Dízel vagy benzines autó? Részletes elemzés és piaci áttekintés
Régi dilemma az autósok körében, ami ma is aktuális: dízel vagy benzin? Te például mi alapján döntöd el, hogy benzines vagy dízel, hibrid, vagy épp elektromos autót veszel? A fogyasztás számít, netán a hatótáv, esetleg a dízelautók kitiltását sürgető törekvések? Ebben a cikkünkben épp ezért a jelenleg is sokakat foglalkoztató „benzin vagy dízel?” kérdést járjuk körül.
A dízel és a benzines autók összehasonlítása: Melyik a jobb választás?
Ez a kérdéskör szinte már olyan, mint a politika, vagy a covid oltás. Najó, ennyire ne sarkítsuk ki, de azért azt leszögezhetjük, hogy általában ritka az arany középút: vannak, akik a dízeles autókra, vannak akik a benzines autókra esküsznek. Nézzük a miérteket.
Fogyasztás és üzemeltetési költségek
Az egyik leggyakoribb érv a dízel autók mellett az alacsonyabb fogyasztásuk. Egy adott típus dízelverziójának fogyasztása ugyanis akár a harmadával is kevesebb lehet, mint a benzinesé. Száz kilométerre vetítve a dízel nagyjából 5,5 l/100 km, a benzines 8 l/100 km. Mivel jelenleg egységáron megy az üzemanyagár, így 2640 Ft 100 km megtétele dízeles autóval és 3840 Ft ugyanez benzinessel. 10 ezer kilométeren 384 000 forintnyi benzint kéne venni, és 264 000-ért kellene dízelt tankolni. Amennyiben idősebb autót választunk, főleg nagyobb méretű kocsi esetében meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a kínálatban alig van benzines modell. Ez nem véletlen, hiszen az egyterűeknél és a hobbiterepjáróknál például elég jelentősen kinyílt az a bizonyos fogyasztási olló a kétféle motor között.
Sokakban él az a tévhit, hogy a benzines autók olcsóbbak a szervizköltségeket tekintve. Ha egy régi Suzuki Swiftre gondolunk, igen persze, az olcsóbb, de az új kategóriás autók esetén nincs különbség szervizköltségben dízel és benzin között. Sőt, mivel már nagyjából ugyanazok az alkatrészek is vannak mindkét fajta autóban, a szervizköltségek is hasonlóan magasak. A dízelek nemcsak újonnan, de sokáig a használtautó-piacon is jóval drágábbak voltak, mint a benzines autók. Ez mára megváltozott és egyre inkább megfordulni látszik, tehát egy használt dízel autó azonos vagy alacsonyabb áron fut, mint egy azonos paraméterekkel rendelkező benzines társa. Az új autók esetében viszont a gázolajos (dízel) verziók még mindig magasabb áron kaphatóak.
Környezetvédelem és kibocsátás
Először is szögezzük le, hogy a dízeles autók károsabbak a környezetre, mint a benzinesek. Azonban ez is sokat változott az új Euro 5-ös dízelmotor bevezetése óta. A múltban gyártott és forgalomba hozott dízelautók nitrogén-oxid, szálló por és egyéb károsanyag-kibocsátása felülmúlta a benzinmotorokét. A modern benzines közvetlen befecskendezésű motornak szintén hasonló mértékű a korom-kibocsátása, ezért vezették be 2018-ban az új benzines autóknál szintén a részecskeszűrőt (GPF). A jelenlegi szabályok szerint az autógyártóknak a flották károsanyag-kibocsátásának átlagát 95 gramm/kilométerre kellene levinniük 2021-ig a szén-dioxid tekintetében. Mivel a dízelek - amelyek átlagos szén-dioxid-kibocsátása a Bloomberg szerint ötödével kisebb a benzinautókénál - iránti kereslet a botrányt követően csökkent, a gyártóknak nehezebbé vált teljesíteni az előírásokat.
