A Lambda Szonda Működése, Hibái és Cseréje Opel Vectra C Típusokban

A gépjármű motorjának zavartalan működése többféle alkatrész és elem hibátlan összjátékán múlik. Ezek egyike a lambdaszonda, ami segít a motorvezérlő egységnek optimalizálni az üzemanyag-levegő keveréket, így csökkentve a károsanyag-kibocsátást és javítva a motor hatékonyságát.

Mi az a Lambda Szonda (Oxigénérzékelő)?

A lambda-szonda vagy kevésbé ismert nevén oxigénszenzor a kipufogó rendszer elengedhetetlenül fontos alkatrésze. Fontos szerepet játszik abban, hogy az autó szén-dioxid (CO2) és egyéb szennyező anyag kibocsátása megfeleljen az Európai Uniós előírásoknak. Feladata a kipufogógázban található oxigéntartalom mérése, amely alapján az üzemanyag-levegő keverék aránya optimalizálható.

Az oxigénszenzor, vagy ismertebb nevén lambdaszonda, folyamatosan ellenőrzi a motor által kibocsájtott kipufogógázokat. Értékelhető adatokat mér, és továbbít az autó vezérlőegységének a kipufogógázok oxigéntartalmáról, ami alapján a vezérlőegység szabályozza a motor működését. A tökéletesen működő lambdaszonda nélkülözhetetlen szerepet vállal a károsanyag kibocsátás csökkentésében, amellett, hogy a fogyasztás optimalizálását is lehetővé teszi.

Kettős feladatot lát el: egyrészről garantálja, hogy a katalizátor elegendő oxigént kapjon a működéshez, más részt, méri a kipufogógáz oxigéntartalmát, amely elengedhetetlen a levegő és üzemanyag arányának kontrollálásához. A fontos alkatrészt az 1970-es években fejlesztette ki a Volvo, a mai modern autókban pedig már két lambda-szondát is elhelyeznek. A korszerű és szigorú környezetvédelmi sztenderdeknek megfelelő gépjárműveknél közvetlenül a katalizátor elé helyezik a második oxigénérzékelőt.

Az eszköz képes mérni az autó által kibocsátott gáz és a környezeti levegő oxigénkoncentrációja közötti különbséget, amelyet kommunikál a vezérlőegység (engine control unit, ECU) részére. A jelzés befolyásolja, hogy mekkora gázmennyiséget kap a motor, ez pedig elengedhetetlen a károsanyag redukció és a megfelelő motor működéshez. Hibája többlet üzemanyag fogyasztáshoz és a katalizátor idő előtti elhasználódásához vezethet.

BMW E60 lámpa választás

A Lambda Szonda Működési Elve és Típusai

Nincs korszerű motorvezérlő rendszer lambda szonda (oxigén szenzor) nélkül. Mivel benzines modellekben a benzin-levegő keverék összetételére jelentős ráhatása van, a motorvezérlő rendszerben kiemelt jelentőséggel bír. A szonda a kipufogógázok oxigéntartalmának függvényében változtatja a feszültségét, pontosabban feszültséget generál. Szegény keveréknél 0-0,3V, dúsnál 0,7-0,9V körüli ez az érték.

Az ideális, sztöchiometrikus, lambda=1 értékű keverékösszetételhez közelítésre, illetve ebből a tartományból történő kilépésre - nagyon szűk mezőn, az ún. lambda ablakon belül - nagy feszültségváltozással válaszol. Ez teszi alkalmassá a motorvezérlő rendszerben betöltött kiemelt szerepére. A keverék változására rendkívül gyorsan reagál: a szakirodalom a szonda reakcióidejét 100ms alatti értékben határozza meg.

A vezérlőegység ennek alapján ha dús a keverék, szegényíti, ha szegény, akkor dúsítja azt, a befecskendező szelepek nyitási idejét változtatva. A szokásos szabályozási sáv lambda értéke 0,97-1,03, ezt a tartományt nevezzük lambda ablaknak. Ilyenkor a szabályozás visszacsatolásos (closed loop). Vannak a motornak olyan működési körülményei, amikor a keverékképzés - átmenetileg - eltér az ideálistól, a keverékképzés elhagyja a lambda ablakot. Ilyen a hidegindítás, a motor ilyenkor dúsabb keveréket igényel (és még a szonda sem érte el a megszólalási hőmérsékletet), ilyen a teljes terhelés állapota és a tolóüzem (motorfék). Nem felmelegedett szonda, vagy vezetékszakadás esetén az ECU hardveresen egy alapértékkel (általában 0,45V körül) helyettesíti be a kiesett jelet. Ilyenkor a motor open loop üzemmódban működik.

