A Dízel és Benzin Káros Hatásai: Részletes Összehasonlítás és Egészségügyi Kockázatok

Bevezetés: A Dízel és Benzin Dilemmája

Dízel vagy benzin? Régi dilemma az autósok körében, ami ma is aktuális. Te például mi alapján döntöd el, hogy benzines vagy dízel, hibrid, vagy épp elektromos autót veszel? A fogyasztás számít, netán a hatótáv, esetleg a dízelautók kitiltását sürgető törekvések? A magyar autósok zöme éppen azért lett dízelpárti, mert kevesebb pénzük volt, viszont arra sokan nem gondoltak, mivel is jár egy dízelautó az alacsony fogyasztáson túl. Ebben a cikkünkben épp ezért a jelenleg is sokakat foglalkoztató “benzin vagy dízel?” kérdést járjuk körül.

Amennyiben belső égésű motorral szerelt autót szeretnél vásárolni, rendszerint felmerül a kérdés, hogy benzines vagy dízel motoros autót érdemes-e választani. Különböző szempontok alapján sok embernek megvan erről a témáról a sziklaszilárd véleménye, viszont a legtöbbjük indoka igen egyszerű: „Mindenki tudja (vagy ha ő nem, akkor a szomszédja), hogy ha nem akarsz sok gondot, akkor benzines autót vásárolsz…”. A legjobb az, hogy ebben a kérdésben mindenkinek igaza lehet attól függően, hogy ki honnan közelíti meg a benzin-dízel dilemmát.

Környezeti Hatások: Emisszió és Szennyezés

Mit nézünk meg egy-egy autó emissziója kapcsán? A kilométerenkénti CO2 értéket, ami egyenes arányban áll fogyasztásával. Ez azonban csak egyetlen - ráadásul sokáig laborkörülmények között mért - adat. A környezetre kifejtett nagyobb hatás elsősorban abból ered, hogy a gázolaj gyártása több energiát vesz igénybe, mint a benziné. Továbbá a kőolajból származó gázolajjal vegyített biodiesel sokkal nagyobb kibocsátást okoz, mint a benzinhez adagolt bioészterek.

A Transport & Environment (T&E) számításai szerint egy dízelmotoros autó teljes életciklusa során átlagosan 34,8 tonna CO2-t bocsát ki, míg a benzinmotoros 33,2 tonnát. A bio-üzemanyaggal vegyített gázolaj használata 2,6 tonna CO2 kibocsátás forrása, míg a benzin esetében ez az érték csupán 0,8 tonna.

Az elmúlt években világossá vált, hogy a dízelmotorok a fő forrásai az európai városok nagymértékű nitrogén-oxid szennyezésének, ezzel évente 68 000 európai polgár halálához járulva hozzá. Vizsgálatainknak köszönhetően meggyőződtünk arról is, hogy a gyártók nyilatkozataival ellentétben a dízelhajtású autók károsabbak a környezetre a benzines autóknál, és nem járulnak hozzá a CO2 kibocsátás-csökkentést célzó kitűzésekhez.

Útmutató a Nissan Terrano 2700 dízel vezérléséhez

A múltban gyártott és forgalomba hozott dízelautók nitrogén-oxid, szálló por és egyéb károsanyag-kibocsátása felülmúlta a benzinmotorokét. A dízel motoroknak jellemzően nagyobb a korom-kibocsátásuk, ezáltal jobban terhelik a környezetünket. Azonban a modern benzines közvetlen befecskendezésű motornak szintén hasonló mértékű a korom-kibocsátása, ezért vezették be 2018-ban az új benzines autóknál szintén a részecskeszűrőt (GPF).

A jelentés kiemeli, hogy az utóbbi években a benzinmotorok jelentősen hatékonyabbak lettek, szinte utolérték a dízelmotorokat. A legmodernebb benzines erőforrások már elérik a 40%-os hatékonyságot. Az új generációs benzinmotorok átlagos kibocsátása 2015-ben 123 g/km volt, a dízeleké - 119 g/km, a hibrideké pedig mindössze 89 g/km, vagyis 25 százalékkal kevesebb a hagyományos robbanómotoros modellekhez képest.

