbó, üzemanyagrendszer, lendkerék, a tipikus dízel problémák itt már felüthetik a fejüket. A 80 lóerős változatba nem szereltek intercoolert és bizonyos példányokból a kettőstömegű lendkerék is hiányzik. Ez utóbbit alvázszám szerint lehet leellenőriztetni. Az erősebbeknél viszont mindkettőt megtaláljuk, a lendkerék cseréjére érdemes készülni anyagilag.

Egyéb Jellemző Hibák

• Rozsdavédelem és fényezés: Nem csak a korrózió, hanem a nem éppen minőségi fényezés is a Stilo egyik jellemzője. A Stilo rozsdavédelme nem a legjobb, ezért a küszöböknél, ajtók alsó részénél és a kerékjárati íveknél számíthatunk korrózióra. A sérülékenysége és a lakkhibák nem túl esztétikus látványt nyújtanak, de a főbb szerkezeti elemek jobban bírják.
• Lamellás üvegtető: Az igazán különleges extra, de ha elhanyagolják, akkor megszorulással és beázással büntethet minket. A lamellás üvegtető szinte mindig beázik, a szerkezet mozgatás közben nyikorog, csikorog.
• Beltéri anyagok: Sajnos a beltéri anyagok nem igazán tartósak, beleértve az üléskárpitokat, amelyeket szakadás esetén nehézkes megjavítani. Az utastéri műanyagok, burkolatok nem kimondottan strapabírók, olykor a kárpitok is szakadnak, foszlanak.
• Futómű és spirálrugók: Mechanikailag a futóműnél a spirálrugókra érdemes odafigyelni. Ezek hajlamosak lehetnek eltörni és ilyenkor a gumiabroncsot is szétvághatják, ami menet közben igen veszélyes. Jobb megelőzni a bajt és ellenőriztessük a rugók állapotát, ha pedig szükséges, cseréltessük ki időben. A kifejezetten rugókra specializálódott német Suplex kiváló minőségű, gyári szabványnak megfelelő spirálrugókat kínál. Legyen szó akár első, akár hátsó spirálrugókról, a Suplex rugókat raktárkészletről beszerezhetjük a Bárdi Autó webáruházában és a hazai kirendeltségek bármelyikén.
• Első keresztlengőkar: Jellemző futómű probléma még az első keresztlengőkar meghibásodása.

Vásárlási Tanácsok

Ha FIAT Stilo vásárlásán gondolkodsz, érdemes alaposan átgondolni a döntést és körültekintően eljárni. Íme néhány hasznos tanács:

1. Típusismeret és karosszéria választás: Legyen konkrét elképzelésünk, mert bőséges a választék. Benzines FIAT Stilóból háromszor nagyobb a felhozatal, mint dízelből, de aki kombit szeretne, annak a gázolajos ajánlott, már csak azért is, mert nagyjából 50 százalékos a részaránya ennek a karosszériának. Családosoknak, komfortra vágyóknak mindenképpen ötajtós karosszériát javasolunk, netán kombit - ebben dönthet az egyéni ízlés, illetve a tény, hogy mennyi csomagot kell szállítani. A háromajtós látványra sportos ugyan, de a mozgása már nem annyira, a futómű zötyögős, a kormányzás kissé nyúlós, és őszintén szólva, a motorok között sincs igazán kiugró.
2. Motor választás: Benzines fronton kellemes belépő a hatgangos váltóval párosított 1,2-es 80 lóerővel - egymillió forint alatt már kapható -, míg a kínálat gerincét az 1,4-es és az 1,6-os jelenti - utóbbihoz is volt hatfokozatú manuális váltó, de ilyen példányt kifogni művészet. Az 1,8-as nem igazán tud többet az 1,6-osnál, ellenben merészebben kortyolja a benzint, a 170 lovas 2,4-es pedig maximum az öthengeres morgásért szerethető.
3. Állapotfelmérés: Nézessük át a kiszemelt autót. A Stilo nem fiatal modell már, ezért és a további hibák feltárása miatt feltétlen javasolt egy vásárlás előtti alapos átvizsgáltatás. Ehhez gyorsan és könnyen találhatunk megfelelő szakműhelyt a Garvisor.com közösségi szervizkereső és értékelő oldal segítségével. Persze az extrák láttán még ne csábuljunk el, inkább nézessük át a kiszemelt autót.
4. Selespeed váltó kerülése: Fontos, hogy a 2.4-es Abarth csúcsmodell kezdetben robotizált, félautomata sebességváltóval készült, amely a meghibásodásaival, valamint a horror javítási összegekkel képes felőrölni a kötélidegeket - ha lehet, messziről kerüljük.
5. Karbantartás és akkumulátor: Korrekt karbantartás mellett többszázezer kilométert is elfutnak nagyobb gond nélkül a dízelek. A Stilo már idősebb modell és sok a magas futású példány, úgyhogy nem árt résen lenni. Sok problémának azonban elejét vehetjük, ha a gyárihoz képest nagyobb kapacitású akkumulátort használunk.

Árak

Az olasz autók hazai hírének és persze idősebb korának is köszönhetően olcsón hozzájuthatunk egy használt Stilo-hoz. Cikkünk írásakor nagyjából 350 ezer forintnál indul a kínálat, persze ezekben rengeteg kilométer van. Félmillió forinttól kezd szélessé válni a kínálat, ennyiért már dízeleket is találni.

250 ezer km körüli óraállású benzineseket 300-350 ezer forinttól kapni, a dízeleknél nagyjából 400 ezer Ft a belépőszint, 300-350 ezer kilométerrel a számlálóban. A legtöbbe kerülő Stilók is elhozhatók 900 000 Ft alatt.

tags: #fiat #stilo #modellautó #információk

• Könnyűfém felni Dacia Loganhoz
• Hátsó híd felújítás GSI Astrán
• Škoda harcjárművek a világháborúk között
• X5 E70 kartergáz szűrő csere
• A Niva üzemanyag-szivattyú fontossága