A Benzin- és Dízelautók Dilemmája: Melyiket válasszuk és miért?

Ha belső égésű motorral szerelt autót szeretnél vásárolni, rendszerint felmerül a kérdés, hogy benzines vagy dízel motoros autót érdemes-e választani. Különböző szempontok alapján sok embernek megvan erről a témáról a sziklaszilárd véleménye, viszont a legtöbbjük indoka igen egyszerű: „Mindenki tudja (vagy ha ő nem, akkor a szomszédja), hogy ha nem akarsz sok gondot, akkor benzines autót vásárolsz…”

A legjobb az, hogy ebben a kérdésben mindenkinek igaza lehet attól függően, hogy ki honnan közelíti meg a benzin-dízel dilemmát. A cikk a hazánkban főként keresett, idősebb (8-10 év vagy idősebb) autókról szól. Az alapvető különbségek tulajdonképpen máig megmaradtak; pörgősebb, csendesebb, szebb orgánumú és jobb illatú a benzinmotor, takarékosabb, nyomatékosabb és műszakilag robusztusabb, tartósabb a dízel.

A Benzin-Dízel Kérdés Történelmi Perspektívája és Alapvető Szempontok

Nem is olyan rég, nagyjából tíz évvel ezelőtt még arra a kérdésre, hogy benzin vagy dízel, mindenki azt válaszolta volna, hogy természetesen benzin, hiszen akkoriban még ez számított a „sztenderd” megoldásnak, ha az autók üzemanyagára került a sor. A technológiai fejlesztések miatt a dízel üzemanyag egyszer csak kezdett elterjedni, és amikor megérkeztek a modern, dízelmotoros modellek a legtöbben elkezdték felfedezni, hogy ha hatékony üzemanyagra vágynak, akkor a dízelt kell választaniuk. Egyszerűen ezek az új, tiszta dízelek nem úgy füstölnek, mint a régi dízelmotorok, amelyek durvák és hangosak is voltak. A benzinkutaknál ezért egyre több helyen kerültek a kirakatba a dízel olajok.

A dízel autók egyre népszerűbbek lettek, viszont az elmúlt években mind a dízel, mind a benzin üzemű motorok is fejlődtek és sokkal bonyolultabbak lettek, mint korábban, ezért már egyre nehezebb eldönteni, hogy melyik lehet a megfelelő választás. Az újautó-piacon jelenleg egyértelműen a benzines technológiának lejt a pálya. A kis lökettérfogatú, turbófeltöltős, közvetlen benzinbefecskendezéses, teljesen változó szelepvezérléses benzinmotorok megjelenése elsőként a kisautó-kategóriában tette feleslegessé a nehezebb, lomhább és (legalábbis papíron) már csak alig takarékosabb, viszont drágább dízeleket, de aztán a downsizing-jelenséggel a kis benzinmotorok nagyobb autókba is bekerültek. Ma már senki nem mosolyogja meg a háromhengeres, egyliteres motoros Skoda Octaviát, vagy akár az ugyanilyen benzinmotorral szerelt Ford Mondeót.

Használati Szempontok és Fogyasztás

Városi Használat és Rövid Távok

Előbb-utóbb minden belső égésű motor tönkremegy városi, rövid utas használat során. A dízel motor lassabban melegszik, és a modernebb (Euro 4 után) dízeleket részecskeszűrővel szerelték (DPF), ami eldugulhat, ami jelentősebb plusz javítási költségeket generálhat. Tehát innen megközelítve igaz lehet, hogy városi használatra inkább benzines autót válasszunk. Ezenkívül a dízel motorokban sok drága alkatrész található, ami ha tönkremegy, zsebbenyúlós lehet.

Útmutató a Nissan Terrano 2700 dízel vezérléséhez

Minél kevesebbet közlekedik autóval és minél rövidebbek az utak annál rosszabbul fog teljesíteni az autó dízel olajjal. Ha főleg városban vezetünk rövid távokra és elegendő egy kis vagy közepes méretű autó, akkor praktikusabb benzines példányt választani.

