A DSD Nyelvvizsga Honosítása és Elismertetése Magyarországon

A nyelvtanulás és a nyelvvizsga megszerzése sokak számára alapvető lépés a továbbtanulás vagy a karrierépítés szempontjából. Különösen igaz ez a német nyelvre, ahol a Deutsches Sprachdiplom (DSD) vizsga nemzetközileg elismert lehetőséget biztosít a nyelvtudás igazolására.

Mi a DSD vizsga?

A DSD nemzetközileg elfogadott egynyelvű vizsga, mely a német nyelvű országokban folytatandó felsőfokú tanulmányok megkezdése esetén jelentős előnyt biztosít. A vizsga időpontját a bonni Kultuszminiszter Konferencia határozza meg, amely a téli vizsgaidőszak december-januári időszakát jelenti. Az írásbeli vizsga dolgozatainak javítása Bonnban történik, a szóbeli vizsga lefolytatására az iskola nyelvszakos tanáraiból alakuló vizsgabizottság jogosult.

Iskolákban a diákoknak lehetőségük van a német nyelvi diploma (DSD - Deutsches Sprachdiplom) megszerzésére is, sok intézmény DSD-vizsgaközpontként működik. Az oktatás nem titkolt célja, hogy a diákokat német nyelven magas szinten készítse fel arra, hogy sikeresen kapcsolódjanak be a gazdasági élet határokon átívelő vérkeringésébe.

DSD I. - A2/B1 szintű vizsga

A nyolcadikosok a DSD I. (A2/B1 szint) vizsgát tehetik le. A DSD I nyelvvizsgát a 2011/2012. tanév óta szerezhetik meg az iskolák nyolcadikosai. A diploma az eredménytől függően A2 vagy B1 típusú nyelvvizsgának felel meg. Az írásbeli vizsgarészeket minden érintett iskolában ugyanazon a napon tartják, általában márciusban, melyeket nem az iskolában, hanem központilag értékelnek. Az írásbeli vizsga után 3-4 héttel, általában áprilisban minden tanuló külön-külön teszi le a szóbeli vizsgát a saját iskolájában. A 15 perces szóbeli vizsgán a tanuló társalgást folytat hétköznapi témákról (pl.: család, szabadidő, hobbi, barátság, háziállatok, iskola, ünnepek), majd előadja az általa kiválasztott és feldolgozott témát.

DSD II. - B2/C1 szintű vizsga

A végzősök pedig a DSD II. (B2/C1 szint) vizsgát tehetik le. A DSD II. vizsgát a német nyelvű külföldi iskolák kölni központja (ZfA - Zentralstelle für Auslandsschulwesen) szervezi; itt állítják össze és javítják az írásbeli feladatokat, innen delegálják a szóbeli vizsga elnökeit. A szóbeli vizsgára már hónapokkal korábban (legkésőbb az adott tanév kezdetéig) ki kell választani egy témát, melyből a vizsgázó alaposan felkészül. A vizsgán ezt a témát mutatja be egy prezentáció keretében a vizsgabizottságnak, valamint egy számára ismeretlen központilag meghatározott témáról kell beszélnie adott kulcsszavak alapján (Cluster).

Telc Olasz nyelvvizsga Magyarországon

A felkészítést a szaktanárok, illetve az iskolában dolgozó német vendégtanár (DSD-koordinátor) végzi. Próbavizsgákat is tartanak, hogy mind a diákok, mind a szülők képet kapjanak a tanuló nyelvi szintjéről. A vizsgára való felkészítés és maga a vizsga tanulók részére ingyenes.

A DSD és más nyelvvizsgák honosítása Magyarországon

A DSD vizsgák honosítása Magyarországon a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ Nyelvvizsgát Akkreditáló Testülete által történik. Ha valaki külföldön kapta meg nyelvvizsga-bizonyítványát, és a megszerzett, hivatalos dokumentumot Magyarországon szeretné államilag elismert okirattá nyilvánítani, ebben az esetben szükség lehet a nyelvvizsga honosítására.