A Dízelbotrány és Jogi Szabályozások

A jogi szabályozás Európa számos országában, amely a dízelautók korábban nem ismert népszerűségét hozta el a kontinensen, ugyanezen az alapon készült. Sőt, a kontinens átlagában is. A Transport & Environment szervezet jelentése szerint míg az Egyesült Államokban mindössze 1%-os a dízel autók aránya a teljes autóparkon belül, Európában 70%. A Transport & Environment jelentése szerint sehol nincs - még megközelítőleg sem - annyi dízel, mint Európában. A dízeleket mesterségesen preferáló jogi és adószabályozás a nagyobb teljesítményű és kategóriájú autók vásárlása, illetve a gyakoribb járműhasználat irányába mutató tendenciát eredményezett.

A Volkswagen kapcsán jelent meg először a dízelbotrány kifejezés, amely a márka történetének egyik legnagyobb botrányáról szól. Az esetet eléggé megsínylette a cég részvényárfolyama és reputációja is. Ugyanis a vállalat több milliárd dolláros bírságot fizetett az amerikai hatóságoknak, amikor kiderült, hogy a VW bizonyos dízeles modelljei csak akkor felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak, amikor éppen tesztelik őket. Ezt egy szoftverrel oldotta meg a cég, ami valahogy érzékelte, ha éppen hivatalosan mérik az autó károsanyag-kibocsátását. Ezt a trükköt a 2009 és 2015 között, az amerikai piacra gyártott Jetta, Beetle, Golf, Audi A3 és a 2014-15-ös Passat modelleknél játszották el, összesen 482 ezer autónál. Ennyi gépjárműbe tették bele a „clean diesel” névre hallgató motort, amit a korábban említett módon működtettek. A csalásra az International Council on Clean Transportation nevű szervezet jött rá, ami kíváncsiságból a mindennapi használatban is tesztelte a kocsikat.

A botrány következtében Németországban egy bírósági döntés alapján már korlátozhatják a régebbi dízelautók forgalmát, és más európai országokban is elkészült a régebbi autók kiszorításának menetrendje. Ezért sokan úgy gondolják, hogy a feleslegessé vált használt dízelek tömege lepheti el hamarosan Magyarországot. Ezért van az, hogy sokan azt hiszik, azonnali és teljes körű “dízelmészárlás” készül az elkövetkező 1-2 évben, pedig nagyon nem így van. Magyarországon nincsenek akkora távolságok, és egyébként is kevesebben ingáznak naponta országrészeken át, így sokan nem értették, miért volt nálunk pár éve az a fene nagy dízelőrület. 2018 őszén lépett életbe, hogy a szmogriadó riasztási fokozatának idején az Euro 3 és ennél rosszabb környezetvédelmi besorolású dízelek nem hajthatnak be a fővárosba. Tavaly ősztől pedig már az Euro 4-es modellek tulajdonosait is szankcionálhatják. A dízelek végleges kitiltása tehát egyelőre nincs napirenden Budapesten, de szükségesnek tartják az új jogszabályok megalkotását erre vonatkozóan.

Dízel üzemanyag összehasonlítás

Míg Németországban az autók nagyjából fele gázolajjal működik, Magyarország nem volt, és már nem is lesz dízelautó-nagyhatalom. Az eladott dízelek csökkenése ellenére a Volkswagen vezérének bizakodó hozzáállása eléggé egyedülálló az iparágon belül, miszerint a technológia hamarosan ismét népszerű lehet. A többi autógyártó inkább elfordulna a dízeltechnológiától. A Ford európai tevékenységéért felelős vezetője, Steven Armstrong pedig azt nyilatkozta, hogy bár még kitartanak a dízelmotorok mellett, néhány kategóriában várhatóan eltűnik majd a technológia. Az európai autógyártók a nehézségek ellenére is ragaszkodnának a dízelmotorokhoz, mert ez a technológia még mindig viszonylag olcsón és hatékonyan tenné lehetővé, hogy megfeleljenek a hatóságok által előírt környezetvédelmi előírásoknak. A jelenlegi szabályok szerint az autógyártóknak a flották károsanyag-kibocsátásának átlagát 95 gramm/kilométerre kellene levinniük 2021-ig a szén-dioxid tekintetében. Mivel a dízelek iránti kereslet a botrányt követően csökkent, a gyártóknak nehezebbé vált teljesíteni az előírásokat. Azonban a végső szó a vásárlóké lesz, ahogyan Carlos Tavares, a PSA Group vezérigazgatója is gondolja.

