Az Emésztőenzimek Létfontosságú Szerepe az Egészség Fenntartásában
Ma már mindenki ismeri a vitaminok, nyomelemek, sőt a gyógynövények szerepét is az egészség fenntartásában, de az enzimekről igen kevés ismeretünk van, pedig részt vesznek minden életműködésünkben. Az enzimek biológiai katalizátorok. A katalizátor olyan anyag, mely gyorsítja a kémiai reakciókat anélkül, hogy maga bármilyen változáson keresztül menne. Szerepük hasonlít a kulcshoz az ajtó zárjában, amely nélkül a bezárt ajtó nem nyitható ki.
Az enzimek fehérje természetű óriásmolekulák, minden sejtben megtalálhatók, az életfolyamatok fenntartásában nélkülözhetetlenek. Mai ismereteink szerint, több mint 100 000 enzim létezik, amelyből több mint 4000-nek ismert a pontos kémiai szerkezete. Az emberi szervezet több ezer különböző enzimet állít elő, és szinte minden életfolyamatban részt vesznek: sejtosztódás, fehérjeszintézis, energiatermelés, biomolekulák termelése és lebontása, tápanyagok lebontása, stb. A velünk született enzim-készlet genetikailag meghatározott, így egyes enzimek hiánya - a kapcsolódó panaszokkal együtt - örökletes tényező lehet.
Az Emésztőrendszer és az Enzimek Működése
Az emésztőszervrendszer feladata, hogy az elfogyasztott táplálékot alkotóelemeire bontsa, a számára szükséges részecskéket felszívja a keringésbe, ami pedig nem kell, azt széklet formájában ürítse. A táplálék feldolgozása fizikai és kémiai folyamatok segítségével történik. Az étkezéssel az emésztőrendszerbe kerülő táplálék megemésztését és hasznosítását is enzimek végzik. Bármit is eszünk, a tápanyagok három alapvető összetevőből: fehérjéből (protein), zsírból és szénhidrátból állnak. Az emésztőenzimek kisebb alkotó részekre bontják le a proteineket, szénhidrátokat és zsírokat.
Az Enzimek Forrásai a Szervezetben és a Táplálékban
Az emberi szervezetben az enzimek egy részét saját sejtjeink állítják elő, más részüket a táplálékkal visszük be. A lebontó enzimeket elsődlegesen a nyálmirigyek, a gyomor, hasnyálmirigy, vékonybél, máj-epe rendszer állítja elő, de a tápcsatornában lévő baktériumok is nagyon sok enzimet termelnek, bizonyos tápanyagokat csak ezek képesek megemészteni. Ezen kívül a természetes állapotú, nem hőkezelt vagy más úton roncsolt élelmiszerek is tartalmaznak különféle lebontó enzimeket. A növények és egyes baktériumok természetes állapotukban különösen gazdagok emésztő enzimekben, melyek közt jó néhány olyan is van, amit a szervezet nem képes előállítani. A nyers tápanyagok, pl. gyümölcsök és zöldségek kitűnő enzimforrások.
A Főzés és Feldolgozás Hatása az Enzimekre
A főzés és egyéb konyhatechnikai eljárások során kedvező és kedvezőtlen folyamatok játszódnak le az élelmiszerekben. A proteinek térszerkezete megváltozik, biológiai hatásuk elvész, ez kedvező hatás, mert megkönnyíti a szervezet saját emésztő enzimjei számára a lebontásukat. Ugyanakkor a tápanyagokban található természetes enzimek is elpusztulnak. Ez kedvezőtlen, mert a kívülről bekerülő enzimek segítenek, megkönnyítenék az emésztés és felszívódás folyamatát. Az enzim kiegészítők pótolják a főzés során tönkrement, és ezért hatástalan enzimeket.
Alkatrész útmutató: Ford Mondeo 1.6
Mi történik az étellel, amikor megfőzzük?
Az Emésztőenzim-hiány: Okok, Tünetek és Következmények
Az emésztőenzimek létfontosságúak: a tápanyagok lebontásában és hasznosításában. Amikor valamilyen betegség, helytelen étrend miatt az emésztőenzimek mennyisége lecsökken, anyagcsere zavarok léphetnek fel, ennek következtében pedig hiányállapotok lépnek fel szervezetünkben. Az emésztőenzimeknek nem csak az emésztési folyamatokban van kulcsszerepük, fontos feladatuk van például az immunrendszer megfelelő működésében, a hormonok termelődésében, valamint a vitaminok és ásványi anyagok raktározásában is.
