Erzsébet, a magyarok királynéja: Egy tragikus sorsú ikon
Wittelsbach Erzsébet (Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach), avagy ahogy a világ megismerte: Sisi, 1837. december 24-én született Münchenben. Miksa bajor herceg és Mária Ludovika hercegnő harmadik gyermeke, aki Napóleonhoz hasonlóan foggal jött világra, hét testvérével együtt Possenhofen kastélyában nevelkedett. Jól lovagolt, úszott, hegyet mászott és apjához hasonlóan fütyült az etikettre. 1853-ban Erzsébetet is magával vitte édesanyja Ischlbe, az osztrák császár nyári rezidenciájába, ahol Ferenc Józsefnek az ifjú osztrák császárnak Erzsébet nővérét kellett volna eljegyeznie. A felsőbb körökben oly ritka valódi szerelmi házasságot 1854. április 24-én kötötték meg Bécsben az Ágoston-rendiek templomában.
Erzsébet, aki úgy nőtt fel, hogy sohasem kellett a protokollal törődnie, belecsöppent egy olyan világba, ahol a külsőség és a származás volt a legfontosabb. Gyenge idegrendszere nem bírta azt a szüntelen harcot sem, amely anyósa és közötte zajlott, különösen az első években. Házassága kezdett tönkremenni, részben anyósa és az udvar befolyása, részben Erzsébet és Ferenc József eltérő életfelfogása és egyénisége miatt. Az elsőszülött Zsófia egy magyarországi út során megbetegedett, és alig kétévesen meghalt. Őt Gizella, majd a várva várt trónörökös Rudolf követte, 1858-ban. Tíz évvel később született még egy lánya, „a magyar gyermek”, Mária Valéria, aki a királyné kívánságára a budai Várban jött a világra.
A magyarok szeretett királynéja
„Megtanulta a magyar nemzet történetét, a magyar nyelvet, és megszerette magát a nemzetet.” Bizalmasa egy magyar hölgy, a kecskeméti köznemesi származású Ferenczy Ida volt, aki rajongott Andrássy Gyula grófért. A szemtanúk szerint Andrássy Gyula volt Erzsébet „nagy szerelme”. Felolvasónője megismertette vele Andrássy, Deák, Széchenyi kiegyezéspárti eszméit. A hatvanas évek közepén nagyon is tudta, hogy virágzó szépségében van a hatalma, és ezt nyomatékként be is vetette kívánságai teljesítéséért. Sisi több, az uralkodónak írt levelében is a kiegyezés mellett érvelt.
Ferenc Józsefet 1867. június 8-án koronázták Budán magyar királlyá, Erzsébet pedig a magyarok rajongásig szeretett királynéja lett. Az ország - régi hagyomány szerint - ajándékot adott a királynak: a gödöllői Grassalkovich-kastélyt. E hely Korfu mellett Erzsébet igazi otthonává vált, összesen kétezer napot töltött itt. Kedvelte a magyarokat, megtanulta nyelvünket - legkisebb lányával, Mária Valériával csak magyarul beszélgetett -, s a gödöllői kastély lovardája is segítette ambícióját, hogy ő legyen Európa legkiválóbb hölgylovasa.
A gödöllői élet és a kastély jelentősége
A királyi pár magyarországi tartózkodásának legfontosabb színhelye Gödöllő volt. A kastély nem csupán rezidencia volt, hanem a magyar kultúra iránti tisztelet jelképe is.
Útmutató az Erzsébet-kilátóhoz
| Helyszín | Funkció/Jelentőség |
|---|---|
| Gödöllői kastély | Királyi koronázási ajándék, a királyné kedvenc magyarországi otthona |
| Lovarda | Erzsébet hölgylovas szenvedélyének színhelye |
| Hercegi Váró | A vasútállomás díszes fogadóterme a királyi pár számára |
Erzsébet „Sisi” osztrák császárné
Tragikus vég és örökség
Fia, Rudolf trónörökös tragikus öngyilkossága (1889) teljesen lesújtotta, ezután mindig feketében járt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott. A tóparti sétányon egy olasz anarchista, Luigi Lucheni Erzsébet mellébe döfött egy tűhegyes reszelőt. A császárné még felszállt a hajóra, s csak ott lett rosszul. Másfél óra múlva a szállodájában halt meg. A királyné utolsó mondata a „Mi történt velem?” volt.
Európa legszebb királynéjának halála megrendítette a világot. Erzsébet a magyar történelem egyik jelentős alakja. A 20. században valóságos ikonná vált, a köztudatban szabadságvágyó, tragikus alakként él. Magyarországon számos közterület viseli nevét, Budapesten híd őrzi emlékét, a gödöllői kastély pedig ma is ápolja a királyné kultuszát.
Vélemények Nagy Attila autószerelő műhelyéről