Egészségügyi Kockázatok: Szénhidrogén-mérgezés

Az alapvázukat tekintve szénből és hidrogénből álló vegyületek, a szénhidrogének (CH) súlyos vagy kevésbé súlyos mérgezéseket okozhatnak, attól függően, hogy számtalan variációjuk közül melyik jut be az emberi szervezetbe. A szénhidrogének sokszor más elemeket is tartalmaznak. Ezek közül különleges élettani hatása van a halogénezett CH-knak. A szénhidrogének nemcsak összetevőik, hanem szerkezetük alapján is különböznek egymástól. Az alifás (nem gyűrűs, láncszerű) CH-k közé tartozik a kőolaj és a benzin. Az aromás vegyületek közé a benzolgyűrűt tartalmazók (benzol, toluol, xilol), ezen kívül még az aliciklikus vegyületeket érdemes elkülöníteni.

A szénhidrogének által okozott mérgezések közül a leggyakoribb - és ezért a legveszélyesebb - eset a benzin vagy gázolaj véletlen beszívása, lenyelése, például, amikor motorból próbálja valaki gumicsővel kiszippantani az üzemanyagot. Ilyenkor a lenyelés is okozhat gondot, de a legfőbb problémát az jelenti, hogy ezáltal áttételesen - tehát nem belélegezve, hanem a gyomor-bélrendszeren és a véráramon keresztül - a tüdőbe is juthat szénhidrogén-vegyület. Ez viszonylag gyakori eset, de nem mindenki fordul vele orvoshoz, pedig okozhat komolyabb károkat is a benzin lenyelése, félrenyelése. Benzin vagy gázolaj "letüdőzése" évente 20-30-szor fordul elő a Péterfy Sándor Utcai Kórház toxikológiai osztályán, országosan pedig évi száz esetről lehet tudni, de a látens esetek száma két-háromszáz is lehet. Mérgezések szempontjából a CH-k nagyon fontos tulajdonsága a viszkozitás (folyékonyság), illékonyság, illetve a gyomorból való felszívódási készség - e három jellemző dönti el, hogy a vegyületek milyen hatást gyakorolnak az emberi szervezetre.

A szénhidrogének toxikológiai csoportosítása és hatásai

Toxikológiai szempontból négy csoportra osztja a legtöbb szakértő a szénhidrogéneket:

1. Illékony, nem viszkózus szénhidrogének: Ilyen például a propán-bután gáz vagy a sebbenzin. Általában a gáz formájú vagy nagyon híg halmazállapotú anyagok sorolhatók ide. Ezek, ha bekerülnek a tüdőbe, az oxigénfelszívódást gátolják, tehát oxigénhiányt okoznak, így közvetlen módon az idegrendszerre hatnak. Bódulatot keltenek, ami akár eszméletvesztéshez, zavartsághoz, görcsökhöz vezethet.

   Üzemanyagtank méret - Smart Forfour 454

2. Nem illékony, viszkózus szénhidrogének: Ezek általában ártalmatlanok az emberre, mérgezési szempontból csak elméleti a jelentőségük. Ilyen anyagok nagyon ritkán és extrém esetekben kerülhetnek az emberi szervezetbe, gyakorlatilag csak ipari baleseteknél. Ide tartozik az aszfalt, a vazelin, a kenőolaj, a gépzsír. Csak akkor okoznak bajt, ha nagy mennyiségben a tüdőbe kerülnek. Ilyenkor zsíros tüdőgyulladás (alveolaris pneumonitis) alakulhat ki.

3. Közepesen illékony, alacsony viszkozitású szénhidrogének: Ide sorolhatók a különféle üzemanyagok, a kerozin, a gázolaj, a motorbenzin. Ezek azok a szénhidrogének, amelyeket ha - relatíve nagyobb mennyiségben - az ember lenyeli, akkor tüdőkárosodást okozhatnak. A mennyiséget nem lehet pontosan meghatározni, hogy mikor okoznak ezek a szénhidrogének súlyos károkat. A kortyolás, a lenyelés is a tüdőt károsítja, sajátos módon, mert a tüdőben kiválasztódva kelt káros hatást a gyomorból, vérből oda kerülő anyag. A félrenyelésnél a légutakba is kerülhet benzin vagy gázolaj, ilyenkor kisebb mennyiség, két-három cent üzemanyag is elég, hogy gondot okozzon. Gyomor-bélrendszeri tüneteket ezek az anyagok is csak nagy mennyiségben lenyelvel tudnak okozni.

