A fékbetét minimális vastagsága: Fontos tudnivalók a biztonságos közlekedéshez
A fékrendszer a motorod egyik legfontosabb biztonsági rendszere. Egy fékkaron vagy pedálon keresztül olajat pumpálsz a féknyeregbe. Ennek hatására a fékdugattyúk összeszorítják a féktárcsát. A keletkező súrlódási erő hőenergiává alakítja át és így felemészti a motorkerékpár sebességét.
A fékbetét kiválasztása
Elsődleges paraméter a fékbetét formája. Kismillió féle létezik, a pontos motortípus és évjárat szerint katalógusból a kereskedő be tudja azonosítani neked, milyenre van szükséged. A motor valós gyártási éve az, ami számít! Milyen betéttel jött ki a motorod a gyárból: szinter vagy organikus? Ugyanolyan kell bele. A felhasználás módja persze felülírhatja ezt.
A sima, organikus betétek normál utcai használat mellett teljesen kielégítő fékhatást adnak, ráadásul hosszú idei bírják, de ha szeretsz gyorsan menni és erőseket fékezni, jobb fékhatást érhetsz el a szinteres verzióval.
Mikor kell cserélni a fékbetétet?
A fékbetét állapotát a kopó-súrlódó réteg vastagságából lehet megítélni. Hogy tudd, mikor jön el a csere ideje, a kopórétegbe mély árkok, úgynevezett kopásjelzők vannak. Hasonlóak, mint a gumiabroncs mintái. Amikor ez a minta eltűnik, vagyis a kopóréteggel egy szintbe kerül, esedékes a csere. Persze ilyenkor van még rajta egy kis „hús”, de már nem sok.
Nem érdemes azzal kísérletezni, hogyan lehet az utolsó millimétereket is kihasználni belőle, hiszen ilyekor már bármikor belemarhat a tárcsába a betét vas része. Akkor aztán a tárcsát is cserélni kell, ami egy nagyságrenddel nagyobb költség. Két dolog miatt is fontos, hogy ne használd el a végletekig a betétet. Egyik, hogy ha kicsit is féloldalasan kopik a betét, lehet, hogy ahol rálátsz, még van benne anyag, de a másik oldalon már rég eszi a tárcsát a fém. A másik a hőelvezetés. A vékonyabb betét kevésbé tudja elvezetni a hőt, így könnyebben felforrhat a fékfolyadék, akkor pedig oda a fékhatás.
Hibák és fejlesztések a Ferrari 360 Modenánál
Ha a fékbetétek vastagsága kb. 3 mm-re csökkent, akkor ideje lecserélni őket. Ha csak a betétet cseréljük, nem mindig kell a féktárcsát is cserélni, ellenben féktárcsa csere esetén mindig új betét is szükséges, mert a már elkopott betét egyenetlen kopással deformálhatja az új tárcsát.
Sportos vezetési stílus esetén esetén 20-25 ezer kilométer után az első tengelyen csereérett lehet a fékbetét, és 40 ezer kilométer körül a féktárcsa is, de átlagos használat esetén 40-50 ezernél fékbetét, 80 ezer km után féktárcsa csere szükséges.
A féktárcsákon a használat során úgynevezett „vállasodás” keletkezhet, vagyis egy kis perem, amelyen belül a fékbetétek lekoptatják a tárcsát. Ez a „váll” max 1,5-2 milliméter lehet, ettől nagyobb perem esetén cserélni kell a féktárcsát.
A kopott tárcsákon a nagy fékezésektől egyéb deformáció is keletkezhet. Opció lehet még a peremek és deformációk, vetemedések leesztergálása, de a használt alkatrész ilyen módú felújításának költsége az ár és a várható teljesítmény arányában jóval magasabb egy vadonatúj féktárcsa vásárlásához képest. A kopott tárcsák egyébként is elvékonyodtak, az esztergálás pedig még gyengíti ezt az állapotot. Az elvékonyodott tárcsák életveszélyesek.
