Dízelautó gyakori leállítása: Rejtett veszélyek és megelőzési tippek

Egy hosszabb út vagy autópályázás után sokan azonnal leállítják a motort, pedig ezzel komoly károkat okozhatnak. Teljesen hétköznapi jelenet, mégis ez az egyik leggyakoribb hiba, amit turbós autóval el lehet követni. A probléma ott kezdődik, hogy a turbó nem „áll meg” ugyanabban a pillanatban, amikor leveszed a gyújtást. Egy extrém terhelésnek kitett alkatrészről van szó, amely még ilyenkor is forró és mozgásban van. Ez az a pont, ahol elkezdődhet a károsodás, ha a motor leáll, és az olajkeringés megszűnik, a turbó viszont még mindig forró.

Miért veszélyes az azonnali leállítás turbós dízelautóknál?

A turbófeltöltő működése egyszerű elven alapul: a kipufogógáz hajtja, miközben olaj hűti és keni. Amíg jár a motor, addig minden rendben van. Amint viszont leállítod, számos kedvezőtlen folyamat indul el:

• Megszűnik az olajkeringés.
• Megszűnik a hűtés.
• A turbó még mindig forró és forog.
• Az olaj „ráég” a belső alkatrészekre.
• Lerakódások (koksz) keletkeznek.
• Romlik a kenés, nő a kopás.
• Idővel turbóhiba alakulhat ki, mely hosszú távon akár több százezer forintos javítás is lehet.

A dízel motoroknál általában nagyobb a terhelés és a hőterhelés, ezért ott még fontosabb a visszahűtés. Ez a folyamat nem egyik napról a másikra teszi tönkre az autót, hanem lassan, alattomosan, de a vége gyakran egy drága javítás.

Mikor kell különösen odafigyelni a turbó visszahűtésére?

Nem minden helyzet veszélyes, de vannak tipikus szituációk, amikor a turbó extrém hőmérsékleten dolgozik, és az azonnali leállítás a legrosszabb döntés:

• Autópályáról lehajtás után.
• Hosszabb, nagy tempójú vezetés után.
• Hegymenet vagy vontatás után.
• Sportos, dinamikus vezetés után.

A helyes eljárás: A turbó megfelelő visszahűtése

A jó hír az, hogy a megoldás egyszerű, és nem kell bonyolult dolgokra gondolni. A turbós autó nem igényel sokkal több törődést, csak egy kis odafigyelést. Elég annyi, hogy megállás után:

Útmutató a Nissan Terrano 2700 dízel vezérléséhez

• Még 1-2 percig járatod a motort.
• Hagyod, hogy visszahűljön a rendszer.
• Az olaj még keringjen egy kicsit.

Ez a rövid idő elég ahhoz, hogy a turbó hőmérséklete csökkenjen, és ne égjen rá az olaj a belső alkatrészekre. A legnagyobb tévhit, hogy sokan azt gondolják, a modern autóknál ez már nem számít. Részben igaz, hogy a mai motorok fejlettebbek, de nem „sebezhetetlenek”. A rossz szokás ugyanúgy károsíthatja őket, legfeljebb később jelentkezik a probléma. Az olaj nem csak keni, hanem hűti is az akár 1000 fok feletti hőmérsékletű tengelyt. Ekkor a nagyjából 100 fokosan beérkező olaj alig néhány tizedmásodpercet tölt a turbótengely mellett, mégis közel 200 fokosan távozik, így elég néhány másodpercre megszűnnie az olajozásnak, hogy az ott maradt kenőanyag ráégjen, ezzel komoly károkat előidézve.

Az „öngyilkos dízel” jelenség: A gyakori leállítás és karbantartás hiányának szélsőséges következménye

A dízelmotoroknál egy végzetes hibalehetőség is fennáll, amiről sokan nem is tudnak: az úgynevezett „öngyilkos dízel”, más néven „elszabadult dízelmotor” (angolul „diesel runaway”). Ekkor a motor magától felpörög, majd hiába állítod le, folytatja a pörgést, méghozzá hatalmas zajt és füstöt generálva, legtöbbször egészen addig, amíg túlterheltségében a motor számára végzetes károkat nem produkál.