Útmutató a Nissan Terrano 2700 dízel vezérléséhez
Vezetési élmény és teljesítmény
A dízelmotor jó erős, nyomatékos és keveset eszik. A dízelmotorok nagyobb nyomatékkal rendelkeznek, mint benzines társaik. Emiatt dombos illetve hegyvidéki területeken könnyebb velük a közlekedés. A dízelmotor által leadott nagy nyomaték rendkívül kellemes vezetési élményt nyújt. Régebben a dízelmotoros autók sokkal zajosabbak voltak benzines társaiknál, azonban napjainkban a technológia fejlődése miatt, a különbség alig észrevehető. Egy ugyanakkora lökettérfogatú szívó benzines motornak nagyjából 2/3 annyi forgatónyomatéka van, mint a turbó-dízel motornak, ráadásul ezt a nyomatékot jelentősen magasabb fordulaton adja le. Ugyanannyi futásteljesítménynél a szívó benzinmotor általában jobban „kopik”, hiszen magasabb fordulatszámon üzemel, ezáltal egyszerűen többet fordult át a főtengely.
A dízelautók megítélése és a jövő
Korlátozások és kitiltások
Németországban egy bírósági döntés alapján már korlátozhatják a régebbi dízelautók forgalmát, és más európai országokban is elkészült a régebbi autók kiszorításának menetrendje. Alapvetően nyugaton elsőkörben a régebbi dízelautók forgalmát korlátozzák, nem az újakkal van a probléma. A korlátozás sem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra nem lehet őket használni, hanem különböző akciótervekkel igyekeznek ezeket kivonni a forgalomból. Ahogy Magyarországon is. 2018 őszén lépett életbe, hogy a szmogriadó riasztási fokozatának idején az Euro 3 és ennél rosszabb környezetvédelmi besorolású dízelek nem hajthatnak be a fővárosba. Tavaly ősztől pedig már az Euro 4-es modellek tulajdonosait is szankcionálhatják. Ezt innen nézve a kitiltás inkább tüneti kezelés, semmint valódi problémamegoldás. A dízelek végleges kitiltása tehát egyelőre nincs napirenden Budapesten, de szükségesnek tartják az új jogszabályok megalkotását erre vonatkozóan. Számos európai nagyvárosban a hatóságok bejelentették, hogy ki fogják tiltani a dízelautókat a városközpontokból. Hamburg az első olyan város, amelyben bevezették ezt a szabályozást.
Ezért sokan úgy gondolják, hogy a feleslegessé vált használt dízelek tömege lepheti el hamarosan Magyarországot. Ezért van az, hogy sokan azt hiszik, azonnali és teljes körű „dízelmészárlás” készül az elkövetkező 1-2 évben, pedig nagyon nem így van.
A dízelbotrány hatása
A Volkswagen kapcsán jelent meg először a dízelbotrány kifejezés, amely a márka történetének egyik legnagyobb botrányáról szól. Az esetet eléggé megsínylette a cég részvényárfolyama és reputációja is. Ugyanis a vállalat több milliárd dolláros bírságot fizetett az amerikai hatóságoknak, amikor kiderült, hogy VW bizonyos dízeles modelljei csak akkor felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak, amikor éppen tesztelik őket. Ezt egy szoftverrel oldotta meg a cég, ami valahogy érzékelte, ha éppen hivatalosan mérik az autó károsanyag-kibocsátását. Ezt a trükköt a 2009 és 2015 között, az amerikai piacra gyártott Jetta, Beetle, Golf, Audi A3 és a 2014-15-ös Passat modelleknél játszották el, összesen 482 ezer autónál. Ennyi gépjárműbe tették bele a „clean dízel” névre hallgató motort, amit a korábban említett módon működtettek. A csalásra az International Council on Clean Transportation nevű szervezet jött rá, ami kíváncsiságból a mindennapi használatban is tesztelte a kocsikat. A Volkswagen AG (VW) károsanyag-kibocsátási tesztjeinél alkalmazott csalások miatt a fogyasztói bizalom alaposan megrendült a dízelautókban. Müller kijelentése meredeknek is tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy a Volkswagennek eddig mintegy 30 milliárd euróba került az emissziós botrány. Ebben benne vannak a különböző bírságok, kártérítések és ügyvédi költségek, valamint az érintett autók visszahívása és javítása. Ennek fényében nagy melléfogásnak tűnik, hogy az óriásvállalat világszerte manipulálta dízelautóinak kibocsátási tesztjeit.