Hosszú Távú Utazások és Üzemanyag-hatékonyság

Egy ugyanolyan teljesítményű (ne lökettérfogatot nézzünk) dízel autó fogyasztása jelentősen kedvezőbb a szívó benzines társához képest. A különbség nagyjából 2-3 liter/100 km, ami nem tűnik soknak, de 100 000 kilométer alatt a mostani üzemanyag árakkal számolva a fogyasztáskülönbség 1 250 000- 1 900 000 forint. Ezt az összeget jó eséllyel nem fogod a dízeledre költeni. A dízelmotoros autók hosszabb utak esetén kevesebb üzemanyagot fogyasztanak mint benzines társaik, ezért az üzemanyagköltségek alacsonyabbak lesznek. Minél hosszabb útra megyünk a megtakarítás annál jelentősebb. Itt a motorunk üzemi hőfokra történő bemelegedése biztosítva van a kedvező üzemanyag-fogyasztás pedig hosszabb távon érezhető különbség a benzinesekhez képest.

Amennyiben hosszabb utakra használjuk és nagy méretű autó a kiválasztott, érdemesebb dízelt vásárolni. Ha sokat mész és inkább országúton, akkor meg nyugodtan dízelt.

Motorok Felépítése, Karbantartás és Kopás

Szívó Benzines Motorok Egyszerűsége és Hátrányai

Ez nagyjából igaz a régebbi szívó benzines motorokra. A szerkezetük jóval egyszerűbb és olcsóbb alkatrészekből állnak. Bár a szívó benzines motort általában valóban olcsóbb karbantartani, a fogyasztása a fent leírtak szerint jelentősen magasabb. A motor felépítéséből adódóan a régebbi típusok jóval egyszerűbbek voltak akkori dízel társaiknál. Így a meghibásodás esetén a javítási költségek a kevesebb alkatrészek miatt kedvezőbben alakultak. A nagyrészük sima egyszerű szívómotor, turbófeltöltő és egyéb műszaki tartalmak nélkül. Az üzemanyag fogyasztásuk viszont nagyobb, mint hasonló kategóriájú dízel társaiké.

Ugyanannyi futásteljesítménynél a szívó benzinmotor általában jobban „kopik”, hiszen magasabb fordulatszámon üzemel, ezáltal egyszerűen többet fordult át a főtengely. Ráadásul jóval „később kezd húzni”, tehát a megfelelő nyomaték magasabb fordulatszámon ébred (3500-4000 ford./perc), viszont az autóvezetők előszeretettel váltanak el jóval korábban, ahol az olajnyomás még alacsony. A motor tehát erőlködik, nem képes leadni a megfelelő nyomatékot, viszont a nagy terheléshez nem társul megfelelő olajnyomás. Munkánk során gyakran szembesülünk a problémával, miszerint nagyobb méretű autókban a szívó benzinmotor már 150-200 000 kilométernél jelentős olajfogyasztással küszködik.

Dízel üzemanyag összehasonlítás

Modern Benzin- és Dízelmotorok Komplexitása

Turbo-benzinmotor esetében már körülbelül ugyanannyi drága, bonyolult alkatrész van, mint a dízel társaiban (kettős tömegű lendkerék, turbó, drága befecskendezőrendszer, sok szenzor, stb…). A szívórendszer és az EGR kokszosodása is ugyanannyi eséllyel fordulhat elő. 2018 előtti példányokban még nincs részecskeszűrő, a fiatalabbakban már ez az alkatrész is megtalálható. A dízeleknél megszokott ritka, de akkor magas fődarab-csere vagy -felújítási költségek persze nem lettek alacsonyabbak, egy kettős tömegű lendkerék-csere, egy magasnyomású üzemanyag-rendszer-javítás vagy egy turbófelújítás ma is komoly pénz a dízeleknél. Viszont időközben főleg drágább, nagyobb autóknál a benzines technika is hasonlóan komplikálttá vált, ott is általános a feltöltés és a bonyolult, tehát baj esetén drágábban javítható benzinellátó- és kipufogó-rendszer.

Régebben a dízelmotoros autók sokkal zajosabbak voltak benzines társaiknál, azonban napjainkban a technológia fejlődése miatt, a különbség alig észrevehető. Itt a motorunk sajátos tulajdonságai miatt általában sűrűbb olajcserére számíthatunk.

Teljesítmény és Fizikai Jellemzők

Az autó tömegét mozgatni kell, amihez pedig nyomatékra van szükség. Egy ugyanakkora lökettérfogatú szívó benzines motornak nagyjából 2/3 annyi forgatónyomatéka van, mint a turbo-dízel motornak, ráadásul ezt a nyomatékot jelentősen magasabb fordulaton adja le. A dízelmotorok nagyobb nyomatékkal rendelkeznek, mint benzines társaik. Emiatt dombos illetve hegyvidéki területeken könnyebb velük a közlekedés.

