Gépjármű Üzembentartói Könyvelés és Értékcsökkenés Útmutató

A gépjárművek üzemeltetéséhez és könyveléséhez számos jogszabályi előírás, számviteli és adózási szempont kapcsolódik. Különösen fontos megérteni az értékcsökkenés elszámolásának szabályait, valamint az üzembentartói joggal járó kötelezettségeket és adminisztrációs teendőket.

Az Értékcsökkenés Fogalma és Jelentősége

Az értékcsökkenés az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai kopásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. Ez az üzembe helyezéstől vagy rendeltetésszerű használatbavételtől elszámolt, a bruttó értéket csökkentő leírható összeg. Az amortizáció költséget jelent, így csökkenti a vállalkozás eredményét, és az összköltség típusú eredménykimutatásban a VI. sorában szerepel.

Mi az a Maradványérték?

A számviteli törvény (Szt.) szerinti értékcsökkenés meghatározása elsősorban a maradványérték, valamint a hasznos élettartam alapján történik. A maradványérték egy adott eszköz becsült piaci értéke a hasznos élettartam végén, rendeltetésszerű használat esetén. Ezzel csak akkor kell számolni, ha jelentős. Ha nem jelentős, akkor 0 az értéke. Az Szt. 3. § (4) bekezdése ad magyarázatot erre a fogalomra, eszerint a törvény alkalmazásában maradványérték a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Fontos tudni, hogy a magyar számviteli törvény és az IFRS nem engedélyezi, hogy negatív maradványérték legyen.

A Terven Felüli Értékcsökkenés

A terven felüli értékcsökkenés akkor merül fel, ha:

a tárgyi eszköz könyv szerinti (nettó) értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték. Ebben az esetben az eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét kell összehasonlítani a fordulónapi könyv szerinti értékkel.
a tárgyi eszköz értéke tartósan lecsökken (megrongálódik, megsemmisül, feleslegessé válik, hiányzik), nem használható rendeltetésszerűen.

A terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig kell elszámolni, hogy az eszköz a mérlegkészítéskor érvényes piaci értéken mutasson a mérlegben, a beszámolóban.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

Az Értékcsökkenés Elszámolása a Számvitelben és az Adózásban

Az eszközök Szt. szerinti könyv szerinti értéke, illetve a Tao. tv. szerinti számított nyilvántartási értéke gyakran eltér egymástól. Ennek oka, hogy a számvitel ismeri a maradványérték fogalmát, míg a társasági adó nem, illetve a leírási kulcsok is eltérhetnek.

Fő különbségek

Az Szt. szerinti értékcsökkenést a maradványértékkel csökkentett bekerülési értékre vetítve kell alkalmazni.
Ezzel szemben a társasági adó (Tao. tv.) maradványértékkel nem számol; utóbbinál a teljes bekerülési értékre vetítjük az amortizációs kulcsot (kivéve, amikor az adózó a társasági adóban is az Szt. szerinti amortizációt alkalmazza).
A társasági adóban az értékcsökkenési leírás érvényesíthető a nulla vagy a maradványértéknek megfelelő könyv szerinti értékű eszköznél is.
A társasági adóban az értékcsökkenés leírási kulcsa tekintetében az adózót választási lehetőség illeti meg. Alkalmazhatja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) mellékleteiben szabályozott leírási kulcsot. Ha a mellékletek ugyanazon eszközre több leírási kulcsot is tartalmaznak, az adózó eldöntheti, hogy melyiket érvényesíti.

Választási lehetőségek a Tao. tv. szerint

A Tao. tv. 1. számú mellékletének 5. pontja lehetőséget biztosít az adózónak arra, hogy az ott felsorolt esetekben, a Tao. tv. mellékleteiben szabályozott leírási kulcsok helyett válassza az Szt. szerinti terv szerinti értékcsökkenés szabályainak az alkalmazását. Ilyenkor az adózónak két lehetősége van: vagy a Tao. tv. szerinti leírási kulcsokat alkalmazza, vagy választhatja az Szt. szerinti terv szerinti értékcsökkenés alkalmazását. E pont szerint a két érték közötti leírási kulcsokat nem alkalmazhatja.

Továbbá a Tao. tv. 1. számú mellékletének 5/a. pontja általános jelleggel azt mondja ki, hogy az adózó választhat a Tao. tv. mellékleteiben meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabb leírási kulcsot, de az így érvényesített értékcsökkenés nem lehet kevesebb, mint az Szt. szerinti értékcsökkenés. A Tao. tv. melléklete szerinti leírási kulcs tehát egy maximum érték. Ennél kevesebbet is figyelembe vehet az adózó, de nem kevesebbet, mint a számviteli politikájában meghatározott leírási kulcs.

Lízingelt Személygépkocsik Értékcsökkenése

Pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, így a lízingelt személygépkocsit is, az Szt. 23. § (3) bekezdése szerint az eszközök között kell kimutatni. Az Szt. 52. § (1) bekezdése alapján az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (értékcsökkenés elszámolása).

