A dízelautó indítása és a motor teljesítményének fenntartása

Tapasztaltad már, hogy erőtlen és nem gyorsul a dízelmotor? Amikor a dízel motorod nem húz úgy, mint régen, és érzed, hogy valami nem stimmel, akkor itt az ideje, hogy közelebbről is megvizsgáljuk a problémát. A teljesítmény csökkenése nem csak bosszantó, de komolyabb hibák előjele is lehet. A dízelautók "gyújtása", vagyis az égési folyamat elindítása és a motor általános állapota szorosan összefügg a jármű megbízható működésével és teljesítményével.

A dízelmotor működési alapelve és indítása

A dízel motorok működése jelentősen eltér az Ottó motorokétól. Az Ottó motorokban lejátszódó égési folyamatok beindítására szükség van egy az égést beindító szikrára. Ezt a szikrát a hengerfejbe szerelt gyújtógyertya adja le, a gyújtásrendszer által meghatározott időpontban. Ezzel szemben a dízelmotoroknál a gázolaj nem külső szikra hatására, hanem az égéstérben az üzemanyag összenyomásakor a magas kompresszió okozta felmelegedés hatására öngyulladásos módon jön létre az égési folyamat.

Az égéstér felmelegítését az izzítógyertyák hivatottak elvégezni. A dízelmotorok beindítása előtt az égésteret legalább 250 Celsius fok körüli hőmérsékletre kell felmelegíteni ahhoz, hogy az öngyulladás biztonsággal bekövetkezzen. Az izzítógyertyák vezérlését az izzítórelé szabályozza. A gyújtás, izzítás alkatrészek szempontjából az izzítás alapvető különbsége, hogy a gázolaj szikra nélkül is meggyullad, ha a henger elég meleg, legalább 338 Celsius fokos. A hengerben a gázolaj befecskendezése előtt összesűrűsödő levegő felmelegszik, és persze a korábbi gázolaj adagok elégése is melegítette a motort - gond csak az indításnál van, amikor a motor még hideg. A dízel motorokban ezért izzítógyertya működik, amelynek a hideg motor felmelegítése a feladata.

Az izzítógyertyák szerepe

A régi dízelautók idegesítően lassan indulhattak csak el, de szerencsére ez ma már nem így van, a korszerű izzítógyertyák akár öt másodperc alatt a megfelelő hőmérsékletre melegítik fel az égésteret. Az izzítógyertyák mellett az indítórendszer további fontos elemei az alábbiak lehetnek:

  • Izzítógyertya
  • Kondenzátor, gyújtás
  • Vezérlőegység/relék

dizelmotor izzítógyertya vizsgálata

Teljesítménycsökkenés és indítási problémák dízelautóknál

Koromlerakódás és DPF problémák

Fontos tudni, hogy a legtöbb korom, és el nem égett üzemanyag az alacsony fordulaton és sűrű kis távokon történő használat során keletkezik és rakódik le a dízelmotorokban. E lerakódások -szinte észrevétlenül- alakulnak ki a motorok belsejében, de egyes típusoknál, gyakran már 30-40.000 km megtétele után is kritikus szintet érhetnek el. Ennek okai, hogy elsősorban kis távokon történő használatkor, a gyakori dús keverék használat miatt, nagy mennyiségű, el nem égett gázolaj csapódik le a hengerek falain, továbbá a fel nem melegedett DPF szűrő hatásfoka is alacsony. Az olajtérbe lefolyó üzemanyagtól, a motor járása során kritikusan megnő a motorolaj hőmérséklete és a megégett olaj lerakódik több helyen a motorban. Ennek hatására csökken az olaj kenési, és hűtési tulajdonsága.

Útmutató a Nissan Terrano 2700 dízel vezérléséhez

A dízelmotorok, működési elvükből fakadóan, 2000-2500 1/min alatt, jelentősen több kormot termelnek, mint magasabb fordulaton. A koromnak kisebbik része ugyanakkor, az EGR szelepen keresztül visszakerül a szívócsőbe, javítva a motor károsanyag kibocsátását, míg nagyobb része a DPF szűrőn keresztül távozik a motorból. Amikor a DPF szűrő telítettsége viszont elér egy határértéket, további üzemanyag kerül a rendszerbe, mely megemeli a DPF hőmérsékletét és kiégeti az addig összegyűlt kormot a DPF szűrőből, így újra jobb hatásfokon üzemel a DPF. Ezt a motorvezérlő elektronika szabályozza.