A fékbetét kopását két egymástól független rendszer jelzi. Általában az akusztikus kopásjelző jellegzetes hangot ad, amennyiben a fékbetét elérte a minimális szintet. A korszerű autókon digitális fékbetét kopásjelző is figyelmezteti a sofőrt a fékalkatrész kopására.
Hátsó fék felújítási útmutató: Nissan Micra III
Többnyire a fékbetétek kétszer olyan gyorsan kopnak, mint a féktárcsák, így ezek cseréje gyakrabban szükséges.
Hogyan cseréljünk fékbetéteket? Egyszerű és egyszerű
Mit nem lehet otthon megcsinálni?
Mit nem lehet otthon megcsinálni? Szívműtétet? Ahhoz képest tökegyszerű művelet, de ha nincs benne gyakorlatod, netán nem vagy túl ügyes, inkább bízd szakemberre. Egy profi letisztítja a dugattyúkat, megzsírozza, amit meg kell, hogy könnyen és hatékonyan működjön a fék.
Bizony! A fékfolyadék cseréje 2 évente javasolt, függetlenül attól, hány kilométert mentél a motorral. Ennyi idő alatt a folyadék összeszedi a környezetéből a nedvességet és veszít eredeti tulajdonságaiból. Ha nem cseréled le, akkor a fék egy idő után felpuhul, de erőteljes, sűrű vagy hosszú fékezésnél (mint pl. tempós szerpentinezésnél) akár fel is forrhat a folyadék és akkor egy pillanat alatt elmegy a fékhatás.
Milyen fékbetétet válasszunk?
Nem. A márkás termékek tutira jó minőségűek, amikkel majd mindig meg fogsz tudni állni és nem „eszik meg” a féktárcsádat, magyarul nem teszik tönkre. A noname kínai és egyéb betéteknél meg ki tudja… Még az is lehet, hogy valamelyik éppen jó, de valószínűbb, hogy silány minőségű, rossz fékhatású, nyikorgós vagy tárcsagyilkos betétet fogsz ki.
Az attól függ, hogy milyen betétet, milyen motoron, milyen felhasználási körülmények között használsz. Ha főleg túrázol, kevésbé fogy, mintha városban jársz-kelsz. Egy nagy, nehéz túramotoron több mozgási energiát kell "elégetni", értelemszerűen gyorsabban kopik a betét. Nem mindegy, hogy egy vagy két tárcsa van elöl, a dupla tárcsás motoron eloszlik a terhelés a betétek között.
Nitroscooter alkatrészek jogi háttere
Féktárcsa felülete
Nemrég rendelt és cserélt Yellowstuff fékbetétet egy ügyfelünk a Jaguar-ján, amin a képen látható EBC-USR típusú, kb 40e km-t futott, gyönyörű állapotban lévő tárcsa van (1. kép). Nem értünk egyet, és ezért összehasonlításképp mutatunk egy olyan tárcsát is, aminek valóban csúnya a felülete (2. kép).
Mindenki tudja, hogy a legjobb lenne minden esetben új féktárcsát és fékbetétet használni, de miután (szerencsére általában), a tárcsa hosszabb életű mint a betét, így sokszor egy használt tárcsához kell új fékbetétet választanunk. Ilyenkor egy többé-kevésbé barázdás acél felület és egy viszonylag sík felületű súrlódó anyag találkozik egymással, ami nem valami szerencsés dolog. A feladat az, hogy mielőbb teljes felületükön érintkezzenek egymással. EZÉRT ALKALMAZ AZ EBC BEKOPTATÓ, BEJÁRATÓ RÉTEGET A FÉKBETÉTEIN.
Minden tárcsának van minimum vastagsági mérete, ami általában rá van írva egy olyan helyen, ahonnan nem tud lekopni, de a weboldalunkon is megtalálható minden tárcsánál ez az adat.