A hiba lehetősége a dízelmotor egyik legalapvetőbb működési sajátosságából, a benzinesekkel szembeni egyik legfontosabb különbségéből adódik: hogy az üzemanyag és levegő keverékét nem szikra, hanem a kompresszió és a hengerben jelenlévő magas hőmérséklet gyújtja be. A benzinmotort éppen ezért szinte bármilyen körülmények között le lehet állítani, ha ugyanis elveszed a szikrát, akkor nem lesz, ami begyújtsa az üzemanyag és a levegő keverékét. A dízelmotort ezzel szemben - szikra híján - úgy állítod le, hogy elveszed tőle az üzemanyagot, amit egyenesen a hengerbe fecskendez az üzemanyagrendszer, így nem lesz, ami begyulladjon az itt jelentkező nyomástól és hőmérséklettől. A hiba éppen emiatt lehetséges: ha már jár a motor, akkor az üzemanyag magától gyullad be, így amennyiben az autó befecskendezőrendszerén kívül bármilyen „külső forrásból” érkezik üzemanyag, úgy hiába „állítjuk le” a motort, az továbbra is járni fog.

Általában ez a külső üzemanyag a motorolaj lesz, az ugyanis éghető, ráadásul bizonyos körülmények között alkalmassá válhat arra is, hogy üzemanyagként funkcionáljon a dízelmotorban. Normál működés közben azonban még minimális mennyiségben sem juthat motorolaj a rendszerbe, a legtöbb motor még kopottan sem tud ehhez elegendő kenőanyagot átereszteni a dugattyúgyűrűk mellett. Az esetek 99 százalékában a problémát előidéző olaj a turbófeltöltőtől érkezik. Ennek az alkatrésznek ugyanis a motorolaj biztosít kenést és hűtést is, meghibásodása esetén pedig lehetséges, hogy ezt az olajat éppen a motorba áramló levegőbe engedi el.

Hogyan ismerhető fel és mi a teendő öngyilkos dízel esetén?

Ha eközben az autó épp sebességben van, akkor a sofőr először csak annyit észlel, hogy gázadás nélkül elkezd nőni a fordulatszám, ha pedig kinyomja a kuplungot, vagy „N” állásba löki az automata váltót, akkor az ellenállás nélküli motor még jobban felpörög. A természetes reakció ilyenkor a legtöbb sofőrnél a motor leállítása, ám mivel ezzel „csak” elvesszük a gázolajat a motortól, az tovább fog járni, hiszen már nem a befecskendezőrendszerből érkező üzemanyagot égeti, hanem a turbóból elszabaduló motorolajat. A megemelkedett fordulatszám azonban nagyobb olajnyomást, így még több olajat és még több beáramló levegőt, ezzel tovább növekedő fordulatszámot eredményez. Ez tehát egy önmagát generáló folyamat, amelynek a motor valós lehetséges legnagyobb fordulatszáma szab határt, így sokszor 8-10 ezerig is elforog a dízelmotor, amelyet legfeljebb hatezres percenkénti főtengelyfordulatra terveztek. Ekkor már szinte lehetetlen leállítani a folyamatot.

Dízel üzemanyag összehasonlítás

A jó hír az, hogy az öngyilkos dízel valóban ritka jelenség, ráadásul kellő odafigyeléssel szinte nullára csökkenthető az esélye. Ha pedig már elkezdődött a baj, de időben felismerjük, akkor még meg is lehet állítani a folyamatot:

1. **Azonnali reagálás:** Amint észleled, hogy az autód magától gyorsít, hagyd sebességben, ne lépj a kuplungra és - miután meggyőződtél róla, hogy senki sem jön veszélyes közelségben mögötted - állj rá a fékre, amilyen erővel csak tudsz, ne engedd fel egy kicsit se, amíg meg nem állsz. Autópályán extra lépés, hogy a leállósávba érkezve kell végrehajtani a mutatványt. Ha időben reagáltál, akkor az autó lassulni kezd, majd a motor erőlködésekor egyre erőteljesebben rázkódik a karosszéria, végül pedig lefullad az autó és hirtelen megáll. A lábadat csak akkor vedd le a fékről, amikor már az autó is teljesen megállt, a kuplungot pedig ne nyomd ki!
2. **Vészfékezés, ha késő:** Ha nem reagáltál időben, vagy nem tudsz azonnal biztonságos helyre félreállni, ezért később kezdted el a lassítást, akkor előfordulhat, hogy már késő lesz és nem tudsz akkora fékhatást kifejteni, hogy meg tudd állítani az autót. Ha hiába nyomod a féket, nem lassul az autó, vagy akadályhoz közeledsz, akkor inkább vészfékezz, tehát állj rá a kuplungra és a fékre együtt. Ekkor nagyon gyorsan fogsz megállni, a motor pedig - mivel már nincs terhelés alatt, de rengeteg „üzemanyagot” kap - felpörög és elkezdődik az olajégetés.
3. **A motor lefullasztása:** Amint megállt az autó, próbáld meg lefullasztani: húzd be a kéziféket, állj rá a fékpedálra és a kuplungra, tedd a lehető legnagyobb sebességi fokozatba, azaz ötödikbe vagy hatodikba a váltókart, és miközben a féket nem engeded fel, határozottan lépj le a kuplungról. Ha sikerrel jársz, akkor az autó hatalmas rántással meg fog állni: nem kizárt, hogy a váltó egyes alkatrészei tönkremennek, ám még mindig így a legjobbak az esélyeid, hogy a lehető legkevesebb anyagi kárral úszd meg a dolgot. Jóval nagyobb probléma, ha mindezt egy automata váltós dízel csinálja, akkor ugyanis erősen korlátozottak a lehetőségeink.

A dízelmotor elszabadulásának költségei és a megelőzés fontossága

A borsos áron mért hazatrélerezés után a rendberakás biztosan egy sok százezres turbófelújítással, vagy netán annak cseréjével indul, hiszen ez az alkatrész okozta a bajt. Mindenképp ki kell továbbá tisztíttatni az egész szívórendszert, hiszen tele lesz olajjal, majd meg kell vizsgálni a motort. Ha csak néhány másodpercig forgott a határain túl, akkor jó eséllyel komoly kár nélkül megúszta, így csak az olaj és a vezérlés cseréje lesz kötelező. Ám manapság már ez sem aprópénz. Ha nem sikerült időben lefullasztani, ezért a motorban eltört valami, akkor jó eséllyel annyi kár esett a rendszerben, hogy csak a motorcsere segíthet. Akkor sem lélegezhetünk azonban fel, ha a motor kibírta a próbát és hosszú percek alatt elégette az összes olaját, majd csak akkor fulladt le magától, amikor az „10W-40” elfogyott. Ekkor ugyanis a percekig tartó, irreálisan magas fordulatszám komoly kopást eredményez lényegében minden mozgó alkatrészen, majd amikor elfogy az olaj, akkor először a hengerfej alkatrészeinek szűnik meg a kenése, aztán sorban minden másnak is, végül pedig még a csapágyak is kenés nélkül futnak az utolsó 10-15 másodpercben. Így tehát - amennyiben nem sikerült még az elején megállítani az elszabadult dízelt - valószínűleg nem úszod meg motorfelújítás vagy motorcsere nélkül, ami jó eséllyel egy gazdasági totálkár lesz.

Érdemes tehát rendszeresen karbantartani az autót, és a turbóra is odafigyelni, ám rémálmaid valóban ne ettől legyenek. Fontos tudni, hogy egészséges motor ilyet nem csinál. Éppen ezért azzal tudod megelőzni, ha a dízel autód turbójára különös tekintettel odafigyelsz. Ennek két fő eleme közül az első a megfelelő olaj használata, akár annak specifikációját, akár korát és futásteljesítményét nézzük: érdemes legkésőbb a gyártó által előírt rendszerességgel, vagy akár annál gyakrabban olajat cserélni, és sohasem szabad lejjebb adni a minőségből. A második a turbó használata, amelynek két fő mozzanata az indítás és a leállítás. Nem szabad indítás után rövid idővel komoly terhelésnek kitenni a motort, ideális fordulattartományban (dízel autóknál általában 1800 és 2500 között) óvatosan kell vele közlekedni, az olaj ugyanis üzemi hőfokon teljesít a legjobban.

A gyakori rövid utak és az alacsony fordulatszám hatása a dízelmotorokra

A gyakori leállítás és újraindítás, különösen rövid távokon és városi forgalomban, jelentősen hozzájárul a dízelmotorok elhasználódásához és meghibásodásához. Előbb-utóbb minden belső égésű motor tönkremegy városi, rövid utas használat során. A dízel motor lassabban melegszik, és a modernebb (Euro 4 utáni) dízeleket részecskeszűrővel (DPF) szerelték, ami eldugulhat, ami jelentősebb plusz javítási költségeket generálhat.

