Dízelmotorok Típusai és Jellemzőik
Gépkocsik millióit hajtja dízelmotor, amely az évek során hatalmas népszerűségre tett szert. A dízelek előnye az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás volt, mint a benzinmotorral felszerelt autók esetében. A keresletet még az árak sem csökkentették, amelyek egyértelműen magasabbak, mint a benzinüzemű járműveké. Évekkel később a dízelmotorok még mindig népszerűek, köszönhetően a dízelüzemanyag iránti alacsony keresletnek.
A járművezetők ambivalens véleménnyel vannak a dízelüzemű autókról. Félnek a modern dízelekben bevezetett megoldásoktól, amelyek célja ezen egységek környezetre gyakorolt toxikus hatásának csökkentése volt. Azonban nincs okuk a paranoiára. Hibás motorok mind a dízel-, mind a benzinmotoroknál előfordulnak. A legfontosabb, hogy olyan autót válasszon, amely megfelel az igényeinek - az üzemanyag szempontjából is típusához.
Általában a benzin jobb városi használatra, a dízel pedig intenzív használatra - hosszabb utak során is. A nitrogén-oxidok és a szennyező anyagok kibocsátása miatt mind a benzin-, mind a dízelmotorok nem áll fényes jövő előttük - legalábbis Európában. Az Európai Unió törekszik a belső égésű motorok gyártásának fokozatos megszüntetésére, és végső soron a motorok autóiparban a környezetbarátabb energiaforrások felé.
Hogyan működik egy dízelmotor
Népszerű Dízelmotor Típusok
Ha kifinomult és tartós dízeleket keresve szitál a piacon, egyaránt találhat kis kapacitású konstrukciókat, általában népszerű és kecses 2,0 hengeres motorokat, valamint drágább öt- és hathengeres egységeket.
2.0 HDI
A 2.0 HDI motor rendkívüli tartóssággal büszkélkedhet. A négyhengeres egység 1998-ban debütált a Peugeot és a Citroën kínálatában, és az évek során számos mélyreható korszerűsítésen és fejlesztésen esett át. A gyártók a kezdetektől fogva a Siemens és a Bosch által felváltva alkalmazott common rail közvetlen üzemanyag-befecskendezést alkalmazzák. A szelepmeghajtás szíjat használ. Az évek során 90, 109, 136, 140, 150, 163 vagy 180 lóerős változatokat kínáltak - ezek garantálják az ésszerű üzemanyag-fogyasztást.
Útmutató a Nissan Terrano 2700 dízel vezérléséhez
1.9 JTD és 2.0 MultiJet
Egy másik dízelmotor, amely nem okoz problémát, az 1.9 JTD, valamint az ennek alapján létrehozott 2.0 MultiJet. Az 1.9 JTD története az 1990-es években kezdődött. A gyártó a változattól függően 8 vagy 16 szelepes fejet és változó lapátgeometriájú vagy anélkül működő turbófeltöltőt alkalmazott. Az időzítés meghajtása a gyártásban és cserében olcsóbb szíjra épült. Érdekesség, hogy az 1.9 JTD-t eleinte a B-szegmensbe tartozó kisautókban, például a Fiat Puntóban is kínálták. A kínálatban 80 és 150 lóerő közötti változatok szerepeltek. Ha csak a költségvetés engedi, akkor jobb, ha egy újabb konstrukcióba fektetünk, ami a 2.0 MultiJet.
1.9 TDI
Kétségtelen, hogy az 1.9 TDI dízel Európa-szerte a tartósság szinonimája, hiszen 500.000-700.000 km-es futásteljesítményt tesz meg gond nélkül. Ráadásul erősebb fajtákban legalábbis jó teljesítményt nyújtott. Minden 1991-ben kezdődött az egység debütálásával az Audi 80 katalógusában - először egy 90 lóerős változat jelent meg. A kompresszoros változatok 75-160 lóerősek voltak. Volt egy egyszerűsített és nyers változat is - a turbófeltöltőtől megfosztott 1.9 SDI. A 68 lóerő elég volt a (nagyon) sima mozgáshoz, anélkül, hogy az üzemanyag-fogyasztás miatt aggódni kellett volna.