Az Enzimhiány Kialakulásának Okai
Az emésztőenzimek termelése rendszerint fokozatosan csökken. Enzimhiány kiegyensúlyozott, változatos, egészséges étrend mellett is ki tud alakulni, ilyenkor valamilyen - jellemzően a hasnyálmirigyet érintő - betegséget kell a háttérben keresni. Felnőttkorban a hasnyálmirigy-elégtelenséget okozó leggyakoribb betegség a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, amelyre a köldök körül jelentkező, visszatérő fájdalom hívhatja fel a figyelmet. Ezen kívül a hasnyálmirigyrák, illetve a hasnyálmirigy rezekció (a mirigy egy részének műtéti eltávolítása betegség miatt) utáni állapotok is szerepeltethetők az okok között. Gyermekkorban a cisztás fibrózis okozhat exokrin hasnyálmirigy elégtelenséget. Az enzimhiány hátterében állhatnak enyhébb, de súlyosabb problémák is, mint pl. az epeműködés zavara, a gyomorsavhiány, a különböző ételallergiák és intoleranciák, de a Candida fertőzés, az irritábilis bélszindróma, a Crohn-betegség, de akár egy súlyosabb daganatos megbetegedés is.
Mivel az emésztőenzimek rendkívül sérülékenyek, és csak korlátozott számban állnak rendelkezésünkre, hiányok gyorsan kialakulhatnak. Ez lehet az előrehaladott életkor, a bélhám károsodása (tehát egy kisebb bélgyulladás is elég ahhoz, hogy az emésztőenzimek termelődése hiányt szenvedjen), de az egészséges bélflóra károsodása (pl. antibiotikum kúra, vagy Candida-fertőzés miatt), a táplálkozási hibák (azaz a sok feldolgozott, hőkezelt és finomított élelmiszer - melyeknek lebontásához sokkal több emésztőenzimre van szükségünk).
Az Enzimhiány Általános és Specifikus Tünetei
Az enzimek hiányát általánosságban az emésztőrendszer különböző zavarai jelzik, amelyek többnyire az étkezést követően jelentkeznek. A tünetek viszonylag későn jelennek meg, például a zsírszéklet kialakulásakor a mirigyszövetnek már közel a 90%-a károsodott.
- hasi görcsök
- puffadás
- hasfájás
- indokolatlan teltségérzet kis mennyiségű étkezés után
- akut, vagy krónikus székrekedés/hasmenés
- zsírszéklet
- felszívódási zavarok (malabszorpció) és szerteágazó hiányállapotok
- testsúly változása (általában fogyás, de akár elhízás is lehetséges)
- fáradékonyság, krónikus fáradtság
- alvászavarok
- gyakori fejfájás
- immungyengeség
- gyakori fertőzések, gyulladások
A tápanyag tökéletlen emésztése során a bélben található baktériumok fokozzák a gáz- és toxinok képződését, melynek következtében kellemetlen közérzet és hányinger alakulhat ki. A bakteriális tevékenység miatt a szervezet számára veszélyes bomlástermékek keletkezhetnek, lassul a bél ürülése, károsodhat a bél nyálkahártya. Ha hiány van szervezetünkben emésztőenzimekből, akkor a tápanyagok csaknem emésztetlenül kerülnek a vastagbélbe, és mivel nem képesek hasznosulni ott ahol kell, könnyen baktériumok táptalajává válhatnak, és ilyenkor jön a puffadás, a hasi görcsök, a fokozott gázképződés, és az étkezés után fellépő erős hasi feszülés és diszkomfortérzet.
Vannak továbbá olyan specifikus tünetek a fenti általános panaszok mellett, amelyek a három legfontosabb emésztőenzim, a lipáz, az amiláz, vagy a proteáz hiányát jelezhetik.
- A lipáz hiányának tünetei: zsíros, híg székletet (steatorrhea) eredményez.
- A proteáz hiányának tünetei: megnő a bélrendszeri gyulladások, illetve a gombás fertőzések rizikókja.