Minden féktárcsa barázdásodik a használat során, de nem mindegy ennek a jelenségnek a mértéke, ami persze sok mindentől függ. Optimális esetben azonos márkájú, együtt vagy egymáshoz fejlesztett tárcsákat és betéteket használunk, ráadásul valami jobb „családból valót”, mert feltételezhető, hogy ezek kevésbé bántják egymást, és megtérül a többlet kiadásunk élettartamban és fékteljesítményben.
Jól látható különbséget mutat a másik (2.kép), ami egy nem megfelelő párosítás eredménye. Ebben az esetben egy lényegesen mattabb és durván barázdált felületet alakult ki néhányszáz kilométer megtétele után, ami a tárcsa „puhaságára utal”.
Aki nagyon precíz akar lenni, akár egy vékony felületi esztergálással „újjá varázsolhatja” a használt tárcsák felületét, amikor új fékbetétet épít be az autójába. NAGYON FONTOS, HOGY A MINIMUM ÉRTÉK ALÁ NEM MEHET A VASTAGSÁG ILYENKOR SEM!!! Azt is figyelembe kell venni egy ilyen műtétnél, hogy a mai szakirodalom szerint csakis az autó tengelyén történő felszabályozást tartják elfogadhatónak a szakemberek, ami viszont egy kissé megdrágítja a beavatkozást.
Azok a féktárcsák, amelyeknek egy fékbetét élettartama alatt durván kopott és barázdált lett a felülete, sajnos többnyire minimál méret alá vannak kopva, és így menthetetlenek.
A biztonságos közlekedés
A biztonságos közlekedés nem pusztán a közlekedési szabályok betartásán múlik, hanem azon is, milyen állapotban van a gépjármű. A karbantartás tehát olyan kiadás, amit garantáltan nem spórolhatunk meg akkor, ha biztonságosan szeretnénk az utakra gurulni, és az autót is sokáig használnánk még. Tipikusan ilyen karbantartási munkálat a féktárcsa cseréje.
De mégis mikor válik ez szükségessé? Honnan tudhatjuk, hogy megérett az alkatrész a cserére? Autótípustól és fajtától függetlenül minden gépjármű esetében négy féktárcsával kell számolni, áruk pedig nem feltétlen a legolcsóbb. Sokan tehát igyekeznek a csere idejét kihúzni, amíg csak lehet.
A szakemberek azt javasolják, hogy valahol 25 ezer és 115 ezer kilométer között kell elgondolkodni a cseréről. Ez a vezetési stílus és a használt fékbetét függvényeként változhat. Érdemes tudni, hogy néhány fékbetét agresszívebben üzemel, mint a többi. Erre a sok fékpor termelődése hívhatja fel a figyelmet. Kiderült ugyanis, hogy a fékpor körülbelül 90 százaléka vasból áll, ami egyértelműen a féktárcsából származik.
Érdemes tudni, hogy az új fékbetét 10 mm vastagsággal bír. Ha már csak körülbelül 3 mm látható ebből, akkor nincs más hátra, mint a csere. Természetesen a féktárcsáról sem feledkezhetünk meg, hiszen az a kerékkel együtt mozgásban van. Öntött vasból vagy acélból készül, és keménysége ellenére ez is kopásnak indulhat. A hozzáértők erre csak azt a kifejezést használják, hogy „kivállasodik”. A féktárcsa egyenetlen felülete szintén problémás lehet, ennek biztos jele, ha a fékezés során az autó rángat.
A fékrendszer működése
A fékrendszer alapvetően a féktárcsa és a fékbetét segítségével működik. A fékek a folyamatos használat során kopnak, hiszen súrlódás során fejtik ki hatásukat. Ma már a fékbetétek úgynevezett kopásjelzővel vannak felszerelve, így ha ezeket cserélni érdemes, akkor arról a műszerfalon üzenetet kaphatunk.
A fékolaj a fékcsövek zárt, légbuborékoktól mentes rendszerében működteti a fékeket. A fékfolyadékszint csökkenése jelezheti a betétek kopását, vagy szivárgásra utaló jel lehet.