3.0 D (BMW)
Az igényesek számára érdekes lehetőség a BMW által több mint két évtizede gyártott 6 hengeres 3.0 D dízel. Ezt a motort használták a Range Rover autókban is. Kezdetben 184-204 lóerős, később több mint 300 lóerős változatok voltak kaphatók. A jól karbantartott példányok azonnal új gazdára találnak, ami csak bizonyítja ennek az egységnek a kivételes fenntarthatóságát.
2.4 D (Volvo)
A Volvo évekig a páncélozott benzinmotorok gyártásáról volt ismert. Az egyes modellekben elérhető dízelmotorok más gyártóktól érkeztek. A 2.4 D a kezdetektől rendelkezett a common rail közvetlen üzemanyag-befecskendezéssel és a változó geometriájú turbófeltöltővel. A következő években kötelezően használták a DPF-szűrőt. Emellett kettős tömegű lendkereket építettek be.
2.2 i-DTEC (Honda)
A Honda a benzinmotorokra összpontosított, míg a dízelek külső beszállítóktól érkeztek. Az áttörést a Honda Accordban és a CR-V-ben használt saját fejlesztésű 2.2 i-DTEC motor bevezetése hozta meg. Az alumínium szerkezetet Denso common rail rendszerrel, kettős tömegű lendkerékkel, részecskeszűrővel és Garett turbófeltöltővel szerelték fel. Az időzítés meghajtásáért lánc volt felelős. Ebben az esetben a lánc valóban karbantartásmentes elem.
Dízel üzemanyag összehasonlítás
3.0 V6 CDI (Mercedes)
A korábbi német Mercedes dízelek egymillió kilométert tettek meg nagyobb meghibásodás nélkül - erről a teljesítményről a gázüzemű változatok csak álmodhattak. Ennek ellenére egy megfelelően karbantartott, a márka számos modelljébe beszerelt 3.0 V6 CDI képes a jó teljesítményt a fenntarthatósággal ötvözni. Bosch common rail közvetlen üzemanyag-befecskendezést, kettős tömegű kereket, SRC-katalizátort, változó lapátgeometriájú turbófeltöltőt és számos más modern elemet használ.
1.3 MultiJet
A Fiat mérnökei által készített konstrukció könnyen beilleszthető az alacsony üzemanyag-fogyasztást és nagyfokú fenntarthatóságot biztosító motorok csoportjába. A 16 szelepes robbanófejet használták benne, valamint a változó geometriájú turbót - a gyengébb változatokban a fix geometriájú turbó szerepelt - és a részecskeszűrőt. Kezdetben a gyengébb változatok nem rendelkeztek részecskeszűrővel és kettős tömegű lendkerékkel. A 90, 105 és 120 lóerős változatok voltak a kínálatban, és természetesen a common rail közvetlen üzemanyag-befecskendezéssel voltak felszerelve.
2.0 TDI (VW)
A 21. század elején a VW bemutatta az 1.9 TDI motor utódját, a 2.0 TDI-t. Sajnos az egység nem élvezte az elismerést (az ezzel a dízellel felszerelt autók sok problémát okoztak, bár nagyon népszerűek voltak a bemutatótermekben). A legkomolyabb változás a common rail rendszer alkalmazása volt. A hibás vezérműláncot szíjra cserélték, ami a korai változatok másik hibáját is megszüntette. A 2.0 TDI a változattól függően 150, 190 lóerőt, a duplatöltős változatban pedig 240 lóerőt teljesít.