Példa a Lízingelt Személygépkocsi Értékcsökkenésére

Személygépkocsira kötött nyílt végű lízingszerződés esetén gyakran merül fel kérdésként, hogy a Tao. tv. szerint a járművekre megadott 20%-os amortizációs kulcs irányadó-e abban az esetben is, ha a lízingszerződést nem öt évre kötötték a felek.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

Vegyük azt a példát, amikor egy kft. 36 hónapos futamidejű, nyílt végű lízingszerződést kötött egy személygépkocsira vonatkozóan, mely a cég cégautója lett. A társaság számviteli értékcsökkenésként a gépjármű után a lízingszerződés futamidejének megfelelően 33 %-os leírási kulcsot alkalmaz.

A Tao. tv. 2. számú mellékletének IV. b) pontja szerint évi 20 %-os kulccsal írható le a személygépkocsi értékcsökkenése. Ugyanakkor a számviteli értékcsökkenés alkalmazható a közúti személyszállításhoz használt járműveknél (Tao. tv. I. melléklet 5. pont h) alpont). Ez tehát azt jelenti, hogy személygépkocsi esetén az adózó választásán múlik, hogy a Tao. tv., vagy az Szt. szerinti értékcsökkenést számolja el a társasági adóban az adózás előtti eredmény csökkentéseként, a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint.

Adóalap-módosítások

Az adózónak a számvitelben elszámolt értékcsökkenéssel az adóalapját meg kell növelnie a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenés csökkenti az adózás előtti eredményt a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pont szerint.

Ha a kft. a számviteli értékcsökkenést alkalmazza a személygépkocsira a társasági adóban is: Ebben az esetben a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pont, illetve 8. § (1) bekezdés b) pont szerinti adóalap-csökkentő-, illetve növelő tételek megegyeznek.
Ha az adózó a Tao. tv. szerinti 20%-os leírási kulcsot alkalmazza: Az említett összeggel csökkentheti az adózás előtti eredményét a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja alapján, míg az Szt. szerint elszámolt értékcsökkenés adóalap-növelő tétel lesz.

Lízingszerződés esetén előfordul, hogy a lízingbevevő a lízingszerződésben rögzítettnél magasabb maradványértéket határoz meg (erre jellemzően a piaci árak miatt kerülhet sor). Ez azt jelenti, hogy kevesebb értékcsökkenés elszámolására kerül sor. Ebben az esetben a futamidő végén a könyv szerinti érték és a maradványérték közötti különbözetet a gazdálkodónak terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolnia, ami növeli az adózás előtti eredményt a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

Az Üzembentartó Fogalma és Feladatai

Gyakran találkozhatunk az "üzembentartó" kifejezéssel, de a jelentése sokak számára nem egyértelmű. Az üzembentartó az a személy, aki a jármű forgalomban tartásával és a közúti közlekedésben való részvételével kapcsolatos jogokat gyakorolja. Ez nem feltétlenül azonos a jármű tulajdonosával.

A Járműmérnöki Képzés részletei

Az üzembentartó jogai és kötelezettségei

Az üzembentartó felelős a járművel kapcsolatos számos teendőért:

a jármű időszakos műszaki vizsgáztatásáról,
a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fenntartásáról,
a gépjárműadó befizetéséről,
valamint az egyes adatváltozások bejelentéséről.

Az üzembentartónak emellett joga van ideiglenesen kivonatni a járművet a forgalomból, majd visszahelyeztetni.

Mikor szükséges az üzembentartó váltás?

Számos élethelyzetben előfordulhat, hogy a gépjármű tulajdonjogát megtartanánk, miközben az autót valaki más használja. Ebben az esetben szükséges az üzembentartó váltás. Például, ha egy családtag használja az autót, vagy ha egy cég a tulajdonos, de egy alkalmazottja az üzembentartó. Legyen szó akár pénzért átadott, akár családon belül továbbajándékozott üzembentartói jogról, a változásokat minden esetben dokumentálni kell. Értelemszerűen változik az autó üzembentartója abban az esetben is, ha adásvételre kerül sor, azonban ha az új üzembentartó személye megegyezik az új tulajdonossal, elegendő bejelentenünk a tulajdonosváltozást.

Az Üzembentartó Váltás Menete és Költségei

Az üzembentartói jog vagyoni értékű jognak számít, épp ezért a jog bejegyzése illetékfizetéshez kötött. Az üzembentartó váltás adminisztrációja komoly odafigyelést igényel.