Mit jelent a honosítás?

A nyelvvizsga honosítása azt jelenti, hogy egy jogi eljárás útján a külföldön megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványt Magyarországon is államilag elismertté lehet nyilvánítani. Ez lehetővé teszi, hogy az adott vizsgát a magyar nyelvvizsgarendszerbe integrálják, és az így kapott okirat a hazánkban már államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványokkal egyenértékűvé válhasson. Fontos megjegyezni, hogy a honosítás csak bizonyos feltételek mellett történhet meg.

A honosítás a külföldi nyelvvizsgaközpont egynyelvű, általános, illetve szaknyelvi típusú nyelvvizsga-bizonyítványának a Magyarországon államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyá tételét jelenti. Mivel a külföldön megszerzett nyelvvizsga-bizonyítvány honosításához szükséges a nyelvvizsga-bizonyítvány, így az eredményigazolás alapján erre nincs lehetőség.

A honosítás feltételei

A honosításra a következő feltételek mellett van lehetőség:

Tippek a sikeres angol nyelvvizsgához

A bizonyítvány tulajdonosa a nyelvvizsga-bizonyítványt 2000. január 1. után szerezte meg.
A vizsgázó a vizsga évében betöltötte a 14. életévét.
A nyelvvizsga szerepel az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának listájában, amely nyelvenként tartalmazza az elfogadott nyelvvizsgákat.

Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor a külföldi nyelvvizsga honosíthatóvá válik, vagyis elismerhető Magyarországon államilag elismert nyelvvizsgaként. A külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány csak akkor vehető figyelembe a felvételi eljárás során, ha azt a NYAK vagy - 2000 előtt - az Állami Nyelvvizsga Bizottság honosította, és erről határozat készült.

Szükséges-e hiteles fordítás a honosításhoz?

Egy gyakori kérdés, amely felmerül a honosítás során, hogy szükség van-e a külföldön szerzett nyelvvizsga bizonyítványának hivatalos magyar nyelvű fordítására. A jó hír az, hogy a honosítás folyamata során nincs szükség hiteles fordításra. A külföldön szerzett nyelvvizsga honosításához elegendő a nyelvvizsga-bizonyítvány hiteles másolatát benyújtani. Ez leegyszerűsíti a folyamatot, és gyorsabbá teszi a honosítási eljárást.

Nemzetközileg elismert nyelvvizsgák és az egyenértékűsítési eljárás

A nemzetközileg elismert nyelvvizsgák egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, mivel lehetővé teszik a vizsgázók számára, hogy a külföldi tanulmányok megkezdéséhez vagy munkavállaláshoz használják a nyelvi képességeiket igazoló dokumentumot. A nemzetközi elismertség azt jelenti, hogy a nyelvvizsgát más országokban is elfogadják, és nincs szükség további egyenértékűsítési eljárásra. A nemzetközi nyelvvizsgák egyik fő célja, hogy a különböző országokban szerzett bizonyítványok összevethetők és elismertethetőek legyenek egymás között, megkönnyítve ezzel a vizsgázók mobilitását, legyen szó tanulásról vagy munkavállalásról.

A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a honosítás elsősorban a külföldön szerzett nyelvvizsga-bizonyítványok magyarországi elismertetését jelenti. Ennek ellenére a külföldi munkáltató előírhat egy vizsgát, mely a foglalkoztatás feltételét képezheti.

Mi az az egyenértékűsítési eljárás? Az egyenértékűsítési eljárás során egy hivatalosan megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványt a megfelelő szintű magyar állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűnek ismernek el. Ez az eljárás különösen fontos lehet azok számára, akik külföldön szereztek nyelvvizsgát, de Magyarországon szeretnék annak hivatalos elismerését megszerezni. Az egyenértékűsítési eljárásban a vizsgázó által bemutatott dokumentumokat (például nyelvvizsga-bizonyítványt) a Magyarországon hatályos jogszabályok alapján értékelik, és ha azok megfelelnek az előírásoknak, akkor kiadják a magyar államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt. Fontos megjegyezni, hogy az egyenértékűsítési eljárás nem automatikus.