3.0 V6 TDI (VW, Audi, Porsche)
A 3.0 V6 TDI egység, amelyet a Volkswagen, az Audi és egy időben a Porsche Cayenne és a Panamera zászlóshajóiban is használnak, rendkívüli felhasználói visszajelzéseket kap. Bonyolult felépítése szakszerű és sajnos drága szervizelést igényel. A 3.0 V6 TDI 2004 óta van forgalomban - voltak 204 és 313 lóerő közötti teljesítményű változatok, amelyek teljesítmény- és nyomatéktartalékot biztosítottak. Ráadásul a gyakorlatban ez a motor is rendkívül takarékosnak bizonyult (különösen, ha figyelembe vesszük azoknak az autóknak a teljesítményét és méretét, amelyekbe ezt a dízelt szerelték). Az egységet common rail közvetlen üzemanyag-befecskendezéssel, részecskeszűrővel és változó lapátgeometriájú turbófeltöltővel szerelték fel.
Kritikus Pontok és Ajánlások
Még a legjobb autókat és a leginkább ajánlott motorokat is alaposan meg kell vizsgálni vásárlás előtt - legyen az a rendkívül népszerű Renault Megane 1,5 dCi motorháztetővel a motorháztető alatt, vagy bármilyen alternatív benzinüzemű autó. Egy példa az olcsó, de költségesen üzemeltethető motorra az Isuzu 6 hengeres dízel. A 3.0 V6 dCI/CDTI motor 2003-2008 között készült. Kezdettől fogva a Denso common rail rendszerrel volt felszerelve - az injektorok regenerálása lehetséges, de nagyon drága és bonyolult. Kezdetben a motor 177 lóerős volt, 2005 után a teljesítmény 184 lóerőre nőtt. A 3.0 V6 CDTI hajlamos a túlmelegedésre, ráadásul a hengerbetétek meglazulnak. Mi a következménye?
Üzemanyagtank méret - Smart Forfour 454
1997 és 2010 között a Volkswagen-csoport egyik legrosszabb dízelmotorját gyártották. A 2.5 V6 TDI-t többek között a Volkswagen Passat B5, a Skoda Superb I és számos Audi modellben kínálták. Meglepően gyorsan elromlik ezeknél a dízeleknél az üzemanyagszivattyú és az elektronikus vezérlés, gondot okoz az instabil szelepvezérlés is - maga a lánc és a gyorsan leépülő vezérműtengelyek a hibásak. A motor veszít a teljesítményéből, több üzemanyagot fogyaszt, és gondok vannak az indítással.
Az olasz egységet 1987 és 2001 között gyártották, és ez idő alatt többek között a Jeep, a Chrysler, a Ford Scorpio II és az Alfa Romeo 155 és 164 modellekben használták. Ez a dízel 101 és 125 lóerő és 300 Nm között ingadozott, ami az akkori időkhöz képest jó eredménynek számított. Igazán érdekes megoldás volt a négy különálló alumínium robbanófej használata, közös tömítéssel - ennek köszönhetően az egyik hengerben lévő szivárgás észleléséhez szét kellett szerelni az összes robbanófejet, és külön szerszámokkal vissza kellett szerelni őket.
Nem minden dízelmotort érdemes ajánlani. Egy tucatnyi évvel ezelőtt a japánok a semmiből fejlesztették ki saját, egyedi dízelüket - a boxer-rendszerben. Kezdetben dinamikájával és alacsony üzemanyag-fogyasztásával lenyűgözte a vezetőket. Meglepően gyorsan megjelent azonban számos probléma. Az N47-es sorozat nagyon népszerű 4 hengeres 2.0 D dízelje - többek között a BMW 3-as, 5-ös, X3-as, X1-es sorozatban szerepelt az árlistán. Mindig magas munkakultúrát, bőven elegendő teljesítményt és mégis nagyon alacsony fogyasztást garantált. A gyártó a motort common rail közvetlen üzemanyag-befecskendezéssel, változó geometriájú turbófeltöltővel, kettős tömegű lendkerékkel és részecskeszűrővel szerelte fel. A szelephajtás láncot használ. A motor hosszirányban helyezkedik el, és a szervizelés további megnehezítése érdekében a szelephajtás a vezetőfülke oldalán található. A teljes hajtás problémákat okoz. A kezdeti változatban a fogaskerék a forgattyús tengellyel volt egybeépítve, ami növelné a javítási költségeket.