A féknyeregben helyezkedik el fékmunkahenger, amely a féktárcsákra feszíti a fékbetéteket, így jön létre a fékező erő. Ha a féknyereg és munkahengerek korrodáltak, vagy elpiszkolódtak, jó tárcsák és betétek esetén is elégtelen fékhatást idézhetnek elő.
Féktárcsa hiba okai
A féktárcsa romlásának első oka a túlmelegedés. A túlmelegedés pusztító. A szabványos féktárcsa öntöttvas szerkezete a 650°C körüli kritikus hőmérséklet elérésekor kezd megváltozni. Ezt a hőmérsékletet könnyen túllépheti, ha a vezető nem engedi lehűlni a tárcsákat ismételt, nagy sebességről történő hirtelen fékezések után. A 90 km/h-s sebességről egy fékezés során felszabaduló energia mennyisége elegendő két liter víz felforralásához három másodperc alatt. Intenzív fékezésnél a betétek és tárcsák hőmérséklete elérheti az 500-550°C-ot. A hőmérséklet további emelkedése a fékezési hatékonyság csökkenésével jár.
Ha a hőmérséklet eléri a 650°C körüli kritikus pontot, a korong felülete megváltoztatja kristályos szerkezetét, és az öntöttvas szerkezet egy sokkal keményebb fázisba vált, úgynevezett cementitté alakul. A lágy öntöttvas és a kemény cementit kombinációja "jégkéreg" hatást hoz létre. A cementitnek kisebb a súrlódási tényezője az öntöttvashoz képest, így a hozzá nyomott tömb a tárcsafelület másik részéhez képest elcsúszik. Az eredmény egyenetlen fékezés, ami jól érezhető a pedálon.
A felületen lévő cementit kristályok úgy néznek ki, mint a fekélyek a féktárcsa felületén. Az extrém túlmelegedés fokozódása a cementit kristályos szerkezetének továbbterjedéséhez vezet a féktárcsa felületén, ami változást okoz a féktárcsa geometriájában. A repedések hossza nem haladhatja meg a 25-30 millimétert. Minél hosszabb a repedés, annál mélyebb, ami befolyásolja a tárcsa geometriáját és a gyors tönkremenetel valószínűségét is.
Tartsa be a fékezés szabályait - új fék esetén az első 300 km-en fontos a mérsékelt fékezés. A beágyazódási fázisban kerülni kell az erős fékezést. Tartsa tisztán a féknyereg vezetőket. Ha savasak vagy rozsdásodtak, előfordulhat, hogy a féknyereg nem nyílik ki, és a fékbetétek nem távolodnak el a tárcsa felületétől.
A harmadik probléma, amelyet gyakran elfelejtenek, a kerékagy felületének szennyeződése és a féktárcsa belső felülete. Lehet, hogy egy rozsdaréteg nem is szembetűnő, csak 2-3 homokszem a kerékagyon, ám ez már 0,1-0,15 milliméter a külső sugáron, ami észrevehető ütéshez vezet. A féktárcsa cseréjekor fontos az agy felületének alapos megtisztítása. Egy kis, 0,05 mm-es szemcse elegendő ahhoz, hogy érezze a vibrációt a kormányon.
Tárcsafékrendszerben a fékbetét és a tárcsafelületek közötti átlagos hézag körülbelül 0,1 mm. Az agyon lévő 0,05 mm-es szemcsék 0,1 mm-t adnak a peremen, és vezetés közben érintkezésbe kerülnek a betét és a tárcsa.
Mikor szükséges a fékcsere?
A fékalkatrészek élettartamát számos tényező befolyásolhatja. Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a tényezőket, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják a féktárcsa amortizációjára.
- Vezetési stílus: A sportos vezetési stílus nagyobb mértékű fék amortizációhoz vezet. A nagyobb átlagsebesség, hirtelen fékezések és gyakori előzés csökkenethetik a fékalkatrészek éllettartamát.