A másik probléma a légellenállás. Bár a levegő láthatatlan és az autósok hajlamosak úgy kezelni a légellenállás jelenségét, mint Colombo feleségét. Hallottak már róla, de még senki sem látták, tehát nem kell foglalkozni vele. A realitás az, hogy az autó több tonna levegőt mozgat meg 100 km alatt, amihez szintén energia szükséges. Egy nagy felületű családi autó általában olyan áramvonalas, mint egy felborított telefonfülke, ami szintén növeli a nyomatékigényt és a fogyasztást.

Környezetvédelem, Szabályozások és a Dízelbotrány

Kibocsátási Aggodalmak és Technológiai Válaszok

A dízel motoroknak jellemzően nagyobb a korom-kibocsátásuk, ezáltal jobban terhelik a környezetünket. A modern benzines közvetlen befecskendezésű motornak szintén hasonló mértékű a korom-kibocsátása, ezért vezették be 2018-ban az új benzines autóknál szintén a részecskeszűrőt (GPF). A múltban gyártott és forgalomba hozott dízelautók nitrogén-oxid, szálló por és egyéb károsanyag-kibocsátása felülmúlta a benzinmotorokét.

Üzemanyagtank méret - Smart Forfour 454

A Dízelbotrány Utóhatásai

A Volkswagen kapcsán jelent meg először a dízelbotrány kifejezés, amely a márka történetének egyik legnagyobb botrányáról szól. Az esetet eléggé megsínylette a cég részvényárfolyama és reputációja is. Ugyanis a vállalat több milliárd dolláros bírságot fizetett az amerikai hatóságoknak, amikor kiderült, hogy VW bizonyos dízeles modelljei csak akkor felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak, amikor éppen tesztelik őket. Ezt egy szoftverrel oldotta meg a cég, ami valahogy érzékelte, ha éppen hivatalosan mérik az autó károsanyag-kibocsátását. Ezt a trükköt a 2009 és 2015 között, az amerikai piacra gyártott Jetta, Beetle, Golf, Audi A3 és a 2014-15-ös Passat modelleknél játszották el, összesen 482 ezer autónál. Ennyi gépjárműbe tették bele a „clean diesel” névre hallgató motort, amit a korábban említett módon működtettek. A csalásra az International Council on Clean Transportation nevű szervezet jött rá, ami kíváncsiságból a mindennapi használatban is tesztelte a kocsikat. A Volkswagen AG (VW) károsanyag-kibocsátási tesztjeinél alkalmazott csalások miatt a fogyasztói bizalom alaposan megrendült a dízelautókban. Mivel a dízelek - amelyek átlagos szén-dioxid-kibocsátása a Bloomberg szerint ötödével kisebb a benzinautókénál - iránti kereslet a botrányt követően csökkent, a gyártóknak nehezebbé vált teljesíteni az előírásokat.

Korlátozások és a Jövő Kitekintése

Németországban egy bírósági döntés alapján már korlátozhatják a régebbi dízelautók forgalmát, és más európai országokban is elkészült a régebbi autók kiszorításának menetrendje. Ezért sokan úgy gondolják, hogy a feleslegessé vált használt dízelek tömege lepheti el hamarosan Magyarországot. Ezért van az, hogy sokan azt hiszik, azonnali és teljes körű “dízelmészárlás” készül az elkövetkező 1-2 évben, pedig nagyon nem így van. Tavaly ősztől pedig már az Euro 4-es modellek tulajdonosait is szankcionálhatják. A dízelek végleges kitiltása tehát egyelőre nincs napirenden Budapesten, de szükségesnek tartják az új jogszabályok megalkotását erre vonatkozóan. Ezzel párhuzamosan viszont a magyar autóvásárlók elkezdtek maguktól leszokni a dízelekről.