Átfogó útmutató angol nyelvvizsgára

Gyakran honosított nyelvvizsgák és díjak

A leggyakrabban az angolnyelv-vizsgák honosítását kérelmezik, ezt követi a német nyelv. Az Oktatási Hivatal (OH) által közöltek szerint a leggyakoribb vizsgatípus a IELTS (International English Language Testing System), az ECL (European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages), a TELC (The European Language Certificates), valamint a DSD II. (Deutsches Sprachdiplom). Ezek közül a DSD II. honosítása ingyenes, a többi külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány esetében az eljárás díja egységesen tízezer forint.

Az azonos nyelvből, azonos szinten letett szóbeli (korábban A típusú) és írásbeli (korábban B típusú) nyelvvizsgák automatikusan komplexnek (korábban C típusúnak) tekinthetők. Egynyelvű írásbeli vagy szóbeli résznyelvvizsga-bizonyítvány kétnyelvű írásbeli/szóbeli résznyelvvizsga-bizonyítvánnyal azonos nyelvből és azonos szinten egynyelvű komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűnek minősül. A szaknyelvi vizsgák esetében a szóbeli és írásbeli típusú nyelvvizsga-bizonyítványok komplex típusúnak való megfeleltetése nem automatikus, mivel csak az azonos szaknyelvi tartalmú részvizsgák egyesíthetők.

Nyelvvizsga és felsőoktatási felvételi

A sikeres vizsga pluszpontokat jelent a felsőoktatási felvételi eljárásban. Ha valaki német nyelvterületen szeretne továbbtanulni, szintén nagy hasznát látja a bizonyítványnak, hiszen ennek birtokában azonnal elkezdheti tanulmányait, nem kell külön nyelvvizsgát tennie. A nyelvtudást államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű okirattal lehet igazolni. Ha valaki több nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik, abban az esetben is csak a jogszabályban megállapított maximális többletpontot kaphatja meg, illetve egy nyelvből kizárólag egy jogcímen jogosult többletpontra.

Figyelem! A 2003. január 1. előtt kiállított nyelvvizsga-dokumentumot kell feltölteni az E-felvételi rendszerébe. Elveszett nyelvvizsga-bizonyítványok esetén a jelentkező kérésére a NYAK a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésének tényét bizonyító Hatósági Igazolványt ad ki. A nyelvvizsgaközpontok által kiadott különböző dokumentumok a felvételi eljárás során nem igazolják a nyelvvizsga-bizonyítvány meglétét.

Figyelem! A 2018. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás során a 2017. október 31-ig befejezett nyelvvizsga eljárások esetén volt lehetőség arra, hogy a nyelvvizsga-bizonyítványok 60 napos kiadása miatt az még a 2018. január 11-i határidőre benyújtható legyen. Kérjük, amennyiben nyelvvizsgára jelentkezik és annak eredményét be kívánja számíttatni a többletpontokba, akkor a felvételi határidők figyelembevételével jelentkezzen!

A fenti rendelet mellékletében szereplő szigorlat, záróvizsga, tolmácsképesítés stb. a NYAK igazolásával együtt jogosíthat többletpontra. Az igazolás beküldése esetén a kiállítás alapjául szolgáló dokumentum beküldése nem kötelező.

Külföldi végzettségek elismerése és nyelvi egyenértékűsége

A külföldön szerzett bizonyítványokkal és oklevelekkel kapcsolatos tájékoztatásról a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi. C. törvény rendelkezik. Figyelem! A „Tájékoztatás” nem pótolja, illetve nem helyettesíti az elismerést!