Amennyiben sokat araszolnak városi forgalomban, vagy alacsony fordulaton járatják a motort, a felgyűlt koromnak nem marad ideje kiégni. A hengerfalon lefolyó, el nem égett, többlet gázolaj így bekerül az olajteknőbe, és felhígítja a motorolajat, a DPF szűrő pedig rövid időn belül eltömődik. Egy koromtól eltömődő dízelmotort legtöbb esetben hibalámpa jelez, de a kezdeti fázisban többnyire még nem észlel az elektronika hibát. Ilyenkor nehezebb indulás, lomhább járás, bizonyos fordulaton megtorpanás, egyenetlen alapjárat, növekvő üzemanyag-, olajfogyasztás, kartergáz jelenségek valamelyike érzékelhető.

Üzemanyaggal kapcsolatos gondok

Nagyon drága mulatság lehet, ha valaki spórolni akar a tankolásnál vagy az üzemanyag szűrő cseréken. Ha olyan üzemanyagtöltő állomáson tankol az ember, ahol viszonylag kevés a forgalom, a gázolaj tartó tartályokban az üzemanyag „szétválhat” és nem megfelelő arányban keveredve jut el az autó motorjáig. Ez bekövetkezhet rendszeres használat esetén, de akár egy alkalom után is. Erre tipikus példa amikor a kúton tankolt üzemanyagban szennyeződés van, és ez pár 100 km megtétele után jelentkezik.

Ezen kívül a fent említett „spórolás” szintén drága mulatság lehet, amikor nem a gyártó által előírt drágább szűrőt rakatjuk az autónkba, hanem egy gyengébb minőségűt. Ez néha olyan mintha nem is lenne benne semmilyen szűrő. Adalékanyagokról csak annyit, hogy nagyon körültekintően kell eljárni vele. Különösen 15-20 éves autóba inkább ne tegyünk, ha eddig nem tettünk, mert nagyobb kárt okozhatunk vele a feloldott lerakódások miatt.

Az üzemanyaggyártók évről-évre növelik a növényi összetevők arányát a gázolajban, ami újabb kihívásokat teremt. Ezen összetevők miatt a gázolaj magába szívja a vizet a levegő páratartalmából, és a gyártástól számított 6-8 hét elteltével már gyantaszerű lerakódásokat okoznak a teljes üzemanyag ellátó rendszerben. Ezek a gyantás lerakódások idővel eltömítik, rontják az üzemanyagszűrők, befecskendezők hatásfokát, élettartamát.

Dízel üzemanyag összehasonlítás

A turbófeltöltő meghibásodásai

A turbófeltöltő egy olyan kritikus komponens, amely jelentősen növeli a motor teljesítményét és hatékonyságát. A turbó a kipufogógázok energiáját használja fel a levegő sűrítésére, ami aztán több oxigént juttat a motor égéstérbe. Ha a turbó nem tölt be megfelelően, az azonnal észrevehető teljesítmény csökkenést okoz. A turbó vákuumszelep szintén fontos szerepet játszik a motor működésében. Ez a szelep segít a turbónyomás szabályozásában, és ha nem működik megfelelően, az befolyásolhatja a motor teljesítményét. Ha gyanítasz egy turbó vagy vákuumszelep hibát, a legjobb, ha egy megbízható szervizbe viszed a járművet.

Általános indítási nehézségek és okai

Bárkivel, bármikor megeshet, hogy nem indul be gépjárműve. Sajnos ez ugyanúgy előfordulhat használt és új autók esetében is, persze az újak esetében erre kisebb az esély. Annak, hogy a jármű nem indul, számos oka lehet, melyek jelentősebb része elektronikai gond lehet, de ezen felül is találkozhatunk nem várt problémákkal. Az alábbi táblázat összefoglalja a leggyakoribb indítási problémákat és azok lehetséges okait:

Probléma Lehetséges Ok(ok) Jellemző Tünet(ek)
Motor nem forog vagy csak lassan Gyenge/lemerült akkumulátor, korrodált akkumulátor pólusok, hibás önindító, rossz akkumulátor csatlakozás Nincs reakció a kulcs elfordítására, gyors kattogó hang, motor lassan pörög, ablaktörlő lassú működése
Motor pörög, de nem indul be Üzemanyag hiánya, hibás üzemanyag-befecskendezők, üzemanyagnyomás-szabályozó/érzékelő, indításgátló hiba, elektronikai problémák Motor forog, de nem gyullad be, túl sok üzemanyag jele (gyors indítási hang)
Kulcs nem fordítható el a gyújtásban Beragadt kormányzár Kulcs elfordulása akadályozott, kormány mozgatásával orvosolható
Teljesítménycsökkenés, egyenetlen járás Koromlerakódás, DPF eltömődés, turbófeltöltő hiba, üzemanyag minőségi problémák Erőtlen motor, nem gyorsul, megtorpanás, növekvő fogyasztás
Hibajelző lámpa világít/villog Fedélzeti diagnosztikai rendszer hibája, DPF telítettség, emissziós rendszer problémák Sárga vagy piros visszajelző ikon a műszerfalon

Akkumulátor és önindító

Elsőként mindig az akkumulátort érdemes ellenőriznünk. Általában az akkumulátor a fő oka annak, hogy az autó nem indul, és ez az egyik leggyakoribb ok, amiért hívnak minket. Ha nem világít semmi a műszerfalon, az azt jelenti, hogy nem érkezik elég energia az akksiból. Lehet, hogy rossz az akkumulátor vagy rossz a gyújtáskapcsoló. Kapcsoljuk be a fényszórókat, és ha működnek, akkor az akkumulátornak van elég energiája, így a probléma a gyújtáskapcsolóval vagy a vezetékekkel lehet. Ha az autó gyors kattogó hangot ad, amikor elfordítja a kulcsot, de nem indul, akkor az akkumulátor lehet a hibás. Az akkumulátor bikázással újra elindulhat, de lehet, hogy ki kell cserélni az akkumulátort.

Ha nem történik semmi, mikor a kulcsot elfordítjuk, azt jelenti, hogy az indítómotor „nem forog”. Leggyakrabban ezt a rossz akkumulátor okozhatja. Előfordulhat az is, hogy elfordítjuk a kulcsot, de a motor nem forog, minden, amit hallunk egy egyszer vagy többször ismétlődő kattanás a motortér felől. Nagyon gyakran ezt a gyenge akkumulátor vagy az akksin egy rossz csatlakozás okozhatja. Megeshet, hogy az akkumulátor pólusai korrodáltak. A nem induló autók egy részénél az indítómotorral van probléma. A hibás indítómotor tünete lehet egy hangos kattanás, amikor elfordítja a kulcsot a gyújtásban. Ha a motor fordulatszáma folyamatosan lassul, vagy csak kattog, akkor az önindító motor nem ad át elég energiát a motornak. Ezt a problémát viszonylag könnyű felismerni, mivel csak 2 kábel van, amik az energiát szállítják az akksiból a motorhoz. Itt is gyakori ok a gyenge akksi, de a rossz indítómotor is okozhatja. Ha autó nem indul, de az akkumulátor rendben van, a leggyakoribb ok a hibás önindító, bár az üzemanyaggal is lehet gond.

Üzemanyag-ellátási hibák

Ha a kulcs elfordításakor az autó indítózik, de a motor nem indul be, az lehet, hogy azért van, mert nem jut üzemanyag a motorba. Ennek egyik lehetséges okai a beszennyeződött üzemanyag-befecskendezők lehetnek. Az üzemanyag-ellátási problémák meglehetősen gyakoriak a nem induló autók esetében. A hibás üzemanyag-befecskendezők, fojtószelepek, üzemanyagnyomás-szabályozók és -érzékelők is okozhatják, hogy gyújtás van, de nem indul az autó. Ha a motor pörög, de az autó nem indul, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az akkumulátor és az önindító működik. Ilyenkor üzemanyag, vagy elektronikai probléma állhat fenn, amihez mindenképp szerviz szükséges. Amennyiben nem az akkumulátor, akkor a második leggyakoribb ok az üzemanyag hiánya, vagy annak nem megfelelő érzékelése. Gyakori, hogy az üzemanyagmennyiség-mérő nem működik megfelelően és az autóból kifogy az üzemanyag, miközben a mérő azt mutatja, hogy még van benne. Sajnos ennek ellenőrzésére, nincsen alternatív mód, hogy az üzemanyagszintet ellenőrizzük. Ha a kulcs elfordításakor nagyon gyors indítási hangot hall (általában zúgó hang), az túlzott üzemanyag-ellátásra utalhat.