A dízelbotrány ellenére a Volkswagen elnöke szerint „A dízel hamarosan, a nem túl távoli jövőben reneszánszát élheti, mivel az emberek, akik dízelautót vezettek rájönnek majd, hogy ez egy nagyon kényelmes koncepció volt.” Vannak viszont, akik közel sem ennyire optimisták, így a Volkswagen vezérének bizakodó hozzáállása eléggé egyedülálló az iparágon belül. A többi autógyártó inkább elfordulna a dízeltechnológiától. A Toyota befejezte a dízelautók gyártását. A Ford európai tevékenységéért felelős vezetője, Steven Armstrong pedig azt nyilatkozta, hogy bár még kitartanak a dízelmotorok mellett, néhány kategóriában várhatóan eltűnik majd a technológia: „Szerintünk van jövője a dízelnek, azonban néhány kisebb járműből fokozatosan el fog tűnni.” Az európai autógyártók a nehézségek ellenére is ragaszkodnának a dízelmotorokhoz. Hogy miért? Mert ez a technológia még mindig viszonylag olcsón és hatékonyan tenné lehetővé, hogy megfeleljenek a hatóságok által előírt környezetvédelmi előírásoknak. Az elektromos autók pedig egyelőre még számos esetben nem tudják kielégíteni a gyakori autóhasználók igényeit. Az eladott dízelek csökkenése ellenére Müller szerint a technológia hamarosan ismét népszerű lehet. Persze a végső szó a vásárlóké lesz. Ezt így gondolja Carlos Tavares, a PSA Group vezérigazgatója is. Az, hogy a vásárlók az elmúlt években csak rossz híreket hallhattak a dízelautókról - ilyenek voltak a tervezett behajtási tilalmak és a használt autók árának drasztikus csökkenése is -, elvette a kedvüket a vásárlástól, és másféle megoldások felé kezdtek elfordulni. Ilyen például a hibrid technológia, ami árát tekintve sem sokkal magasabb a dízel-, vagy benzines meghajtáshoz képest, mégis számos olyan előnye van, amivel a vásárlók is tisztában vannak. Egyszóval a gyártók úgy készülnek, hogy mindenre legyen megoldásuk, ugyanis az ő céljuk a vásárlói igények magas szintű kiszolgálása.
Dízel üzemanyag összehasonlítás
A magyar autópiac jellemzői és trendjei
Dízel és benzines autók aránya Magyarországon
Miközben Németországban az autók nagyjából fele gázolajjal működik, Magyarország nem volt, és már nem is lesz dízelautó-nagyhatalom. Mivel Magyarországon nincsenek akkora távolságok, és egyébként is kevesebben ingáznak naponta országrészeken át, így sokan nem értették, miért volt nálunk pár éve az a fene nagy dízelőrület. Magyarországon arányaiban véve ma mégis kevesebb a dízelautó (körülbelül 3,5 millió autóból csupán egymillió dízel). Ezért nem csoda, nem ámítás, a magyarok tehát inkább benzines autó pártiak. A magyar autósok zöme éppen azért lett dízelpárti, mert kevesebb pénzük volt, viszont arra sokan nem gondoltak, mivel is jár egy dízelautó az alacsony fogyasztáson túl. Az autóforgalom Magyarországon kevesebb mint 10 százalékát okozza a légszennyezettségnek. Ezzel párhuzamosan viszont a magyar autóvásárlók elkezdtek maguktól leszokni a dízelekről.