Ha Ön külföldön szerzett bizonyítványával vagy oklevelével Magyarországon kizárólag nyelvvizsgát kíván igazolni, akkor ehhez nem szükséges az okirat elismerése a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet értelmében. Ha Ön külföldi oklevelét Magyarországon továbbtanulási céllal kívánja felhasználni, akkor az elismerési eljárás annak az oktatási intézménynek a hatáskörébe tartozik, amelyben Ön a tanulmányait folytatni kívánja.

Külföldi középiskolai és felsőfokú végzettségek nyelvi egyenértéke

Ha az Ön esetében az oktatás nem magyar nyelven folyt, érettségi bizonyítványa / felsőfokú végzettséget tanúsító oklevele felsőfokú (C1 szintű) nyelvvizsgának felel meg, az oktatás nyelve szerint. Ekkor a kérelem űrlapon a nyelvvizsgára vonatkozó megfelelő rovatot jelölje meg.
Ha Ön középiskolai tanulmányait magyar nyelven folytatta és fejezte be, érettségi bizonyítványa középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgának felel meg az adott ország hivatalos nyelve szerint.
Ha Ön külföldön magyar tanítási nyelvű középiskolai tanulmányai során legalább két évig tanult legalább egy közismereti tantárgyat (pl. történelem, matematika, irodalom és nyelv, földrajz) a bizonyítványt kibocsátó ország hivatalos nyelvén, és eredményesen be is fejezte (pl. sikeres érettségi vizsgát tett Romániában román, Szlovákiában szlovák, Ukrajnában ukrán, Szerbiában szerb stb. „nyelv és irodalom” tantárgyból), érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1 szintű) nyelvvizsgának felel meg.

Külföldi, de magyar tannyelvű középiskolában szerzett érettségi bizonyítvány B2 komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű az adott államnyelvből. Az idegen - azaz a magyartól eltérő - nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló, államilag elismert, külföldi középfokú oktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány az oktatás nyelve szempontjából államilag elismert, általános, egynyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsga-bizonyítványnak felel meg. Az államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézményben szerzett - felsőfokú végzettséget tanúsító - oklevél, az oktatás nyelve szempontjából, államilag elismert, általános, egynyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsga-bizonyítványnak felel meg.

A fentiek szerinti okirattal rendelkező személyt a jogszabály erejénél fogva [137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet] úgy kell tekinteni, mint aki nyelvvizsgával rendelkezik. Ugyanezen rendelet értelmében a magyarországi vagy külföldi felsőoktatási intézményben élő, vagy holt idegen nyelv szakon szerzett bölcsész, valamint élő vagy holt idegen nyelv és irodalom szakos tanári, nyelvtanári, idegennyelv-szakos mesterfokozattal rendelkező tanári, továbbá tanító szakon idegen nyelv műveltségterületen szerzett tanítói oklevél, kizárólag a tanult idegen nyelv szempontjából felel meg államilag elismert, általános, Magyarországon szerzett oklevél esetén általános, kétnyelvű, külföldön szerzett oklevél esetén általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának.

Az idegennyelv-alapszakos bölcsész idegen nyelv szakképzettséget igazoló oklevél, a szakképzettségben jelölt nyelv szempontjából felel meg államilag elismert, Magyarországon szerzett oklevél esetén általános, kétnyelvű, külföldön szerzett oklevél esetén általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának.

A szakfordítói és tolmács képesítések elismerése

A magyarországi felsőoktatási intézményben szakfordító vagy szakfordító és tolmácsképzés befejezéseként kiállított oklevél, illetve képesítő bizonyítvány - a tanult nyelv szempontjából - államilag elismert, szaknyelvi, kétnyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.

Az elismerési eljárás menete

Az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központja (MEIK) végzi az elismerési eljárásokat. Meghatalmazott eljárása esetén meghatalmazás benyújtása is szükséges.

