A Škoda Octavia története: A kezdetektől a modern korig
A mai napig népszerű cseh márka a világ egyik első autógyártója volt, ami anno még a két alapító után 1895-ben Laurin & Klement néven kezdte meg működését, majd három évtizeddel később már a Skoda Művek tulajdonába került. A márka túlélésének szempontjából szerencsés módon a Moszkvából érkező direktívák alapján - Magyarországgal ellentétben - Csehszlovákia, és így a Skoda továbbra is gyárthatott személyautót.
A Tudor becenevű 1101/1102 után 1952-ben debütált az 1200-as, majd három évvel később már egy vadonatúj, kétajtós típus gördült ki Mlada Boleslavból.
Az első generáció: 1959-1971
A csehek 1959-ben hajtottak végre korszerűsítést mind a technikában, mind az elnevezés tekintetében. A bonyolult, számok alapján való jelölést végre önálló nevek váltották fel a különböző modellek esetében. A formán nem sokat csiszoltak, a présgépeket nem volt szükséges lecserélni, de az új hűtőmaszk jelezte a változást, ahogy a hátsó lámpák kialakítása, valamint a műszerfal is.
A 440-esből lett Skoda Octavia 1959-es alapmodellje, a 445-öst Octavia Super, a kemény Ghia hardtop tetővel kupévá alakítható 450-es kabriót pedig Felicia néven kezdték forgalmazni.
Az erőforrások nem változtak, az Octaviát 1.1 literes 39 lóerős, az erősebb Octavia Supert pedig az 1.2-es 44 lóerős négyhengeres vitte. A négyfokozatú váltó kapcsolókarja a kormányhoz került, de a Feliciához idővel padlóváltót is kínáltak.
Mivel a gyár mérnökei mindeközben már lázasan dolgoztak a Skoda 1000 MBX előfutárán, a farmotoros 1000 MB-n, a régi Skoda Octavia 1959-ben született első generációs kiadása nem lett túl hosszú életű. 1964-ben, az új modell bevezetésekor leálltak a gyártásával, de ez csak a limuzinokat és a kabriót érintette, az 1960-ban bemutatott, 1.2-es motorral szerelt kétajtós Combi még 1971-ig gyártásban maradt.
Méretei alapján a Skoda Octavia 1959-től forgalmazott változata ma a kisautók táborába tartozna, hiszen tengelytávja csupán 2390 mm, karosszériájának mérete pedig 4065 x 1600 x 1430 mm volt. Ezek az összes karosszériaváltozatra értendők, még a Combi sem volt ennél hosszabb vagy magasabb.
A végsebességek 120-125 km/h körül alakultak, a 90-es utazótempót pedig gond nélkül tartotta a régi Skoda Octavia, a Super és a Felicia pedig akár 140 km/h-s csúcssebesség elérésére is képes volt.
A szocialista blokkon belül ezek a négykerekűek, így a Skoda Octavia 1959-től napvilágot látott változatai is a korszak legfinomabb autói közé tartoztak. Jó gyártási minőségük, kényelmes, csendes utasterük, megbízható technikájuk hamar közkedveltté tette őket.
A név eredete
Nem véletlen, hogy a típusnevet a latin „Octavia” szóból vették, melynek jelentése a „nyolcadik”, minthogy az új jövevény a márka nyolcadik modellje volt a második világháborút követően, és ugyancsak a nyolcadik Skoda-modell volt az akkor legkorszerűbbnek számító független felfüggesztéssel gyártott modellek között, amit az autógyár 1933-ban vezetett be.
Az Octavia első, kétajtós példányai 1959 januárjában hagyták el a Mlada Boleslav-i gyárat, az első néhány hét során még az Š 440 és az Š 445 nevű elődökkel együtt. Motorháztetejük alatt egy robusztus, négyhengeres, 1,1 literes, 40 lóerős motor volt, az alvázas konstrukció hátsókerék-meghajtással, és négyfokozatú váltóval rendelkezett. A kocsi végsebességét 110 km/órában adta meg a gyár, az átlagfogyasztás 7,7 liter volt 100 kilométeren.
Valószínűleg a vonzó, kecses, fecskefarkas karosszériának legalább akkora része volt a típus sikerében, mint a remek menettulajdonságoknak. Az olyan műszaki újítások, mint elöl a csavarrugók torziós keresztrudas stabilizátorral, nagy fokú menetkényelmet és könnyű vezethetőséget adtak az Octaviának, míg az aszimmetrikus fényszórók 1959-ben történt bevezetése tovább javította az aktív biztonságot is.