- Az amiláz enzim hiányának tünetei: hasmenés, de gyakran jár fáradékonysággal, illetve a gyulladások kialakulásának esélyét is növeli.
- A laktázhiány eredményeként kialakuló kórkép a laktózintolerancia, amelynek tünetei (haspuffadás, teltségérzet, hasmenés) a tejfogyasztást követő 30-120 percben jelentkeznek.
- Hisztaminintolerancia esetén a megemésztett táplálékból felszabaduló hisztamint nem tudja lebontani a szervezet a diamino-oxidáz (DAO) nevű enzim hiányából eredően, emiatt allergiaszerű tünetek jelentkeznek.
A szakirodalomban a különböző testtípusokat a mögöttük álló hormonális háttérrel jellemezhetjük, melyek között előfordulhatnak specifikus enzimhiányok is:
| Testtípus | Hormonális Háttér | Jellemző Enzimhiány | Lehetséges Panaszok (Enzimhiánnyal Összefüggésben) |
|---|---|---|---|
| Supra | Mellékvese mirigy | Folyamatos proteáz enzim hiány | Gyakori puffadás és büfögés, emésztési panaszok, bélbetegségek, székrekedés. Túlsúly esetén az enzimhiány még kifejezettebb lehet. |
| Neuro | Agyalapi mirigy | Kiemelkedő laktáz enzim hiány, elegendő lipáz enzimre is szükség van a tejtermékek zsírjainak bontásához | Bél- és székrekedéses problémák, emésztési zavarai már korán jelentkeznek. A nyálkatermelés sok problémát, főleg allergiás panaszokat okoz. |
Diagnózis és Terápia
Az emésztőrendszeri bajokra sokszor nem is derül fény, a korai stádiumban rejtve maradnak, és amikor fény derül a kilétükre, már nagyobb a baj. Éppen ezért nem szabad félvállról venni a tüneteket, és mielőbb szakemberhez fordulni.
Kivizsgálási Módszerek
A diagnózis felállítása a panaszok, a klinikai kép, képalkotó vizsgálatok és (leggyakrabban székletmintából végzett) funkcionális tesztek segítségével történik. Képalkotó vizsgálatok (leggyakrabban hasi ultrahang, de CT, MR, MRCP is lehetséges) során krónikus hasnyálmirigy-gyulladásra utaló morfológiai eltéréseket keresünk. A széklet-elasztáz teszt manapság a leggyakrabban alkalmazott és a legjobb hasnyálmirigy funkciós teszt. Nem képezi a rutin vizsgálatok részét, de rendelkezésre áll még a székletzsír meghatározás, a széklet-kimotripszin-mérés, a C13-kilégzési tesztek, illetve a szekretinteszt is. A leghatékonyabb persze, ha célzottan azt az enzimet pótoljuk, amelyből hiányt szenved a szervezetünk, ezt egy vérvétellel már ki lehet szűrni, de van amikor székletmintát is kérnek az orvosok.
Terápiás Lehetőségek és Enzimpótlás
Először lehetőleg törekedni kell az alap kórfolyamat felismerésére és kezelésére. Emellett, vagy abban az esetben, ha az alapeltérés nem javítható (pl. hasnyálmirigy-elégtelenség), tünetileg enzimpótlás szükséges. Ha emésztőenzim-hiányra utaló tüneteket észlelünk, meg kell kezdeni a táplálkozási szokásaink átalakítását és az enzim pótlását, mielőtt súlyosabb hiányállapotok alakulnának ki. Hiányállapot fennállása esetén nyomelem- és vitaminpótlás is szükséges. Az allopátiás orvoslás gyakran csak a tüneteket kezeli és nem a gyökerekhez ás le, így a panaszok újra és újra visszatérnek - nem beszélve az alkalmazott gyógyszerek mellékhatásairól. Ma már tudjuk, hogy számos gyógyszerünk enzim-inhibitor, azaz blokkolni képes az enzimek munkáját.