- Fékalkatrészek minősége: A fékalkatrészek csereperiódusára jelentős hatása van a használt alkatrészek minőségének.
- Vezetési környezet: Rendszeresen vezet autópályán? Gyakran vezet dombos területen? Nem csupán a vezetési stílus, de a vezetési környezet is hatást gyakorolhat a fékcsere gyakoriságára.
- Fékbetét keménysége: A nagyobb keménységű fékbetétek hosszabb futásteljesítménnyel bírnak, hátrányuk, hogy több idő szükséges bemelegedésükhöz. A kemény fékbetéteket általában nagy teljesítményű autókban használják.
- Maximális futásteljesítmény: A gyártó által megadott maximális futásteljesítményt érdemes szem előtt tartani. A fenti tényezők jelentősen csökkenthetik ezt az értéket.
A gyártó által meghatározott minimum kopási vastagság elérésekor mindenképp érdemes fékalkatrészt cserélni. Amennyiben a féktárcsa a minimum vastagság alatti, a fékbetét túlzott mértékben felforrósodik a súrlódási hő miatt. Ez csökkenti a fékrendszer hatékonyságát.
Egyenetlen kopás esetén azonnali fékcserére lehet szükség. Ilyenkor a fékbetétek vagy féktárcsák némelyike nagyobb mértékű kopás miatt eltérő fékerővel bír. Ez balesetveszélyes lehet.
Gyakori kérdések fékcsere kapcsán
Mi az a fékolaj?
A fékolaj, másnéven fékfolyadék, feladata a főfékhengerben keletkezett nyomás transzferálása a fékmunkahengerek és féknyergek felé. A modern hidraulikus fékrendszerek mindegyike használ fékfolyadékot. Fontos, hogy vészfékezéseket követően buborékok képződhetnek a fékolajban, amelyek csökkentik a fékfolyadék hatékonyságát. A fékfolyadék vízmegkötő higroszkópus tulajdonsága miatt az adott minőségű fékfolyadék forráspotja idővel csökken. Így a fékezés során fellépő többlet hőhatás miatt buborékképződés léphet fel. A fékpedál beeshet.
Milyen gyakran szükséges a fékolaj csere?
A fékolaj csere ideje autótípusonként eltérhet, így azt javasoljuk, mindig kövesse a gyártói instrukciókat a fékolaj csereperiódus megállapításához. Általában 40000-45000 kilométer megtételét követően szükséges a fékfolyadék cseréje.
Mit jelent a fékgyengülés?
A fékgyengülés jelentése a fékerő részleges vagy teljes megszűnése. Ez a fékrendszer meghibásodása miatt következik be. Általában az okozza, hogy a fékbetét és féktárcsa egymáshoz súrlódása nem fejt ki elég fékerőt a gépjármű gyors megállításához.
Mi az a “fék bekoptatás”?
Amikor a féktárcsát és/vagy fékbetétet lecserélik, a két fék alkatrész nem illeszkedik tökéletesen egymáshoz. Amennyiben hirtelen nagyon felmelegedik a fékbetét a felrakást követően, a súrlódási hő miatt deformálódhat. Így fékcserét követően nem célszerű egyből a megszokott vezetési stílusunk szerint közlekedni. A fék bekoptatása esetén annyi a teendőnk, hogy kerüljük a tartós vészfékezésszerű lassításokat indokolatlanul az első 500 kilométeren.
Összefoglalás
A fékrendszer karbantartása és a fékbetétek megfelelő vastagságának ellenőrzése elengedhetetlen a biztonságos közlekedéshez. Ne hanyagold el a rendszeres ellenőrzést és cserét, hogy elkerüld a baleseteket és megőrizd járműved jó állapotát.
Reméljük, ez a cikk segített megérteni a fékbetétek minimális vastagságának fontosságát és a fékrendszer megfelelő karbantartásának szükségességét. Ne feledd, a biztonság mindig az első!
tags: #fekbetét #minimum #vastagsága