Személygépkocsi értékcsökkenés számítása törés után: jogok és lehetőségek
Kétféle autós létezik: akinek volt már önhibáján kívüli balesete és akinek lesz. Dr. Takács Krisztián jogászként és önjelölt autószerelőként küldetésének tartja, hogy az ilyen esetekben ismeretterjesztéssel és felvilágosítással segítse a pórul járt autósokat, akik magukra maradnak a biztosítókkal szemben, amikor azoknak az értékcsökkenésért kellene helytállniuk. Ez itt ugyanis egy piacgazdaság, ahol károsult nagyon ritkán jár jól.
Akinek hatévesnél idősebb, átlagos vagy annál jobb állapotú, sok kilométert futott, ámde törésmentes, gyári fényezésű autója van, annak ellenére lehet szegényebb pár kredittel és gazdagabb egy keserű szájízzel, hogy önhibáján kívül kényszerült a biztosítási ügyintézésbe. A magyar kártérítési jog a teljes reparáció elvén nyugszik, ami annyit tesz, hogy a károsult számára a teljes kárt meg kell téríteni, nem csupán annak egyes elemeit.
Mi az értékcsökkenés, és miért fontos?
Értékcsökkenésről akkor beszélünk, amikor egy gépjárművet egy sérülés után szakszerűen helyreállítanak, azonban a jármű értéke csökken a baleset előttihez képest. Ez a jelenség természetesen minden káreseménynél - a sajáthibás és környezeti károk esetében is megfigyelhető. A vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értéket csökkentő tényező (écs). A károkozó ezt a kárt is köteles megtéríteni.
Az értékcsökkenés lehet műszaki, illetve forgalmi (bizalmi) értékcsökkenés. Amennyiben a járművön végzett javítások (egyengetés, hegesztés) következtében a kijavított autó műszaki állapota már nem egyenértékű a sérülés előtti állapottal, akkor műszaki értékcsökkenésről beszélünk. Mivel napjaink fejlett javítóipari technológiája egyre inkább képes visszaadni a sérült gépkocsik eredeti vagy azt igen megközelítő állapotát, ezért ennek a tényezőnek a szerepe egyre kisebb az értékcsökkenés meghatározásában, azonban - szemben a legtöbb biztosítótársaság álláspontjával - teljes mértékben figyelmen kívül hagyni nem lehet.
Az értékcsökkenés alapvetően bizalmi kérdés, a vásárlói bizalmon vagy bizalmatlanságon alapul. Egy használt gépjármű értékesítésekor az eladó köteles a vevő tudomására hozni azt, ha a jármű korábban sérült volt. Mivel a vevő általában laikus, így nem tudja ellenőrizni, hogy a javítás teljesen szakszerűen történt-e és nem maradtak-e esetleg rejtett hibák, ezért szinte minden esetben alacsonyabb árat hajlandó fizetni az eladásra kínált autóért mintha az sérülésmentes volna.
Jármű értékcsökkenési szabályok
A piaci valóság és a jogi háttér
A használtautó-piacon jól látható, hogy az egyébként azonos paraméterekkel rendelkező, már sérült/javított és a molesztálástól mentes járművek közötti árdifferencia-mértéke elérheti a 25-30 százalékot is. A baleset előtt ott volt a 15 éves autónk szívó benzinmotorral, minden modern emissziócsökkentő hókusztól mentes technikával, gyári lakkal a fémen. A piaci értéke bőven 1,2 millió forint felett, ráadásul bármikor értékesíthetőén. Aztán beütött a krach, a kárszakértő megszakértette, 598 ezerre rúg a javítás és helyreállítás költsége. Már majdnem örülünk, hiszen befértünk a mágikus, 50 százalékos javíthatósági határ alá, elkerültük a gazdasági totálkárt. Pár hét, és újra lesz egy jó autónk!
Csak hát az a fránya bizalom, az elveszett, az már oda. Mert mi lesz, ha újfent belénk jön valaki? Nyílik majd minden légzsák megint, elnyel majd a karosszéria mindent? És akkor jön az első pofon: a kutyának sem kell egy törésből javított kilométerkő, minden érdeklődő továbbáll a rétegvastagság-mérést követően, hiába a szakszervizes számla a javításról. Lejjebb kell hát vinnünk az árat. De meddig? Amíg el nem viszik. Egyre keserűbb a szájíz, ahogyan hetente engedjük el az 50 ezreket. De várjunk csak! Itt nem jön ki a matek! Hát miből lesz nekünk újra sérülésmentes, 15 éves átlag autónk? Ki pótolja ki azt a hiányzó 400 ezret, hogy meglegyen az 1,2 milliós vételár a cseréhez? Bizony, itt valaki valahol lenyelte azt a négy kilót, mi pedig nem kaptunk teljes körű kártérítést.