Autóvásárlók Akadémiája: Kinek jó a dízel? Kinek elég a kisautó? Mennyiért vásárolj?
Személyautók száma Magyarországon (2020-2026)
| Meghajtás típusa | 2020. év vége | 2025. év vége | 2026. eleje |
|---|---|---|---|
| Dízel | 1 241 758 | 1 363 692 | 1 385 629 (2026. első 4 hó + 21 937) |
| Elektromos | 11 008 | 86 348 | 97 908 (2026. első 4 hó + 11 560) |
| Benzines | 2 560 000 | 2 580 000 | 2 580 000 (szinte mozdulatlan 2021 óta) |
(Datahouse statisztikái alapján)
2026 elején 1 363 692 darab dízelüzemű személyautónak volt érvényes forgalmi engedélye Magyarországon, szemben a 86 348 darab tisztán elektromos meghajtásúval. 2020 végén 1 241 758 gázolajoson volt érvényes rendszám az országban és 11 008 elektromoson. 2025 végére az előbbiek száma 121 934, utóbbiaké 75 340 darabbal növekedett - a Datahouse statisztikái szerint, amit a Vezess adatkérésére állítottak össze. 2026 első négy hónapja sem kivétel, összesen 21 937 dízelüzemű személyautóra került rendszám, miközben 11 560 darab tisztán elektromosra, vagyis az olló még idén is nyílik. Sima benzines személyautóból fut messze a legtöbb az ország kopottas útjain, 2,58 milliós darabszámuk önmagában felülmúlja a dízelek, a hibridek és a tisztán elektromosok összességét. (A Datahouse adatbázisa egy halmazba veszi az összes különféle hibrid hajtást). Az újonnan forgalomba helyezett személyautóknál éppen 2026-ban billent át a mérleg nyelve, az év első négy hónapjában több elektromosra került rendszám, mint dízelre. A 2020 januárja és 2025 vége közötti hat évben 121 934 darabbal növekedett a Magyarországon forgalomban lévő dízelüzemű személyautók száma.
Új és használt autók piaca 2024-ben és 2026-ban
A 2024-es év kiemelkedő eredményeket és jelentős átalakulásokat hozott a magyar autópiacon. Az újautó-eladások 13%-os növekedést mutattak, míg a használt autók piaca új csúcsot döntött, több mint 909 ezer eladott járművel. Az év során 121.611 új személygépjármű került forgalomba Magyarországon, ami 13%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A Suzuki volt a legnépszerűbb márka, 15.732 eladott járművel, ami 12,9%-os piaci részesedést jelentett. Több gyártó is jelentős növekedést könyvelhetett el, például a Suzuki, amely 2023-hoz képest 29,3%-kal több autót adott el. A piac bővülését a kedvező gazdasági környezet, az autógyártók változatos modellkínálata és a vásárlói igényekhez való alkalmazkodás segítette elő. Az új autók piacán továbbra is a Suzuki, a Toyota és a Škoda volt a meghatározó. A használtautó-piac 2024-ben rekordot döntött, közel 909 ezer járművel, ami 10,2%-os növekedést jelent a 2022-es adatokhoz képest. A lakosság egy része az előző időszakban elhalasztott vásárlásokat pótolta be, és sokan az új autók helyett inkább használt járműveket választottak. Az Opel, a Volkswagen és a Suzuki továbbra is a legkeresettebb márkák közé tartozik. A vásárlók nagy része továbbra is az olcsóbb, 3 millió forint alatti kategóriát részesíti előnyben, különösen a benzines és dízel járművek esetében.
A használt, legnagyobbrészt Nyugat-Európából behozott majd forgalomba helyezett személyautóknál idén is, tavaly is jelentős többletet mutatnak a dízelek. Új személyautóként egyértelműen hibridből áll forgalomba a legtöbb, használtként még a nyugatról behozott benzinesek, dízelek és elektromosok is megelőzik. Százalékosan egyértelműen a legnagyobb mértékben növekedő kategória az elektromos, ami az alacsony bázissal magyarázható, nem a tömeges forgalomba helyezésekkel.