Mivel korrekt működése viszonylag magas hőmérsékleten indul el ("megszólalási hőmérséklet", kb. 350 Celsius fok), legtöbbször fűtőelemet is alkalmaznak. Az 1, vagy 2 vezetékesben nincs fűtőelem, a 3, 4, ill. több vezetékesben viszont igen.

Feszültségugrás-szondák (Nernst szonda és planár szonda)

Alapértelmezésben un. "feszültségugrás-szondákról" beszélünk. A szabályzószonda a motor és a katalizátor közé van beépítve. A Nernst-szonda belső felépítése: a szondakerámia a menetes fémházba kerül beszerelésre, elől furatokkal ellátott vagy felhasított védőcső takarja. A cirkondioxid kerámia tulajdonsága, hogy kb. 300 Celsius fok fölött átereszti az oxigénionokat. A belül üreges szondakerámia külső és belső oldalát is egy vékony rétegben felvitt platinaréteg borítja, ez tölti be az elektróda szerepét.

Autószerelő műhely történelem

A szondakerámia külső felülete érintkezik a kipufogógázzal, míg a belső, üreges részbe külső levegő van vezetve. A kipufogógázban, illetve környezeti levegőben eltérő az oxigéntartalom, a kerámia már említett tulajdonságából adódóan oxigénion vándorlás jön létre, aminek következtében feszültség generálódik a két elektróda között. A kerámia külső, tehát a kipufogó gázzal érintkező részén egy vékony kerámiaréteg védi a platinát a kipufogógáz esetleges szilárd részecskéitől.

Planár Szonda

Bonyolultabb szerkezet a Bosch által kifejlesztett lapos mérőcellás (az autós köztudatban inkább a planár megnevezés ismert) szonda. A generált feszültség értéke itt is 0 és 1 Volt közötti. A kerámia egység magában foglalja a mérőcellát és a fűtőegységet is. A planár szonda lényegesen jobb tulajdonságokkal bír, mint a Nernst-szonda. Már 150 Celsius fokos kipufogógáz hőmérsékleten működik, így a "megszólalási ideje" rendkívül kicsi, 3-5 másodperc. Akár 930 fokos hőmérsékletet is elvisel, várható élettartama hosszú. A planár szonda mára teljesen kiszorította a Nerst-szondát a gyári, első beépítés tekintetében.

Gyakran felmerülő kérdés: ha tönkrement a "mezei" szonda, lehetséges-e a lényegesen jobb paraméterekkel bíró planár szondára kicserélni? A műszaki jellemzőket szem előtt tartva ez a csere mindenképpen csak ajánlható. A planár szondát "mezeire" cserélni viszont semmiképp sem ajánlott, a lambda-szabályozás sínylené meg a gyengébb műszaki jellemzőket. Ne felejtsük el: a két, egymástól paramétereiben jelentősen eltérő szondatípus bevezetése között bő két évtized telt el.

Szélessávú Lambdaszonda

A legújabb típus az 5 ill. 6 vezetékes (ún. szélessávú) lambdaszonda. Extra széles működési tartományban dolgozik, 0,7-4 lambda érték között. A kábelek száma, és a csatlakozó az első pillantásra egyértelművé teszi: szélessávú szondáról van szó. Mivel ezt a szondatípust egyre több gépkocsinál alkalmazzák. Szegény keverékes közvetlen befecskendezésű rendszereknél csakis ez jöhet számításba. Egyes autógyártók (pl. VW-Audi csoport) előszeretettel alkalmazza hagyományos, külső keverékképzésű motorjainál is, de a legtöbb részecskeszűrős dízelmotornál is megtaláljuk.