Üzemanyagtank méret - Smart Forfour 454

Indításgátló és kormányzár

Előfordulhat, hogy az autó biztonsági rendszere nem engedi beindítani az autót, ha nem ismeri fel a kulcsot. Ennek oka lehet, hogy a kulcsban lévő elem lemerült. Próbálja meg a kulcscsomóját közvetlenül az indítógombhoz érinteni, vagy próbálkozzon pótkulcs használatával. Ma már számos autó fel van szerelve úgynevezett indításgátlóval, ami lehetővé teszi, hogy az autó csak akkor induljon, ha a megfelelő kulccsal próbálják indítani. Ez lényegében azt jelenti, hogy a slusszkulcs belsejében van egy chip egy biztonsági kóddal. Normális esetben, ha ráadjuk a gyújtást, akkor ez az ikon egy rövid ideig világít, majd elalszik. Ez azt jelenti, hogy a kulcs kódja helyes és az autó indulhat. Ha ráadjuk a gyújtást, de az ikon továbbra is világít vagy villog, akkor a biztonsági rendszer vagy nem ismerte fel a kulcsot vagy valami probléma van a rendszerrel. Előfordulhat, hogy az érzékelő nem jó, de lehet, hogy a kulcsot kell átprogramoztatni.

Ha nem tudja elfordítani a kulcsot a gyújtásban, akkor a kormányzár lehet, hogy beragadt. Gyakran előfordul, ha a kormányzár be van kapcsolva, vagy ha az első kerekeket nyomja valami (pl.: járdaszegély), hogy nem tudjuk a kulcsot elfordítani a gyújtás irányába. Ebben az esetben, próbáljuk elfordítani a kormányt jobbra vagy balra, miközben lassan mozgatjuk a kulcsot - ez segíthet kioldani a kormányzárat.

Hibajelző lámpa

A motor ellenőrzése meghibásodást jelez, ha járó motornál világít. A fedélzeti diagnosztikai rendszer a gépjármű károsanyag-kibocsátást vezérlő rendszerével kapcsolatos hibát észlelt. Ha villog, gyújtáskihagyás lehetséges. A kipufogógáz megnövekedett hőmérséklete károsíthatja a dízel-részecskeszűrőt vagy a gépkocsi egyéb alkatrészeit.

Karbantartási tippek és megelőzés a dízelmotor élettartamáért

A dízelmotorok hosszú és megbízható működéséhez elengedhetetlen a rendszeres és megfelelő karbantartás. Íme néhány fontos tipp:

  • Javasolt hetente legalább 1x hosszabb útra menni (országút, autópálya) az autóval, hogy a DPF szűrő regenerálódni tudjon.
  • Fokozottan ajánlott a rendszeresen jó minőségű üzemanyag kiválasztása, és ezzel együtt min. 8-10.000 km-ként egy tele tankhoz hozzáadni - autógyártók által elismert minőségű - Dízel Injektor Tisztítót. Ezek az adalékok létjogosultsága azóta értékelődött fel, mióta évről-évre növelik az üzemanyaggyártók a növényi összetevők arányát a gázolajban, ami gyantaszerű lerakódásokhoz vezethet.
  • Használat függvényében, 30-50.000 km-ként rendszeresen ismételve, javasolt a fojtószelep - szívósor - égéstér - katalizátor - EGR szelep - DPF szűrő együttes tisztítása, melyet az éves karbantartások részeként, motorolaj csere előtt elvégezve, akár 2-3x-ára is növelhető a motorok élettartama! Erre ma már több technológia is rendelkezésre áll a szervizek számára. Az egyik leghatékonyabb idő / költség oldalról a 20318 Xeramic Total Engine Conditioner 200 ml (Teljes Motor Kondicionáló) spray.
  • Olajcsere előtt, minden esetben javaslunk a régi, üzemmeleg olajba tölteni 1 flakon 20124 Xeramic Engine Flush (Motormosó) 250 ml motor átmosót, majd 15-20 perc járatás után leengedni a régi motorolajat.
  • Az elmúlt 20 évben gyártott járművek nagy részénél a műszeres beállítások, szűrő cserék, programozások, kalibrációk szintén fontos és elengedhetetlen részei az éves felülvizsgálatoknak. Míg a régebbi autók beállításait manuálisan (szelephézag, adagoló), úgy a modern járműmotorok kalibrációit (fojtószelep, befecskendezők, stb.) már megfelelő diagnosztikai műszerrel szükséges elvégezni.
  • A hűtő- és klímarendszer folyadékok, az izzítógyertyák, a motorvezérlés és a segédmeghajtó elemek szíjainak megfelelő időben történő cseréje szintén a motor élettartamát jelentősen befolyásoló tényezők.