Teljesítményből sosem elég
A Skoda még 1959-ben bemutatott egy erősebb változatot is, az Octavia Superben már 1,2 literes motor dolgozott 45 lóerővel. Ekkor már a hazai és a külföldi piacokon is nagy kereslet mutatkozott a típus iránt.
1960. március 10-én, a Genfi Autószalonon mutatkozott be a Skoda Octavia igazi sportváltozata, a Touring Sport (TS), ami rögtön kétféle változatban létezett. Az 1089 cm3-es motoros két karburátorral 50 lóerőt teljesített, csúcsnyomatéka pedig 74 Nm (ez az erőforrás dolgozott a Felicia nevű kabrióban is) volt, a 130 km/órás végsebességű Super TS gépteteje alatt viszont már a négyhengeres OHV-motor 1221 cm³-re növelt változatát szerelték, szintén dupla Jikov karburátorral, 55 lóerővel és 86 Nm nyomatékkal.
A Skoda ekkor kereste meg a Nemzetközi Automobil Szövetséget (FIA), hogy a TS-t homologizálja, azaz ezt a típust fogadja be a nem módosított közúti járművek verseny osztályába, így egyengetve az utat a kétajtós modell előtt a motorsportban.
Féltengely hibák és javítási tippek
BRUTÁLIS az elejétől a végéig - Skoda Octavia WRC
Az Octavia első komolyabb sikerét a legendás Monte Carlo-ralin aratta, amelynek 1961-es, 30. futamán abszolút hatodik helyén futott be egy Octavia TS (Touring Sport) a finn Esko Keinanen és Rainer Eklund dirigálásával, és természetesen megnyerte az 1300-as kategóriát is.
1962-ben már 16 darab Octavia indult a Montén, ezek közül három gyári támogatású autó volt, s bár az előző évi bravúrt nem sikerült megismételniük, az osztályát ismét megnyerte Keinanen. A Finn-ralin az abszolút negyedik és a nyolcadik helyet csípték el az Octaviák, míg az 1000 Tó-ralin Toivonen mögött másodikként jött be Keinanen, megelőzve többek között a Saabos Erik Carlssont is. 1963-ban a norvég Gjølberg Edward is kategóriagyőzelmet aratott Monte-Carlóban egy TS-sel.
Jött a kombi
1960. szeptember 11-én a Skoda Brnoban mutatta be először az Octavia Combit a vízszintesen két részben nyitható hátsó ajtóval. A kompakt külső méretei ellenére a kocsiban kényelmesen elfért öt személy, és a csomagtartója 690 liter volt, ami nagyobb, mint a mai változaté. A hátsó üléstámlák ledöntése után a csomagtér 1050 literig volt növelhető.
Végül a kombi 1961-ben lépett piacra, és rögvest megkapta a frissiben megjelent kétajtós Octavia Super 1221 köbcentis motorját 47 lóerővel. Ekkor már elhagyták a modellsorozatról a díszes hűtőmaszkot, és a műszerfal is egyszerűbbnek adta át a helyét.
A Combi 1969-től még egy látványos változáson átment: újjávarázsolták a hátfalát, így az elegáns, sárvédők végein kecsesen álló lámpák helyett megkapta az S100-as egyszerű szögletes búráit, a lökhárító fölé vízszintesen beépítve. Ezzel eltűnt az a kis ajtó is a csomagtérfedél alóli lemezről, amelyen keresztül ki lehetett húzni a pótkereket. A modernizálás teljesen érthető volt, hiszen akkor már nem a fecskefarok volt a divat, de a megvalósításba nem fektettek túl sok energiát, nem lett túl szép a korábban oly stílusos fenék.
A gyártás vége
A kétajtós szedánt 1964-ig gyártották, az utolsó példány, egy szürke Octavia Super április 11-én gördült le a Mlada Boleslav-i üzem gyártósoráról. Utódaként ezt követően jelent meg a teljesen új, önhordó karosszériával rendelkező farmotoros Skoda 1000/1100MB. Az utolsó Octavia Combi 1971. december 21-én hagyta el a Kvasiny üzem gyártósorát. 1959 és 1971 között összesen 360 000 első generációs Octaviát gyártottak, beleértve a több mint 54 000 kombit is.
A robusztus és megbízható Octavia jelentette a műszaki alapot az első Új-Zélandban gyártott gépkocsi számára is 1966-ban: a Trekkát a cseh autógyárral szoros együttműködésben fejlesztették ki, és az Octavia Super rövidített alaplemezére építették.
Az Octavia visszatérése: 1996
1996. Már a Volkswagen égisze alatt élesztették fel az Octavia nevet, ami már jóval korábban is szerepelt a Skoda kínálatában. Mivel ez volt a márka 8. típusa a második világháború után, illetve szintén a nyolcadik Skoda, amely független felfüggesztést kapott, miután 1933-ban először alkalmazni kezdték ezt a megoldást.