4. Jól felszívódó, nem illékony szénhidrogének: Leginkább az aromás vagy halogénezett szénhidrogének (például: szén-tetraklorid, forgalomból kivont freonok) tartoznak ide. Ezek elsősorban gyomor-bélrendszeri tüneteket okoznak, súlyos máj- és vesekárosodást, szívritmuszavarokat, illetve idegrendszeri tüneteket eredményeznek. Tüdőkárosító hatásuk kisebb ugyanakkor, mint a 3. csoportba tartozó anyagoké. Ritkábban a szén-tetraklorid is okozhat mérgezést, ez ipari balesetekben fordulhat elő.

Tünetek és kezelés

A benzin, a gázolaj, szájon át lenyelve, kis mennyiségben nem okoz általában problémát. A kőolaj és származékai, a benzin is, felböfögést okoznak, hányás, hasmenés is felléphet - ez általában 1-3 korty esetén következik be. Érdemben ilyenkor alig szívódik fel a bekerült anyag, vagy nem okoz szisztémás hatást. A tüdőkárosodás nem azonnal alakul ki, hanem néhány óra, egy-két nap alatt. Nagyobb adag üzemanyag belégzése, félrenyelése nyomán kémiai tüdőgyulladás (pneumonitis) léphet fel. Felülfertőződés is bekövetkezhet, illetve tüdőtályog, legrosszabb esetben pedig tüdőrokkantság.

Benzin és más üzemanyag belégzése, a műanyagcsőben "megszívott" üzemanyag félrenyelése után érdemes figyelni, hogy mennyire krákog valaki, érzi-e úgy, hogy félrement a kőolajszármazék. A köhécselés, a torok vagy a nyelőcső kaparása figyelmeztető jel lehet, akárcsak az égető érzés a légcsőben. A szénhidrogének nemcsak belégzéssel vagy lenyeléssel juthatnak a szervezetünkbe, illetve okozhatnak egészségkárosodást. Bőrön át is felszívódhatnak, de a kezünkre fröccsenő benzin általában csak helyi bőrgyulladást okozhat (dermatitis). Ha a bőr alá kerülnek ilyen anyagok, akkor viszont ott súlyosabb zsírszövetelhalás, tályogképződést okozhatnak, akár nagyobb területek is elhalhatnak. Ha szembe kerülnek, kötőhártya-, szaruhártya-elhalást okozhatnak, ezért azonnal bő folyóvízzel ki kell öblíteni, és szemészhez kell fordulni.

Ha arra gyanakszunk, hogy sok benzint nyeltünk le vagy félrenyeltünk más szénhidrogén-vegyületet, forduljunk orvoshoz, mert súlyosabb bajt előzünk meg így. A fizikális vizsgálatok mellett röntgenvizsgálat mutathatja ki a tüdőkárosodást. Általában a szénhidrogének által okozott mérgezések nem járnak súlyos következményekkel, de ehhez időben orvoshoz kell fordulni. Kerülni kell az olyan helyzeteket, amikor szénhidrogének juthatnak a szervezetünkbe. A szénhidrogének jelentős része nem okoz súlyos egészségkárosodást, de éppen a leggyakoribb, a mindennapokban legtöbb helyen használt ilyen vegyületek - gázolaj, benzin, hígítók - okozhatják relatíve a legsúlyosabb problémákat. Ezért - bár megszokott anyagokról van szó - ezekkel különösen óvatosan kell bánni.

Mérgezés kezelése és elsősegély

• A legfontosabb, hogy benzin vagy más üzemanyag félrenyelése esetén ne használjunk tejet ellenszerként. A tejben ugyanis zsír van, ami a káros anyagok felszívódását segíti elő, és így akár a benzin nagyobb valószínűséggel okozhat szisztémás mérgezést.

• Ha valaki kis mennyiséget nyelt le üzemanyagokból, azaz pár korty benzin, gázolaj, kerozin kerül a gyomrába, akkor azt a személyt nem szabad hánytatni, mert így az üzemanyag könnyebben kerülhet a tüdőbe. Ilyenkor nem tejet kell inni, hanem paraffinolajat vegyünk be. Egy-két kanál paraffinolaj lenyelése enyhíthet a tüneteken és a következményeken is.