Az eljárási díj befizetése

Az eljárási díj a honlapon keresztül fizethető be. Ha Ön csak a végzettségi szint elismerését kéri (ezzel azt igazolhatja, hogy felsőfokú végzettséggel rendelkezik), az eljárás díja 15 000 Ft, amelyet az Oktatási Hivatal honlapján bankkártyával vagy utalással lehet befizetni. Amennyiben a szakképzettség elismeréséhez szakértői véleményt kell kérni, a szakértői díjat a kérelmező viseli. Felhívjuk a kérelmezők figyelmét, hogy csak a honlapunkon keresztül utalják Központunk részére az eljárási díjat. Egyéb módon pl. a korábban kapott vagy az archív oldalainkon fellelhető adatok szerinti utalás nem érkezik be közvetlenül Központunkhoz, előfordulhat, hogy az így befizetett díjról csak hosszabb idő elteltével kapunk értesítést és visszaigazolást.

KAÜ felhasználóként DÁP mobilalkalmazással vagy Ügyfélkapu+-szal lehet belépni a rendszerbe. A regisztráció gombra kattintva, a személyes adatok megadásával végezhető el a regisztráció. A kétfaktoros hitelesítéshez a befizető telefonján kell lennie egy hitelesítő (authenticator) alkalmazásnak (letölthető a Play Áruházból vagy az App Store-ból), ezzel kell lefényképezni a QR kódot és ez az alkalmazás adja meg a belépési kódszámot (2025 januártól így kell belépni az Ügyfélkapu+-ba is). A kétfaktoros hitelesítés bekapcsolása, illetve a KAÜ azonosítás után, és a Kosár véglegesítése után választható ki a Számlázási adatok oldalon a kívánt fizetési mód: bankkártyás fizetés vagy utalás. A bankkártyás fizetés választása után az oldal átvisz az OTP Bank biztonságos fizetési oldalára, ezen keresztül teljesíthető a fizetés.

Az utalás választásakor, az adatok kitöltése és a fizetési feltételek elfogadása után a Fizetés gombra kattintva a kérelmező a felugró ablakban néhány perc várakozás után, az Oldal frissítése kék színű gombot választva, megkapja az Utalási adatokat, amelyeket ismét a kék gombot választva, pdf formátumban elmenthet vagy kinyomtathat. A pdf tartalmazza a befizetési számlaszámot, továbbá a közlemény rovatba írandó utalási azonosítót (tranzakcióazonosító). A közlemény rovatba csak a kapott azonosítót kell beírni. Ha valaki nem rendelkezik bankszámlával, az utalás opciót kell választania, és az előző pont szerint kapott pdf utalási bizonylattal postán, ún. rózsaszín csekken is be tudja fizetni az eljárás díját.

Jogorvoslat

Az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központja (MEIK) által hozott határozat ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az oktatásért felelős miniszterhez címzett, azonban a MEIK-hez benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezéshez csatolni kell az igazgatási szolgáltatási díj átutalását igazoló pénzintézeti bizonylat másolatát. Az átutalás közlemény sorába kérjük tüntesse fel a „Fellebbezés" szót és a kérelmező nevét is. Az oktatásért felelős miniszter határozata ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak nincs helye, azonban a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel lehet kérni a határozat felülvizsgálatát a Fővárosi Törvényszéktől.

A kérelem benyújtása

Kérelmét postai úton vagy személyesen nyújthatja be. A kérelmet kizárólag előzetes időpontfoglalást követően az Oktatási Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján (1122 Budapest, Maros utca) lehet benyújtani személyesen vagy meghatalmazott által. A kéreleműrlap letölthető a honlapunkról is. Postai beküldés esetén a kérelmet célszerű ajánlott levélként a MEIK címére (Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központ, 1363 Budapest, Pf. 112) elküldeni.

Ki tehet nyelvvizsgát Magyarországon?

Külföldi állampolgárságú személy bármilyen akkreditált idegennyelvi és magyar nyelvvizsgát tehet az általa választott akkreditált nyelvvizsgaközpontnál. Ha a kettős állampolgárságból az egyik magyar, akkor a magyar állampolgársággal rendelkező személyek csak idegen nyelvből tehetnek nyelvvizsgát.

tags: #DSD #nyelvvizsga #honosítása #Magyarországon