Még ha sikerül is találni a másodlagos piacon egy tökéletesen megmaradt, alacsony és valós futásteljesítményű példányt, a jövőbeni problémákat nem lehet elkerülni - függetlenül attól, hogy Nissan, Lexus vagy BMW lesz-e, és az autó ritkán hagyja el a garázst. Előbb-utóbb az ilyen dízelmotorral szerelt autókra jellemző műszaki hibák konkrét meghibásodásokhoz vezetnek. Az autoDNA weboldalán elérhető alvázszám-ellenőrzés segíthet egy ismeretlen múltú autó megvásárlásával járó további költségektől való védekezésben.
A dízelmotorok jövője
A benzinnek megvannak az előnyei, de ugyanez elmondható a dízelről is. Az utóbbi motorok nem jó véleménnyel vannak, többek között a károsanyag-kibocsátás miatt.Nitrogén-oxidok vagy a drága javítások miatt, amelyek beindulhatnak.
A dízelmotor az öreg kontinensen meghódította a céges flottákat is. 2015 őszen aztán kipattant a dízelbotrány, mivel a motorok jóval több káros anyagot bocsátottak a levegőbe a megengedettnél. A dízelek jövőjével kapcsolatos elbizonytalanodás, a benzines motorok továbbfejlesztése, a gázolaj relatív drágasága és az egyre több alternatív hajtású jármű 2018 elején 37,9 %-ra mérsékelte a dízelarányt Európában.
Műszaki adatok és tulajdonságok
Diesel találmánya után a 20. század elején még nem kapkodtak. Igaz, az 1930-as években a Mercedes-Benz 260D típusában már dízelmotor lapult, de ez a személyautó inkább fehér hollónak számított. A hajózásban, vasúti felhasználásban terjedtek, majd a második világháborúban tengeralattjáróknál, szovjet tankoknál. A dízelmotor ugyanis csökkentette a tűzveszélyességet, növelte a hatótávolságot. A század derekán a teherfuvarozásban egyre népszerűbbé vált.
Bár a Peugeot 504-es modellje 1970-ben már elérhetővé vált dízeles változatban, a személygépkocsik piacán a Volkswagen Golf I. Mára már kultikussá vált ez az autó, örvénykamrás dízelmotor hajtotta, amely fülsértően hangos volt és rezonált, viszont a benzines változatokhoz képest 2 literrel kevesebb üzemanyagot fogyasztott 100 km-en. Hamarosan egyre több autó büszkélkedhetett már minőségi dízelmotorral, népszerűsége pedig töretlenül ívelt felfelé. A Golf I. sikere után egy esztendővel jött a 123-as dízel Merci, a Mercedes 200D, majd öt év múlva a Mercedes 300D már turbót is kapott.
Ha ilyen gépkocsikat tudunk beszerezni jó műszaki és esztétikai állapotban, akkor joggal pályázhatunk az old timer minősítésre, s rengetegen fognak irigyelni bennünket. Persze a muzeális dízel járművek megvásárlását kevesek engedhetik meg maguknak. A rendszerváltásig a dízeles autók szinte elérhetetlenek voltak Magyarországon, legfeljebb magánimportból érkezett néhány. Az 1990-es években aztán úrrá lett az országon a dízelláz, mivel könnyen és olcsón lehetett gázolajhoz jutni illegális forrásokból.
Összefoglalás
A dízelmotorok továbbra is fontos szerepet játszanak az autóiparban, kínálva alacsony üzemanyag-fogyasztást és nagy teherbírású teljesítményt. Bár a jövőjük bizonytalan a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt, a mai modern dízelmotorok még mindig vonzó választást jelenthetnek sok autós számára.