A szonda lelke a szivattyúcella, amely oxigén-ionokat "pumpál" a szenzor "hagyományos" (Nernst) cellájához. A szivattyúzáshoz szükséges áram arányos a két cella közötti oxigénkoncentráció-különbséggel. Azaz, ha a Nernst cellában fenntartjuk a "lambda=1" légviszonyt, akkor a szivattyúzó áram arányos lesz a pillanatnyi légviszonnyal. A nagyméretű szondacsatlakozó rejt még egy kalibráló ellenállást is, mely az ECU felé külön kivezetést kapott. Ez a magyarázat arra, hogy a szonda ugyan csak 5 vezetékes, a csatlakozótól az ECU-ig már 6 kábel fut.

Indexváltások a Skoda 120-nál

Titán-dioxid ("Ellenállás-ugrás") Szondák

Az eddig említettektől teljesen eltérő az ún. "ellenállás-ugrás" szondák működési módja. Itt a kerámiaelem titándioxidból készül, ennek a tulajdonsága, hogy az ellenállását az oxigénkoncentráció függvényében változtatja. Itt az ECU által előállított feszültség csökkenésének a mértéke a szonda ellenállásától függ, ezt használja fel az ECU a keverék pillanatnyi összetételének pontos megállapításához. Meglehetősen magas a megszólalási hőmérséklete, ezen részben segít a szonda fűtés. Nagyon kevés motornál találkozhatunk ezzel a szondatípussal, pl. a BMW, az Opel, a Volvo néhány típusánál. Bár a mérőcellát burkoló védőcső mérete és kialakítása is eltérő, az egyéb méretarányok is árulkodóak, a kábelszínekre tekintve tudjuk leggyorsabban azonosítani a titándioxid ("ellenállás-ugrás") szondákat.

Miért Fontos, hogy Megfelelően Működjön a Lambda Szonda?

A lambda-szonda megfelelő műszaki állapota kiemelten fontos, hiszen a meghibásodás következtében:

• fokozódhat az üzemanyag-felhasználás,
• növekedhet a környezetszennyezés,
• csökkenhet a motorteljesítmény,
• extra költségek jelentkezhetnek.

A környezeti terhelés csökkentése mellett, pénzügyi megfontolás miatt is érdemes extra figyelmet fordítani az oxigén érzékelőre.

A Lambdaszonda Meghibásodásának Okai

Az alkatrész erős hatásoknak van kitéve, így könnyen meghibásodhat. Fontos tudni, hogy lambdaszonda meghibásodásához több tényező is hozzájárulhat. A lambda szonda többféleképpen is sérülhet a működése során.

A leggyakoribb okok a következők:

• Időskor és elhasználódás: Ahogy minden élő és nem élő tárgy megöregszik, úgy ez a szonda is elhasználódik. Az évek múlásával, a megtett kilométerekkel folyamatosan veszít a tulajdonságaiból. Ha a lambda szonda túl régi, vagy túl sok kilométer van mögötte, akkor az általa kibocsátott jel is gyenge és lassú lesz. Egy szonda általában 150-180 ezer km után kiöregszik, lelassul, a csúcstól-csúcsig feszültség értéke erősen lecsökken.
• Kémiai és környezeti hatások: A kipufogógázok vegyi hatásainak való kitettség, szennyeződések bejutása a kipufogórendszerbe károsíthatja az alkatrészt. A gyenge minőségű, szennyezett, esetleg még ólmot is tartalmazó benzin rövid idő alatt tönkreteszi az oxigénszenzort. Ha néhány oktánszámmal kisebb üzemanyagot használunk, mint amit a gyártó előír, akkor emelkedik a kipufogógáz szénhidrogén tartalma, és rövidül a katalizátor, lambdaszonda élettartama. A motorolaj vagy hűtőfolyadék bejutása a kipufogórendszerbe szintén károsíthatja az alkatrészt.
• Fizikai és mechanikai sérülés: Külső vagy belső rövidzárlat érheti, a meghibásodás okát lehet a feszültségellátásban is keresni, de gyakran okozza például túlmelegedés. A 850 fok feletti tartós hőterhelés a szonda gyors tönkremeneteléhez vezet. A mechanikai sérülés olyan gond, amit általában csak a cserével hozhatunk helyre.

A Hibás Lambdaszonda Felismerése

Amikor a lambda szonda rosszul működik, és a katalizátor sem tud bekapcsolni, azt fogjuk tapasztalni, hogy a jármű fogyasztása akár 15%-kal is emelkedhet. Ahhoz, hogy ne érjen minket váratlanul a hiba, érdemes megismerkedni az esetleges jelekkel. Ha figyelmesek vagyunk, akkor sokszor a probléma bekövetkezése előtt észrevesszük a veszélyt, és még időben tudunk korrigálni. Persze, sok panasz több okra is enged következtetni, azonban lehet, hogy egynél több is jelentkezik.