Használt dízelautó vásárlása: Mire figyeljünk?

Tényleg csak akkor vegyen dízel üzemű autót, ha mennyiséget megy vele. Aki sokat autózik nagy távolságokra, saját pénzén, saját autójával és nincs pénze új kocsira, a dízeltechnika minden újkeletű népszerűtlensége és régóta ismert kockázata dacára akkor cselekszik a legracionálisabban, ha dízelmotoros autót választ. Ha néhány évesnél idősebb, az Euro 6-norma előtti dízelautóról van szó, évi 25 ezer kilométer felett egy átlagos, kompakt vagy nagyobb méretű, komolyabb teljesítményű személyautóban a dízelmotor fogyasztási előnye már nagyon meglátszik az éves üzemeltetési költségen.

Mindig ott lebeg viszont a dízelesek feje felett egy drága javítás réme és hamar odavan a tankolásoknál szerzett megtakarítás, ha beüt egy nem várt motorhiba. Ha valaki ma az 1-4 millió forintos ársávban keres magának jól terhelhető, néhány évre előre nagy biztonsággal tervezhető fenntartási költségű dízelautót, számos meglepetéstől megkímélheti magát, ha nem elsősorban típust, hanem inkább egy jól bevált, tartós motort választ és ahhoz keresi meg a számára megfelelő autót a használtpiacon.

Néhány ajánlott dízelmotor, amelyek tartósnak bizonyultak:

  • 1.6 HDI: A Citroën-Peugeot és a Ford közös fejlesztésével készült, 1560 köbcentis motor, 1998-tól 2011-ig fejlesztették tovább és tovább a PSÁ-nál. Iszonyú mennyiség készült belőle, változatos teljesítményválasztékban, hengerenként 2 és 4 szeleppel egyaránt, Euro 3-tól Euro 5-ös szintig. Számtalan kocsiban megtalálható, HDI néven Peugeot-kban és Citroënekben, a 206-os méretétől egészen a Peugeot Expert kisbuszig, TDCi néven kisebb és nagyobb Fordokban szerepelt sikerrel, a Suzuki és a Mini is használta, a legelegánsabb kocsi pedig, amibe valaha bekerült, a Volvo S80 fogyasztásra optimalizált változata (1.6D drive-e néven, 2010-től pár éven át). Ebben a kocsiban és a többi nagy autóban, amelyben szolgált (Peugeot 407, Citroën C5) már erősen kompromisszumos a teljesítmény, de a jó fogyasztás és a megbízható, minden szerelő által ismert, könnyen karbantartható technika miatt még ezek az alulmotorizált modellek is érdekesek lehetnek használtan.
  • 1.4 HDI: Az 1.6 HDI kistestvére, az 1,4 literes HDI egyszerűbb, takarékosabb és tartósabb, korai, 68 lóerős változata hihetetlenül strapabíró, viszont nagyon gyenge szegény. A Ford Fiestát, Fusiont, Citroën C1-C2-C3-at, Peugeot 20x-eseket még képes elmozgatni a forgalom ritmusát tartani képes dinamikával, de az a néhány Citroën Xsara és Peugeot 307, sőt: Suzuki Liana, amelybe beépítették ezt a pici dízelt, csak nagyon nyugodt stílusú sofőröknek való.
  • 1.9/2.0 JTD: Kevésem tudják, de az első közvetlen befecskendezéses személyautó-dízelmotor nem a VW-csoport-féle TDI volt, hanem a Fiatnál született (1987, Croma), a közös nyomócsöves dízelek között pedig egy másik Fiat-konszern modell, a 156-os Alfa volt a pionír. A JTD jelzésű motorok a mai napig megbízhatóak, sok más gyártó is átvette őket saját modelljeibe. A kompakt és középkategóriában kiemelkedően széles körben elterjedt az 1,9 literes (1910 cm3) és a 2,0 literes (1956 köbcenti) motor. Előbbivel a Fiat-csoport autóin kívül Opelek és Saab-ok, sőt: egy Cadillac (BLS) is készült, utóbbi pedig szintén sikerrel szerepelt a Fiat-konszern és a GM autói mellett a Jeep Cherokee-ban és a Renegade-ben is. A korai, nyolcszelepes, egypontos befecskendezős 1.9 JTD tartós és könnyen javítható, de ma már nagyon korszerűtlen motor.

tags: #dizel #autó #gyújtás