• Orvoshoz kell fordulni vagy mentőt hívni, ugyanis az, hogy nincsenek laikus számára érzékelhető tünetek, az nem jelenti azt, hogy nem alakulhat ki valamilyen egészségi probléma.

• Ha valaki nagyobb mennyiséget nyelt le üzemanyagokból, az orvosi, kórházi terápia első lépése a gyomormosás, paraffinolaj és más szerek beadása. Ilyenkor a pácienst szoros megfigyelés alá vonják, folyamatos kontroll során figyelik a szívműködését, laborvizsgálatokat végeznek, valamint figyelik a tudatzavar és görcsök fellépését.

• A szénhidrogének felszívódásának megakadályozása a cél, mert a felszívódott szerves vegyületek eltávolítására már nincs semmilyen módszer, így a dialízis sem segít. Speciális ellenszerük sincs.

• Ezért a szénhidrogének a szívet, a májat, a vesét, a gyomor-bélrendszert, az idegrendszert és a tüdőt károsíthatják. A zsíroldékonyság miatt az agyba is bejuthatnak a CH-k, illetve a csontvelőben is károsodást okozhatnak.

Vásárlási Dilemmák és Modern Motorok

Amint azt a T&E elemzői kiszámították, a dízelmotoros autók vezetőinek hajlamossága a gyakoribb vezetésre csak 4 százalékban következménye az alacsonyabb üzemanyagárnak. Ezért az elemzésben a dízelek esetében 182 000 km-es, míg a benzines autók esetében 175 000 km-es átlagos futásteljesítményt vettek figyelembe. Az alacsonyabb fogyasztás mellett a lassabb bemelegedés és a részecskeszűrő tisztítása miatt is hosszabb utakra ösztönöz a dízel. Saját magam is volt, hogy kiváló 1.5 dCi motoros Renault Grand Scénicemmel 20 kilométeres kitérőt tettem azért, hogy befejeződjön az emissziós okokból meglévő részecskeszűrő tisztítása. Összességében nyilván jelentősebben terheltem a környezetet akkor, mintha csupán egy szívó benzinessel mentem volna.

A dízelmotor jó erős, nyomatékos és keveset eszik. A használt dízel szintén ilyen, csak folyton tönkremegy benne valami, főleg városi használat során - és drágán javítható. A dízel motor lassabban melegszik, és a modernebb (Euro 4 után) dízeleket részecskeszűrővel szerelték (DPF), ami eldugulhat, ami jelentősebb plusz javítási költségeket generálhat. Ezenkívül a dízel motorokban sok drága alkatrész található, ami ha tönkremegy, zsebbenyúlós lehet.

„Benzines autót akarok, mert a dízelre a gatyámat is ráköltöm majd a szervizköltségek miatt!” Ehhez hasonló véleményekkel találkozunk mi is elég sűrűn, holott pár éve még mindenki dízelt akart. Azóta azonban kiderült, hogy a benzines meg a hibrid a tuti. Turbó-benzinmotor esetében már körülbelül ugyanannyi drága, bonyolult alkatrész van, mint a dízel társaiban (kettős tömegű lendkerék, turbó, drága befecskendezőrendszer, sok szenzor, stb…). A szívórendszer és az EGR kokszosodása is ugyanannyi eséllyel fordulhat elő. A 2018 előtti példányokban még nincs részecskeszűrő, a fiatalabbakban már ez az alkatrész is megtalálható.

Szakértők szerint a hazai piacon legtöbb használt dízelautó modern, Common-Rail motorokkal van felszerelve. Ezeket azonban legfeljebb 300 ezer kilométerre kalibrálták, és a Magyarországra kerülő külföldi használt dízelek legnagyobb része már lefutotta ezt a távot, mire behozzák külföldről. Az autó tömegét mozgatni kell, amihez pedig nyomatékra van szükség. Egy ugyanakkora lökettérfogatú szívó benzines motornak nagyjából 2/3 annyi forgatónyomatéka van, mint a turbó-dízel motornak, ráadásul ezt a nyomatékot jelentősen magasabb fordulaton adja le. Ugyanannyi futásteljesítménynél a szívó benzinmotor általában jobban „kopik”, hiszen magasabb fordulatszámon üzemel, ezáltal egyszerűen többet fordult át a főtengely.