Gyakori Jelek és Tünetek

Az alábbiakban összefoglaltuk azokat a jeleket, amelyekről felismerhető a lambda-szonda meghibásodás:

• Megnövekedett üzemanyag fogyasztás: Indokolatlanul magas az üzemanyag fogyasztás? A hibás oxigénérzékelő téves jeleket adhat az ECU-nak, amely fokozhatja az üzemanyag felhasználást. Az Otto-motor esetében a működésképtelen lambda szonda jelentős túlfogyasztást okozhat.
• Csökkenő motorteljesítmény gyorsulást követően: Azt tapasztalja, hogy csökken a motorteljesítmény gyorsulást követően? Könnyen lehet, hogy a lambda-szonda hiba a felelős a romló motorteljesítményért.
• Rángat a motor és ingadozó alapjárat: A motor egyenetlen járása, rángatása és az alapjárat ingadozása is utalhat a lambdaszonda hibájára.
• Hibajelzés a műszerfalon: A műszerfalon felvillanó hibajelzés az egyik leggyakoribb árulkodó jel a lambda-szonda hiba kapcsán. A check engine hibajelzés egyéb hibára is utalhat. Ha megjelent az aggasztó jelző fény, forduljon szervizhez mielőbb!
• Kipufogógáz szaga és színe: Figyelmeztető jel lehet a kipufogógáz szaga és színe. A dús keverék miatt a katalizátor hatékonysága drasztikusan leesik, a környezetet feleslegesen terheljük.
• Rándulás induláskor: Sok oka lehet annak, hogy az autó induláskor megrándul. Azonban az egyik leggyakoribb a lambda-szonda szenzort érintő meghibásodás.

OBD Hibakódok és Értelmezésük

A lambdaszonda hibájának megállapításához az első lépés a hibakódok kiolvasása egy diagnosztikai készülék segítségével. Ez pontos információkat nyújt az érzékelő állapotáról. Fontos megérteni, hogy a jármű műszerfalon megjelenő jelzések és az OBD hibakódok között lehetnek eltérések. Az OBD hibakódok megfejtésében jelentős szerepet játszik a számsor elején olvasható betű. A második karakterből megállapítható, hogy gyártóspecifikus vagy gyártófüggetlen hiba jelentkezett a járműben. 0 = gyártófüggetlen, míg 1 = gyártóspecifikus.

Gyakori, a lambda szondára vonatkozó hibakódok lehetnek a P0130-as csoport tagjai, vagy a P0170-es csoportba tartozók, amelyek néha a szonda hibájának tűnnek, holott a keverékképzéssel van probléma.

Példák OBD hibakódokra:

• P0135: Oxigénérzékelő az 1. bankban, fűtőelem meghibásodása.
• P0171: A rendszer túl sovány (1. bank).
• P0175: A rendszer túl gazdag (2. bank).
• P0162: Az O2 érzékelő áramkörének hibás működése (2. bank, 3. szenzor).

A Lambda Szonda Diagnosztikája

A lambda-szonda hiba kiszűrése általában motor diagnosztikával és műszaki inspekcióval történik. Ezt kizárólag a megfelelő eszközök és szakértelem birtokában lehet elvégezni. Így a lambda-szonda hiba kiszűrése otthoni körülmények között nem lehetséges. A hagyományos lambdaszondák szakszerű ellenőrzése kizárólag oszcilloszkóppal lehetséges. A mindennapi gyakorlatban a legtöbb szerviz természetesen diagnosztikai készülékkel vizsgálja a lambdaszondákat, keverékkorrekciós értékeket.

Egy korszerű motorirányítás általában el tudja dönteni, hogy egy szonda működik-e, és ha hiba lép fel, az a szonda hibája, vagy esetleg más probléma merül fel. Ennek ellenére még mindig napi szinten találkozunk olyan esetekkel, amikor az ECU lambdaszonda hibának véli ha például a tartósan szegény keverék miatt a szonda kimenő feszültsége 0V körüli marad.

Lambdaszonda Javítása vagy Cseréje?