Az új Octavia története viszont 1992-ben kezdődött, akkor kezdték el tervezni (egy évvel a Volkswagenbe olvadás után), már CAD-technikát használva. A piaci debütálás évében két négyhengeres benzinmotor (1.6 MPI és 1.8 20 V), illetve egy turbódízel (1.9 TDI) közül választhattak. Aztán a választék folyamatosan bővült, a csúcson végül a turbós 1,8-as állt. A kombi 1998 márciusában érkezett, összkerékhajtást pedig 1999-ben kapott az Octavia.
A modern Octavia generációk
A Škoda töretlenül népszerű családi autóját 1997-ben megvillantották Frankfurtban, majd a ‘98-as Genfi Autószalon idejére már készen is állt a sorozatgyártásra. Már 25 éve létezik a kombi Octavia, ami persze olyan szempontból nem pontos, hogy az első Octavia kombit már 1961 szeptember 11-én bemutatták Csehszlovákiában.
Ellenben a modern, már Volkswagen-technikára épülő Octavia története 1992 környékén indult, a hatchback pedig 1996-ra lett kész, az A4 platformra építve. A VW jelentős összegeket költött a Škoda Mladá Boleslav-i gyárának modernizálására, a dizájncsapat pedig Dirk van Braeckel vezetésével 1997-es Frankfurti Autószalonra lett kész a kombi koncepciójával is.
A kombi hat milliméterrel lett hosszabb, és 26 milliméterrel magasabb a normál Octaviánál, ami 15 kilót adott tömegéhez. A Škoda 548 literes csomagtartóval hirdette, melyet 1,512-re lehetett bővíteni a hátsó üléssor lehajtásával. Mivel a cseh gyárba került korának egyik legnagyobb présgépe, az Octavia kombi hátsó oldalfala egyetlen acéllemezből készült.
2006-ban érkezetett a dízelmotors RS, 350 Nm nyomatékkal, valamint a Haldex-rendszerű összkerékhajtással szerelt, emelt hasmagasságú Scout.
Az Octavia a köztudatba megbízható, masszív autóként került be. Ez az első Skoda modell, amely elérte az 1 milliós darabszámot. Hozzájárult a Skoda márka megítélésének forradalmi változásához és a márka imidzsének jelentős növeléséhez.
A modell frissítésen esett át a 2001-es modellévben (amely 2000. augusztusában kezdődött), de ez csak kisebb változásokkal járt. Készült belőle Combi, 4x4, csúcs felszereltségű Laurin & Klement kivitel, sportos változat Octavia RS néven (modell frissítéssel egy időben). Az RS-ből készült egy limitált, WRC Edition változat is. Egyedi kivitelezésben készült páncélozott változat és a Superb érkezése előtt a cseh kormány is használt egy 80 cm-rel megnyújtott, egyedi építésű Laurin & Klement felszereltségű autót.
Az autó óriási siker lett, a mai napig gyártják. A második generáció érkezésekor, 2004-ben Octavia Tour nevet kapott, utalva arra, hogy a Skoda autógyár a Tour de France verseny hivatalos szponzora lett abban az évben.
A 2004-ben bemutatott második generáció (valójában a harmadik) a VW csoport "A" jelölésű padlólemezén alapul, az "A5"-ösön. A konszernen belül az Audi A3 II, a VW Golf V, a SEAT León II, a SEAT Altea, a VW Golf Plus, a VW Touran és a VW Passat VI is erre épül.
Jelentős változáson esett át a modell, melyek közül a legfontosabbak: a megnövelt tengelytáv miatt megnövekedett a hátsó lábtér; megnövelt hasmagasság, mivel az előző modell gyakran felakadt parkolók szegélykövein vagy meredek emelkedőkön; csatolt lengőkaros (multi link) hátsó futómű, CAN-BUS elektromos rendszer, tisztán elektromos szervokormány, tovább növelt csomagtér.
Fontosabb évszámok a modern Octavia történetében
- 1996: Mladá Boleslavban legördül az első "újkori" Octavia a gyártószalagról.
- 1998: Megjelenik az Octavia Combi.
- 2000: A Škoda Fabia Combi bemutatása.
- 2002: A Superb bemutatása.
- 2004: Bemutatkozik az új Octavia.
Összegzés
A Škoda Octavia története egy sikertörténet. A kezdeti évektől a modern korig a modell folyamatosan fejlődött és alkalmazkodott a piaci igényekhez. A megbízhatóság, a praktikum és a vonzó ár-érték arány továbbra is az Octavia védjegyei.