A dízel üzemanyag és a benzin ára mára majdnem forintra ugyanannyi, a dízel valamivel még drágább is. A dízel autó szinte ugyanúgy gyorsul, nem is füstöl. A dízel motor lényege, hogy nincs gyújtógyertya benne. A dízel motor nem üzemanyaggal kevert levegőt szív be, mint a benzinmotor, hanem tiszta levegőt sűríti össze. A sűrítés lényegesen nagyobb mint a benzin motoroknál. A nagy nyomáson a levegő felmelegszik. Ebbe a forró levegőbe egy úgynevezett adagoló szivattyú dízel üzemanyagot (gázolaj) fecskendez be. A dízel motorokat személygépkocsikban az 1990-es évekig csak ritkán használták. Az elektronika és a hatékonyság növelés persze nem csak a dízel motorokban terjedt el. A benzines autók gyártói sem ültek a babérjaikon. A klasszikus karburátort ott is felváltotta a befecskendezés. Ott is van turbó, meg annyi elektronika, érzékelő és ketyere, hogy a mechanika már ki se látszik belőle. A modern motorokban a teljesítmény, a hatékonyság és a környezetbarátág növeléséért felelős technológiák az eredeti konstrukciók közötti különbséget egyre inkább elmossák.

A T&E elemzőinek véleménye szerint léteznek hatékonyabb módszerek a széndioxid-kibocsátás és az európai gépkocsipark által okozott szennyezés további csökkentésére, mégpedig a hibrid meghajtású és az emissziómentes, elektromos autók képében. Egy modern benzines és dízel bonyolultságát ki lehet váltani egy jó elektromos rásegítéssel, magyarán hibridrendszerrel. A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a hibridhajtású autók most kezdenek széles körben terjedni, ennek köszönhetően az áruk folyamatosan csökken, ami azt eredményezi, hogy ugyanakkora vagy 1-5 százalékos plusz költséggel dízelmotoros autó helyett már meg lehet vásárolni egy hibrid autót (nyilván azonos méretű, menetdinamikájú, automata váltóval szerelt modelleket van értelme összevetni).

Városban egy hibrid (mármint valódi, full hybrid) hajtású autó az utazás idejének 50-70 százalékában csak az elektromos motort használja - és ezt az eredményt külső hálózatról történő töltés nélkül éri el. Idővel a hibridek ára tovább fog csökkenni, ugyanakkor a dízelautók árai nőni fognak, tekintettel a dízelmotorok hatékonyságának további növelése és az általuk okozott környezeti károk csökkentésének és az ezzel járó szükséges fejlesztésekre fordított költségek exponenciális növekedésére. Az elektromos autók pedig egyelőre még számos esetben nem tudják kielégíteni a gyakori autóhasználók igényeit.

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a különböző üzemanyagtípusok főbb előnyeit és hátrányait:

A legfontosabb, hogy a megfelelő felhasználásra megfelelő motorú autót válasszunk. Ha keveset mész és főleg városban, akkor benzines, vagy ha teheted, hibrid autót vegyél. Ha sokat mész és inkább országúton, akkor meg nyugodtan dízelt. Ahogyan fentebb is írtuk, dízelautót akkor érdemes venni, ha valaki nagyobb távolságokat tesz meg, viszonylag gyakran, és jellemzően országúton. Mivel Magyarországon arányaiban véve ma mégis kevesebb a dízelautó (körülbelül 3,5 millió autóból csupán egymillió dízel), ez a tény is befolyásolhatja a döntést.

Amint a fentiekből látható, a benzin - dízel kérdés koránt sem egyszerű és sok nézőpont alapján lehet megközelíteni. A legfontosabb, hogy a megfelelő felhasználásra megfelelő motorú autót válasszunk. Ha főleg városban vezetünk rövid távokra és elegendő egy kis vagy közepes méretű autó, akkor praktikusabb benzines példányt választani, amennyiben hosszabb utakra használjuk és nagy méretű autó a kiválasztott, érdemesebb dízelt vásárolni.

tags: #dizel #benzin #összehasonlítás #káros #hatásai

• Gyújtógyertya csere lépésről lépésre
• CVT váltó a 2009-es Lancer Sportbackben
• Eredeti Gas Gas műszerfal alkatrészek
• Mini hűtő autóba - vásárlási tippek
• a Volkswagen Passat valós üzemanyag-fogyasztása