Amikor a lambdaszonda javításáról van szó, több lehetőség is rendelkezésre áll. A lambdaszonda javítása nem mindig lehetséges, gyakran cserére van szükség.

Tisztítás, mint Alternatíva

A legtöbb esetben azonban a rá rakódott szennyeződések, főleg a korom okozza a galibát. Az oxigénérzékelő tisztítását maga az autó is végzi folyamatosan. A lerakódások elkerülhetetlenek abban a környezetben, hiszen az alkatrész a kipufogórendszerben füsttel, korommal találkozik. A városi használat során ezek lerakódhatnak, ám egy közbeiktatott hosszabb út során valamelyest tisztul a szonda. Egy idő után azonban már nem képes önállóan koromtalanítani a rendszer, ezért jönnek elő a fentebb említett hibák.

Mielőtt azonban cserére kerülne a sor, megpróbálkozhatunk egy tisztítással, akár házilag is. A legjobb ugyanakkor, ha szakemberre bízzuk a műveletet, nehogy kárt tegyünk az alkatrészben. Mivel elég sérülékeny, ezért az autószerelők sem szeretik a tisztítást végezni, sokkal inkább a cserét javasolják. Egy használt lambdaszonda ugyanis ki tudja, meddig fogja tudni a kezelés után tökéletesen ellátni a feladatát, az új esetében ez hosszabb időre tehető.

Ha ugyanis továbbra sem szeretnénk semmiképpen sem a cserét, akkor megpróbálkozhatunk a tisztítással. Nagyon óvatosan kell dolgoznunk, és nem árt néhány szerszámot sem beszereznünk hozzá: kellhet hozzá kiemelő adapter, kulcs készlet, kiszedő, sőt, akár menetjavító is. Ne feledkezzünk meg a speciális tisztítószerről sem, amelyet az autós boltokból tudunk beszerezni. Ha tudunk precíz, pontos munkát végezni, és nem teszünk kárt a lambdaszondában, akkor még hosszú ideig használhatjuk a régi alkatrésszel a kocsit.

Mikor Szükséges a Lambdaszonda Csere?

A lambda-szonda csere általában 140-150000 kilométerenként szükséges. Élettartama körülbelül 150000 kilométer, azonban meghibásodások és egyéb tényezők miatt ennél gyakrabban is szükséges lehet a lambda-szonda csere. Az alkatrész élettartama körülbelül 150000 kilométer, azonban meghibásodások és egyéb tényezők miatt ennél gyakrabban is szükséges lehet a lambda-szonda csere. Előfordulhat, hogy a csereperiódust megelőzően szükséges új alkatrészt beszerezni. Ennek gyakori oka a motorhiba miatti kipufogógáz szivárgás. Ez kárt tehet az érzékeny szenzorban. Ilyenkor nincs más hátra, cserélni kell.

Időnk pedig vastagon lett volna megismerni a lambda szondát - idestova majdnem negyven év. Tapasztalataink szerint az Otto-motorral szerelt autók egy része csökkent működőképességű, vagy rosszabb esetben teljesen működésképtelen szondával üzemel, ugyanakkor legalább ekkora a száma azoknak az eseteknek, amikor téves hibabehatárolás miatt, vagy kósza ötletnek engedve tökéletesen működő szondát cserélnek le és dobnak ki.

A Csere Menete és Mire Figyeljünk

Ha már kiderítettük, hogy a lambda szonda a bűnös, és beszereztük a megfelelő szondát, nincs más dolgunk, mint kitekerni a régi hibás szondát a kipufogóból. Ehhez általában egy speciális, direkt erre a célra készített szerszámra van szükségünk. A csatlakozót széthúzzuk, és az egészet egybe kicsavarjuk. Ha szerencsénk van pár perc alatt sikerült kiszedni. Fontos tudni! Minden esetben várjuk meg, míg a jármű teljesen visszahűl, mivel a lambda szonda és a kipufogó környezet nagyon forró, égési sérülést okozhat.

A visszahelyezés is ugyan ennyi, annyi kivétellel, hogy a megvásárolt szondán vagy a szonda mellett találunk egy speciális pasztát. Ha nincs a csomagban, akkor rézpasztát kell beszerezni, mellyel a szonda menetét kell bekenni. Erre azért van szükség, mert ha legközelebb is ki kell szedni, akkor nem fog sikerülni, mert a két anyag összehegedhet. Így legközelebb is egyszerűen kivehető a szonda. Végezetül az elektromos csatlakozót össze nyomjuk és kész is vagyunk.