A jogalkotó álláspontja szerint, ha már úgy esett, hogy kár esett, tessék a teljes kárt fedezni az egyébként nem csak a nevében kötelező biztosítás terhére. Ezt a piaci helyzetet hivatott megtámasztani a Polgári törvénykönyv 6:522. §-a. Hovatovább, nem csak a jogalkotó látja így! A jogalkalmazó is egyetért ebben a kérdésben, szerinte is jár az értékcsökkenés ellenértéke a károsultnak (lásd: Kúria Pk. 49.). A káresemény és a károsult jármű piaci értékében bekövetkezett értékcsökkenés közötti ok-okozati összefüggés vitathatatlanul fennáll. Egyértelműen megállapítható a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés is, amelyből kifolyólag a Kgfb-törvény 32/A. §-a alapján a károkozó ezt a kártételt köteles megtéríteni.
Biztosítói gyakorlat vs. jogállamiság
Valahol, de leginkább elméleti síkon érthető a biztosítók hozzáállása is. Profitorientált gazdasági vállalkozásként üzemelnek, ez az egész kötelezőbiztosítósdi nekik is inkább púp, mint áldás. Ennek ellenére - jogilag értelmezhetetlen és elfogadhatatlan módon - az esetek túlnyomó többségében sem a biztosítótársaságok által megbízott kárszakértő nem készít kalkulációt a jármű káreseménykori piaci értékéről és/vagy káreseménnyel összefüggésben beállt értékcsökkenéséről, sem a biztosítótársaságok nem rendelkeznek egyezségi ajánlatukban az értékcsökkenés mértékéről és összegéről.
A valóságban a helyzet az, hogy Magyarország jogállami keretek között üzemel, ennek okán a jog uralma érvényesül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást szabályozó joganyag tekintetében is. A kgfb tekintetében kizárólag a jogszabályi előírások és az azok alkalmazása során kialakult egységes bírói gyakorlat az irányadó. Vagyis az ilyen ügyekben teljesen irreleváns a „biztosítói gyakorlat” nyomán alkalmazott korlátozások tömkelege.
így számolható ki az autó értékcsökkenése balesetet követően
Fogalmazhatunk úgy is, hogy az értékcsökkenés ténye és a biztosítótársaság kártérítési kötelezettsége kgfb terhére rendezett javítások esetén minden kétséget kizáróan megállapíthatóak, amelyből kifolyólag a jogosan követelt értékcsökkenés összege akár bírói út igénybevételével is kikényszeríthető.
Az értékcsökkenés számítási módszerei
A gépjármű értékcsökkenés kalkulációjára külföldön az 1970-es és 1980-as években különböző megközelítések mentén kidolgozott, eltérő számítási metódusok születtek. A hazai gyakorlat az 1990-es években ezen módszerek hazai adaptációival alakult ki. Kétféle - eltérő metódusú - szakértői módszer honosodott meg az elmúlt évtizedekben a magyar igazságügyi szakértői illetve a biztosítói kárrendezési gyakorlatban: az egyik MABISZ módszerként vált ismertté, a másik pedig, meghonosítója után a Dr. Melegh Gábor-féle módszer néven.
Mindkét módszertant nagyjából 30 éve változatlan formában alkalmazzák. A közben eltelt időben rengeteget változott a társadalom gépjárművekhez való viszonyulása, ezért napjainkban egyre több kritika éri a módszerek által szolgáltatott eredményeket. Mivel azonban új módszertan azóta nem jelent meg, a meglévőket pedig nem aktualizálták, a szakértői társadalom a Dr. Melegh Gábor-féle módszertant ítélte időtállóbbnak.
A MABISZ módszer és a Dr. Melegh Gábor-féle megközelítés
A MABISZ módszer abból indul ki, hogy egy javítás kapcsán keletkező értékcsökkenés összege nem haladhatja meg a gépjármű egyéves természetes értékvesztését. Hogy az egyéves értékvesztésnek mekkora része realizálódik értékcsökkenésként, az annak a függvénye, hogy a gépjármű mekkora része és milyen súlyosan sérült. Ezzel szemben a Dr. Melegh Gábor-féle módszertan a bírói gyakorlatban is elfogadott szakértői módszerrel határozza meg az értékcsökkenés reális összegét.
A gépjármű értékcsökkenés számítására nem létezik nyilvános és ingyenes program, (écs) kalkulátor. Az értékcsökkenést nagyon sok paraméter befolyásolja, pl: a gépjármű kora, gyártmány, típus és a hengerűrtartalom, futott kilométer, korábbi sérülések voltak-e, stb… Ha már kihozta az autót a szalonból, onnantól nincs két egyforma jármű, és nincs két egyforma káresemény sem. E tekintetben nem igényel magyarázatot a tény, miszerint egy korábbi törésektől és javításoktól mentes jármű karosszériaelemeinek sérülése és emiatt szükségessé vált javítása/fényezése okán a jármű piaci és eszmei értéke egyaránt jelentős mértékben csökken. Nem számít, hogy hány éves, mennyit futott, ki a tulajdonosa és melyik országból származik. Hiszen ha minden más változatlan, akkor a két jármű közötti egyetlen különbség a javítás megléte/hiánya lesz.