A dízelek fejlesztésének tere időközben beszűkült: nem nagyon látszanak olyan innovációk, amelyek új lendületet adhatnának a gázolajos technikának. Az alapvető előny, a dízelmotor eleve jobb hatásfoka már csak a nagyon nehéz vagy nagyon rossz légellenállású kocsiknál érvényesül igazán: terepjáróknál, szabadidő-autóknál. Egy Mercedes G-osztály, egy Nissan X-Trail vagy akár csak egy Dacia Duster ma is jelentősen többet fogyaszt azonos használat mellett benzinmotorral, mint azonos teljesítményű dízellel. Viszont a dízel tragédiája, hogy e kategóriák fő piacain hagyományosan nem nagy érték az alacsony fogyasztás és nincs is kultúrája a dízelmotornak. Amerikának, Kínának nem kell a dízel, az egyre kevésbé hangsúlyos európai piacra pedig egyre kevésbé éri meg dízelt fejleszteni. Ráadásul a politika is mintha szemforgatva ráébredt volna az utóbbi egy-két évben arra, amit azért igazából mindig is tudtunk: a dízel kormol és magas a NOx-kibocsátása, vagyis városi forgalomban hiába takarékosabb, az egészséget jobban károsítja. Na és persze ott voltak az emlékezetes dízelbotrányok, amelyek tovább rontottak a dízelek PR-jén. Néhány márka, modell kínálatából már el is tűnt a dízelmotor. Az új Porsche Cayenne és Macan (két nagy testű, nagy tömegű szabadidőautó) már nem is rendelhető dízellel, pedig ezek tipikusan olyan autók, amelyeket korábban Európában pont a szomjasabb benzinmotorral volt nehezebb eladni. De a Skoda Fabia új generációjához sincs már dízelmotor, a kocsit kizárólag háromhengeres, egyliteres benzinessel lehet megvenni.

Az európai autógyártók a nehézségek ellenére is ragaszkodnának a dízelmotorokhoz. Hogy miért? Mert ez a technológia még mindig viszonylag olcsón és hatékonyan tenné lehetővé, hogy megfeleljenek a hatóságok által előírt környezetvédelmi előírásoknak. A jelenlegi szabályok szerint az autógyártóknak a flották károsanyag-kibocsátásának átlagát 95 gramm/kilométerre kellene levinniük 2021-ig a szén-dioxid tekintetében. Müller kijelentése meredeknek is tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy a Volkswagennek eddig mintegy 30 milliárd euróba került az emissziós botrány. Ebben benne vannak a különböző bírságok, kártérítések és ügyvédi költségek, valamint az érintett autók visszahívása és javítása. Ennek fényében nagy melléfogásnak tűnik, hogy az óriásvállalat világszerte manipulálta dízelautóinak kibocsátási tesztjeit. Vannak viszont, akik közel sem ennyire optimisták, így a Volkswagen vezérének bizakodó hozzáállása eléggé egyedülálló az iparágon belül. A többi autógyártó inkább elfordulna a dízeltechnológiától. A Ford európai tevékenységéért felelős vezetője, Steven Armstrong pedig azt nyilatkozta, hogy bár még kitartanak a dízelmotorok mellett, néhány kategóriában várhatóan eltűnik majd a technológia. „Szerintünk van jövője a dízelnek, azonban néhány kisebb járműből fokozatosan el fog tűnni.

A Használtautó Piac és a "Szóbeszéd"

Választék és Árak

Amennyiben idősebb autót választunk, főleg nagyobb méretű kocsi esetében meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a kínálatban alig van benzines modell. Ennek az az oka, hogy 1,5-2 tonnás autók esetében tizenévvel ezelőtt (tehát még a dízelbotrány kirobbanása előtt) épeszű ember nem választott a szalonból nagy-mafla benzines motoros autót.

Ha hallgatunk a szóbeszédre a legtöbb ismerősünktől azt hallhatjuk, hogy semmi esetre ne vásároljunk használt dízel autót, mert mindenképpen póruljárunk és a Valhallába vezető út csak egy benzines autó volánja mögött elképzelhető. „Benzines autót akarok, mert a dízelre a gatyámat is ráköltöm majd a szervizköltségek miatt! Ehhez hasonló véleményekkel találkozunk mi is elég sűrűn, holott pár éve még mindenki dízelt akart. Azóta azonban kiderült, hogy a benzines meg a hibrid a tuti. A dízelmotor jó erős, nyomatékos és keveset eszik. A használt dízel szintén ilyen, csak folyton tönkremegy benne valami, főleg városi használat során - és drágán javítható. Nagyjából így tudnánk összefoglalni az emberek véleményét. Ahogyan fentebb is írtuk, dízelautót akkor érdemes venni, ha valaki nagyobb távolságokat tesz meg, viszonylag gyakran, és jellemzően országúton.