Üzemanyagtank méret - Smart Forfour 454
Az elkövetkező években a piacot jelentős változások formálhatják, például az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások, az elektromos és hibrid járművek térnyerése, valamint a fogyasztói szokások átalakulása. A fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok hosszabb távon növelhetik a zöld hajtásláncú autók iránti keresletet, a plug-in hibrid (PHEV) autókra vonatkozó adókedvezmények megszűnése viszont várhatóan visszavetheti ezeknek a járműveknek az értékesítését, mivel a kedvezmények jelentős mértékben csökkentették a vásárlók terheit. Az árérzékeny magyar piacon az adókedvezmények hiánya miatt a PHEV-ek vonzereje csökkenhet, különösen, mivel ezek az autók általában drágábbak, mint a hagyományos benzines vagy dízel modellek. Az árkülönbség miatt sok vevő inkább az olcsóbb, hagyományos hajtásláncú járműveket választhatja. A használt elektromos autók még mindig drágák sok vásárló számára, így terjedésük lassú lehet, elterjedésükre nagy hatással lesz az állami támogatások és kedvezmények szerepe.
Mikor melyiket válasszuk? Szakértői tanácsok
Amennyiben belső égésű motorral szerelt autót szeretnél vásárolni, rendszerint felmerül a kérdés, hogy benzines vagy dízel motoros autót érdemes-e választani. A legjobb az, hogy ebben a kérdésben mindenkinek igaza lehet attól függően, hogy ki honnan közelíti meg a benzin-dízel dilemmát. „Ha keveset mész és főleg városban cirkálsz, akkor benzines autót vegyél. Ha sokat mész és inkább országúton, akkor meg dízelt.” Ez a mondat foglalja jól össze a magyarok véleményét.
- Városi használat: Egyértelműen benzines autót, ez ugyanis sokkal alkalmasabb a kisebb távolságok megtételére gyakori megállásokkal. A dízel motor lassabban melegszik, és a modernebb (Euro 4 után) dízeleket részecskeszűrővel szerelték (DPF), ami eldugulhat, ami jelentősebb plusz javítási költségeket generálhat. Városi körülmények között sem a turbó sem a részecskeszűrő nem tud megfelelően dolgozni és idő előtt meghibásodik.
- Hosszabb utak és országút: Dízelautót akkor érdemes venni, ha valaki nagyobb távolságokat tesz meg, viszonylag gyakran, és jellemzően országúton. A dízelmotoros autók hosszabb utak esetén kevesebb üzemanyagot fogyasztanak mint benzines társaik, ezért az üzemanyagköltségek alacsonyabbak lesznek. Minél hosszabb útra megyünk a megtakarítás annál jelentősebb.
- Használt autó vásárlás: A használt dízel szintén ilyen, csak folyton tönkremegy benne valami, főleg városi használat során - és drágán javítható. Szakértők szerint a hazai piacon legtöbb használt dízelautó modern, Common-Rail motorokkal van felszerelve. Ezeket azonban legfeljebb 300 ezer kilométerre kalibrálták, és a Magyarországra kerülő külföldi használt dízelek legnagyobb része már lefutotta ezt a távot, mire behozzák külföldről. A használtautó-piacon sok az olyan külföldről behozott autó, amely modern, Common Rail motorral van felszerelve. Ezeket azonban jellemzően 300 ezer km-re kalibrálják, márpedig az import használt dízelautók zöme ezt lefutotta - még ha a kilométerórája mást is mutat.
- Személyes preferenciák: Ha sokat mész és inkább országúton, akkor meg nyugodtan dízelt. Magánszemélyeknek átlagos évi 15.000-20.000 kilométer (vagy az alatti) futásteljesítmény mellett inkább a benzines autót ajánlanám.
Bármelyik lehetőséget is választjuk, mindenképpen kérjük szakember segítségét a vásárláshoz, mert használt autót venni néha olyan, mint az orosz rulett.