Új és bontott Alfa 156 futómű alkatrészek
Táplálkozási Ajánlások
Az emésztés támogatása történhet természetes módon: minél több friss, nyers gyümölcs, zöldség és csíra fogyasztásával, amelyek az enzimek mellett az emésztést segítő rostokban is bővelkednek. Enzimdús ételek fogyasztásával és emésztőenzimek szedésével javulhat a tápanyagok felszívódása és hasznosítása, így az étkezések után csökkenhet a rossz közérzet, a teltségérzés, a gyomortartalom gyorsabban ürülhet, mérséklődhet a gázképződés, a székletürítés pedig szabályosabbá válhat. Előnyben kell részesíteni a gyakori kis étkezéseket, mert ezzel kevésbé terheljük az emésztőrendszerünket. Kerülni kell a zsíros, túl fűszeres ételeket, az alkoholt, mert az tovább terheli, károsítja az amúgy is gyengébben teljesítő hasnyálmirigyet. Hasznosak a bélflóra egyensúlyát helyreállító probiotikumok és prebiotikumok, ugyanis a bélflóra probiotikus baktériumai hozzájárulnak az enzimek előállításához.
Enzimpótló Készítmények
Lehet kapni enzim pótlására önmagában is alkalmas készítményt vagy összetett készítményeket is, melyek étkezések kapcsán szedendőek. Természetesen szakorvossal mindig konzultálni kell, milyen enzim pótlása adhat megfelelő eredményt. Az emésztőenzimek speciális, gyógyszertárakban vagy bioboltokban, étrendkiegészítőket forgalmazó webáruházakban kapható készítményekkel jól pótolhatók. A növényi alapanyagú enzim-kiegészítők legnagyobb mennyiségben a következő enzimeket tartalmazzák: amiláz (szénhidrátok bontása), proteáz (fehérjék bontása) és lipáz (zsírok emésztése). Különleges összetevőik lehetnek még: celluláz, laktáz, maltáz, invertáz, bromelain és papain. A mikrobiális enzim kiegészítők sokkal népszerűbbek, mint az állati eredetű (pl. hasnyálmirigy kivonat alapú) enzimek.
Az a nézet, hogy a gyomor alacsony pH értéke hatástalanítja az összes táplálék-kiegészítő enzimet, téves megállapítás ma már. A táplálék jó része bizonyos ideig a gyomor felső régiójában marad, így a gyomorsavval kevésbé érintkezik. Jóllehet a gyomornedv pH értéke elég alacsony (pH 1,0-1,5), de a táplálékkal összekeveredve a keverék pH-ja 2,5-5,0 közötti tartományba kerül. A természetben előforduló enzimek, valamint az enzimpótlók az emésztés folyamatát már az emésztőtraktus felső részében (gyomor) megkezdik. Ezek hiányában az emésztés jó része a vékonybélben kezdődik csak el és növekszik a vastagbélbe kerülő megemésztetlen, vagy csak részben emésztett tápanyagok mennyisége.
Az, hogy vény nélkül kapható, vagy vényköteles enzimpótló készítményre van szükségünk, függ attól, hogy relatív vagy abszolút enzimhiány állapítható meg. Relatív enzimhiányról beszélünk, ha a panaszok enyhék, és csak nagyobb, zsíros étkezést követően jelentkeznek. Abszolút enzimhiány esetén a hasnyálmirigy nem termel elég emésztőenzimet, és a hasnyálmirigy betegsége áll a háttérben. Az állapot nem fordítható vissza, így kialakult emésztőenzim-hiány esetén élethosszig tartó enzimpótló kezelés szükséges.
Főbb Emésztőenzimek Részletesen
Minden makrotápanyagnak megvannak a saját enzimjei: vannak, melyek a zsírokat, mások a fehérjéket, megint más enzimek pedig a keményítőt, szénhidrátokat bontják le. A legfontosabb emésztő enzimjeink: a proteázok, amik a fehérjéket bontják; a zsírok bontásáért felelős lipáz; az összetett cukrok bontását végző amiláz; a tejcukor (laktóz) bontásáért felelős laktáz; a növényi rostokat pedig a celluláz segítségével tudja hasznosítani szervezetünk.
Mi történik az étellel, amikor megfőzzük?