Szükséges okmányok az üzembentartó bejegyzéséhez

Az üzembentartói bejegyzés lebonyolításához a következő okmányokra lesz szükség:

Akármelyik rendelkezésre álló hivatalos okmány, mellyel az ügyfél igazolni tudja magát.
Gépjármű forgalmi engedély és az ehhez kapcsolódó illeték megfizetésének bizonylata.
Gépjármű műszaki adatlapja, amely a gépjármű műszaki érvényességét igazolja.
Érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás az üzembentartó nevére szóló szerződéssel. Fontos tudnia azt, hogy az üzembentartói bejegyzés előtt kötelező biztosítást kell kötnie az új üzembentartónak. Az ügyintézés egyik alapfeltétele, hogy az új üzembentartó nevére meg legyen kötve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.
A jármű üzembentartói jogának megszerzését bizonyító magánokirat (üzembentartói kérelem).
A vagyonszerzési illeték megfizetéséről szóló igazolás.
Amennyiben elidegenítési tilalom áll fenn, a jogosult hozzájáruló nyilatkozata.

Ha az egyik fél nem természetes személy, az ügyintézéshez szükséges egy közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta (ezt a hatóság jellemzően elektronikus, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg), valamint a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló okirat.

Az üzembentartó váltás költségei

Az üzembentartó váltás költségei több tételből állnak:

Az új forgalmi engedély illetéke (2020-ban 6000 forint az új típusú okmányra, régi típusú okmány esetén, amikor törzskönyvet is ki kell állítani, 12 000 forint).
A vagyonszerzési illeték mértéke a jármű teljesítménye és kora alapján számítják ki. Gépjárműre vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén az illeték 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni.
Ha az üzembentartói jogot térítésmentesen adjuk át, tehát nem kérünk pénzt érte, ugyanez az összeg az illeték 50%-ának megfelelő díj.
Egyenesági rokonok esetén illetékmentes az eljárás, csupán a forgalmi engedély díját kell befizetni. Az üzembentartói bejegyzés 2026/2027 évben is illetékmentes lesz az ide vágó törvény alapján akkor, ha a gépjármű tulajdonosa a jog megszerzéséért fizetett, hiszen ebből a szempontból tulajdonosnak kell tekinteni az üzembentartót. Ekkor tehát az üzembentartó az üzembentartói jog megszerzésével egy időben tulajdonjogra is szert tesz (gépjármű vásárlás, öröklés esetén, tehát ha a tulajdonos egy személyben az üzembentartó is lesz, annak plusz költsége nincs).

Költségpélda

Esetünkben vegyünk egy 55 kW-os 2004-es Toyota Yarist, melynél 6.000,- Ft lesz az új forgalmi engedély ára, és a vagyonszerzési illeték mértéke (teljes 24.750,- Ft) 25%-os vásárolt üzembentartói jog esetén 6.188,- Ft.

Ügyintézés és határidők

Az üzembentartó váltást a változás bekövetkeztétől számított 15 napos határidőn belül kell bejelenteni egy tetszőleges okmányirodában. A kérelmet teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, melyben fel kell tüntetni a jármű alvázszámát és a kilométeróra állását is. Az okirat mellett be kell mutatni személyi okmányt, a kötelező biztosítás meglétét vagy mentességét igazoló tanúsítványt, a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást, a korábbi forgalmi engedélyt, valamint az új forgalmi engedély illetékének megfizetéséről szóló igazolást.

Az üzembentartói bejegyzés 2026-2027-ös évi eljárása során sem marad majd el annak ellenőrzése, hogy ellenértéket vajon tartalmaz-e.

Biztosítás és a Változás Következményei

Biztosítási kérdések

Mivel a jármű biztosításáért a mindenkori üzembentartó felel, ha az üzembentartó személyében változás történik, a jelenlegi biztosítást érdekmúlás jogcímen fel kell mondani, és az új üzembentartónak saját biztosítást kell kötnie. Kötelező biztosítás (KGFB) esetén kifejezetten fontos, hogy a fedezet folytonos maradjon, ezért a fedezetlenség elkerülése érdekében célszerű az előző szerződés megszűnésének napján megkötni az új KGFB-t. Mivel a bonus-malus fokozat nem a járműhöz, hanem a biztosított személyhez tartozik, üzembentartó váltás esetén természetesen nem marad meg a jármű eddigi besorolása.

Családon belüli átruházás

Gyakori megoldás, amikor az autó tulajdonosa családon belül - például a gyerekének - ruházza át az üzembentartási jogokat. Az okmányirodai eljárást ebben az esetben is kezdeményeznünk kell, és szükséges az új forgalmi engedély kiállítása is. Egyenesági rokonok, tehát gyermek, unoka és dédunoka, valamint szülő, nagyszülő és dédszülő esetén kizárólag a forgalmi engedély 6000 forintos díját kell rendeznünk, az eljárás ebben az esetben illetékmentes.

A változás bejelentésének elmulasztása

Ha a tulajdonos valamilyen okból nem jelenti be az üzembentartó személyében bekövetkezett változást, a jármű üzemeltetésével kapcsolatos díjfizetési kötelezettségek továbbra is a korábbi üzembentartót terhelik majd. Ezért rendkívül fontos a változás pontos és időben történő bejelentése.

tags: #gepjarmu #uzembentarto #konyvelese #ertekcsokkenes #útmutató