Fontos tudni, hogy a legtöbb korom, és el nem égett üzemanyag az alacsony fordulaton és sűrű kis távokon történő használat során keletkezik és rakódik le a dízelmotorokban. E lerakódások -szinte észrevétlenül- alakulnak ki a motorok belsejében, de egyes típusoknál, gyakran már 30-40.000 km megtétele után is kritikus szintet érhetnek el. Ennek okai, hogy elsősorban kis távokon történő használatkor, a gyakori dús keverék használat miatt, nagy mennyiségű, el nem égett gázolaj csapódik le a hengerek falain, továbbá a fel nem melegedett DPF szűrő hatásfoka is alacsony. Az olajtérbe lefolyó üzemanyagtól, a motor járása során kritikusan megnő a motorolaj hőmérséklete és a megégett olaj lerakódik több helyen a motorban. Ennek hatására csökken az olaj kenési, és hűtési tulajdonsága.

Üzemanyagtank méret - Smart Forfour 454

A dízelmotorok, működési elvükből fakadóan, 2000-2500 1/min alatt, jelentősen több kormot termelnek, mint magasabb fordulaton. Amikor a DPF szűrő telítettsége viszont elér egy határértéket, további üzemanyag kerül a rendszerbe, mely megemeli a DPF hőmérsékletét és kiégeti az addig összegyűlt kormot a DPF szűrőből, így újra jobb hatásfokon üzemel a DPF. Ezt a motorvezérlő elektronika szabályozza. Amennyiben sokat araszolnak városi forgalomban, vagy alacsony fordulaton járatják a motort, a felgyűlt koromnak nem marad ideje kiégni. A hengerfalon lefolyó, el nem égett, többlet gázolaj így bekerül az olajteknőbe, és felhígítja a motorolajat, a DPF szűrő pedig rövid időn belül eltömődik.

Megelőzési tippek és karbantartási javaslatok

A dízelmotorok hosszú élettartamának és megbízható működésének kulcsa a rendszeres és megfelelő karbantartás, amely elengedhetetlen a gyakori leállításból eredő problémák megelőzésére. Íme néhány javaslat a fent említett problémák elkerülésére:

1. Használati szokások: Javasolt hetente legalább 1x hosszabb útra menni (országút, autópálya) az autóval, hogy a motor elérje az üzemi hőmérsékletet és a DPF szűrő regenerálódhasson. Túlnyomórészt városi, rövid távú forgalomban csak a nagyon régi, részecskeszűrő nélküli dízeleket lehet tartósan használni. Az üzemi hőmérséklet elérése nélkül megtett kurta utak a dízeleknek sem tesznek jót.
2. Üzemanyag és adalékanyagok: Fokozottan ajánlott a rendszeresen jó minőségű üzemanyag kiválasztása, és ezzel együtt min. 8-10.000 km-enként egy tele tankhoz hozzáadni - autógyártók által elismert minőségű - Dízel Injektor Tisztítót. Ezek az adalékok létjogosultsága azóta értékelődött fel, mióta évről-évre növelik az üzemanyaggyártók a növényi összetevők arányát a gázolajban. Ezen összetevők miatt a gázolaj magába szívja a vizet a levegő páratartalmából, és a gyártástól számított 6-8 hét elteltével már gyantaszerű lerakódásokat okoznak a teljes üzemanyag ellátó rendszerben. Nagyon drága mulatság lehet, ha valaki spórolni akar a tankolásnál vagy az üzemanyag szűrő cseréken. Ha olyan üzemanyagtöltő állomáson tankol az ember, ahol viszonylag kevés a forgalom, a gázolaj tároló tartályokban az üzemanyag „szétválhat” és nem megfelelő arányban keveredve jut el az autó motorjáig. A forró gázolajjal az a baj, hogy a hőmérséklet növelése rontja a gázolaj kenőképességét, ami biztosan nem tesz jót a rendkívül precízen, szorosan illesztett alkatrészeknek, elsősorban a nagynyomású szivattyúnak. Télen sem jó egy modern dízellel szinte üres tankkal járni, mivel a pára lecsapódhat és dugulást okozhat.
3. Tisztítás és motorápolás: Használat függvényében, 30-50.000 km-enként rendszeresen ismételve, javasolt a fojtószelep - szívósor - égéstér - katalizátor - EGR szelep - DPF szűrő együttes tisztítása, melyet az éves karbantartások részeként, motorolaj csere előtt elvégezve, akár 2-3x -ára is növelhető a motorok élettartama! Olajcsere előtt, minden esetben javaslunk a régi, üzemmeleg olajba tölteni motor átmosót, majd 15-20 perc járatás után leengedni a régi motorolajat.
4. Műszeres beállítások: Az elmúlt 20 évben gyártott járművek nagy részénél a műszeres beállítások, szűrő cserék, programozások, kalibrációk szintén fontos és elengedhetetlen részei az éves felülvizsgálatoknak. Míg a régebbi autók beállításait manuálisan, addig a modern járműmotorok kalibrációit már megfelelő diagnosztikai műszerrel szükséges elvégezni.