1. Lipáz
A lipáz az emberi szervezetben a zsírok lebontásáért felelős enzim. Az emésztő traktusban az epe emulgálja a táplálékban található zsírokat, majd a lipáz darabolja fel azokat. Csak így tudnak felszívódni a bélfalon át. A lipázt - sok más enzimhez hasonlóan - a hasnyálmirigy bizonyos sejtjei termelik, de előfordulhat a májban és a bélfalakon is. Elsődleges szerepe a szervezetbe kerülő zsírok emésztése, amelynek során a triglicerideket bontja le zsírsav komponensekre. A lipáz szintjének változása (az amilázéval együtt) hasnyálmirigy betegségre is utalhat. Magas lipáz szint esetében akut hasnyálmirigy gyulladás, hasnyálmirigy tumor, vagy veseelégtelenség is állhat. Ha a hasnyálmirigy alulműködése miatt hiányzik a lipáz enzim, akkor zsíros, nagy mennyiségű, híg és agyagszerű széklet alakul ki. A megfelelő zsírfelszívódás hiányában ilyenkor a vitaminok felszívódása is romlik, főként a zsírban oldódó A-, D-, E-, és K-vitaminok hiánya alakulhat ki - ami különösen nagy bajokat eredményezhet. A rossz zsírfelszívódás ugyanakkor egyéb tápanyag hiányhoz is vezethet: alultápláltság, súlyvesztés, krónikus gyulladások, ingerlékeny belek és még számos probléma léphet fel. A lipoprotein-lipáz hiányát a magas trigliceridszint jelzi, és fokozottá válik az érelmeszesedés kockázata. Tünetei már fiatal korban jelentkeznek, a homozigóta formája pedig már a babáknál is megmutatkozik. Az érintettnek hasi fájdalmai lesznek, később pedig hasnyálmirigy gyulladása alakul ki. Később megnagyobbodik a máj és a lép, és cukorbetegség is társul hozzá. Árulkodó jelei lehetnek a bőrön megjelenő sárga foltok, főként a szem körül, a könyökön vagy a far tájékán.
2. Amiláz
Az amilázok a keményítők cukrokká való bontását végző enzimcsalád. Megtalálhatók a növényekben és az állatok szervezetében is. Az emberi szervezetben a nyál és a hasnyálmirigy váladékában fordulnak elő. Ha az amiláz szint megemelkedett, akkor az a hasnyálmirigy gyulladására is utalhat - ilyenkor megtízszereződhet a mennyisége. Bizonyos esetekben jelezhet rosszindulatú daganatot, fekélyt, mumpszot illetve bélelzáródást is. Ha pedig alacsony az amiláz szint, akkor az veseproblémára, a hasnyálmirigy valamilyen károsodására, várandósságnál pedig terhességi mérgezésre adhat gyanút. Hiányának tünetei: a hasmenés, de gyakran jár együtt fáradékonysággal, és a különböző gyulladásokkal is. Az Alfa-amiláz szint vizsgálata alkalmas arra, hogy meghatározzák az enzim aktivitását. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha a hasnyálmirigy működésére, annak esetleges zavaraira, illetve a mirigy esetleges megbetegedésére szeretnének fényt deríteni az orvosok. A hasnyálmirigy akut megbetegedéseit többnyire a hányinger és a hányás jelzik, illetve a has felső részében, a köldök vonalában jelentkező övszerű fájdalom is nagyon tipikus jelzés.
3. Laktáz
A laktáz enzim a tejcukor lebontásáért felel. Egy hagyományos enzim, mely a legtöbbünknél a vékonybél nyálka sejtjeiben megtalálható. A laktóz - azaz a tejcukor - emésztéséhez a laktáz enzim elengedhetetlen, különösen az emésztés első fázisában, amikor is lebontja a laktózt szőlőcukorra (glükózra) és galaktózra. Ha a laktáz enzimek szintje kevés, vagy termelődése nem elégséges, akkor tejcukor érzékenységről beszélünk, amit úgy vehetünk észre, hogy tejtermékek fogyasztását követően jelentkezik a kellemetlen puffadás, gázképződés, hasi fájdalmak és diszkomfortérzet. Mivel a természet törvényei szerint erre az enzimre csak csecsemőkorunkban és kisgyermek korunkban van szükségünk, így természetes képződése később erősen korlátozott. Ahogy telik az idő, és idősödünk, az elegendő laktáz enzim előállításának képessége csökken. Jelenleg sajnos nincs végleges gyógymód a laktóz intoleranciára, mely egy egész életen át tartó krónikus állapot: megszüntetni nem, csak kezelni lehet, enzim pótlással, azaz a megfelelő étrendkiegészítők fogyasztásával.