A szonda rögzítése - néhány, főleg japán kivételtől eltekintve - csavarmenettel történik (M18x1,5). Előírt meghúzási nyomaték: 35 - 55 Nm, típusfüggő. Az új szondák meneteit a gyártó rendszerint hőálló grafitos zsírral látja el, esélyt adva a szonda későbbi roncsolásmentes eltávolításának. Szerencsésebb esetben, ha még nem gyulladt ki a hibajelző lámpa, nincs is más dolgunk vele, ha viszont kigyulladt érdemes kitöröltetni a hibát, mivel addig a motorvezérlő nem biztos, hogy figyelembe veszi a szonda által mért értékeket.

Mennyi idő a lambda-szonda csere? A válasz sok tényezőtől függ, azonban a tapasztalt szakemberek körülbelül 30-45 perc alatt képesek beszerelni az új szenzort. A lambda szonda cseréje nem minden esetben problémamentes. Már akár 8-10 éves autóknál is gyakran kell a csere során menetet javítani, és sokszor mindezt elképesztően rossz hozzáférési körülmények között.

Milyen Lambdaszondát Válasszunk?

Minden esetben azt javasoljuk, hogy az autóhoz saját csatlakozójukkal ellátott szondát válasszák. Viszont sok esetben az eredeti csatlakozóval ellátott szonda olyan összeget képvisel, hogy elgondolkodtató az univerzális szonda alkalmazása. Mi azt tanácsoljuk, egyeztessen a szerelővel, hogy milyen legyen a szonda, mivel némely típus az univerzális szondával nem működik megfelelően, mert nem jó referencia értékeket ad a computernek. Ilyen például a Volkswagen csoport egyes motorjai, valamint az Opel motorjai.

Márka tekintetében érdemesebb a minőséget választani, mivel egy alacsonyabb minőséggel csak problémák lehetnek. Mi az NGK, a Bosch, a Denso és a Delphi márkákat preferáljuk. Az olcsó, "utángyártott" szondákkal rossz tapasztalatok vannak. A boltok kínálatában már néhány ezer forinttól találunk szondát. Élettartamuk nem egy esetben csak napokban mérhető, az is előfordul, hogy az új szonda beépítése után azonnal kiderül: kidobott pénz volt. A mindössze néhány, garantáltan jó minőséget nyújtó gyártó hosszú élettartamú (180-220e km), rövid felmelegedési idejű (5-6 mp) csúcskategóriás szondái nem olcsók.

Amire külön felhívnánk a figyelmet, az a gyártó cikkszám pontos betartása: ha a lambdaszonda cseréjére kerül sor, az első lépés alvázszám alapján a megfelelő cikkszámú termék azonosítása, esetleges cseretermék vagy továbbfejlesztett alkatrész kinyomozása. Érdemes tehát az érzékelő mellett a hozzá kapcsolódó elemeket is megvizsgálni, mielőtt cserélünk, vagy éppen tisztítást végzünk. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbbször nem csak az érzékelővel van a baj, hanem a körülötte lévő alkatrészek közül működik egy vagy több fals módon, ami miatt a szonda rövid időn belül újra szennyeződni fog, újra lerakódik rá a korom.

A Lambdaszonda Hiba Pénzügyi Következményei

Jól látható, hogy a lambda-szonda hiba igen nagy költség növekedéséhez vezethet, így érdemes probléma esetén mielőbb szervizhez fordulni.

Megelőzési Tippek és Karbantartás

A lambda-szondát ajánlott 30 ezer kilométerenként ellenőriztetni, mivel megfelelő működésével biztosak lehetünk benne, hogy autónk üzemanyag-fogyasztása mindenkor optimális. Az autó rendszeres karbantartása során megelőzhetjük a gyertyák meghibásodását, és például a légszűrő állapota is kontrollálható.

tags: #elso #es #hatso #lambdaszonda #opel #vectra

• Bontott autóalkatrészek Debrecenben
• Subaru Impreza: minden, amit a modell történetéről tudni érdemes
• Ablakvezető gumi cseréje Jetta VI-on
• Teljes védelem Honda CR-V-jének
• Részletek az esztergomi jármű kiállításról