A kereskedőknél eléggé bennszorultak a dízelautók, főleg a nyugat-európai piacokon, ahol nem csak a PR a probléma, hanem egyre több városban is korlátozni kezdték a dízelmotoros autók közlekedését. Ez a hatás érezhetően nyomja lefelé az árakat és bővíti a kínálatot a dízel javára. Pillanatnyilag a kurrens modelleknél nehéz jó állapotú és jó árú benzinmotoros példányt kifogni, dízelből viszont hihetetlenül széles a választék. Ha félretesszük az egészségkárosítással kapcsolatos erkölcsi aggályokat és nem törődünk a '80-as évek óta Európában egészen mostanáig töretlenül éljenzett dízelek „rossz sajtójával”, azt mondhatjuk, ha ma valaki néhány év intenzív használatra keres hazai futásra viszonylag fiatal használt autót, jól járhat egy keveset futott, megkímélt dízellel. Egyelőre nincs kilátásban bármiféle hazai korlátozás a dízelekkel szemben (az Euro-5, Euro-6-os kocsikkal kapcsolatban pedig még Nyugat-Európában is csak kevés városban esik szó ilyesmiről).

Szakértők szerint a hazai piacon legtöbb használt dízelautó modern, Common-Rail motorokkal van felszerelve. Ezeket azonban legfeljebb 300 ezer kilométerre kalibrálták, és a Magyarországra kerülő külföldi használt dízelek legnagyobb része már lefutotta ezt a távot, mire behozzák külföldről. A használtautó-piacon sok az olyan külföldről behozott autó, amely modern, Common Rail motorral van felszerelve. Ezeket azonban jellemzően 300 ezer km-re kalibrálják, márpedig az import használt dízelautók zöme ezt lefutotta - még ha a kilométerórája mást is mutat. A dízelek általában olcsóbbak, ám a vételár csak egy tényező.

Értéktartás

Arra viszont mindenképpen érdemes felkészülni, hogy a majdani eladás idején, 3-5-10 év múlva a benzineshez képest ezek a kocsik alighanem arányosan még olcsóbbak lesznek a kortárs benzinesekhez képest.

Hogyan Döntsünk: Benzin vagy Dízel?

A legfontosabb, hogy a megfelelő felhasználásra megfelelő motorú autót válasszunk. A jogsi utáni gyakorló vezetés, újrakezdő vezetés egyik sarkalatos pontja a saját autó vásárlása. Érdemes kicsit körbejárni a témát vásárlás előtt, főleg, ha kellőképpen nem vagyunk otthon benne. Attól függ leginkább a jó választás, hogy milyen célra/célokra szeretnénk a legtöbbször használni majd a féltett kincsünket. Amikor azt hisszük, hogy kis autó vagy nagyobb kombi, esetleg egyterű közül kell csak eldöntenünk, hogy melyik lesz számunkra a legpraktikusabb akkor csak körülbelül félig vagyunk készen, hiszen a motorizáltság kérdése még megválaszolásra vár a keresgélés és az autó megvétele előtt.

Még mielőtt arról döntene, hogy milyen márkájú autót vásárol, el kell döntenie, hogy benzint vagy dízel üzemanyagot szeretne használni. Amikor arra kerül a sor, hogy eldöntse benzin vagy dízel üzemű autót választ, akkor három tényező van, amit érdemes figyelembe venni: a gazdaság, az ár, illetve a belső megérzés. Nem is olyan régen, a dízelárak a benzinéhez képest szinte az egekben voltak, de jelenleg köztudott, hogy a dízel olaj az, ami olcsóbb. Viszont ez alapján választani sem a legmegbízhatóbb megoldás, hiszen az ár kétségtelenül változik az adók és a termelés függvényében. Ha a dízel üzemű autó, amit keres valamivel drágább, mint a benzin üzemű megfelelője, akkor mérlegelnie kell, hogy megtérül-e az üzemanyag ára, amíg az autó az ön birtokában van. Ha úgy gondolja, hogy nem éri meg, akkor érdemesebb a benzint választani.

Bármelyik lehetőséget is választjuk, mindenképpen kérjük szakember segítségét a vásárláshoz, mert használt autót venni néha olyan, mint az orosz rulett.

tags: #dizel #és #benzin #autó #vezetés #tanulás

• Gyakori Octavia hibák
• Gyújtáskapcsoló javítási útmutató UAZ-hoz
• Légterelők használata Ignishez
• Cigarettatárca gyűjtemény Mercedes rajongóknak
• Bal és jobb féltengely eltérései Octaviánál