4. Tripszin
A tripszin központi szerepet játszik az emésztésünkben, mivel több másik enzim aktivitásába is bekapcsolódik. Saját feladata is nagyon lényeges azonban: a tripszin a fehérjék emésztéséért felelős, a vékonybélben bontja le azokat kisebb részekre, aminosav láncokra, azaz peptidekre. A tripszin egy proteolitikus enzim, melyeknek legfontosabb funkciója az élelmiszer-fehérjék emésztésében betöltött szerepük, de számos más, igen lényeges feladatot is ellát. A hasnyálmirigy megfelelő működése esetén magában a mirigyben illetve a székletünkben is kimutatható a tripszin enzim - melynek, ha a szintje alacsony, akkor gyulladásra, azaz a hasnyálmirigy gyulladására is lehet gondolni. A tripszin enzim vizsgálatával azonban nem csak a hasnyálmirigy működése deríthető fel, hanem a cisztás fibrózis is kiszűrhető általa.
5. Pepszin
A pepszin a gyomor másik nagyon lényeges fehérjebontó enzimeinek egyike. Ő hasítja fel a tripszin által már előállított peptid láncot azokon a helyeken, ahol fenil-alanin, tirozin, leucin, aszparginsav vagy glutamin egységek találhatók. Pepszin minden gerinces állat szervezetében megtalálható, proteolitikus emésztő enzim, melynek neve a görög pepszisz (emésztés) szóból származik. Érdekesség, hogy a pepszin az egyetlen olyan enzim, mely képes megemészteni a kollagént, ugyanakkor a gyomorban lévő sósav a fertőzések elleni védelemre is szolgál, elpusztítja ugyanis a legtöbb baktériumot.
6. Kimotripszin
Ő is a fehérjék emésztésének az egyik fontos felelőse, a harmadik proteolitikus enzim. A táplálékunkban lévő fehérjék kisebb, úgynevezett alegységekre való lebontásáért felel, munkája szintén a vékonybélben történik, mint a tripszin esetében is. Ez a fehérjéket lebontó enzim a hasnyálmirigy emésztőnedvének egyik alkotórésze. Ha a hasnyálmirigy egészségesen működik, akkor a kimotripszin kimutatható a vékonybélben és a székletben is. Az erre vonatkozó vizsgálat megintcsak a hasnyálmirigy egészségének vizsgálatára, illetve a cisztás fibriózis szűrésére szolgál.
7. Betain
A betain egy növényi enzim, méghozzá a cukorrépából kivont aminosav származék. Az emberi testben is keletkezik természetesen úton betain, a kolin felbomlásával. A betain-hidroklorid (betain HCL) egyébként a gyomorsav növelésére is használt vegyület. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a betain HCL növelheti a gyomor savasságát az alacsony gyomorsav tartalmú emberek esetében, csökkentve ezáltal a reflux tüneteit. A betain hidrokloridot alkalmazzák még alacsony káliumszint, szénanátha, vérszegénység, asztma, érelmeszesedés, élesztőgomba kezelésére, de hasmenés, ételallergiák, epekő, belső fülfertőzések, reuma és egyes pajzsmirigy rendellenességek kezelésére is.
8. Papain
Szintén nem az emberi szervezetben termelődő, de étrendkiegészítéssel könnyedén magunkhoz vehető hasznos kis enzim, mely a papajában található. A papain segít lebontani az aminosavak, azaz a fehérjék építőkövei közötti kötelékeket. Proteolitikus enzim, mely a fehérjéket segít lebontani - és ahogy minden proteolitikus enzim, a hosszú láncú fehérjemolekulákat rövidebb töredékekké - előbb aminosavláncokra (peptidekre), majd annak még kisebb alkotóelemeire, aminosavakra bontja. Érdekessége, hogy a női papaya gyümölcs éretlen formájában van jelen, de megtalálható a növény leveleiben, gyökereiben és a kaucsokot tartalmazó tejszerű nedvében is.
tags: #egysejtuek #reszei #taplalekot #bonto #enzimek #információ