Mikor érdemes dízelt venni? - A felhasználási profil szerepe

Dízel vagy benzin? Régi dilemma az autósok körében, ami ma is aktuális. A benzin - dízel kérdés koránt sem egyszerű és sok nézőpont alapján lehet megközelíteni. A legfontosabb, hogy a megfelelő felhasználásra megfelelő motorú autót válasszunk. Tényleg csak akkor vegyen dízel üzemű autót, ha mennyiséget megy vele. Aki sokat autózik nagy távolságokra, saját pénzén, saját autójával és nincs pénze új kocsira, a dízeltechnika minden újkeletű népszerűtlensége és régóta ismert kockázata dacára akkor cselekszik a legracionálisabban, ha dízelmotoros autót választ. Ha néhány évesnél idősebb, az Euro 6-norma előtti dízelautóról van szó, évi 25 ezer kilométer felett egy átlagos, kompakt vagy nagyobb méretű, komolyabb teljesítményű személyautóban a dízelmotor fogyasztási előnye már nagyon meglátszik az éves üzemeltetési költségen.

Ha főleg városban vezetünk rövid távokra és elegendő egy kis vagy közepes méretű autó, akkor praktikusabb benzines példányt választani. Amennyiben hosszabb utakra használjuk és nagy méretű autó a kiválasztott, érdemesebb dízelt vásárolni. Fontos szempont, hogy a dízelautó nem való annak, aki keveset, évente 5-10 ezer kilométert autózik vagy rövid távra tervez a kocsival. Egyszerűen azért, mert egy-egy nagyobb szervizkiadást így nem fog tudni visszahozni a kisebb fogyasztáson megspórolt pénzzel.

A dízelmotorok fő vonzereje fogyasztásukon kívül elsősorban az erejükben rejlik. A dízelek jellemzően hosszabb löketű motorok, mint a benzinesek, a hosszabb erőkarral, no meg a turbófeltöltővel több nyomatékot termelnek a főtengelyen. Ebből fakadóan a 2000 utáni, modernnek tekinthető dízelautók igen jó erőben vannak, és a legtöbbször hosszú váltóáttételezés dacára határozottan gyorsulnak. A dízelek kis fordulatszámon leadott nagy forgatónyomatéka biztonságossá és kényelmessé teszi az előzéseket, sokszor visszakapcsolás nélkül is előzhetünk. Bár a gázolaj is igen sokba kerül, a dízelautók alacsony fogyasztása mérsékli az üzemanyagköltséget, és a nagy hatótávolsággal biztonságosabbá teszi az autózást.

Az alábbi táblázat bemutatja, mennyit spórolhat egy dízelautó a fogyasztáskülönbség révén a hosszú távú használat során:

Szakértők szerint a hazai piacon legtöbb használt dízelautó modern, Common-Rail motorokkal van felszerelve. Ezeket azonban legfeljebb 300 ezer kilométerre kalibrálták, és a Magyarországra kerülő külföldi használt dízelek legnagyobb része már lefutotta ezt a távot, mire behozzák külföldről. Bármelyik lehetőséget is választjuk, mindenképpen kérjük szakember segítségét a vásárláshoz, mert használt autót venni néha olyan, mint az orosz rulett.

tags: #dizel #autot #gyakran #leallitani #hatása

• Elektromos ablakemelő javítási útmutató
• FR-V benzines motor típusai
• Autórádió bekötése Sony készülékkel
• A Fiat Tipo műszeregységének eltávolítása
• Minden a Boxer dísztárcsákról