Az értékcsökkenés igénylése a biztosítótól
Tipp: Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás terhére rendezett károknál a károsult részére a biztosítók automatikusan nem fizetik az értékcsökkenést! A károkozó kötelező biztosítójához benyújtott kártérítés összeállításakor azt külön kell igényelni. Az értékcsökkenés személygépjárműben keletkezett kár során igényelhető a jármű 5 éves koráig, a járműtípustól és hengerűrtartalmától függően 120.000 - 160.000 km futásteljesítményig. A kárt elszenvedő félnek fontos szem előtt tartania azt a tényt, hogy egy közlekedési baleset során például első lépésben a legjelentősebb kárigény a gépjármű javíttatási költsége. Azonban további kár érheti a gépjármű tulajdonosát, amennyiben nem jelenti be azonnal az ezen felüli kárigényeit is. Itt lehet ugyanis igénnyel élni az autó értékcsökkenésére vonatkozóan.
Az értékcsökkenés iránti kárigényt hasonlóan az alap kártérítési igényhez a kötelező biztosítás keretében lehet érvényesíteni, a casco terhére csak abban a kivételes esetben, hogyha a casco szerződés erre a pontra kifejezetten ki van terjesztve. Nem kell megijedni, első körben nem kell költséges ügyvédi eljárásokra beruházni. Először próbáljuk meg szép szóval rábírni az ellenérdekelt biztosítót a kifizetésre. Egy hivatalos levél formájában megtett igénybejelentés bőven megteszi vitaindítónak. Persze nem árt felkészülnünk arra, hogy a biztosító nem fog velünk mindenben egyetérteni, és minden tőle telhetőt megtesz majd az igényünk vitatására.
Korábbi sérülések és a „bagatell” károk
A biztosítók szerint az értékcsökkenési igény elbírálásának előfeltétele, hogy a károsult nyilatkozzon a gépjármű kárelőzményéről is. Amennyiben a gépjárműnek előzménysérülése volt, úgy az értékcsökkenés mértékének meghatározásához az ügyfélnek nyilatkoznia kell annak mértékéről, illetve az érintett alkatrészek köréről, valamint a helyreállítás módjáról. Annak megítélésekor, hogy a károsult vagyonában ténylegesen beállt-e értékcsökkenés és az milyen mértékű, a biztosítók figyelembe veszik a gépjármű esetleges előzménykáraiból adódó tényeket is. A MABISZ honlapján elérhető tájékoztatás szerint korábbi sérülésre hivatkozással akkor utasítható el az értékcsökkenés megtérítése iránti igény, ha a sérült elemre vonatkozóan korábban történt már értékcsökkenés kifizetés valamelyik biztosítónál.
Tehát, ha az autó jobb első ajtaja sérült korábban és amiatt azzal a kárral összefüggésben történt értékcsökkenési kifizetés, ugyanazon ajtó újabb sérülése már nem okoz további értékcsökkenést az autóban. Ez a megközelítés nem csak pragmatikus, de jogos is. A használt autók piacán a vevői bizalmatlanság elsődleges meghatározója ugyanis a korábbi javítások terjedelme és költsége. Ha csak egy karosszériaelem volt érintett a balesetben és mondjuk 50 ezer forintot emésztett fel a helyreállítás, nyilván kisebb értékcsökkenéssel kell számolni, mint amikor 7-8 elem megy a levesbe és körbe kell fényezni az egész autót. Ebből az is következik, hogy ha korábban az autó hátulja sérült és arra vonatkozóan fizetett a biztosító értékcsökkenést, az autó későbbi - például az elejét vagy oldalát érintő - sérülései esetén a biztosító nem zárhatja ki az újabb értékcsökkenési követelés jogosságát, téríthetőségét. Egy korábbi sérülés csak akkor akadálya a kifizetésnek, ha ugyanazt az elemet(elemeket) érintette.
Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a biztosítók ÁSZF-jei szerint bagatell károkra (apró sérülések a műanyag vagy könnyen lecsavarozható-cserélhető elemeken) nem számolnak el értékcsökkenést. Az ÁSZF-ek tanúsága szerint nem térítenek tehát értékcsökkenést, ha kizárólag az alábbi elemek cseréjére kerül sor: fényszórók, világítótestek, műanyag elemek (pl. vészhárító), üvegek (pl. szélvédő, oldalüveg, tetőablak), futómű, hajtáslánc- és kipufogó rendszer alkatrészeinek sérülése. Ez a kifizetési korlátozás csak akkor érvényes, ha kizárólag ezek az elemek sérültek, de ha a baleset során más, jelentősebb karosszériaelemek is károsodtak, akkor az értékcsökkenés igénye megalapozott lehet.
A szakértő szerepe
Az értékcsökkenés ténye és mértéke minden esetben szakkérdés. A károsult autósoknak nem áll rendelkezésükre olyan eszköz, amellyel ellenőrizhetnék a biztosító számításainak és álláspontjának megalapozottságát. Irodánk igazságügyi szakértői vélemény formájában, a bírói gyakorlatban elfogadott szakértői módszerrel határozza meg az értékcsökkenés reális összegét.
tags: #személygépkocsi #értékcsökkenés #törés #után #számítása